Ellenzék, 1936. június (57. évfolyam, 125-148. szám)

1936-06-14 / 135. szám

1936 Juntas í 4.

EtLBNZÉK

9

HARSÁNY! ZSOLT:

Pocok sántít

BUDAPEST, (junius.) A múltkoriban nagy baj történt Pocok nevezetű pulikutyámmal: elgázolta egy takszi.

ügy történt a dolog, hogy éjfél tájban hazajövet a gyalogjáróról a Pocok lemerészkedett az úttestre. A következő pillanatban már menthetetlen volt a helyzet: a Széna-tér felől rettenetes iramban száguldott egy kései takszi. A sötétben nyilván nem is látta a kutyát, mindössze annyit látott, hogy ember nincs az úttesten. Pocok színe a pulikutyához illő „avitf* fekete, szóval éppen olyan, amilyen leginkább bele tud olvadni az éjszakába.

Nagyot üvöltött Pocok és ott maradt elnyúlva az úttesten. Nosza rettentő riadalom: él-e ez a kutya, vagy már nincs benne élet? Élt még, egész testében reszketett, felkelni nem tudott. Gyorsan, gyorsan takszival az állatorvosi akadémiára. Egész utón oda- érésig aggodalmas izgalom: odaér-e élve? Odaért. Nagynehezen lehetett csak felverni az ügyeletes állatorvost, de végül elhangzott a diagnózis: a kutya életben marad. Baloldali lapockáját csapta meg, a kocsikerék nem is ment keresztül rajta. A válla csontjából lehasadt valami kis szilánk, hetekig eltart, mig az meggyógyul. Orvosság, kezelés, eféle mind nem szükséges, rá kell bízni az egészet a szívós kutyatermészetre. Az ebcsont a szólásmondás szerint hamar forrod.

De bizony nem nagyon hamar for- radt. Az első napokban nagyon rosszul is érezte magát Pocok. Az ilyen öreg- uraknál másképpen van ez, mint fiatalembereknél, a kutyavilágban is. Pocok ugyanis már megette csirkecsontjai javát, elmúlt tiz esztendős, tehát megfelel egy aféle hetven esztendő körüli öreg urnák. Rettenetesen haragudott. hogy fáj a törött válla. Különösen azért haragudott, hogy hivatalának gyakorlása közben zavarja a fájdalom, mert ha csengetett valaki az előszoba ajtajánál, azonnal elkezdett vadul ugatni, de az ugatás rázkódt áfását ól belenyilallott a fájdalom a vállába, ezért dühösen és méltatlanul felorditott s ebből valami olyan tragikomikuson keserves hang sült ki, hogy ennek párját soha sem hallottam. Pocok máskor is elvből haragudott minden csengetöre, még a ritkán jelentkező pénzes levélhordóra is, most aztán kétszeresen dühös lett minden külvilágira, mert a csengetés most már nemcsak lelkileg zavarta, hanem testi fájdalmat is okozott neki.

Lassanként aztán gyógyult a törött csont. Három lábon sántikált szegény, roppant türelmetlenül és nehézkesen, mígnem kitaláltuk, hogy ha jó feszesen átkötjük a vállát, a kötés szorosabban tartja a kárvallott csontot és a járása könnyebb. Javult napról-napra, már fájdalom nélkül tudott ugatni, amwel ,.ugyan élt“ is, hogy Balassa Bálint szavaival éljek: óvatosan már leteve- gette a negyedik lábát is, ha nem látta senki. Ha tudta, hogy látjuk, akkor még játszotta a szenvedő vértanút és feltűnően sántított tovább.

Végre elérkezett az idő, mikor eleget lehetett tenni a hatóságok azon parancséinak, hogy Pocok veszettség ellen beoltandó. Pocok megkapta szijját és szájkosarát. Elmentünk az illetékes helyre, ahol Pocok megkapta az oltást. Gyalog mentünk oda és gyalog vágtunk neki a visszajövetnek.

Hát ez Pocoknak nem tetszett. Minden módon kimutatta kedvetlenségét. Megállt és makacsul követelte, hogy őt vegyék ölbe. Ez nem történt meg. Muszáj volt neki gyalog folytatni az utat. De tüntetőén jelezte, hogy ezt méltatlanságnak találja. Akkorákat sántított, mint. . . nem találok találóbb hasonlatot: mint a sánta kutya.

Végre elérkezett Pocok a Szent Já- nos-téri kapuhoz. Bement nagy nehézkesen a kapualjba. Ott azonban nem vágott neki a lépcsőnek. Megállt a lift- cijtó előtt és harsányan, követelő hangon elkezdett ugatni.

Komolyan mondom, csodálkozom, hogy nem csengetett a házfelügyelőnek. És igaza lett. Ki kellett neki csengetni a liftet. Melynek padlóján azonnal kéjesen lefeküdt.

Most már alig sántít. Kutyabaja.

'

^éí)í „fogorvoshoz,keli mennie. kRzt f)iraf szem, reumáját a rossz fogak okozzák,

mondfa az orvosom

A reuma és minden kellemetlen folyományának oka tényleg igen gyakran a rossz, elhanyagolt fog. A fog élő szerv, amely a vérkeringéssel áll kapcsolatban. A rossz fog veszedelmes forrása a hüléses betegségek — igy a félelmetes izületi reuma —- fertőző csiráinak. Rendszeres fogápolás tehát több egyszerű szépségápolásnál; komoly kötelesség, amellyef egészségünknek tartozunk.

GfiCorodonti a 'tudományos alapon nyugvó fogpaszta

Ha fogait az első, kezeügyébe kerülő fogpasztával tisztítja, ugyan úgy jár el fogaival szemben, mint ahogy

fémtárgyakat [tisztítanak. A fogakat gondosabban kell kezelni. Használjon ápolásukra olyan ' fogpasztát, amely — mint a ChlorcTdont — tudományos alapon' nyugszik. A tisztitó alkatrészeken kivül Chlorodant hathatós oxigénsót is tartalmaz, amely a mentollal együtt a száj- és nyálmirigyeket i fokozottabb tevékenységre ösztönzi, miáltal gondoskodik a természetesr szájtisztitásról.

sípolja fogait minden reg* gél és este, addor va(ó6an széped és éped maradnod, dfdenjen évente détszema fogorvoshoz is t

Chlorodont

MEGÓVJA^ FOGAIT £SÍ EGÉSZSÉG ÉTI

 Isid éragé diáfa a lángban állé Spanyolországban

MADRID, (junius.) Harmadszor vagyok Spanyolországiban, négy forradalmat ékem át, de ez az utolsó, ez. a legvéresebb, legborzalmasabb. Ha eddig, az izzó spanyol' vér diktált, most a moszkvai vörös rubel irány itjia a forradaknárokiat, akiknek munkája nyomán '/érpatakok ömlenetk az utcaiköve - zetre és templomok lángja teszi rémületessé az éjszakát. Szobámban' ülök, a Puerta de S-oI-hotelben, amely valamikor a spanyol főváros elitjének központja volt. Az utcán vörös zászlók lobognak, vörös szalagok repkednek a taxiik hűtője fölött és a külvárosok söpredéke részegen ordítja a kommunista himnuszt. Átéltem. ,n vörös diktatúrát Magyarországon és .azt hittem eddig, hogy eléggé edzettek az idegeim. Még sem bírom ki tovább Madridban! Véres emlékek üldöz nagyhi!rá®Í£<osok sa

ftegrárre

Castilia végtelen síkságán haladt keresztül a vonat. Kihaltnak látszott a fátlan pusztaság. Egyszer aztán kicsiny állomáshoz értünk. Száz főnyi tömeg álil némán az épület előtt. Rongyos emberek. Vézna gyerkőcök futkostak a vonat mentén, felkapaszkodtak a második osztályú kocsikra és fenyegetően nyújtották sapkájukat. Tipikus spanyol pueblo! Az egész fiain, amit puebló- nak neveznek, néhány nyomorúságos kunyhóból állott az .állomás mögött. Egyik uti- társam felvilágosított, hogy földnélküli szegénység lakja ezt a helyet, a terrateni entek egykori munkásai. Ez a kép gyakran megismétlődött: mindenütt várakozó, rongyos tömegek álltaik, mintha valami csodát remélnének a madridi vonattól. Az egyik állomáson aztán merészen a'bllakom alá ál8t egy öreg paraszt és megkérdezte tőlem; hogy földosztó mérnök vagyok-e.

— Signor, hónapok óta várunk, hogy ki- osszák a fokiét; A terzmemmte nem ad

nek, amelyeket ebben a városban végig éltem és az ország más részeiben.

Azzal az elhatározással, szálltam vonatra Madrid nyugati pályaudvarán, hogy egyenesen Estramadurába megyek. Második osztályon utaztam, ami itt ujiabban nem a ktg- kellemesebb dolog. Mindenki gyanakodva néz az utasra, aki» magasabb kocsiosztályon utazik. Mindöissze hárman voltunk a fülkében. Két utitársaim meg se mert mukkan!. Gyanakodva nézegettük egymást. Végül mégis megindult a beszélgetés és amikor látták, hogy külföldivel van dolguk, nyílton bevallották, hogy ők terratenienték, azaz földbirtokosok.

— Tehát a. köztársaság aliens égéi, — mondtam mosolyogva.

esni sfkastók Ihattam ímmwél

munkát. Éhen kell vesznünk, éhen kell vesznünk!

Végre — Merida! Ebben a kis estramadu- riai városkában töltöttem az éjjelit, hogy másnap, körútra induljak a környéken. A szállodában ültem, unatkozva vártami a vacsorára. Egy különös rendelet ugyanis előírja, hogy az éttermek féltiz előtt nem szol- gajlihatnak fel vacsorát. Kívülem még egy fiatalember várakozott, összeismerked tünk. Fiatal' egyetemi hallgató volt.

Látom, signor, jóindulatú ember és nyugodtan beszélhetek. Én a mérsékeltekhez tartozom. Ez azt jelenti, hogy a vörösök ellenségnek tekintenek. A terratenienték okai annak, hogy ennyire süllyedt az ország. Jól emlékszem arra a beszédre, amit a katolikusok vezére, Gil Roblles tartott ebben a városban. Felszólította a földbirtokosokat, hogy osszák fel földjeik egy részét a nincstelenek között. Valóban ez vollit az egyetlen ut a megbékülés felé. De a nagybirtokosok

hallani sem akarta róla. Meghallgatták Gil Roblesc, aztán visszamentek kastélyaikba és folytatták a terratenienték életét, amely évszázadok óta alig változott valamit. Moszkva sohasem boríthatta volna lángba Spanyolországot, ha földesuraink megértőbbek

Ä 5konyh<

Másnap reggel a szakszervezet titkárával autón kimentem a városka határába. Gyönyörű júniusi ég kéklett felettünk, sötéten zöldelltek az olajfák, de a földekről hiányzott a szorgos munka nyoma. A pu ebi ókban tétlenül ültek a férfiak.

— Titkár elvtárs, mi lesz a földosztással? Már elmúlt a vetés ideje, de nincs, aki1 a földeket művelje. A yunterok barmai tétlenül legelésznek az utak mentén és a braserok éheznek. Adjatok legalább néhány fanaga (hold) földet minden családnak, különben éhenv eszünk.

A puebló lakosai kivétel néfliküil yunterok voltak, tehát olyan parasztok, akiknek bar maik vannak, de földjük nincs. A teljesen nincsteleneket braseroknak hivják. A földes- ur mind a két fajta népségből alkalmazott munkaerőt birtokán, készpénzfizetésért, terményért vagy részért. A mezei proletárok e két rétegje előtt azonban el volt zárva a lehetősége annak, hogy földet szerezzenek, mert ^ terratenienték ragaszkodtak az osztatlan birtokhoz.

— Hol van & terrateuiente? — kérdezte, a titkár.

— Fogva tartjuk a kastélyban, — felelték a yunterok.

A kastély ajtajában két vadász puskás paraszt állt őrt. A terrateniente bizalmatlanul fogadott bennünket.

— Engedjenek szabadon bennünket! Itt a birtokom, kastélyom, vihetnek mindent. — Hadd menjünk Portugáliába, mert itt nem lehet élni tovább!

— Csak nyugodtan, nyugodtan, — felelte a szakszervezeti titkár. — Előbb tessék pénzt adni! A yunterok földosztást követelnek és ez meg is lesz, amint a mérnök meg,- ! érkezik Madridból. De aztán nálam fognak követelni pénzt, mert pénz nélkül gazdálkodni nem lehet. Mit tegyek velük?

— Átkutathatják a kastélyt, egyetlen pezetát sem fognak találni. Kell váltó? Sziveés a latifundiumok nem tartják ébren a nép ellenszenvét az urak iránt. Most aztán itt van a hijos de puta, az agrárreform, amibe belepusztulnak a földbirtokosok és a nincstelenek egyaránt.

©ä is égni fognak

sen adok, de nem lesz bank. amely leszúrni - toil!ja. Ha megfőzték a levest, egyék is meg.

A földesúrinak igaza volt, — de a yunte- roknak is. Az egyik paraszt bejött a kastélyba és ezt mondta:

— Titkár elvtárs, a helyzetünk kétségbeejtő! Ha mi nem kapunk földet és pénzt, sem mi, sem az állataink nem dolgozhatnak. Ha mi nem dolgozunk, akkor nem adhatunk munkát a braseroknak sem. Minden éjjel őrséget kell állnunk, mert attól tartunk, hogy azok a nincstelenek, a braserok elhajtják marháinkat, sőt talán még magunkat is kifosztanak.

Felesleges hangsúlyoznom, hogy semmit se végeztünk a puehlón. De útközben megállították autónkat a braserok és pénzt követeltek.

— Titkár atvtárs, vigyázzanak! A yunterok házai és istállói éppen úgy égni fognak, mint a kastélyok és a templomok!

Ez a helyzet Spanyolországban. —g —s

fl©Yés3yvéíle!e:rs és SCepíésie.’

nagy nyári számánaik tartalma: Növényvédelmi hírszolgálat. A gutaütés kérdése. Gyapjastestü ezüst legyecskék. Mit tegyünk a sok áitelelt rovarkártevőkkel? Körtefa á g varas oda :a_ A szőlőtőke-visszaesés kérdéséről. A pincepenészről. Repce gyökéren élő gubacs-barkóról. Időjárás. Ta- njíciadó. Hozzászólások a gyümölcszacskózáshoz. Szailmavirágok. A gyümölcsfák termőrészeinek kezelése tavasszal és nyáron. Sunbeam őszibarackfajta. Zöldokás. Szőlészet, Gyümölcs-. Zöld ség-. Virág-kertészet. Egyes szám ára. 40.— lei, vidékre 45.— lej pénz, vtgv postabélyeg beküldése ellenében azonnal küldi » romániai főbizo- miínyo'.; Ellenzék könyvosztálya Cluj. Pun Unirii. Előfizetési árak: negyedévre 60. —, félévre aoo.—, egész évre 400.— lej. Mutatványszámot (régebbi számokból) 5 — lej postabélyeg cl ene- ben szívesen küldünk.

NŐI DIVATSZALONOK divatlapjaikat legolcsóbban és legnagyobb választékból »a Ellenzék könyvosztályában. Cin], P. Unirii vásárolhatják.