Ellenzék, 1936. május (57. évfolyam, 100-124. szám)
1936-05-06 / 103. szám
ELLENZÉK I 9 3 6 májú s <>. MIT ÍR A ROMÁN SAJTÓ AlluniositiVs Szokták Belgrád l'IHilmlivflís Javítás DREPTATEA (Madgenru beszédét idézi): A/ ipar román ositósat akarjuk; hisszük, hogy minden párt ezt látja jónak. Könnyű a jelszót kiejteni, annál nehezebb azonban hosszú időn át megvalósítani. Nincs elég bátorság bennünk, hogy ezt beismerjük. A ro- manizálás nem egyedül az alkalmazottakat, de a tőkét is jelenti elsősorban. Nem lehet ezt rendeletekkel, sem erőszakkal elérni. A forgótőke románositása szükséges. \ román tartalékok növelése, a kereset nagyobbodása elsősorban a román földművesekre, aztán a román kereskedőkre és iparosokra vonatkozóan. Csak igy hódíthatja el a maga számára a románság a nemzeti ipart. Az alkalmazottakra vonatkozóan csupán az állam- polgárság lehet döntő, amint ezt az alkotmány előírja. A törvényes állapoton túl nem lehet egyébre kötelezni a kisebbségi vállalatokat. Meg vagyok győződve, kevesebb fenyegetéssel. kedvezőbb légkörben s a román kultúra értékeire mutatva, a román technikusok számára jobb helyzetet lehetne teremteni. Akik erélyesen akarnak eljárni, ne féljenek a nemzeti-parasztpárt által tervbevett államosítás gondolatától, mely az ipar radikális románositására igen alkalmas. UNIVERSUL: Az uj görögkeleti püspökök megválasztása során több kijelentés hangzott el oly irányban, hogy szükség van az uralkodó ortodox egyház megerősítésére az állam és nép érdekében. Szó volt az úgynevezett vallási szektákról is és a stilisták bessz- arábiai, moldovai és bukovinai veszélyes propagandájáról, melynek hatása már érezhető némely helyen a falukban. A vallás- szabadság örve alatt külellenségeink segítségével aknázzák alá az ortodoxizmust, a tradíciót és nemzeti kultúránkat. Politikai célokat szolgálnak a valóságban, mikor anarchiát terjesztenek az egyházban s a falukban s azt hirdetik, ne fogjanak fegyvert az ellenséggel szemben háború esetén. „Pacifista szekták“ humanista elvekre hivatkoznak nálunk és Franciaországban, hogy há- boruellenes mozgalmukkal demoralizálják a csapatokat s gyöngítsék az ország védelmét. A Le Temps oly francia katonákról ir, akik tagjai a szektáknak s megállapítja a veszélyt melyet az ilyen szervezkedés jelent az országra. A Revue des Deux Mondes cimü lapban Anatole Leroy-Beaulieu foglalkozik az „excentrikus szektákkal“, melyek raskol- niki, popovtsy, bezpopovtsy, Khlyty, skakuny elnevezés alatt dolgoznak. A papok és tanítók felvilágosító munkáján kivid a hatóságok közreműködésére is szükség van. ADEVERUL: A Balkán-szövetség ülést tart most Belgrádban. majd a kisantant tanácskozásaira kerül a sor. Úgyszólván egybeesik a két csoport ülése, mert felfogásban is párhuzamosan haladnak s az a hivatásuk, hogy döntsenek a Duna-medence és Kelet-Európa ügyeiben. Ebben a kérdésben egységes diplomáciai frontot alkotnak. A belgrádi konferencia súlyos nemzetközi válság idején ül össze. Az európai helyzet ugyanis lényeges változáson ment keresztül az utóbbi időben. A Földközi-tengeri egyensúly kérdésében a Balkán-szövetség is felemeli a szavát. Az Anschluss ügyében Olaszország fellépése nem elég súlyos, mert katonái Afrikában vannak lekötve, igy a kisantantra vár a feladat, hogy akadályozza meg a békeszerződések lábbal tiprását, nehogy Magyarország és Bulgária is fegyverkezzenek. Az Observer cimü angol lap szerint a kisantantra és Balkán-szövetségre fontos feladatok várnak s Angliának és Franciaországnak nem érdeke, hogy gyöngítse ezeket. Belgrádban az összetartás újabb bizonyítékát fogják adni a közös érdekek védelmére. PREZENTUL: Románia területének 70 százalékát olyan kisgazdák művelik, akiknek öt hektárnál kisebb birtokuk van (ezek 17 százalékának egy hektárig terjed a birtoka). Húsz százalékot 5—10 hektárral rendelkező birtokosok müveinek meg. Tiz százalék a 10 hektárnál nagyobb birtokkal rendelkező gazdák kezében van. A mezőgazdák közül 37 százaléknak nincs földművelésre alkalmas marhája, 33 százaléknak nincs tehene, sertése és 46—48 százaléknak nincs juha. A földművelő osztály vásárlóképességének csökkenését ez igazolja. így történt, hogy 1935-ben másfél kilogram gyapjufo- gyasztás jutott egy főre az országban, cukorból fejenként négy és fél kilogramot, vasból 25 kilogramot vásároltak. Az állam úgyszólván kisajátítja sokféle beavatkozással az iparvállalatokat, ugyanakkor azonban nem törődik a mezőgazdasággal. Mindent a véletlenre bíznak ahelyett, hogy megerősítenék és emelnék a vásárlóképességét ennek az osztálynak. Onms3 Mézmokí GwärS Minden magyar, német (25% redukció!), francia, stb. folyóirat és könyv megrendelhető és előfizethető Lepagenál, Cluj. — A lapokat közvetlenül kapja a kiadótól. Kérjen ingyen jegyzéket Lepagetól Cluj, Közölje, mely szakma érdekli. A nő a teremtés koronája Már évezredekkel ezelőtt is megbecsülték és csodálattal övezték a nőit. Nagy alkotók, művészek festették meg, költők énekelték meg szép szavakkal az Lstem nőt. Mindig, minden korban ideál volt a női-szépség. Ezt az ideál izmust a nő finomabb lelki élete é.s főleg szépsége hozta létre. Azonban a női szépség előfeltétele a zavar tail an egészség, a belső kiválasztási mirigyek zavartalan működése. A Nő a teremtés mLkrokozmikus megtestesítője, az anya kultusz hordozója, tehát na. gyón fontos szerepet tölt be a világegyetemben, éppen ezért nagyon kell vigyázni egészségére. A nemrégiben fölfedezett és forgalomba hozott amerikai „Mcnoklin“ nevű gyógyszer — a női mirigyrendszer zavarainál, a nők havi görcsös pansuszainíl, a változó évek idegz-avarainál, migrénnél, hevüléseknél, ingerlékenységnél, fejfájásnál, álmatlanságnál, stb. — olyan meglepő eredményeket adott, amilyent eddig semminemű gyógyszerrel elérni nem tudtak. A „Mcnoklin“ nemcsak csillapitólag hat, hanem a betegség okát szünteti meg. Lei 12$.— utánvéttel küldi: Császár E. gyógyszertára, Bucureşti, Calea Victoriei 124 Birtokba vette az Ipartestület épületét a munkakamara Lezártál* az iktátákönyveke^íparlajstfromoLatf, pénztárkönyvei, átvették a pénztár kulcsai. — Mi lesz az ipariesiülei iiszi- viielőiyel és az adósságokkal? CLUJ. (Az. Ellenzék tudósítójától1.) Az erdélyi iparosság legszebb intézményei, az ipartestületek megszűnnek. Hiába emelte fel ezek ellen tiltakozó szavát nemcsak Erdély, de az ókirályság iparostársadalnna, az ipartestületek nem kaptak amnesztiát. Bár Roman Vaier dr. iparlörvénylervezetét alaposan módosították, az ipar testületek halálát jelentő szakasz a törvényben mégis benne maradt. A hivatalos lap pénteki száma közölte a törvényhozás két háza által elfogadott és öfe'sége által szentesített uj ipartörvényt és annak végrehajtási utasítását, melynek alapján az ipartestületek minden vagyona a munkakamarák tulajdonába megy át. Alig érkezett meg városunkba a hivatalos lap. az ipartestület helyiségében megjelent Tarnoveanu munkaügyi felügyelő, a munkakamara megbízottjával és az ipartörvényre való hivatkozással az ipartestületben átvették a főhatalmat. Lezárták az iktatókönyveket, az iparlajstromokat, a pénztárkönyvet, átszámlálták a pénztárban levő pénzt, átvették a pénztár kulcsát és ezzel a mozzanattal a félszázados múltra visszatekintő helyi ipartestii'et, az iparosok régi védővára fölött a végzet beteljesedett. A tisztviselők tétlenül nézték a történteket, arcukon megilletődés látszott a homlokukra kiüt az aggodalom. A törvény ugyanis mit sem rendelkezik arról, hogv mi fog történni az ipartestületek tisztviselőivel, akik közül sokan 20—30 éve szolgálnak. A végrehajtási utasításban van csak valami vigasztaló, mert a végrehajtási utasítás egyik rövid mondata úgy szól, hogy az ipartestületi tisztviselőkre a munkaügyi törvény rendelkezései irányadók abban az esetben, ha az ipartestületnek a tisztviselőkre vonatkozólag nincsenek más szabályai. Az ipartestületi tisztviselőket tehát úgy bírálják el, mint a kereskedelmi alkalmazottakat. Hat heti — két havi felmondás után útnak engedik őket. Szerencsére nálunk az ipartestületnek nyugdij-szabályrendelete van. Ennek alapján nyugdíjazták annak idején Jakab Lajos ipar- testületi titkárt, aki azóta már el is hunyt. Vannak azonban olyan hangok, hogy a nyugdíj szabály rendelet csak Jakab Lajosra vonatkozott, a többi tisztviselőkre pedig nem. Előreláthatólag a tisztviselők bírói utón fogják jogaikat érvényesíteni és bizonyos, hogy meg is nyerik a pert. Az iparosoknak most már csak egy jogosan elismert szervük van: a Román Iparosok és Kereskedők Szövetsége. A kisebbségi iparosok érdekeit azonban ez az intézmény nem képviseli. Nincs egyet'en szervezet sem, mely az iparosok érdekeit megvédene, az eredmény nem kétséges: uj, nehéz helyzet előtt áll a kisipar. A Román Kisiparosok Szövetsége székhelyét az ipartestület helyiségébe helyezi át. Még a munkakamara által történt átvétel elölt az ipartestület utolsó elöljáróságával 15 évre terjedő bérszerződést kötött az emeleti helyiségek egy részének bérletére. Valószínű, hogy a jogutód, a munkakamara ezt a bérszerződést jóvá is fogja hagyni. Van azonban egy rendezetlen kérdés: az ipartestület székhazát adósságokból építették, melyeknek megfizetéséért az ipartestüket vezető tagjai vállaltak szavatosságot. Ki fogja ezeket az adósságokat megfizetni? Csak a jogutód: a munkakamara, melyért az érdekelt iparosok többé nem fognak kezességet vállalni. A kormánybukások országa PARIS. (Az Ellenzék tudósítójától.) A meglepő kamarai választási eredmény és a Sarraut-kormány várható sorsáról szóló találgatások sok érdekes epizódot elevenítenek fel a francia parlamentárizmus történetéből. A Harmadik Köztársaság fennállása, tehát 1871 óla lefolyt 65 év krón kájából a statisztikusok megállapították, hogy összesen 99 kormánya volt Franciaországnak. Az egész világsajtót nemrégiben bejárta ugyan az a hir, hogy Albert Sarraut kabinetje a századik a harmadik köztársaság megalapítása óta, ez azonban téves megállapítás volt. A 99 kabinet azonban nem jelent ugyanannyi kormányelnököt :s, mert csak 80 miniszterelnöke volt Franciaországnak. Az államférfiak egész sora többször alakított kormányt az elmúlt 65 év alatt. Ebben Briand, a köztársaság nagy minisztere tartott a rekordot, aki tizenegyszer volt miniszterelnök, még Du- faurc, a 111. Napoleon bukását követő években ötször alakított kormányt és ugyanannyiszor állott a kabinet élén D11- puy, Ribot és Poincaré is. Tardieu és Her- riot háromszor volt kormányelnök, mig Sarraut még csak másodszor tölti be a kormányelnöki tsztséget. Rendkívül érdekes az egyes kabinetek élettartamát feltüntető statisztika. Mindössze 8 hónap az egyes minisztériumok életkora, amely csak azzal növekedik 10 hónappá, hogy hozzászámítják azt az átmeneti időt -s, amelyet demisszionált állapotban töltöttek, de a lemondás után, az uj felelős kormány megalakításáig, tovább vitték az ügyeket. A francia parlamentárizmust féltő körökben rámutatnak arra, hogy Angliában 30 év alatt 1905-től mostanáig, mindössze S kabinet állott az ország ügyeinek élén. 1923 óta pedig Baldwin ési MacDonald felváltva töltik be a prime-miniszter pozicióját. A 99 francia kormány közül a legtovább tartott Poincaré negyedik miniszterelnöksége. Amikor az öreg államférfiu 1926 julius 23- án vállalkozott a frank megmentésére, maga sem hitte volna, hogy pontosan három éven át, 1929 julius 29-ig fogja irányítani hazája sorsát. Utána sorban következik a ,,hosszú ideig“ kormány élén állott politikusok sorában Waideck-Rousseau, aki ugyancsak majdnem teljes háirom éven át kormányzott, 1899 június 22-től 1902 junius 7-ig. Két évig mindössze 7 miniszterelnök kormányzott, több, mint egy évig, de két évnél kevesebb ide:g 12, 6 hónaptól 1 évig 34 kormánya volt Franciaországnak. 3 hónapnál kevesebb ideig 16 kabinet volt, 7 kormány pedig nyomban a kamarában való bemutatkozáskor bukott meg. A legtöbb kormányválságot Boulanger tábornok operettszerii államcsinyje, a Dreyfuss-ügy, a világháborúban elszenvedett vereségek és a frank zuhanása okozták. Annyi kormánybukást azonban, amennyi Poincarénak 1929-ben történt távozása óta, tehát hat és fél: év alatt, Franciaországban egymást követte, egyetlen parlamentáris ország sem jegyezhet fel. összesen 18 kabinet váltotta fel egymást és ezek közül csak az egyik, Lava] kormánya volt 11 hónapon át uralmon, mig 10 kabinet fél évig sem kormányzott, 3 miniszterelnök pedig a bemutatkozás napján volt kénytelen lemondani. (—y.) Mindenki kislánya CSALÁNKIÜTÉSNÉL és bőrviszketésnél a gyomor és a béltraktus reggel felkeléskor egy pohár természetes „FERENC JÓZSEF* kererüvizrel feltétlenül kitisztítandó! Az orvosok ajánlják. Továbbképző kurzus kül- és belföldi gyakorló orvosok részére Budapesten. A budapesti egyetem rendkívüli és magántanárai külföldi gyakorló orvosok részére pünkösd előtt május 18-tól május 31-ig továbbképző tanfolyamot tartanak magyar, német és francia nyelven. A tanfolyam elméleti és gyakorlati jellegű; a tanfolyamra való jelentkezés határideje május 1; részvételi dija 60 pengő, azok részére, akik április 15-ike előtt jelentkeztek, 50 pengő. A tanfolyamra jelentkezettek a maguk és családtagjaik számára a magyar határtól és vissza a határig féláru vasúti menetdi jkedvezményben és utólagos ingyen vízumban részesülnek. A délelőttöket az előadások és bemutatások foglalják le, a délutánok egyrészét a fürdők és gyógyhelyek bemutatása veszi igénybe. A jelentkezők díjtalanul résztvehetnek az ugyanakkor Budapesten tartandó magyar- nyelvű daganatkurzuson is. (A daganatkurzus V. 25-től V. 30-ig tart. Előzetes programja: naponta 8—-10-ig elméleti előadások az I. sz. szemészeti klinika tantermében, 10—1-ig váltakozó praktikum gyakorlati bemutatásokkal (diagnózis és therápia) az egyetem klinikáin és a főváros kórházaiban, délután 6—8-ig vetített, részben mozgóképes bemutatás. Tervbevéve külföldi, német és francia előadók meghívása. A daganatkurzus részletes programja később lesz kinyomatva.) A tanfolyamra való jelentkezés, részvételi dijak befizetése, féláru vasúti jegy, ellátásos füzet, stb. minden menetjegyirodában a megfelelő ország valutájában fizethető be. A belföldi jelentkezők vasúti kedvezménye abban áll, hogy maguk és családtagjaik egy kocsiosztállyal alacsonyabb jeggyel utazhatnak lakhelyükről Budapestre és vissza. Programmal és felvilágosítással a továbbképző kurzus bizottsága szolgál (Budapest, IX., Tüzoltó-u. 58.), valamint a menetjegyirodákv Bámulatos, hogy mennyire szereti a közön- ség a gyermeks/.inésszcket. Anniik idején Jackie Coogan voLt a főkedvenc, Chaplin Kid című filmjében nagyon nagy sikere volt, mint a világhírű kom kusnak. Utána Jackie Cooper következett. Coogan e pillanatban boldog férje Betty Grable ftlmszinésznőnek, magas, fekete fiatalember, aki különböző idi- • likus fényképeket csináltat ifjú feleségével. 1 Cooper még szerepel a vásznon, de meglehe- i tösen nagy kamasz, nem éppen elbájoJó je- j lenség, :gaz, hogy hallatlan tehetséges és ön- 1 tudatos s igy ma is komoly sikerei vannak. .1 Ott volt Mizti Gren, a kis fekete filmcsillag, j aki azóta ugyancsak letűnt a világhír színpadáról és sohasem ív volt olyan népszerű, mint a vászon pillanatnyi legnagyobb csodája, az imádni való pici Miss Shirly Temple, aki e percben a világ dédelgetett kislánya, Amerika legnagyobb f-lmcsillaga, a nagy FOX-gyár lege’ső primadonnája, akinek számára külön történeteket irat a gyár. Göndör, szökebaju kislány, hétéves, de korához, képest kisnövésü. Kerek arcocskáját. mosolyát az egész föld ismeri. Játszik, énekel, táncol egy felnőtt színésznő rutinjával és ügyességével, zongora tetején nehéz sztep-táncot mutat be. szaladgál, sir, beszél s a nézőtéren megbolondulnak érte. Mi ennek a hallatlan népszerűségnek a t-tka? Elsősorban talán az, hogy Miss Shirley Temple dacára színészi zsenijének, egy nagvon-na- gyon rendes, egyszerű kislány, olyan édes és természetes, hogy akár a mi saját, kis polgári leányunk lehetne s saját gyermekünk. Abban a pillanatban, ahogy Shirley affek- tálni kezd, vége a karrierjének. Ahogy túl öntudatos lesz és játszani kezd és szinész- kedni, elveszti varázsát egészen. Tudják azt a gyárnál és úgy ügyelnek arra, hogy7 Shirley kisasszony természetes maradjon, mint arra, hogy el ne hódítsa egy másik filmgyár. Mert Shirley csak addig a világ kedvence, mig mindenki saját, külön kislánya és nem betanított csodagyerek. Meg kell figyelni a közönséget egy Shirley- filmnél. Szünetben csupa mosoly és derű az arcuk. Elandalodnak egyszerűen. Ha felnőttek szerepelnek a vásznon, akiket csak úgy tesznek a történet keretébe Shirley köré, mint salátát a hús mellé, mellék-falat képen, az emberek unatkoznak. Ennek egy kis'ány adott hangos kifejezést egy szerelmi jelenetnél, mikor Shirley nem volt látható. — Mi lesz? — kérdezte méltatlankodva. — Hol a kislány? Mikor gyün már be? Igazán kár, hogy Shirley is megnő egyszer és nem marad örökké a mi kis film-gyermekünk. (M. L.) ß ,bl ,i!o» ■ noáiiSOf Ibi 1
