Ellenzék, 1936. május (57. évfolyam, 100-124. szám)

1936-05-10 / 107. szám

1936 május 10. VLLBNZBK 15 Uj alapokra helyezték az ipari szakoktatást Megyék, községek, kereskedelmi és iparkamarák, munkakamarák, magánvállalatok megterhelése CLUJ. (Az Ellenzék tud.) A hivatalos lap április i6.-i szájmában uj törvény jelent meg, mely az ipari szakoktatást szabályozza. Uj ipariskolákat álüüanak fel, átalakítják a meglevő középiskolákat és műhelyeket szer­veznek mellléjük, melyek önálló kereskedem! vállalatok módjára működnek, hogy versenyt támasszanak az iparosokkal. Leányok ré­szére külön ipariskolák lesznek. A fiúisko­lákban heti 4S óra, a leányiskolákban 42 óra lesz a heti munka. Az ipari oktatás irányí­tása a közoktatásügyi miniszter hatáskörébe tartozik, az iparos tanonciskolák azonban a munkaügyi minisztérium keretében működ­nek. Az uj törvény szeptember i.-én lép életbe. Nyolc cim alatt 28 fejezetet és 136 paragra­fust-foglal miagában. Az első cím az’ általános rendelkezéseket tartalmazza, megállapitva, hogy csak négy elemi osztály végzése után vehetők fel tanulók az állami és magánipar- iskoiákba. Az ipari középiskolák anyaga erre kijelölt gimnáziumokban és líceumok­ban lesz előadva négy év alatt. A külőnie- 1 ges (speciális) ipariskolák idő-tartama két j esztendő. Ipariskolákat csak miniszteri engedéllyel lehet felállítani. Megyék, községek, szakka­marák is áillkihatnak fel iskolákat a minisz­térium ellenőrzése mellett. Magánosok, tár­saságok, egyházak csak magániskolákat lé­tesíthetnek román tannyelvvel. Az ipari liceumokba való felvétel csupán sikeres felvételi-vizsga alapján lehetséges. Az életkor 15—18 év, A különleges (speciális) kétéves magasabb fokú ipari tanfolyamra csak az ipari-liceumot, mezőgazdasági, ke­reskedelmi, valamint elméleti líceumot vég­zett növendékek vehetők fel, amennyiben 19-ik életévüket betöltötték. Tanulási idő. A napi tanulás fiuknál 8 óra, leányoknál hét óránál több nem lehet. Elméleti tárgyak óramennyisége fiuknál egyharmad, nvig leá­nyoknál a fele lehet. A szünidőben a fiúta­nulók egyes gyárakban, vagy műhelyekben nyernek, mint gyakornokok elhelyezést. Erre nézve a törvény kötelezi az egyes gyárakat és iparosokat, hogy végzett fiú- és leánynövendékeket befogad­janak, azokat gyakorlatilag oktassák és előmenetelükről az iskola igazgatóságának jelentést tegyenek. Akik ezt onegtagadják 2—20 ezer leiig ter­jedő büntetéssel suj tataiak, a végzett tanulók segélyalapja javára. A gyakornok munkáról való elmaradása igazolatlan órának számit. Az ipari gimnáziumok tanulói csak a har­madik osztályban lesznek szakmánként be­osztva, alkalmasságukhoz képest, amit „p*zi- hotechnikai“ vizsgálat állapit meg. Különleges rendelkezések a fiúiskolák részére. A fiú ipari gimnáziumok célja felkelteni az érdeklődést az ipar iránt, ami keresethez iuttat megadva az elméleti és szaktudást. Az isko­lát végzettek a végbizonyítványban gyakor­noki jelleget kapnak, mint ipari munkások alkalmazást nyerhetnek az ipartörvény ren­delkezései szerint. Megkaphatják az ipari munkás igazolványt az iskolában is két évi gyakorlat és sikeres vizsga letétele után. A fiú tparliceumok szak- és müiparosokat ké­peznek ki, akik különlleges elméleti és gya­korlati tudással kell, hogy bírjanak, ezen­kívül művezetőket, gyári vezetőket. Az is­kola bevégzése után mesterbizonyitványt kapnak, amely ipar gyakorlására jogosítja és ama, hogy ipariskolákban gyiakorilati tan­tárgyakat adjanak elő. Különleges (speciális) ipariskolák fiuk ré­szére: Céljuk magán, vagy állami vállalatok részére vezetőket kiképezni, továbbá mérnök és építész segéderőket, rajzolókat műszaki irodák részére, köz- és magánválílallkozókat nevdlni. Ezen iskolákban elméleti tárgy csupán a német, vagy francia nyelv, kü­lönben csupán szaktárgyakkal és gyakorlat­tal foglalkoznak a mellettük felállított gya­korló műhelyben, melynek teljesen meg kell felelnie valamely racionális vállalkozásnak. Ezen gyakorló műhelybe tanoncok Is fel­vehetők. A gyakorlati kiképzés a C. F. R. műhelyében, arzénál, stb. állami vállalatok­nál is történhet az iskola felügyelete alatt. A tanulók az iskola bevégzése után okleve­let kapnak, mint ipari művezetők és ezzel beiratkozhatnak a műegyetemre és szépművé­szeti akadémiára is. A leányiskolák tanrendje. A női ipariskola célja -a nőknek alkalmas tpari pályára való előkészítése, szem előtt tartva a családi életet is. Ugyanúgy három tipusu, mint a fin ipariskolák, ugyanolyan jogokat biztosit, mint a fiuknak, azonban az ipari gimnázium végbizonyítványa két évi gyakorlattal feljogosítja, hogy falun önálló ipart űzhessen, eltérőleg az ipartörvény ren­dek ezései tői. Felvételi versenyvizsgák. Az ipari líceum és különeges ipari iskolák végzett növendékei, ha a műegyetemre, vagy építészeti, vagy szépművészeti akadémiára akarnak beiratkozni, minden év szeptember 20. és október 5. között tartandó verseny­vizsgán tartoznak részt venni, amely szóbeli és Írásbeli és a legmagasabb jegyet kapottak vehetők fel az előre meghatározott számban. Aki háromszor elbukott, többé nem jelent­kezhet versenyvizsgára. Iparoktatás ipari munkások részére. Ipari munkások és tanoncok részére, akik iparvállalatoknál vannak alkalmazva és akiknek nem volt módjuk ipariskolákban a szükséges általános és szakműveltséget elsa­játítani, amire ipari gyakorlatukhoz szüksé­gük van, a munkaügyi miniszter által fenn­tartott tanfolyamokon, vagy az ipari gim­náziumok ilyen tanfolyamán vesznek részt, amelyek tartama négy év. Ezen tanfolyamok látogatása a tanoncokra nézve kötelező és ez esetben fel vannak mentve az ismétlőink óla látogatása alól. Rendelet állapítja meg, kik vannak felmentve magasabb képzettség foly­tán az elméleti oktatás alól. A heti óraszám ezen tanfolyamokon elméleti oktatás terén nem lehet több 12 óránál. Az órák folytató­lagosak és 20 órát meg nem haladhatnak. A gyakorlati kiképzés a magánmükelyekben történik. Magasabb osztályba csak vizsga utján léphet legkevesebb 6 közép eredménnyel, a végbizo­nyítványt a vizsgálóbizottság adja ki, amelynek alapján ipari líceumokba felvehetők. A közép ipariskolák mellett bizonyos kü­lönleges tanulmányok elvégzésére külön gya­korlati tanfolyamok létesithetők a miniszter előzetes engedélyével. Anyagi feltételek előteremtése. Az ipariskolák felépítése és fenntartása az állam, megyék, községek, kereskedelmi- és ipar­kamarák, munkakamarák és olyan társa­ságok kötelessége, amelyekben az állam részesedik, egyedáruságot, vagy kedvez­ményt nyújt. A személyi költségeket az állam viseli, úgy­szintén a tanulók ösztöndíjainak egy részét A legfinomabb, teginegbizhalóbb és leg­egészségesebb azantiszeptikusanpreparált, szavatol tan 5 évig tartó is és az iskola, valamint a műhely felszerelé­sét. A megye és községek kötelessége, az iskolák felépítése, javitása és fenntar­tása, fűtés, világítás és vízellátás, valamint az ösztöndijak egy része. Amennyiben a megye, vagy község az arre szükséges összeget nem veszi be a költség- vetésbe, hivatalból írják dő, ugyanez történik a kamaráknál is az illeté­kes minitszter által. Az állam által kedvez­ményben részesített pénzügyi és iparvállala­tok szubvenciókat szavaznak meg, amelyek mennyiségét a legfelsőbb tanács állapítja meg évről-évre megegyezés alapján, tekintetbe véve az isko­lák igényét. Az iparoktatás háza. Egyéb anyagi források előteremtése céljá­ból alap lét esi etetik, melynek célja a tanulók segítése, valamint az önállósításukhoz szük­séges segélyek folyósítása. Ezen alap bevéte­leit képezik minden állami, megyei, községi autonom testület szállításaiból akár árlejtés, akár szabadkézből adattak ki, két százalék. Kivétel a CFR., kikötők és vízi közleke­dési eszközök, útépítések, posta, távirda, va­lamint a honvédelmi minisztérium. Azon taxák fele, amelyet a munkaadók és munká­sok a tanoncotthonok és iskolák fenntartá­sára fizetnek és amit a legfelsőbb tanács állapit meg. Az ipariskolák műhelyeinek jövedelme, kü­lönböző intézmények és magánosok ajándé­kai és végül a szubvenciók, amelyek kötele­zőek a kedvezmények megvonásának terhe alatt. Ezen alapot az iparoktatásl ilegfelsőbb tanács kezeli a kibocsátandó rendeletek alapján. A legfelsőbb iparoktatási tanács. Az iparoktatás valamennyi ágazatának egységes vezetésére legfelsőbb tanácsot alattit a miniszter, amely 22 tagból áll, akiket öt évre neveznek ki. A tanács legalább három havonként összehívandó. A tanács mellett három osztály működik: a tanulmányi, mű­vészeti és elhelyezési osztály. HÁRMASOK A hegyoldalba vágott lyukban felállítjuk a tetütle- nítöt és Kovács, meg Tucakov altisztek felügyelete alatt megkezdjük a fürdést. Primitiv alkotmány, de nagyszerűen megfelel a célnak. Naponta száz-százöt­ven embert fürösztünk és tetütlenitünk, küzdünk a kiütéses tífusz ellen. Orgonás legényem kozák pikavégből furkósboiot gyártott, ezzel járom a nehéz hegyi utat szöges bakan­csokkal. Vacsoránál együtt vagyunk a fiukkal. Vacsora után kártyázunk, sakkozunk, rossz gramofon nótáit hallgatjuk, énekelünk. Csernát Jóska gyönyörű hang­ján népdalokat és háborús dalokat énekel. Oly szomo­rúan, fájdalmasan szói az ének: ,.Ott ahol a Dnyeszter vize zug . . Csendesen zümmögünk hozzá. Reggel tovább járom az állásokat. A főállásból kinyúló széles bevágásban van a latrina. Ennek hosszú fenyőgerendáján huszárok ül­nek, vegyesen öregek, fiatalok, újoncok, kik most jöt­tek a frontra, a pótlással. Mikor meglátnak, ijedten tisztelegnek. Nem tudom visszafojtani a mosolyt, gyor­san tovább állok. A fürdőben kellemesen megfürdöm, majd este­felé felmegyek az állásba. Két ÓFái ut a völgyből az állásig a meredek szerpentinen. Izzadtan, fáradtan ér­kezem meg, a fiuk éppen vacsoráznak. Hirtelen nya­kamhoz n3uilok<riadtan veszem észre, hogy hiányzik talizmánom, nyakláncom, melyet szentül őriztem. Bor­zasztó félelem fog el. Lennt hagytam a fürdőben, a völgyben. Nem kell vacsora, elfelejtem a fáradságot és lóhalálban indulok vissza a völgybe. Boldog vagyok, mikor megpillantom nyakláncomat a kád mellett, a ló­cán. Erőt, bátorságot önt belém a tudat, hogy velem van a talizmán, melyet szerető kis kezek akasztottak nyakamba az első háborús napokban, az indulásnál. Ez tartja bennem a lelket. Ha elvész, elvesztem önbi­zalmamat. Éjjel, későn érek fel az állásba, a fiuk már alusz­nak. Én is ledőlök a deszkára, boldogan tapogatva a láncszemeket és Mária képet, mely mellett zacskó van, hazai földdel. Anyám adta sirva: — Hadd legyen egy kis otthoni föld, ami eltakar­jon — mondta az anyám az induláskor. Apám miseruhájából kivágott aranyozott szövet­be van bevarrva. Jó tömjén szaga van még most is. Úgy érzem: apám van mellettem. Védőkarját érzem. XVL A második félezrednél van Kollányi Boldizsár fő­hadnagy. Hatalmas szál ember. Öszbecsavarodott, hamuszinii bajjal. Szomorú az arca. Mérnök, iró és költő. Mikulásnak hívjuk. Súlyos betegség emészti. Szabad időmet nála töltöm. Reumája miatt fede­zékében óriási a meleg, sokszor nem lehet kibírni, mikor báránybőr bekecsét is magára huzza és tiz- percenként a kályhát rakja. Folyton izzad. A szerb harctérről súlyos betegen jött haza és most ismét itt van az első vonalban. Csodálom ezt az embert, kit erős akarata és hallatlan becsületérzése tart kint a fronton. Pedig szívből ellensége az öldöklő harcnak. Nagy Ady-rajongó. Az ezrednél azt mond­ják, forradalmár. Megszerettem ezt a különös embert, kinél őszintébb, tisztább lelket nem lehet találni. Oly politikai kérdésekről beszélgetünk, melyeket mások­kal hazaárulás vádja nélkül nem lehet szóvá tenni. — Mire való ez a harc? — mondja Kollányi. — Lassan, meggondoltan beszél, minden szót megfontol. — Nem látom célját. Mire való ez a szörnyű tétek én, vagy te? Miért nem: én és te? Miért nem hiszünk a becsületben, a tisztességes munkában, az gazi testvéri szeleteiben, mely egyedül boldogít és emel. Nézz a térképre és látod a geográfiai egységet, a vizek egybefolynak, ahogyan nekünk is egybe kell folynunk, a föld egy és elválaszthatatlan, mint nekünk is elválaszthatatlanoknak kell lennünk. Nem fog-e körül a Kárpátok gerince, mint vastag, elszakíthatat­lan acélgyürü? Elismerem a jogaitokat. De azért ne üssük egymást, el kell férjünk egymással, m|eg kell találjuk az eredőjét a boldogságnak, a megértésnek. Künt fegyverropogás. Ijedten szaladunk ki a sáncba. Brunnhuber ka­pitány áll dühösen ordítva az állás peremén és hado­nászik füstölgő karabélyával, két huszár felé. — Lelövöm azt a gazembert, aki még egyszer a futóárkon kívül jár! Meglát az orosz és porrá lövi fedezékeinket. Mindennap baj van ezért. A huszárok szíveseb­ben járnak künt, a fulóárok mellett, a kitaposott ösvényen. Bekecmergünk a szűk fedezékbe, hol Kollányi előveszi legújabb verseskötetét, melyből szemelvénye­ket olvas. — Drága Bodi! — szólítom meg. — Mi ez a szen­vedés, a mi szenvedésünk a leláncolt gályarabok, a földi örömtől megfosztott rabszolgák fájdalmához, szen­vedéséhez viszonyítva? A tömegszenvedés, mely lelket rombol és zúz szét, mint a nehéz pöröly, az a nagy szenvedés, mely földre bűz. nem a mienk. Láttad a szerencsétlen leláncolt állatok végnélküli szenvedéséi? Nézz le a völgybe és látni fogod a néma fájdalmat az üres jászol elé kötve, terhes kocsik elé fogva, az a szenvedés az igazi szenvedés, melyet befelé visel a test és melynek nincsen szava. — Igazad van doktor — mondja Kollányi lassan tagolva a szavakat. — A néma fájdalom, mit súlyos testtel hord a vérig kinzott állat — az emberért és a hangos fájdalom, mit összezúzott embertárs visel az emberért, a testvérért, ez a legnagyobb szenvedés. A nincstelenek nehéz keresztje. Erők elfecsérelése. Esteledik, a nyitva hagyott ajtón friss, havas, dermedt levegő tódul be a szűk, meleg, dobos odúba, felfrissítve elernyedt tagjainkat. Kollányi nevet. Félünk mindig ettől a nevetéstől. Behunyja szempilláit, feje idegesen meg-megrándul. mintha láthatatlan erő rázná. Fakó arca görcsösen vonaglik, szája széle meg-megrándul fájdalmas vonag- lásban — hisztériás görcsök. Ujjai ökölbe szorulnak és egész testében remeg, izzadt. Szánalmas és félel­metes látvány. Mindig megborzongok, mikor ezt a nevetést látom. ţl'olytatjuk^

Next

/
Thumbnails
Contents