Ellenzék, 1936. május (57. évfolyam, 100-124. szám)

1936-05-12 / 108. szám

£ RLLfíNZfiK 103 6 májún 12. awrmmaxammmmm ** A no a teremtés koronája MIT IR A ROMÁN SAJTÓ Sajtó EjwíIVz Drágaság Kivitel INT VERSÜL: \ Cnrei-Muri i járásbíróság I ..Hotarul" című helyi lap szerkesztőjének bűnügyét tárgyalta, kit azzal vádolt az ügyészség, hogy megsértette a" belügyminisz­teri rendeletet, mely előzetes cenzúrát veze­tett volt be az ország egész területén. A já­rásbíróság felmentette vádlottat és határú- r.atát a következőkkel indokolta: ..Az alkot­mány 23. szakaszának 3. bekezdése szerint cenzúra, vagy más megelőző óvintézkedés a sajtótermékek megjelenését, eladását és szétosztását nem akadályozhatja. Ettől az alkotmányos rendelkezéstől csak ostromál­lapot esetén lehet eltekinteni. Miután pedig az ostromállapot Carei-Alari városára nincs kiterjesztve, a sajtószabadságot korlátozó rendelkezést ebben a városban nemlétez.ő- nek kell tekinteni. A belügyminiszteri ren­delet tehát, mely kimondta, hogy a cenzura az ország egész területén életbe lép, tör­vénytelen és alkotmányellenes, miután nincs ostromállapot a városban. Nem képez tehát bűncselekményt, hogy a ,,Hotarul'* cimii lap előzetes cenzúra nélkül jelent meg s igy a vádlottat fel kell menteni“. A határozat a Bucuresü-ben megjelenő „Jurisprudenta Ge­nerala“ című jogi szaklapban jelent meg s ehhez E. C. Decusara igazságügyminiszteri osztályfőnök a következő megjegyzést fűz­te: „A fenti határozat teljesen indokolt s oly közigazgatási visszaélést tár elénk, mely minden törvényes alap nélkül korlátozza a sajtószabadságot. Feltűnő az a könnyelmű­ség, mellyel a ..Hotarul** cimii laţ) szerkesz­tőjét bíróság elé állították, midőn jól tud­ják, hogy nincs ostromállapot a kérdéses megyében“. A belügyminisztert bizonyára meglepte a határozat s felkiáltott: ..Mégis vannak igazságos bírák Carei-Mari-ban! DIMINEAŢA: Esperanto nyelven irt is­mertetést kaptunk a postán, melynek cime ..Gvidfolio por voiagantoj en Mancoukuo". Nem kell ismerni az esperantot, úgy is meg­állapítható, hogy mandzsuriai kirándulásról van szó. A reklámot Dairen városból küld­ték, Dél-Mandzsuriából s a mandzsuriai vas­utak igazgatósága adta ki oly célból, hogy arra a vidékre csábítsa az utasokat. Fény­képeket csatolt, melyekben az ottani szállo­dákat mutatja be s színes szavakkal festi le a tájakat. Az utazási irodákat is feltün­teti. Közli a vámhivatali, útlevél, valutaren- deleteket. szóval mindent feltüntet, ami csak előnyt és kedvezményt jelent. Nem hihető, hogy akad erre az útra valaki Romániában, a szélsőkeleten fekvő állam mégis elküldte tájékoztatóját s bizonyára azzal is meg­elégszik. hogy az országot megismerjük s a turistaság gondolatát népszerűsíti. Nem saj­náltak tehát semmiféle költséget, mint az európai államok, melyek mindent elkövet­nek. hogy megkedveltessék magukat. Bul­gária nagy falragaszokon kéri a közönséget: ..Látogassátok meg a rózsák és szerelem or­szágát!“ Lengyelország reklámjai mindenütt feltalálhatok. A romániai turistahivatal is utánozhatná ezt. Ne tévesszék össze a célt az eszközzel. A bevétel ugyanis csak eszköz a cél elérésére. RAZA: Többször rámutattunk az árdrágu­lásra. A Tătărescu-kormâny semmit sem tett a fogyasztók érdekében s a jövőben még kevesebb remény van erre. Maguknak a fo­gyasztóknak kell tehát szervezkedniök, mert elviselhetetlen már a helyzet az utóbbi idő­ben. Egy vagon cement 500 lej Csehszlová­kiában, 9780 lej Lengyelországban és 11.250 lej Jugoszláviában és ugyanakkor Romániá­ban 21.000 lej. Hogy megakadályozzák a behozatalt. 20.000 lej tarifát rónak minden vagon külföldről behozott cementre. Közép- Európában három kilogram gyapjú árán le­het vásárolni egy méter durva posztót, ná­lunk erre a célra 10 kilogram gyapjú szük­séges. Egy kiló román cukor ára Bulgáriá­ban 19 lej. Romániában 31 lej. Az Ameriká­ból importált vaslemez ára Galati-ban 165 lej, Resita-n ugyanaz 500 lej. A cseh föld­műves 50 tojás árán vásárol egy pár bakan­csot, a román paraszt 300 tojást kell adjon erre. Egy ásó ott 8 lej, nálunk 40 lej. Ápri­lis hóban a hal, hús, zsir tovább drágult. A gyümölcs ára kétszeresére emelkedett az ulóbbi hetekben. Minden vonalon drágulás tapasztalható. Újabb meglepetésekre lehe­tünk elkészülve. A közvélemény erősebben és hathatósabban kell jogait megvédje. fJö’vérivéJelese és Kerééssetf áprilisi számának tartalma; Védekezés^ ré- pabogarak ellen. Nehány .szó a moniíliáró!. A levéltetvck elleni védekezés tíz pontja. Mit kell tudni a gyümölcsfák nyári permete­zéséről. Gyümölcsfák érzékenysége a késő_ ta­vaszi fagyok iránt. A gyümölcsfák tavaszi és nyári kezelése. Időjárás. Tanácsadó. Savanyu eperfa. Gyümölcsfavirágok, megterrnékenyii. lése. ízlést a virágoskertbe. Jonathan alma. Gyümölcsfasövények és falak. Gyümölcsker­tészet. Szőlészet. Zöldség-, ^ Virágkertészet. Egyes szám ára 40 lej, vidékre 4 3 lei pénz, vagy postabélyeg beküldése ellenében azonnal küldi az Ellenzék könyvoszt alga. Oluj, P'.ata Unirü. Előfizetési árak: negyedévre IQO, fél­évre aoot e&ész évre 400 lei. Már évezredekkel ezelőtt is megbecsülték és csodálattal övezték a n&t. Nagy alkotók, művészek festették meg, költők énekelték meg szép szavakkal az isteni nőt. Mindig, minden korban ideál volt a női-szépség. Ezt a? ideálizmust a nő finomabb lelki élete éw főleg szépsége hozta létre. Azonban a női szépség előfeltétele a zavartalan egészig, a belső kiválasztási mirigyek zavartalan mű­ködése. A Nő a teremtés nukrokozmikus megtes- tesutője, uz anya kultusz hordozója, tehát na­gyon fontos szerepet tölt be a világegyetem­ben, éppen ezért nagyon kell vigyázni egész­CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) Két héttel ezelőtt már hírül adtuk, hogy a7. uj közigazgatási törvény életbeléptetése után a városi tanács a törvény alapján uj szabály­rendeleteket készített, melyek az életet min­den vonalon megdrágítják. Az időközi bizott­ság a szabályrendeleteket jóváhagyás végett a belügyminiszter elé terjesztette és a belügy­miniszter jóvá is hagyta azokat. így ezek a szabályrendeletek már életbe is léptek. A kö­zönség nincs tisztában az uj szabályrendele­tek intézkedésével, minthogy azokat a vá­rosi Hivatalos Lap csak később fogja közöl­ni, igy tájékoztatásul célszerűnek tartjuk a szabályrendeletek főbb .'intézkedéseinek is­mertetését. Az uj kö:ségi illetékek életbeléptetéséről szóló szabályrendelet a 10.635—1936. számot viseli és 19 szakaszt tartalmaz. Az első szakasz hivatkozik a közigazgatási törvényre, amely községi illetékek szedését rende’i el. A második szakasz pedig, mely a szabályrendelet legfontosabb része, igy szó1!: A közvilágítás szervezése, fenntartása, bőví­tése érdekében a város területén levő válla­latok, melyek saját termésű árammal tart­ják fenn üzemeiket, kilowattonként 0.050 bani illetéket fizetnek. Azok az üzemek pe­dig, amelyek nem villanyerővel, hanem viz, vagy gőzerőre vannak berendezve, minden üzemben felhasznált lóerő után 40 bani ille­téket kötelesek fizetni. A fenti il'etékek 12.5 bani, illetőleg 10 bánival csökkennek azoknál az üzemeknél, amelyeknek működése vala­mely iparüzem fenntartásához feltétlenül szükséges. Jelen szabályrendelet által éle! bel ép le lett illetékeket azok az üzemek is kötelesek fizet­ni, melyek a város belterületén kívül léte­sültek. A malmok és petróleumfeldolgozó és tisztitóüzemek mentesek ez illeték megfize­tése alól. Az illeték összegének megállapítása érde­kében a vállalatok kötelesek bejelenteni a vá­roshoz a felhasznált energiaforrást, a napi, havi és évi munkaidőt és az üzemben hasz­nált energia legkisebb és legnagyobb fokát, továbbá be kell jelenteni, mennyi áramot használnak fel naponként, havonként és éveként. Hány munkás van alkalmazva az üzembe, hány munkásosztag dolgozik hu­szonnégy óra alatt és mennyi egy-egy mun­GLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) „Fel a kalappal“! — ez volt a jelszó, melynek fel­vetésével az Ellenzék ankétot hirdetett egy éidekes szokássa] kapcsolatban az olvasókö­zönség széleskörű bevonásával. Az érdekes kérdés élénk vitát kavart fel és a szerkesztő­ségünkbe érkezett sok ellentétes véleményt tartalmazó levél bizonyítja legjobban, hogy olyan „megérzésnek“ adtunk liaagot, amely­ben a döntő szót nehéz kimondani. A társa­dalmi illemszabályok ugyanis olyan szoká­soktól kristályosodnak ki, amelyekben az il­lető nép vérmérséklete, hagyományai, erköl­csi múltja és sok más hasonló tényező fon­tos szerepet játszanak. Angliában, a tökéletes gcnfleman-ek hazájában megszokott dolog lehet az, ami nálunk illetlenségnek látszik, mig nekünk is van sok olyan szokásunk, melyet az angol férfi esetleg különösnek talál. Mikor felvetettük a kérdést, hogy az illem­szokásokat sok esetben rosszul értelmezik és ezért kívánják meg, hogy például a hivata­lokban a közpolgár kalapját levegye, olyan kényes kérdés felől kértük ki a közönség vé­leményét, hogy nem csodálkozhatunk a vá­laszok sokféleségén. „Fel a kalappal! „Le a kalappal“! ezt mindenki a maga szempontjából Ítélheti meg. jégére. A nemrégiben felfedezett én forgalomba hozott amerikai „Mcnoklin" nevű gyógyszer — a női mirigyrendszer zavarainál, a nők havi görcsös panaszainál, a változó évek idegzavanainál, migrénnél, hevüléseknél, in­gerlékenységnél, fejfájásnál, álmatlanságnál, sitb. — olyan meglepő eredményeket adott, amilyent eddig semminemű gyógyszerrel el­érni nem tudtak. A „Mcnoklin“ nemcsak csillapítótag Hat, hanem a betegség okát szünteti meg. Lei I2j.— utánvéttel küldi: Császár E. gyógyszertára, Bucureşti, Calea Victoriei 124 kásosztagnak a munkaideje E bejelentések alapján a szabályzat értelmé- ben összeállított bizottság állapítja meg az ille­tékeket. Ha a vállalatok nem nyújtják be a vallomást, vagy hamis adatokat vallanak be, akkor a bizottság a véleményezett legnagyobb energiafogyasztás után megállapított Illetéket veti ki az il'elö vállalatra. Az energiafogyasz­tás utáni illetéket havi részletekben kell a város adóhivatalához befizetni. A szabályrendelet negyedik szakasza a mesterséges és természetes gáz után az ille­tékeket köbméterenként 5 bániban állapítja meg. Nem fizetnek gázfogyasztás után ille­téket azok az üzemek és vállalatok, melyek városi, megyei, vagy állami gázgyárak fo­gyasztói. A város területére behozott gáz- mennyiséget már akkor be kell jelenteni il- letékezés végett, mikor a város terü etére be­érkezik. Abban az esetben pedig, ha a föld­gázát bevezetnék, az illetéket a város határán felállított gázóra után vetik ki. A hiányos, vagy hibás lejelentések kihágást képeznek és a be nem jelentett mennyiség után járó ille­ték háromszorosát kel büntetés képen meg­fizetni. A lakbérek utáni illetékek megállapításáról .1 szabályrendelet 5-ik szakasza rendelkezik. Évi 6000 lejig minden lakbér, i’letékmentes. 12 ezer lejig a lakbér egyszázaiéba, 24 ezer lejig a lakbér 2 százaléka, 48 ezer lejig 3 százaléka, 60 ezer lejig 4 százaléka és 60 ezer lejen felül a lakbér 5 százaléka képezi a községi illetéket. Ezt az illetéket nemcsak a lakók, hanem elfoglalt lakrészeik után a háztulajdonosok is tartoznak fizetni. A lak­bérek nagyságát ugyanaz a bizottság állapít­ja meg, mely a villanyáram és a gázfogyasz­tást is megállapítja. Lij illetéket léptet életbe a szabályrende­let hetedik szakasza, amely kimondja, hogy minden a város területére érkező személy­szállító gépkocsi 60 lej, teherautó naponként 10 lej, a szomszédos városok közölti forgal­mai 'ebonyolitó autóbuszok és áTutszálliló gépkocsi után napi 300 lejt kell fizetni leg­később minden hó 5-ig. A járműtulajdonosok, illetőleg a jármüvek­nek a vezetői köte’esek az összeg befizetésé­ről szóló nyugtát a városi ellenőröknek vagy sorompóknál tartózkodó és ellenőrzéssel meg­bízott egyéneknek felmutatni. A behajtást mindaddig meg lehet tiltani, mig az illetéket ki nem fizetik. A nagyközönséggel érintkező hivatalnok például már tekintélyérzetből is kívánta', hegy az elölte megjelenő felek a legszigo­rúbban tartsák be az illemszabályokat, mert ha ő a közért is van, azért éppen olyan em­ber, mint a többiek, akiknek a kellő tisztelet kijár. A közember viszont arra hivatkozott, hogy ő a személytelen hivatalnok előtt bát­ran eltekinthet olyan szokásoktól, amelyek gyakorlatilag nem állják meg helyüket. Igyekeztünk megszólaltatni olyan szemé­lyeket is, akik társadalmi állásuknál fogva legilletékesebbek arra, hogy a kérdés tisztá­zásához véleményüket nyilvánítsák. A ható­ságok fejeire gondoltunk, azoknak a közin­tézményeknek vezetőire, ahol ez a kérdés leg­többször felvelödik. Első utunk Antonescu postaigazgatóhoz vezetett, aki, mi­kor elmondottuk jövetelünk célját, s'-elett ki­jelenteni, hogy annál inkább szívesen ismer­teti álláspontját a felvetett kérdésben, mert a „kalapügyet“ „elvi jelentőségűnek“ tartja az illemszabályoknak a hivatalokban való be­tartását illetőleg. — Hogy levett kalappal jelenjünk míg a hivatalokban vagy pedig nem szükséges a födetlen fővel való megjelenés, ez az iroda- I helyiség természetétől függ. Ha a hivatalnok külön szobában dolgozik, melynek iroda jel­lege van, véleményem szerint, igém* xnegk ^ vánható, hogy ott immlenki levett kalappal jelenjen meg. Más a helyzet azonban '■> tér« im > rendszerű hivatalokban, ahol « hi vata look on el vannak „különítve“ a közönségtől é* *. ügyek intézése a/, ismert ablakszerű nyila- <r keresztül történik, olyan helyen túlzás vo nT megkövetelni, hogy a/. riJetö kalaplevéve j«-r lem jen meg . . . — Már annál inkább is mert a hivatalnok legtöbb esetben nem is figyelheti meg, bog ■_ rajta van az illető fején a kalap vagy nine > — vetjük közire. — Marad a harmadik rendszerű irodahes lyiség, hol egyszerű rács, vagy asztal vái- lasztja el a hivatalnokot a közönségtől. Il már bonyolultabb a helyzet. Itt már az egyért jóhiszeműségétől függ a kalapügy, bár a bii vatalnok nem szabad sértésnek tekintse, In 11 az ő szempontjából „negativ“ módon oldj;.: meg a mi nagy ügyünket. Ha pedig nem hi\a . talos jellegű helyről van szó, ahol az iizis leti érdek is szerepet játszik, itt a kereskedő ' üzleti érzéke, amugyis a közönség javára bil lenti a mérleget. A kereskedő nem is nagyon: ragaszkodik az ilyenszerü illemszabályokhoz mert Ilyen kicsinyességeiért nem szalaszt- : hatja el vevőjét. — Végső következtetés? — Minden az egyén nevelésétől, jóérzéké­től, vérmérsékletétől függ. Mindenesetre ná­lunk veszélyes volna túlzott mértékben ér­vényesíteni a gyakorlati szempontokat, bír 1 bizonyos illemszabályok betartásának túlzása, szintén nem ajánlatos — fejezte be nyilatko­zatát a postaigazgató. (cs.) < EMÉSZTÉSI GYENGESÉG, vérszegénység, 1?- - soványodás, sápadtság, mjrjgybctegségek, ekcé­mák, furunkulusok eseteiben a természetes r. „FERENC JÓZSEF“ keserüriz gyorsan -zabához- - za a belek annyira fontos működését és a vért : ■> bucosan felfrissíti. Az orvosok ajánlják. Várósi hatóságaink figyelmébe Dacára annak, hogy a köztisztasági adót ! jelentékenyen felemelték és annak megfizeté­sére mindenkit tűzzel-vassal kényszerítenek, a város köztisztaságára nagyobb gondot nem n fordítanak. Igaz, hogy a házak lakóinak sze­meteskosarát felülvizsgálták és köteleztek minden egyes lakót higiénikus szeméttartó be­szerzésére, arra azonban senki sem ügyel fel és senki sem néz utána, hogy a volt etnog­ráfiai muzeum háta mögöit (Tornavivoda mögötti rész), ahol most felerészen cirkusz, hátul pedig élelmiszer-árusítás van, a tavaly elhangzott panaszok dacára mi történik. Pe­dig nem is kel! nagyon közel menni ehhez a helyhez — nagy csindarattáról nem is szól­va. ami a környéket állandóan idegekreme- nően szórakoztatja —, mert sajnos, már messziről érzik, hogy itt a szemetet nem fe­dett kosarakban őrzik. Ezen a helyep egyet­len illemhely sincsen felállítva és igy a volt muzeum mellett végighaladva, megbotránkoz­tató nagy bűz fogad, amire senki sem számit, mert hisz mégis csak a város központjában vagyunk. El 'lehet képzelni, mit szenvednek a környező ház lakói, ott, ahol egészen kö­zeli szomszédságban — pár lépéssel tovább — a falusi szekerek állanak élelmiszerárun­kat kínálva. Valószínűnek tartjuk, hogy a fertőzött, büdös 'levegő az ottlevő élelmiszer árukra sincsen kedvező hatással, arról nem is beszé’ve, hogy milyen kedv kell ahhoz, hogy valaki ilyen helyről vásároljon. A pol­gárok egészségét nemcsak az ottani fedetlenül álló szemét, de az utcák megfertőzött leve­gője is veszélyezteti és a drága egészségre — melyért kü'önbö’ző cimeken oly nagy árat fi­zetünk — közhelyek, utcák, terek tisztántar­tásával is ügyelni kell. Több környékbeli adófizető polgár. Primaj-ia Municipiului, Cluj. No. 10751—1936. ÉRTESÍTÉS. Cluj város polgármesteri hivatala az érdek e-tek tudomására' hozza, hogy a városháza irodai beren­dezésének kijavításához szükséges anyagok beszer­zésére vonatkozólag nyilvános árlejtést tart és pedig: a) faanyag; b) vasianyag; c) festékanyag; d) üveganyag. Az árlejtés. 1936 május 26-án délelőtt 11 órakor lesz megtartva a városháza Str. Regina. Marta a. sz. alatti 5. szoba) helyiségében az államszímvi- teli törvény 88—no. cikkelyei szerint. Az ajánlattevők felkéretnek, hogy ajánlataik­kal egyidejűleg a felajánlott összeg 5 százalékát ideiglenes óvadékként készpénzben, vagy a ro­mán állam általi, szavatolt értékpapírokban, zárt ' és lepecsételt borítékban letétbe helyezni szíves­kedjenek. A teherfüzet és a költségvetés a vállalati hi­vatal (Calea Decebal 24.) helyiségében naponta ! d. e. 10—r2 óra között tekinthető meg. Cluj, 1936 május 5. Primăria Municipiului, Cluj. Mit kell fizetni a városnak! Az uj városi illetékek ismertetése Le a kalappal?... Fel a kalappal?... Antonescu postaigazgató érdekes nyilatkozata a „ka’apügyben“

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents