Ellenzék, 1936. május (57. évfolyam, 100-124. szám)
1936-05-10 / 107. szám
1936 május 10. VLLBNZBK 15 Uj alapokra helyezték az ipari szakoktatást Megyék, községek, kereskedelmi és iparkamarák, munkakamarák, magánvállalatok megterhelése CLUJ. (Az Ellenzék tud.) A hivatalos lap április i6.-i szájmában uj törvény jelent meg, mely az ipari szakoktatást szabályozza. Uj ipariskolákat álüüanak fel, átalakítják a meglevő középiskolákat és műhelyeket szerveznek mellléjük, melyek önálló kereskedem! vállalatok módjára működnek, hogy versenyt támasszanak az iparosokkal. Leányok részére külön ipariskolák lesznek. A fiúiskolákban heti 4S óra, a leányiskolákban 42 óra lesz a heti munka. Az ipari oktatás irányítása a közoktatásügyi miniszter hatáskörébe tartozik, az iparos tanonciskolák azonban a munkaügyi minisztérium keretében működnek. Az uj törvény szeptember i.-én lép életbe. Nyolc cim alatt 28 fejezetet és 136 paragrafust-foglal miagában. Az első cím az’ általános rendelkezéseket tartalmazza, megállapitva, hogy csak négy elemi osztály végzése után vehetők fel tanulók az állami és magánipar- iskoiákba. Az ipari középiskolák anyaga erre kijelölt gimnáziumokban és líceumokban lesz előadva négy év alatt. A külőnie- 1 ges (speciális) ipariskolák idő-tartama két j esztendő. Ipariskolákat csak miniszteri engedéllyel lehet felállítani. Megyék, községek, szakkamarák is áillkihatnak fel iskolákat a minisztérium ellenőrzése mellett. Magánosok, társaságok, egyházak csak magániskolákat létesíthetnek román tannyelvvel. Az ipari liceumokba való felvétel csupán sikeres felvételi-vizsga alapján lehetséges. Az életkor 15—18 év, A különleges (speciális) kétéves magasabb fokú ipari tanfolyamra csak az ipari-liceumot, mezőgazdasági, kereskedelmi, valamint elméleti líceumot végzett növendékek vehetők fel, amennyiben 19-ik életévüket betöltötték. Tanulási idő. A napi tanulás fiuknál 8 óra, leányoknál hét óránál több nem lehet. Elméleti tárgyak óramennyisége fiuknál egyharmad, nvig leányoknál a fele lehet. A szünidőben a fiútanulók egyes gyárakban, vagy műhelyekben nyernek, mint gyakornokok elhelyezést. Erre nézve a törvény kötelezi az egyes gyárakat és iparosokat, hogy végzett fiú- és leánynövendékeket befogadjanak, azokat gyakorlatilag oktassák és előmenetelükről az iskola igazgatóságának jelentést tegyenek. Akik ezt onegtagadják 2—20 ezer leiig terjedő büntetéssel suj tataiak, a végzett tanulók segélyalapja javára. A gyakornok munkáról való elmaradása igazolatlan órának számit. Az ipari gimnáziumok tanulói csak a harmadik osztályban lesznek szakmánként beosztva, alkalmasságukhoz képest, amit „p*zi- hotechnikai“ vizsgálat állapit meg. Különleges rendelkezések a fiúiskolák részére. A fiú ipari gimnáziumok célja felkelteni az érdeklődést az ipar iránt, ami keresethez iuttat megadva az elméleti és szaktudást. Az iskolát végzettek a végbizonyítványban gyakornoki jelleget kapnak, mint ipari munkások alkalmazást nyerhetnek az ipartörvény rendelkezései szerint. Megkaphatják az ipari munkás igazolványt az iskolában is két évi gyakorlat és sikeres vizsga letétele után. A fiú tparliceumok szak- és müiparosokat képeznek ki, akik különlleges elméleti és gyakorlati tudással kell, hogy bírjanak, ezenkívül művezetőket, gyári vezetőket. Az iskola bevégzése után mesterbizonyitványt kapnak, amely ipar gyakorlására jogosítja és ama, hogy ipariskolákban gyiakorilati tantárgyakat adjanak elő. Különleges (speciális) ipariskolák fiuk részére: Céljuk magán, vagy állami vállalatok részére vezetőket kiképezni, továbbá mérnök és építész segéderőket, rajzolókat műszaki irodák részére, köz- és magánválílallkozókat nevdlni. Ezen iskolákban elméleti tárgy csupán a német, vagy francia nyelv, különben csupán szaktárgyakkal és gyakorlattal foglalkoznak a mellettük felállított gyakorló műhelyben, melynek teljesen meg kell felelnie valamely racionális vállalkozásnak. Ezen gyakorló műhelybe tanoncok Is felvehetők. A gyakorlati kiképzés a C. F. R. műhelyében, arzénál, stb. állami vállalatoknál is történhet az iskola felügyelete alatt. A tanulók az iskola bevégzése után oklevelet kapnak, mint ipari művezetők és ezzel beiratkozhatnak a műegyetemre és szépművészeti akadémiára is. A leányiskolák tanrendje. A női ipariskola célja -a nőknek alkalmas tpari pályára való előkészítése, szem előtt tartva a családi életet is. Ugyanúgy három tipusu, mint a fin ipariskolák, ugyanolyan jogokat biztosit, mint a fiuknak, azonban az ipari gimnázium végbizonyítványa két évi gyakorlattal feljogosítja, hogy falun önálló ipart űzhessen, eltérőleg az ipartörvény rendek ezései tői. Felvételi versenyvizsgák. Az ipari líceum és különeges ipari iskolák végzett növendékei, ha a műegyetemre, vagy építészeti, vagy szépművészeti akadémiára akarnak beiratkozni, minden év szeptember 20. és október 5. között tartandó versenyvizsgán tartoznak részt venni, amely szóbeli és Írásbeli és a legmagasabb jegyet kapottak vehetők fel az előre meghatározott számban. Aki háromszor elbukott, többé nem jelentkezhet versenyvizsgára. Iparoktatás ipari munkások részére. Ipari munkások és tanoncok részére, akik iparvállalatoknál vannak alkalmazva és akiknek nem volt módjuk ipariskolákban a szükséges általános és szakműveltséget elsajátítani, amire ipari gyakorlatukhoz szükségük van, a munkaügyi miniszter által fenntartott tanfolyamokon, vagy az ipari gimnáziumok ilyen tanfolyamán vesznek részt, amelyek tartama négy év. Ezen tanfolyamok látogatása a tanoncokra nézve kötelező és ez esetben fel vannak mentve az ismétlőink óla látogatása alól. Rendelet állapítja meg, kik vannak felmentve magasabb képzettség folytán az elméleti oktatás alól. A heti óraszám ezen tanfolyamokon elméleti oktatás terén nem lehet több 12 óránál. Az órák folytatólagosak és 20 órát meg nem haladhatnak. A gyakorlati kiképzés a magánmükelyekben történik. Magasabb osztályba csak vizsga utján léphet legkevesebb 6 közép eredménnyel, a végbizonyítványt a vizsgálóbizottság adja ki, amelynek alapján ipari líceumokba felvehetők. A közép ipariskolák mellett bizonyos különleges tanulmányok elvégzésére külön gyakorlati tanfolyamok létesithetők a miniszter előzetes engedélyével. Anyagi feltételek előteremtése. Az ipariskolák felépítése és fenntartása az állam, megyék, községek, kereskedelmi- és iparkamarák, munkakamarák és olyan társaságok kötelessége, amelyekben az állam részesedik, egyedáruságot, vagy kedvezményt nyújt. A személyi költségeket az állam viseli, úgyszintén a tanulók ösztöndíjainak egy részét A legfinomabb, teginegbizhalóbb és legegészségesebb azantiszeptikusanpreparált, szavatol tan 5 évig tartó is és az iskola, valamint a műhely felszerelését. A megye és községek kötelessége, az iskolák felépítése, javitása és fenntartása, fűtés, világítás és vízellátás, valamint az ösztöndijak egy része. Amennyiben a megye, vagy község az arre szükséges összeget nem veszi be a költség- vetésbe, hivatalból írják dő, ugyanez történik a kamaráknál is az illetékes minitszter által. Az állam által kedvezményben részesített pénzügyi és iparvállalatok szubvenciókat szavaznak meg, amelyek mennyiségét a legfelsőbb tanács állapítja meg évről-évre megegyezés alapján, tekintetbe véve az iskolák igényét. Az iparoktatás háza. Egyéb anyagi források előteremtése céljából alap lét esi etetik, melynek célja a tanulók segítése, valamint az önállósításukhoz szükséges segélyek folyósítása. Ezen alap bevételeit képezik minden állami, megyei, községi autonom testület szállításaiból akár árlejtés, akár szabadkézből adattak ki, két százalék. Kivétel a CFR., kikötők és vízi közlekedési eszközök, útépítések, posta, távirda, valamint a honvédelmi minisztérium. Azon taxák fele, amelyet a munkaadók és munkások a tanoncotthonok és iskolák fenntartására fizetnek és amit a legfelsőbb tanács állapit meg. Az ipariskolák műhelyeinek jövedelme, különböző intézmények és magánosok ajándékai és végül a szubvenciók, amelyek kötelezőek a kedvezmények megvonásának terhe alatt. Ezen alapot az iparoktatásl ilegfelsőbb tanács kezeli a kibocsátandó rendeletek alapján. A legfelsőbb iparoktatási tanács. Az iparoktatás valamennyi ágazatának egységes vezetésére legfelsőbb tanácsot alattit a miniszter, amely 22 tagból áll, akiket öt évre neveznek ki. A tanács legalább három havonként összehívandó. A tanács mellett három osztály működik: a tanulmányi, művészeti és elhelyezési osztály. HÁRMASOK A hegyoldalba vágott lyukban felállítjuk a tetütle- nítöt és Kovács, meg Tucakov altisztek felügyelete alatt megkezdjük a fürdést. Primitiv alkotmány, de nagyszerűen megfelel a célnak. Naponta száz-százötven embert fürösztünk és tetütlenitünk, küzdünk a kiütéses tífusz ellen. Orgonás legényem kozák pikavégből furkósboiot gyártott, ezzel járom a nehéz hegyi utat szöges bakancsokkal. Vacsoránál együtt vagyunk a fiukkal. Vacsora után kártyázunk, sakkozunk, rossz gramofon nótáit hallgatjuk, énekelünk. Csernát Jóska gyönyörű hangján népdalokat és háborús dalokat énekel. Oly szomorúan, fájdalmasan szói az ének: ,.Ott ahol a Dnyeszter vize zug . . Csendesen zümmögünk hozzá. Reggel tovább járom az állásokat. A főállásból kinyúló széles bevágásban van a latrina. Ennek hosszú fenyőgerendáján huszárok ülnek, vegyesen öregek, fiatalok, újoncok, kik most jöttek a frontra, a pótlással. Mikor meglátnak, ijedten tisztelegnek. Nem tudom visszafojtani a mosolyt, gyorsan tovább állok. A fürdőben kellemesen megfürdöm, majd estefelé felmegyek az állásba. Két ÓFái ut a völgyből az állásig a meredek szerpentinen. Izzadtan, fáradtan érkezem meg, a fiuk éppen vacsoráznak. Hirtelen nyakamhoz n3uilok<riadtan veszem észre, hogy hiányzik talizmánom, nyakláncom, melyet szentül őriztem. Borzasztó félelem fog el. Lennt hagytam a fürdőben, a völgyben. Nem kell vacsora, elfelejtem a fáradságot és lóhalálban indulok vissza a völgybe. Boldog vagyok, mikor megpillantom nyakláncomat a kád mellett, a lócán. Erőt, bátorságot önt belém a tudat, hogy velem van a talizmán, melyet szerető kis kezek akasztottak nyakamba az első háborús napokban, az indulásnál. Ez tartja bennem a lelket. Ha elvész, elvesztem önbizalmamat. Éjjel, későn érek fel az állásba, a fiuk már alusznak. Én is ledőlök a deszkára, boldogan tapogatva a láncszemeket és Mária képet, mely mellett zacskó van, hazai földdel. Anyám adta sirva: — Hadd legyen egy kis otthoni föld, ami eltakarjon — mondta az anyám az induláskor. Apám miseruhájából kivágott aranyozott szövetbe van bevarrva. Jó tömjén szaga van még most is. Úgy érzem: apám van mellettem. Védőkarját érzem. XVL A második félezrednél van Kollányi Boldizsár főhadnagy. Hatalmas szál ember. Öszbecsavarodott, hamuszinii bajjal. Szomorú az arca. Mérnök, iró és költő. Mikulásnak hívjuk. Súlyos betegség emészti. Szabad időmet nála töltöm. Reumája miatt fedezékében óriási a meleg, sokszor nem lehet kibírni, mikor báránybőr bekecsét is magára huzza és tiz- percenként a kályhát rakja. Folyton izzad. A szerb harctérről súlyos betegen jött haza és most ismét itt van az első vonalban. Csodálom ezt az embert, kit erős akarata és hallatlan becsületérzése tart kint a fronton. Pedig szívből ellensége az öldöklő harcnak. Nagy Ady-rajongó. Az ezrednél azt mondják, forradalmár. Megszerettem ezt a különös embert, kinél őszintébb, tisztább lelket nem lehet találni. Oly politikai kérdésekről beszélgetünk, melyeket másokkal hazaárulás vádja nélkül nem lehet szóvá tenni. — Mire való ez a harc? — mondja Kollányi. — Lassan, meggondoltan beszél, minden szót megfontol. — Nem látom célját. Mire való ez a szörnyű tétek én, vagy te? Miért nem: én és te? Miért nem hiszünk a becsületben, a tisztességes munkában, az gazi testvéri szeleteiben, mely egyedül boldogít és emel. Nézz a térképre és látod a geográfiai egységet, a vizek egybefolynak, ahogyan nekünk is egybe kell folynunk, a föld egy és elválaszthatatlan, mint nekünk is elválaszthatatlanoknak kell lennünk. Nem fog-e körül a Kárpátok gerince, mint vastag, elszakíthatatlan acélgyürü? Elismerem a jogaitokat. De azért ne üssük egymást, el kell férjünk egymással, m|eg kell találjuk az eredőjét a boldogságnak, a megértésnek. Künt fegyverropogás. Ijedten szaladunk ki a sáncba. Brunnhuber kapitány áll dühösen ordítva az állás peremén és hadonászik füstölgő karabélyával, két huszár felé. — Lelövöm azt a gazembert, aki még egyszer a futóárkon kívül jár! Meglát az orosz és porrá lövi fedezékeinket. Mindennap baj van ezért. A huszárok szívesebben járnak künt, a fulóárok mellett, a kitaposott ösvényen. Bekecmergünk a szűk fedezékbe, hol Kollányi előveszi legújabb verseskötetét, melyből szemelvényeket olvas. — Drága Bodi! — szólítom meg. — Mi ez a szenvedés, a mi szenvedésünk a leláncolt gályarabok, a földi örömtől megfosztott rabszolgák fájdalmához, szenvedéséhez viszonyítva? A tömegszenvedés, mely lelket rombol és zúz szét, mint a nehéz pöröly, az a nagy szenvedés, mely földre bűz. nem a mienk. Láttad a szerencsétlen leláncolt állatok végnélküli szenvedéséi? Nézz le a völgybe és látni fogod a néma fájdalmat az üres jászol elé kötve, terhes kocsik elé fogva, az a szenvedés az igazi szenvedés, melyet befelé visel a test és melynek nincsen szava. — Igazad van doktor — mondja Kollányi lassan tagolva a szavakat. — A néma fájdalom, mit súlyos testtel hord a vérig kinzott állat — az emberért és a hangos fájdalom, mit összezúzott embertárs visel az emberért, a testvérért, ez a legnagyobb szenvedés. A nincstelenek nehéz keresztje. Erők elfecsérelése. Esteledik, a nyitva hagyott ajtón friss, havas, dermedt levegő tódul be a szűk, meleg, dobos odúba, felfrissítve elernyedt tagjainkat. Kollányi nevet. Félünk mindig ettől a nevetéstől. Behunyja szempilláit, feje idegesen meg-megrándul. mintha láthatatlan erő rázná. Fakó arca görcsösen vonaglik, szája széle meg-megrándul fájdalmas vonag- lásban — hisztériás görcsök. Ujjai ökölbe szorulnak és egész testében remeg, izzadt. Szánalmas és félelmetes látvány. Mindig megborzongok, mikor ezt a nevetést látom. ţl'olytatjuk^
