Ellenzék, 1936. június (57. évfolyam, 125-148. szám)

1936-06-16 / 136. szám

1936 Junius 16. Ma orvosilag ajánlóit, antiszeptikusan készí­tett és fertőtlenítő „Primeros“-t használjon, mert az egészségre nézve fontos, megbízható és finom. 'BZZVNVßK KAÁLI NAGY ÁRPÁD HALÁLA. Tegnap délelőtt Targu-Mnresen meghalt Kaáli Nagy Árpád CaJuser-i földbirtokos. Kaáli Nagy Ár­pád értékes munkákat fejtett ki közéleti té­ren. a magyar kisebbségi élet egyik lelkes harcosa volt, mint egyházköri felügyelő, fő­gondnoknak pedig az unitárius egyház ügyei­nek vezetésében volt jelentékeny és értékes szerepe. Halála váratlanul érte a magyar ki­sebbségi életet. Régi szívbajban szenvedett, amely tegnap végzett vele. Az ELLENZÉK a haladást szolgálja. A kisebbségi és emberi Jogok előbarcosa* Egy ragyogó tavaszi nap . *. egy kellemes gyalogút... de Ez tökéletesen mepjréd a leégés allen, a bőrt kel NIVEA-CREME . Let t7.* - Le» 77.- NIVEA-OLAJ „.„»„Lói 29.- - Ue4 80.­Magyarul szabad használni a lapokban a helységneveket és földrajzi elnevezéseket Városunkba még nem érkezeti meg az intézkedés CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) Hosszú idő óta sérelme a magyarságnak és a kisebbségi sajtónak, hogy a cenzura eltiltotta a helységneveknek és földrajzi elnevezéseknek magyarnyelvű használatát. Mint Bucuresti-ből jelentik, most ebben az ügyben a kormány részéről döntő fontosságú határozatot hoztak. Az eddig még hivatalos helyről meg nem erősített tudósítás szerint, dr. Wilier József magyarpárti képviselő szombaton újra felkereste Inculet belügy­minisztert, aldtől felvilágosítást kért a magyar ujságnevek, helységnevek, föld­rajzi elnevezések használatáról. Inculet belügyminiszter a képviselő előtt a kö­vetkező kijelentést tette: — Rendeletet küldtem a prefektusokhoz és az illetékes rendőrhatóságokhoz, amely szerint az újságok eredeti címeiket szabadon használhatják, az újság­cikkekben és közleményekben pedig a helységnevek magyar elnevezései használ­hatók. A hivatalos helységnév csak a lapok keltezésénél és a póstai cimszalago- kon a címzésnél kötelező. Országrészünk egész magyarságát nagy örömmel töltötte el ez a rendelke­zés. Bár városunk hatóságai -a& idevonatkozó intézkedéseket eddig még nem kap­ták meg, reméljük, hogy nemsokára az ország egész területén használni lehet a magyar helységneveket. Dr. Wilier József képviselő egyébként kérte, hogy ezzel a rendelkezéssel ellenlcező minden hatósági intézkedésről táviratilag érte­sítsék. S£1ECÍ-U®Z®9 SELECT-MOZCÖ A szezon egyik legmtílatságosabb filmét veíiti: lg Különleges vígjáték, szenzá- szainos s ciós tánc- és zenemuíatvá- nyokkal. — Főszerepben : A szentivánéji álomból ismert és mindenütt közkedvelt zenés < s táncos bohóc. Műsoron kivül szenzációs hangos pótkép. foe ürown ni építettek maguknak az sradi fef©fraáfM$©k ARAD. (Az Ellenzék tudósítójától.) Az a szép, meleg és szeretetteljes ünneplés, mely­nek keretében az aradi reformátusok ottho­nukat szombat este felavatták, uj állomást jelent az itteni kálvinisták történetében és egyúttal komoly bzonyitékát annak az ígé­retnek, amelyet az uj vezetőség hivatalba- lépésekor tett. A régi vágy, hogy otthona, hajléka legyen ennek a népes egyháznak és kellemes, családias találkozóhelye minden egyes tagjának, két lelkes, áldozatkész em­bernek, iHojts Mihályné nőszövetségi alel- nöknőnek és Muzsay József gondnoknak költséget, fáradságot nem kimélő munkájá­ból és rendkívüli buzgalmából teljesedésbe ment; az ügy iránti rajongás és hihetetlen akarattal párosult szorgalom csodákat mü­veit, a rengeteg, szinte legyozhetetlennek látszó akadályt könnyűszerrel tolták félre útjukból és néhány hét leforgása alatt egy olyan intézményt varázsoltak elő, melyről hisszük, hogy nemcsak a reformátusságnak, de a magyar szívnek, magyar szónak és a magyar szeretetnek is igaz otthona lesz. Közvetlen a református templom szom­szédságában, a Str. Calvin 3. szám alatti ház emeletén helyezkedett el az otthon. Ahogy besötétedett, az elegánsan, ízlésesen és modernül berendezett négy pompás te­remben kigyultak a lámpák s az avató va­csora virággal díszített asztalai várták a vendégeket. A tágas helyiségek csaknem szűknek bizonyultak. Amikor az érkezők százai a zsúfolásig telt szobákban elfoglalták helyeiket, Tar- nóczy Éva kedves, közvetlen hangon mondta el alkalmi prológját, mely után kezdetét vette a vacsora. Az ünnep első szónoka Tarnóczy Lajos lelkész volt. Költői szárnyalásu, nemes ve­retű szavakkal méltatta a nagy nap jelentő­ségét. A szeretetről beszélt, melynek min­denkor át kell hatnia a termeket és amidőn hitet tett az egyház megérdemelt szebb és jobb jövője mellett, isten áldását kérte az uj intézményre és mindazokra, akik benne a közös ügyért dolgozni fognak. — Krisztus kilépett a templomból — mondta — hogy az itteni reformátusságnak s ezzel a magyar kultúrának szeretetházat épitsen. Ez a nap történelmi eseményt jelent nekünk, mert ezután az egyháznak be kell olvadnia az életbe s mint szociális alakulat­nak belépnie a többi testvéralakulatok sorai­ba, hogy részt kérjen és részt vegyen abban a társadalmi munkában, mely össze akarja hozni az egyszinten lévő embereket a veszé­lyeztetett kultúra érdekében. Kéz a kézben, kar a karban együtt legyen, mert akkor győzni fogunk. E könyv a kereskedő igazi mun­katársa lesz. - A főbb fejezetek cimei: Általános kirakatszemlé­let. A kirakatrendezés felfogása és munkamenete. A kirakati rajz, festés és szövegirás. K;rakatren- dezési anyagok leírása és árki- számítási szokványai. Szerszám ismeretek. A színekről. Különféle árcnemekből összeállított kira­katok. A kirakatrendezői hivatás. A vaskos, közel 300 oldalas könyv ára csak 165 lej az Ellen­zék könyvosziályában, P. Unirii I KIRAKATRENDEZÉS) A jói rendezett kirakat, a JÓ ÜZLETMENET TITKA! Szécsi Hacker József: HiülT-lENDllS A könyv fontos mellékletei : 50 old. ábrarész, mely a szerszámok használatát, a kirakati mozdula­tok tanácsait, a teljes szabadkézi és mértani rajzolás tanmenetet, a kirakat-irást, a színharmónia mérést, a selyemáruk ráncolásá­nak lehetőségeit, a ruha-tüzes alapelemeit mutatja. 35 oldalas képes melléklet: kirakatok, ki­állítások és üzlet-homlokzatok. Vidékre utánvéttel is szállítunk. Kérje azonnal a könyvujdonsá- gok jegyzékét! Díjtalan kapja! Utána dr. Nagy Dezső főgondnok kereset­len, meleg szavakban méltatta azt az áldásos munkát, amit a nőszövetség az otthon meg­teremtése körül kifejtett és köszönetét mon­dott iHojts (Mihálynénak és Muzsay József­nek elévülhetetlen, önfeláldozó, nemes mun­kájukért. Végül Szarka László presbiter üdvözölte a testvéregyházak jelenlévő képviselőit és azon óhajának adott kifejezést, hogy szeret­né, ha ez a helyiség Kálvin János szellemé­nek és a jobbsorsra érdemes egyháznak igazi otthona lenne. Az avató beszédek után a közönség vidám hangulatban beszélgetett tovább, a fiatalok táncra perdültek és a hajnalbanyuló, szép ünnepély maradandó emléket hagyott min­denki szivében, aki ott volt. (j. j.) Titzilescu Bucuresít-beft BUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata. Titu- lescu külügyminiszter Constanta-i pihenése után visszatért iBucuresti-be s holnap kihall­gatáson jelenik meg az uralkodó előtt. A külügyminiszter e hét végén Montreauxba utazik, hol résztvesz a török tengerszorosok ügyében összehívott kongresszuson. Vezérkari főnökök tanácskozása. Bucu­resti-ből jelentik: A kisantant vezérkari fő­nökei ma kezdik meg tanácskozásaikat Bu- curesti-ben. Hivatalos jelentés szerint a szo­kásos évi megbeszélésről van szó a katonai együttműködésre vonatkozóan. NogggQüitst tarlónak a tr* moheigmnnkasok szakszervezetei GLTJJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) Tegnap | délelőtt az Épitőmunkás-Otthon nagytermé­ben a CIFiR mühelymunkások nagygyűlést tartottak, amelyen a vidéki és ókirályságbeli szakszervezetek képviselői is megjelentek. A nagygyűlésen tárgyalták meg a junius 28—29-én Bucuresti-ben tartandó kongresz- szus programját, amikor állást fognak fog­lalni minden sérelmes ügyben és követelni fogják a bajok orvoslását. A Bucuresti-i kongresszuson többek között a következő ügyekben fognak dönteni: a munkabéreknek különféle alapokon való levonása, az elbo­csátott kisebbségi műhely alkalmazottak visz- szavétele, általános szervezkedés és végül a munkásság vezetőinek gyakori áthelyezése elleni tiltakozás. Délelőtt fél L1 órakor kezdődött a nagy­gyűlés, amelyet a helybeli szervezet elnöke, Raceanu Grigore nyitott meg. Megnyitójában ismertette az ülés programját és kitért arra, hogy a romániai szakszervezetek közül a helybeli a legerőtlenebb, mert működése a múltban súlyos akadályokba ütközött. A tárgysorozathoz elsősorban Grecu helybeli szakszervezeti titkár, majd az Oradea-i, aradi, Pascan-i, Simeria-i, Bucuresti-i és Constanta-i szakszervezeti kiküldöttek szó­lották hozzá és előadták a saját szakszerve­zetükben fennálló helyzetet, valamint beszá­moltak arról, hogy milyen eredményeket sikerült a múltban elérniök. A bérekre vo­natkozólag megállapitást nyert, hogy azok 900 és 1800 lej között váltakoznak, amiből az igazgatóság az országfejlesztési kölcsönbe, a Basarabia-i inségakcióra stb. jelentős ösz- szegeket tart vissza. Legutóbb a gázálarc be­szerzésére akartak levonásokat eszközölni. Bátor hangon tiltakoztak az ellen, hogy a kisebbségi vasúti műhely alkalmazottakat, akik között olyanok is voltak, kik 20—23 éve teljesítettek szolgálatot, nyelvvizsgára, fegyelmi bizottság elé állították, majd pedig minden végkielégités nélkül munkanélküli­ségre kényszeritették. Követelik, hogy az el­bocsátott kisebbségi alkalmazottakat ismét vegyék vissza és visszamenőleg térítsék meg azt az anyagi veszteséget, amelyet az éhín­ségre Ítélt mühelymunkásoknak okoztak. Szóba került a fizetett munkaidő csökken­tése is, ami ellen szintén állást foglaltak. Mindannyian hangsúlyozták, hogy szükség van öntudatos szervezkedésre, mert csak igy sikerül kivivniok jogos követeléseiket, ame­lyeket egyébként a közelmúltban készített szabályzatok és rendeletek is biztosítanak. A nagygyűlés egyik igen fontos pontját ké­pezte a munkásság inkadrálása és az előlép­tetések ügye. A gyűlést félkettő tájban Ra­ceanu Grigore elnök zárta be. AZ EMÉSZTŐSZERVEK MEGBETEGEDÉ­SEINEK KEZELÉSÉNÉL reggelenként i—i po­hár termésaetes „FERENC JÓZSEF" keserüviz abszolút megbízható hashajtó. Az orvosok ajánlják. 1111 Harmadik körzeti gyűléséi faréotia a ¥üf«ia-iiiegyei magyarság Ériék es beszámolók a kisebbségi politikáról TURDA. (Az Ellenzék tudósitójától.) Régi terve volt a magyarságnak, hogy politikai gyűlések keretében tartson fenn érintkezést: országrészünk kisebb falvainak és községei­nek népévek A magyar párt turdamegyei ta­gozata elöljáró példával viselkedett ebben a kérdésben. Vasárnap, junius 14-én ez a tago- Zöt már harmadik körzeti gyűlését tartotta. Ezúttal Unirei községben rendezték a körzeti gyűlést, ahol a környékbeli falvakból.többszáz ember je­lent meg a politikai beszámolók meghall­gatására. A község határában népes küldöttség várta a magyar párt kiküldötteit. Turdáról Gál Miklós dr. képviselővel az éjién, nagyszámú küldöttség érkezett meg Unirei-re. A kikül­dötteket Horváth Béla ottani tagozati titkár üdvözölte. A gyűlés résztvevői a faluban val­lásfelekezet szerint résztvettek a különböző templomokban tartott istentiszteleten. Isten- tisztelet után kezdődött meg a körzeti gyűlés, amelyet Kacsóh László, római katolikus fő­esperes, ottani tagozati elnök nyitott meg nagyhatású beszéd keretében. Ezután dr. Gál Miklós képviselő tartotta meg beszámolóját. Áttekintő képet nyújtott a parlamenti cso­port működéséről és egyéni munkásságá­ról. Kitért az elvakult nacionalizmus jelszava alatt működő sajtó cikkeinek káros hatására. Zárószavaiban a környék lakosságához inté­zett köszönő szavakat, amiért megértették a körzeti gyűlések fontosságát és feltűnően nagy számmal vettek részt a gyűlésen. Dr. Gogomán Gábor, a párt ifjúsági tagozatának : elnöke, a magyar fiatalság kötelességeiről tar­tott értékes előadást. Kónya Pál, Lunca-Mu- reselui-i lelkész a pártot és Gál képviselőt üdvözölte, Török Ferenc földész a kisgazdák nevében tartott érdekes beszédet. Nevezetes pontja volt a tagozati gyűlésnek a turdai munkásság köszöntése, -amelyet Szász Domo- kos tolmácsolt. Tóth Lajos kisiparos a ma­gyar összetartás és egység fontosságára hívta fel a figyelmet.-Gyűlés után a Vigadóban háromszáz teríté­kes bankett volt, amelyen Kacsóh László, ta­gozati elnök gróf Bethlen Györgyre mondott pohárköszöntőt, Gogomán Gábor ismertette az uj helységrendeletet, majd Gál Miklós kép­viselőt köszöntötte. Pohárköszöntőket mon­dottak még Horváth Béla, Szász Domokos, Szécsi református lelkész, Gjröri István és mások, akiknek beszédeire a rendezőség ré­széről dr. Gál Miklós képviselő felelt. Meleg szavakban köszönte meg az érdeklődést és rá­mutatott arra, hogy az ország minden részé- I ben meg kellene tartani a körzeti gyűléseket, 5 a magyarság politikai képviselete és a lakos- j ®ág közötti viszony kimélyitásére.

Next

/
Thumbnails
Contents