Ellenzék, 1936. május (57. évfolyam, 100-124. szám)

1936-05-08 / 105. szám

ELLENZ t. K mnmmutsBTMkMi 19 3 6 május ff. 4 rsr-ar v ^ '-ffy^yawraL^irTna^atfp» Látogatás a Biiciiresti-i krematóriumban Egyetlen épület — négyezer halott temetője. — Az intellektuel osztály választja a halotthamvasztást. — Mibe kerül a temetés a krematóriumban ? BUCUREŞTI. (A? Ellenzék tudósítójától.) Bucureşti ogvik déli külvárosában, közel a Belu temetőhöz van Románia egyetlen ha­lotthamvasztója. Magas dombon áll a hatal­mas. kupolás épület, homlokzata fekete már­vány. széles lépcsősorok vezetnek fel a ká­polnához, ahol minden egyes felekezet elbu- esuztathatja halottját. Az épület előtt újon­nan épített betonút kanyarog. A feljáró olyan, mint a Cinj-i Operáé, a különbség rsak az, hogy az, akit idehoznak, innen leg­feljebb egy kis urnában távozhatik — lég­mentesen eldugaszolva. Olyan ez az egész beton és márvány- kolosszus. mint egy régi-régi pogány tem­plom. A feljárónál kifüggesztett felírás: „Stergeti picioarele" (Tessék a lábakat letö­rölni) — mintha azt jelentené: „oldd meg saruidat, mert szent ez a hely, amelyen mostan állasz ...“ Valóban, szent ez a hely, aminthogy min­dig, minden időkben és minden népnél szent volt az a hely, ahol az elhunytakat eltemet­ték. Ebben az épületben pedig egy egész, temetőre való halottnak a hamvai nyugszanak. Nagyobb csendben, mint kinn, a zöld mezőn és zavartalanabbal. Senki sem háborgatja őket. Néha-néha, ha kijön egy kiváncsi és a ham- vasztás iránt érdeklődik, vagy a hozzátarto­zóik látogatják meg itt nyugvó szeretteiket. A halotthamvasztó magántársaság tulaj­dona. de a világi hatóságok mindenben elő­segítik működését. Érthető is: a temetők karbantartása rendkívül sok j>énzbe kerül egy városnak, azonkívül sok helvet is foglal­nak el, ami egy ilyen nagy iramban fejlődő városnál, mint Bucureşti, egyáltalán nem elhanyagolható körülmény. Az egyházi hatóságokkal még nemrég, rö­vid egy évtizeddel ezelőtt heves összetűzései voltak a társaságnak. Az egyház kegyelet­sértésnek tekintette a halotthamvasztást és a dogmatikusok azzal érveltek, hogy a Szent- irás értelmében a földnek vissza kell adni azt, ami az övé. fekvő csapóajtó: a gyászszertartás végezté­vel liften itt engedik le a koporsót a ham­vasz tóhoz. Az egész művelet nem tart tovább 45 -ö() percnél . . . — magyarázza vezetőnk, majd levezet a kemencéhez és elmagyaráz­za, hogyan történik a hamvasz.tás. A felülről érkező koporsó egy nagyobb, ravatalszerü asztalra kerül, majd innen ko­csira teszik és betolják a hamvasztókemen­cébe. Ennek a hőmérséklete a hamvasztás megkezdése elölt -f- 8 fok Celsius, a ham- vasztás alatt azonban -f- 1300 fokra emelke­dik. Láng nem érheti a koporsót és a holt­testet és csakis a hőség az, ami hamvaszt. A koporsó és a halott ruhája hamarabb hamvad el, mint maga a test, azonkívül a hamujuk is könnyebb és ezt a hamut a ke­mence léghuzata eltávolítja. A hamvasztás végeztével marad az emberi test tiszta, sa­lakmentes hamuja, mintegy 2—3 kilónyi. Ezt azután urnába zárják és kiadják a hoz­zátartozóknak, vagy pedig a „temetőben“ helyezik el. A „temető“ szót igen jelentőségteljesnek találjuk és megkérdezzük, hol is van a te­metkezőhely. Vezetőnk felmutat az emeletre és elmagva- rázza, hogy ott sorban fülkéket váglak a falba, azokban helyezik el egy család összes halottait. Hat ember, illetőleg holt számára van bennük hely. Végignézzük a falbavágott márványfülké­ket, amelyek Pierre Benoit „Atlantis“ cimíi regényének a múmiák terméről szóló leírá­sát juttatják eszünklm. Méltóságteljes itt minden és az áhitat szinte a levegőben úszik. A középen felfüggesztett örök-mécses csak erősiti ezt a hangulatot. Csendben, za­vartalanul pihenhet itt mindenki fajra és felekez.etre való tekintet nélkül. A halottak meg is fémek egymással. Egymás mellett nyugszik itt Paneth Chaim, volt Bucuresti-i kereskedő, élt G7 évet és Mádav Pál, a Cluj- ról elszármazott egykori újságíró. Egy fiatal leány arcképe tekint le a falról. Tizenhét éves volt. Türk Matyókénak hívták, Mellette dr. Pogány M. Céza, a Columbia hang lemezgyár Bucuresti-i vezérigazgatójának családi „sírboltja“. A családfő már itt nyug­szik, mult évben halálozott el. Sok ismert személyiség van még itt, nem is lehetne mindnek a nevét felsorolni. Csak kettőt em­lítünk meg még: C. I). Angiiéi, élt 77 évet, a törvényelőkészítő bizottság volt elnöke; Cocorascu .Scarlath, a Bucurcsti-i Román Opera volt igazgatója. Általában inkább intellektnelek választják még életükben testük megsemmisítésének ezt a módját. Az átlagember még mindig irtózik tőle és barbárságnak tartja a ham- vSKzitást. A közvéleménylH-n az. az általános hit alakult ki, hogy a hamvosztás összehason­líthatatlanul többe kerül, mint a temetés. 'Ezt is megérdeklüd jük. Két humvasztási osztály van: I. osztály 10 ezer lej, II. osz­tály 6600 lej. Beleszámítva a koporsó árát, a hamvasztási költségeket, az. urnát, min­dent, kivéve a gyászszertartásért a papnak járó illetményeket. De még ezt is meg lehet takarítani, ha a hozzátartozó nem óhajt pa­pot: a társaságnak kitünően sikerült hang­lemezfelvételei vannak hasonló szertartások­ról. Ezeket a hanglemezeket játszatják le szertartás közben és a halott fölött búcsú­imét mond a lemez. (Valóban bizarr gon­dolat!) Hiába, a modern ember a halálban sem tud megváltozni. Akkor is szereti a különc­séget és azt, ami nem mindennapi . . . Amikor kijövünk a krematóriumból, lenn a völgyben, távol a mező zöldjében vidám gyermeksereg futkároz és hirdeti az. örök megújhodást. Fenn. a hegy tetején, tompán fénylő márványkriptában örök álmát alusz- sza négyezer ember. Mint mesebeli szellemek, akiket egy rossz dzsin üvegpalackba zárt és várják a feltá­madást . ,. óss József. ASZTMA ÉS SZÍVBETEGSÉG, meE- és tüdő. b.j, görvély- és angolkór, i bőr megbetegedései, és turunku:óz-s cretciben a mindig kellemes hatá­sú 'természetes „FERENC JÓZSEF* keserüvjz az emésztőcsatornát alaposan kitisztítja s a gyomor é belek működését kitünően szabályozza. Hírne­ves európai és amerika: klinikusok tubcrkulórikus egyéneknél tapasztalt:’]:, hogy a betegség kezde­tén jelentkező székrekedések _ FERENC JÓZSEF víz használata folytán lényegesen eny­hülnek, Sok a panasz a köztisztasági illetékek miatt A társaság viszont azt vetette ellen, bogy a hamv örökre megmarad, inig a földbe eltemetett holttestet az enyészet fiz év alatt megsemmisíti. Az elmérgesedett vitát végül is az egyház egyik hivatalos előkelősége: dr. I. Popescu Milaesti. a Bucuresti-i ortodox teológia dé­kánja döntötte el és körlevélben szögezte le. hogy a halott- hamvas?,tás nem kegyeletsértés, mivel a Szeníirás sem meg nem tiltja, sem meg uem engedi. Nem mond ellen a halottak feltámadásáról szóló dogmának sem, mert ahogy egy halott a porból uj életre ébredhet, ugv a szellem mindenható ereje a hamuból is uj életet sár jaszthat. Azóta állandóan nő azok száma, akik hoz­zátartozóikat nem a temetőben helyezik örök nyugalomra, hanem elhozzák ide, a krematóriumba, eíhamvasztatják és a ham­vakat vagy magukkal viszik, vagy itt teme­tik el, a felső termekben lévő „temetőben“. * A krematórium eddigi működése iránt érdeklődünk Ing. Mihail Popoviciu igazga­tónál. Elmondja, hogy a halotthamvasztót 1923-ban építették, de az akkori épület egy­általán nem felelt meg a követelményeknek. Régi fényképeket mutat, amelyekről való­ban nem ismerünk rá a mai márványcsodá­ra. Jellemző adatok a halotthamvasztás nép­szerűségének térhódítására: 1928-ban 32.500 lej volt a társaság bevétele, 1930-ban 70.300. 1933-ban 554.205, mig a mult évben 725.110 lejt bevételeztek. Jelenleg 50—60 halottat hamvasztanak havonta. A társaság elnöke Traneu-Iasi többszörösen volt miniszter, az igazgatótanácsban pedig helyet foglal Sever Kerdan is, akinek olcsó falatozóit olt találni minden utcában. Ő a halotta­kon is megkeresi a magáét, nem csak az élőkön . . . Fritz Veselea dr.. helyettes igazgató végig­kalauzol a halotthamvasztó termein. Az első, amit megtekintünk, a kápolna. Vezetőnk el­magyarázza, hogy a kápolna kupolája Bucu­reşti egyik Jegmonumentálisabb ilvennemü alkotása és a konstantinápolyi Hagia Sóphia katedrális kupolájára emlékeztet. A kápol­nában valamennyi felekezet tart gyászszer- tartásl és ezért a belső diszités semleges. Négy hatalmas korinthusi oszlop tartja a márványmennyezetet, a padozat is márvány, románstilusu mozaikból kirakva, a középen, a négv fekete oszlop között a svédországi gránitból készült óriási katafalk, a falakat belgiumi fekete márvány borítja. A fekete márványon megtörik a fény és ez eltompitja a csillogást. Egyszerűnek, de mégis hatalmasnak, lenyűgözőnek tűnik fel minden. A katafalk közepén vízszintesen Mi történik a város által CLUJ. (Az Ellenzék tudósilójától.) A vá­ros ideiglenes bizottsága által alkotott köz- igazgatási szabályrendelet, mely a köztiszfa- ságj illetékeket elviselhetetlen mértékben fel­emelte, tiltakozást váltott ki városszerte. Ed­dig a közisztasági illetéket szobák után ve­tették ki, az uj szabályrendelet azonban a bérérték három és fél százalékát állapítot­ta meg illeték fejében. Ez a különbség a régi és uj illetékek kö­zött az egyik Plata Unirii-i épületeknél pél­dául évenként 70 ezer lejt tesz ki. A méltatlankodás tehát indokolt. Az április elsején életbe léptetett szabály- rendelet azonban nemcsak a város polgáraira ró kötelezettségeket, de a városi tanácsra is, mert egyik szakasza határozottan előírja, hogy április elsejétől kezdve nemcsak a város főbb útvonalait kell naponta öntözni és seperni, hantem az összes többi utcákat is, mert a köztisztasági alaphoz most már min­den háztulajdonos egyformán hozzájárul. Április elsején lépett életbe a szabályrende­let, azóta a köztisztasági állapot még jobban leromlott. Porfelhőben úszik reggeltől-estig Felmentett volt szolgabiró. Tg.-Mures-ről jelentik: 1929-ben Vescan loan prefektus működése alatt bűnvádi feljelentést adtak be Dobav Gábor dr. Reghin-i felsőjárási szolga­biró ellen, aki változatos pályafutásában Ciuc-megyének az alispánja is volt. A fel­jelentés szerint Dobay dr. hivatalos okmá­nyokat lopott, hivatalos pénzeket eltulajdo­nított, vagy saját céljaira fordított és emiatt állásától felfüggesztették. A Targu-Alures-i törvényszék büntető tanácsa két tárgyalást is tartott, mig most a kihallgatott szakértők megállapították, hogy Dobay dr. nem köve­tett el bűncselekményt. Dnistranski ügyész vádbeszéde és Milea Aurel dr. ügyvéd ala­pos védőbeszéde után a törvényszék Cardei- tanácsa Dobay Gábort felmentette a vád alól. Az ítélet ellen az ügyész és a várme- gye jogi képviselője felebbezést jelentettek be. szedett „front-adókkal“? a: egész uáros. A régi nagy öntözögép helyett egg kis liliputi gép futkároz a város főbb út­vonalain s szó sincs arról, hogy „áldástosztó“ sugaraival a külvárosi utcákat felkeresse. Az utcaseprők a főbb útvonalakon is reg­gel hét-nyolc óra között kavarják a port, mi­kor a város lakói műhelybe, hivataliba, a gyermekek iskolába mennek. A ház és üzlet- tulajdonosoktól ezzel szemben megkövete­lik, hogy reggel hét óráig sepertessék és lo- csoltassák a járdát, akkor is, ha egész éjjel szakadt az eső. így van ez nemcsak a bel­városban, de a kübárosnak olyan utcáin is, ahol nem látnak utcaseprőt és az úttestet fel sem ilehet ismerni a lerakódott szeméttől. A köztisztasági illeték ügye egyébként rö­videsen újból napirendre kerül. A város tanácsa belátta, hogy a szabály- rendeletben megállapított illeték rendkívül magas s ezért a Háztulajdonosok Szövet­ségévéi karöltve felülvizsgálja a megálla­pított illetékeket és azt minden bizonnyal leszállítja. Ezúttal a ház és üzlettulajdonosok panasza is szóba kerül. Voltaképen, mint az elmúlt időkben, a járdák takarításáról is a tanács köteles gondoskodni. Ezért fizetik az úgynevezett j frontadót, mely nem más, mint a járdák ? takarításának megváltása. Â CFR versenye a társasgépkocsikkal. Szi­lágysági tudósitónk jelenti: A most 15-én életbelépő nyári vasúti menetrend a szilágy­ság; közlekedésben is jelentős változásokat hoz. Săcueni—Simleuí-Silvaniei—Sarmasag —‘Cáréi és Zalău között megszaporitják a március óta már forgalomban lévő motoros­járatokat. A CFR a gyors közlekedésü vas­úti jármüvekkel akarja felvenni a versenyt a mind jobban szaporodó társasgépkocsik­kal. Az uj vasúti menetrend a fentemlit^tt városok közölt úgyszólván kétóránként indít, motorosokat, melyek olcsó viteldijukkal és gyorsaságukkal a vasutigazgatóság számítá­sa szerint teljesen ki fogják szorítani a for­galomból a társasgépkocsikat. Az ELLENZÉK a haladást szolgálja. A kisebbségi és emberi jogok előharcosa. belül elfelejti TÁVOLÍTS A EL ŐKET MÁR HOLNAP! Ha tyúkszemei annyira nyilainak, szúr­nak, hogy a fájdalom az őrület szélére kergeti, áztassa be égő, fájó lábait meleg vízbe, amelybe annyi Saltrates Rodell-t kell betenni, amíg a viz tejfehér színűvé válik. Azonnal kellemes megkönnyebbülést érez. A feiszabadu ó ox gén beviszi a gyógysókat a pórusok mélyére, cs llapitja és meggyógyítja a bőrt és a szöveteket. A fájdalmak és égések meg?zünnek. A vérkeringés helyreáll és tökéletes meg­könnyebbülést érez. A tyúkszemek gyö­kerükig feláznak és megpuhulnak, ugv, hogy másnap könnyedén eltávolíthatja őket A gyulladások meggyógyulnak, a da­ganatok eltűnnek. Egy számmal kisebb cipőt viselhet. A Saltrates Rodel 1-ért min­denütt kezességet vállalnak a gyógyszeré­szek és droguisták. Ára jelentéktelen. Camera de Comerţ si de Industrie din Cluj. No. 1531—1936. HIRDETMÉNY. Mi, a cluji Kereskedelmi és Iparkamara Interi­mar Bizottságának Elnöke, a Monitorul Oficia'. 1936, április 9-iki 98. számában közzétett Legea pentru înfiinţarea Consiliului Supe-pcr Economic fi organizarea Camerilor profesionale intézkedé­sének figyelembevételével, tudomására hozzuk minden kereskedőnek és iparosnak, akinek ennek a Kamarának e körzetébe van az Cetősége, *zaz Cluj, Năsăud Somes és Turda megyében, hogy az 1936. év választói Ikrái megtekinthetők a- cluji Kereskedelmi és Iparkamara irodájában, Calea Marechel Foch No. 51., I. emelet, 9. számú szo- b és bárki megtekintheti azokat 1936. május z-tól kezdődőleg minden hétköznap 9—12 óra között. Nevezett törvény 100. szakaszának alapján, ha a választói listák összeállitiásánii! valamely téves beírás, vagy mulasztás történt voüna, a jogosultak a listák közzétételétől számítót® 13 nap alatt fele’bbezéssel élhetnek, melyet a cluji Kereskedel­mi ép Iparkamarához kell benyújtani. A ífccbbe- zések felett a Kamara Igazgatósági Bizottsága dönt, a következő 15 napon belül. Ezen 13—13 n*pos határidők leteltével, a lis­tákat kifüggesztik a Kamaránál, a városi prima. ria.kon ép megyei prefektúráknál. Ezzel a listák véglegessé válnak. Az Igazgatósági Bizottság határozata ellen *% elégedetlenek és a kihagyottak feLfó-yamodássa! élhetnek annak a megyének törvényszékéhez, ahol az illetőségük van. A felfolyamodáisi határ­idő 10 nap, a listák kifüggesztésétől számítva. Azon személyek, kik kérik a választói listára való felvételt, kötelesek felmutatni: az ügyietek milyenségét, amellyel foglalkoznak, a cég szék­helyét, az 1933. évi kereskedelmi vagy ipari adó összegét, az illetőséget és állampolgársá'got. A fel­vételhez szükséges legkevesebb 1 évi fennállása a cégnek, valíamint a cluji Kereskedelmi ép Iparka­mara OLciuj Registrului Comertului-b3 való be­jegyzése. Kis malotrrtu ia>j d on osok, f-akisi malomtulajdo. nosok, kik nem bejegyzett cégek, kisiparosoknak tekintetnek és így hivatalból vétetnek fel s Ke. resk. és Iparkamara választói 'listáira. Cluj, 1936 április 30. Preşedintele Comisiei Interimare: ss. Dr. Partenie Dán. Prámsecreoar: ss. Dr. loan Muică, a FÉNYKÉPEZÉS Irta: Sevcsik fényk., tanár. — I. Optika és kémia 92 Lei. II. Eljárá­sok 165L. A kettő együtt 247 L. LEPáGE-nál, Cluj. Postán, utánvéttel. — Kérjen tel­jes technikai jegyzéket Lepagetól.

Next

/
Thumbnails
Contents