Ellenzék, 1936. május (57. évfolyam, 100-124. szám)

1936-05-09 / 106. szám

o ELLENZÉK 1 9 3 O m n i uh 9. yy Hogyan látfga a székelyföldi visszarománositfástf“ a károm vármegye prefektusa? MIT ÍR A ROMÁN SAJTÓ Tengerszorosok V#idn Vá- 1iis/t:'is kiállítás 1.1 IM'A: A külügyminisztérium nyilvános* sn^ra hozta a török jegyzékre adott válasz szövegét a Dardanellákra vonatkozóan Tö- rókors/.ág njra meg akarja erősíteni kato­nailag a tengerszorosokat. Vzt állítja, hogy a békeszerződés aláírása idején biztosítva látta a határokat, a viszonyok azonban rosz- s/abbodtak s nem egyeznek a tengerszoro­sok biztonságát garantáló hatalmak. Hajlan­dó békében szabadforgalmat biztosítani a tengerszorosokban, igy szabadon folyhat a kereskedelem a keleti államokkal, sőt hahó­in esetén is fenntarthatjuk az összeköttetést keleti szövetségeseinkkel. Annak időjén Ang­lia követelte a tengerszorosok teljes katonai kiürítését. Nem volt jóviszonyban a szovjet­tel s biztosítani akarta, hogy hajói az orosz kikötök felé a Fekete-tengerre akadálytala­nul eljussanak. Ma már Anglia volt az első állam, mely kedvező választ adott a török kormánynak. Franciaország elvben szintén hozzájárult a tengerszorosok katonai meg­erősítéséhez. Bulgária kijelentette, hogy a revíziós eljárást sohasem akadályozza. Az orosz szovjet minden fenntartás nélkül szin­tén beleegyezését adta. Görögország válasza elfogadó volt. Jugoszláviától ugyancsak ki­elégítő választ várnak. Japán fenntartotta a döntés jogút azzal, hogy részt fog venni a kérdésre vonatkozó tárgyalásokban, l.gyedül Itália hallgatott. Románia válasza hangoztat­ja, hogy Törökország sohasem fog Romániát érintő területi kérdéseket felvetni s barátsá­gos hangon kedvező értelemben válaszolt. Románia bizalommal néz a Balkán-szövetség további munkája és a tengerszorosok kato­nai megerősítése felé. RAZA: Ne feledjük, hogy Vaida csak ki­egészítő része volt a nemzeti-parnsztpárt- ban Manóinak, kinek sok haszna volt Vaida vulkanikus tehetségéin')!. Ha volt valami, amit nem akart megmondani, megbízta Vai- dát. aki szép volt, mint egy oroszlán s úgy tört össze minden diplomáciát, mint a por- ccllánt. Maniu megfigyelte a következmé­nyeket és szükség esetén ezeket kiigazította. Nem volt semmi különös ebben a kettős sze­repben. Az együttműködés szerencsésnek volt mondható. Elképzelhető, mit jelentett az a nap. midőn Vaida a megengedettnél túlmenő rabságot megunta. Igazságtalannak tiint fel előtte, mennyi áldozatot hozott másnak dicsőségéért. Lassacskán átitatódott lelke ördögi gyanúsításokkal, mig végre ma­ga is elkezdte hangoztatni azt, amit környe­zetében mondtak. Maniu jól ismerte barátját s azokat, akik körülötte voltak. Azt kívánta, hogy a Vaida-kormánv a nemzeti-paraszt- párt elnöki tanácsától kérjen előzetes enge­délyt mindenre vonatkozóan. A szó szoros érteinkben megakadályozta Vajdát abban, hogy kormányozzon s Vaida felkiáltott: ..Miért nem enged dolgozni önállóan, miután negyven évig szolgája voltam? Én is érek valamit és ezt be kell bizonyítsam!“ Úgy tett, mint most Tătărescu s a pártelnök el­lensége lett nemsokára. ADEVERUL: Ebben az órában, mely any- nyira súlyos Romániára, nem nyugszik a Bucuresli-i politika. A titkos kombinációk tovább folynak. A legutóbbi bomba a „vá­lasztási kormány“ hire volt. Meg is nevez­ték azt a személyt, aki a kormányelnökségre hivatva van. Mire való lenne egy ilyen kor­mány, melynek csak akkor van helye, mi­dőn kétséges a tömegek akarata. A tömegek pontosan megmutatták, hogy nemzetiparaszt- párti kormányt akarnak. A cél nem lehet más, mint a parlamentárizmus és alkotmá­nyos élet megszüntetése és diktatúra. A bel­politikai helyzet tiszta. A kormány lemondó­félben van. Most, vagy egy hónap múlva — nem számit. Az utódlás kérdése előbb-utóbb szőnyegre kerül. Ki következhet? Akit a közvélemény támogat. Mást csak a parla­mentárizmus megszüntetésével lehet elkép­zelni. Aki államcsínyt akar, annak vállalnia kell az ezzel .járó felelősséget. Ne áltassuk magunkat „választási kormánnyal“, melynek egyedül az lenne a feladata, hogy a nem- zeti-parasztpártot elbuktassa. Senki sem oly naiv, hogy „választási kormány“ által ren­dezendő szabad választásban higyjen. Ilyen célból elég az államcsíny, nincs szükség úgynevezett választásra. ÁRGUS: Az 1937. évi párisi nemzetközi kiállításra román stílusban kiállítási csar­nokot kell építeni. Másodszor: nem szabad elfeledni, hogy Románia mezőgazdasági ál­lam s meg kell ragadnunk minden alkalmat, gazdasági termékeink bemutatására. A fő­szerep tehát a földművelésügyi minisztert illeti. Amennyiben hibát követtek el, .jóvá lehetne tenni. Brüsszelben kubista stílusban épült kiállítási csarnokunk volt, melynek lartalma egyáltalán nern felelt meg érde­keinknek. Nem költészetre van szükség Pa­risban. Brüsszelben túlsók helyet foglalt el a népművészet és háziipar. Szőnyegek, ké­pek, rajzok. Mezőgazdaság és bányászat szá­mára a csarnok területének csupán heted­része maradt. A népművészet és háziipar termékeit csak díszítésre használjuk. Három székelyföldi Miercurea-Ciucului. (Az Ellenzék tudó- silójától.) Figyelemreméltó és érdekes a/ a három hivatalos nyilatkozat, amelyet a három székely megye főnöke: dr. Ote- tea, Ciuc-vármegye, dr. Valeriu Bidu, Treiseaune-megye és Lissieviciu E. Odor- heiu-megye főnöke adott a Glas Româ­nesc ciinii lapnak. 1. Hogyan látja az eJszékelyesedett ro­mánok kérdését? 2. Mit teli eddig a visszarománositás érdekében? 3. Mi a tervei e tekintetben a jövőre nézve? Tíz, uj román iskola Ciuc-megyében. Otetea dr. prefectus: — Minden kése- delmezés dacára lendületesebben kell a visszarománositás kérdésével foglalkoz­nunk. Nem tartom azonban célravezető­nek a közigazgatás erejét e célra igénybe­venni, mert ez káros ellenhatást szül. Inkább a békés, kultúra eszközével: templom, iskola, népnevelés utján tar­tom sikeresnek a visszarománositást. De a közoktatásra csak kiváló, meggondolt elemet kérek, mert az iskola padjai kö­zül kikerült, fiatal tanítók — ugyan a legjobb szándékkal jönnek visszarománo- sitani — a végén megtanulnak magyarul s magyar lányt kérnek feleségnek. A második kérdésre a megyefőnök azt felelte, hogy ő eddig is megtett mindent e nagy. fontos, államérdekül kérdés elő­mozdítására. Most is 10 uj, román isko­lát. 33 tanteremmel építtetett. Az egész megyét négy görögkeleti, parochiális kör­letre osztotta, 10—15 községgel. örvendetes — mondja — hogy nagyo„ sokan térnek vissza az ősegyházba, sőt Sâncrăieni községben tiszta magyar eredetűek is vannak sokan a: áttértek között. A jövő programját a megyefőnök a következőkben foglalja össze: ARAD. (Az Ellenzék tudósítójától.) Az ara­di református egyházban a papválasztás kö­rül támadt harc elült és megkezdődött a munka, csupán néhány hónap á-ií az uj egy­házi vezetőség mögött és máris széles réte­gekben érezhető áldásos hatása annak a lel­kes munkának, mely a református egyház ke­retein belül folyik. Tarnóczy Lajos esperes- lelkész vaskeze szervezi újjá egyházát és ál­lítja a szeretet munkájába annak minden egyes tagját. A Nőszövetség munkája A Nőszövetség oroszilán részt kér az egy­ház missziói munkájában. 1936-ban alakult újjá és azóta lankadatlan buzgalommal igyekszik pótolni nemcsak a jelen kérlelhe­tetlen szükségleteit, de a múlt hiányait is. „Munkában tartani bünbánatot!“ — mintha ez volna a jelszó. Hojtts Mihályné, a Nőszövetség fáradha­tatlan alelnöknője mondja el, mit végez és mi a Nőszövetség jövőre vonatkozó terve. — Mindenek előtt egyházmentési munká­latot kellett végeznünk. Az egyenetlenkedés és széthúzás bűnét az egyházi élet érzi meg leginkább. A pápválasztás körüli harcok sú­lyosan követelték meg árukat a közösségi élettől. Híveink egyrésze még most is távol­tartja magát az egyházi mozgalmaktól. Egy­házunk szegény. Éppen ezért, fokozott erő­vel keil dolgoznunk, hogy némi eredményt I tudjunk felmutatni. Egyesületei támogatásá­ra van utalva. Csakhogy a Nőszövetségen ki­vid a többi egyházi egyesületek alig nyertek még formát maguknak. Félévi működésűnk alatt mintegy hetvenezer lejt fordítottunk egyházi célokra. Több, mint 200 szegény gyermeket ruház­tunk fel a szegények-házúban. Sajnáljuk, hogy még nem tudunk felállítani . Napközi otthont a szegény gyermekek részé­hívatalos nyilatkozat 1. A román egyházak építése. 2. Kitűnő, magyarul tudó, orthodox ro­mán papok kiküldése. 3. Állami, román iskolák nemzeti pro- gramja. 4. Az Astra felvilágosító, népnevelése. 5. A közigazgatási tisztviselők kiválo- I gatása. A regáliak nem érdeklődnek. Sokai mondó és tanulságos c tekin­tetben dr. V. Bidu megyefőnöknek nyi­latkozata is Treiseaune megyét illetőleg. — Megyém román intellektueljei — mondja — kevés kivétellel magyar ne­velésű románok s igy csaknem érzéket­lenek a visszarománositás nagy, nemzeti kérdésével szemben. Magyar nőkkel való házasságuk mate­matikai pontossággal mutatja azt az utat, amelyet követnek. Hátra lennének a tiszta románok. A re­gútiak azonban nern nagyon érdeklődnek a visszarománositás kérdése felöl. A második kérdésre azt felelte Bidu dr., bogy csak szétszórt munka folyik a visszarománositás területén egyes álmo­dozók lelkesültségével. A jövőt illetőleg kijelenti, bogy szép terv marad minden a nagy többség rész­vétlensége miatt. Lissieviciu Emilian Odorheiu megye nevében tett nyilatkozatot. Szerinte sür­gősen egy központi, nemzeti tanácsot kell a kormánynak kinevezni a visszaro- mánositás sürgős és eredményes irányí­tására és megoldására. Az államnak — a prefektus nyilatkozata szerint — sem­mi áldozatot nem szabad e céltól meg­vonni. Eddig szól a három prefektus nyilatko zata. Nem akarunk a megyefőnökökkel történelmi és jogi vitába bocsátkozni. A magyar közvéleménynek meg van a véle­ménye a „visszarománositó“ akcióról. Mindenesetre jellemző a három nyilat­kozat, hogy hivatalos helyen hogyan gondolkoznak céljuk eléréséről. re, pedig amoiyi szegény és nyomorult gyer­meke van egyházunknak. A lehetőségek enge- delrnc szerint azonban nem fog késni a Napközi otthon és Aggmenház felállítása. Örömmel kell elmondanom azt az örvende­tes tényt, amelyet a Királyhágó-i egyházkerü­letben az aradi egyházközség egyedül köny­velhet el magáénak, hogy a Constanta-i re­formátus magyarok segélykiállására mi fe­leltünk tettel először. Ezüst kelyhet, JJrasztali terítékét, ötszáz könyvet és némi készpénzt is tudtunk jut­tatni szegénységünkből. Éppen az elmúlt héten kaptuk meg az ottani református lelkész köszönő levelét. Az öröm, melyet küldeményünk okozott, leirhatatlan volt. — Akadtak öreg emberek, kik könnyes szemmel husvétkor vettek először Úrvacso­rát — Írja a fiatal missziós lelkész. — Azóta már megindult az egyházi élet. Négyszáz magyar református telket szed­tek ö'ssze, kik közül száz adófizető is akad és a pap egy szobás lakásában templomozást is tar­tanak. — Milyen forrásokból tud anyagi jövedel­met meríteni a Nőszövetség? — A tagdijak fizetéséből, vallásos esté­lyek, templomi ünnepélyek jövedelméből, bálok rendezéséből teremtjük össze a szük­séges pénzösszegeket. Minden évben rende­zünk egy nagy bált, mely 40—45 ezer lej tiszta jövedelmet jelent a Nőszövetségnek. A pénzszerzési lehetőséggel nemcsak a Nő­szövetség, de maga az egyház is küzd. Fii­veinknek fele egyáltalán nem fizet adót. Ezért önként, igen sokan, háromszorosára emeltük fel egyházi adónkat. Megújult élet az aradi református egyházközségben A Nőszövetség munkája. — Jövőre vonatkozó tervek— Felekezetek békéje ammww—mb n m «ottiimi mtm Jövőre vonatkozó tervek. Mursai József, az egyházközség kitűnő fő-' gondnoka és llojits Mihályné, az agilis al­elnökiül az egyházi alakulatok uj, tágasai»!» helyiség szerzésének gondolatával foglalkoz­nak. Ez év novemberétől négy nagyterrnt-sl Református Otthont szándékoznak kibérelni. Erre a helyiségre halaszthatatlan szüksége van az egyháznak, meri holyiségsziike miatt még a meglévő alakulatok sem tudnak ké­nyelmes otthont találni a régi helyiségükben, nem is szólva arról, hogy a most alakuló­ban lévő egyesületeknek nem lenne ottho­nuk. Ugyanis a közelmúltban alakult meg Ajtai Béláné elnöklete alatt a Református Leányszövetség. Alakulófélben van a Férfi­szövetség és a Református Turista Szakosz­tály Sasok Fiókja. — Kétségtelen — mondja — Mursai fő­gondnok — ha református alakulataink ké-; nyelmes Református Otthonban akadály nél­kül és megértésben látnak majd munkához, az aradi református egyházközség jövőjét nem fenyegeti veszély. Felekezetek békéje Különös figyelmet érdemel az a viszony, mely Arad város felekezetei között uralko­dik. Az egyházak és azok vezetői mintha mind testvérfelekezetek lennének, a lehető legnagyobb megértéssel és szeretettel van­nak egymás iránt. Katolikusok, reformátusok, luteránusok, izraeliták egyformán nem ismerik a feleke­zeti harcok és ellenségeskedések gyűlöletes viszályát. (szí) i:u FEJ-, VÁLL- ÉS ÁGYÉKRHEUMÁNÁL, ischiásnál, idegfájda' maknáL, szaggatásnál és z.fá, bánál a terméjzetes „FERENC JÓZSEF“ keserü- viz rtndkivüf hasznos háziszer, mert korán reg­gel egy pohárnl bevéve, az emé:ztőcsatornát alaposén kitisztítja és méregteleniti. Egyetemi klinikákon szerzett tapasztalatok tanúsítják, hogy a valódi FERENC JÓZSEF víz gyors, biztos és] keP.cmes hstása hugyravfelhalmozódásnái köszvényrohmoknál is kiválóan érvényesül. Mozgószinházak miisora: PÉNTEK: CAPITOL-MOZGÓ: BÉCSI RANDEVÚ! A legvidámabb bécsi sláger! Főszereplők: Magda Schneider, Halmai Tibor, Leo 1 Slezák, Adélé Sandrock, Wolf Albach 1 Retty, Georg Alexander. EDISON-MOZGÓ: I. NAGY KATALIN CÁR- Nö. A nagy szenvedély. Elisabeta Berg- j ner-el. II. LE AZ ÁLARCCAL. Harry I Piel-el. MUNKÁS-MOZGÓ: I. PAGANINI. Lehár-ope- \ réti. Főszerepben: Ivan Petrovits és j Elisa Illand. II. MINDIG SZERETTE- ] LEK vagy iHajótöröttek). Főszerepben: j Kay Francisc és George Bron. Előadá- 1 sok: 3, 6 és 9. ROYAL-MOZGÓ: Közkívánatra még egy na- j pig: HELL ÉS A NŐK. Csak 16 éven j felülieknek. Fősz. Simone Simon, Jean ] Pierre Aumont és a magyar Meéry Ila. j 1 ]¥J 1 m jljg n, 111 3 3 § jvtej tutyT SZ £ NVODESB pr jN óySÁ ö ä ECrd sz. VA SZ- O N K.O T ÁRA 177-— LEI az ELLENZÉK könyvosztályában, Cluj, Piaţa Unir.i. Vidékre utánvéttel is azonnal szállítjuk.

Next

/
Thumbnails
Contents