Ellenzék, 1936. május (57. évfolyam, 100-124. szám)
1936-05-31 / 124. szám
msec BELESTÉK kozcazdasâg Az állami biztosító intézet megkezdi működését Külföldi biztosító társaságok működésének szabályozása BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósítójától.) A padtamenri ülésszak befejezése előtt a belügyminiszter előterjesztésére törvényt szavaztak meg áiBleumi 'biztosító intézet ielaiJli- tására vonatkozóan. A betlügynainiszteriumi biztosító intézet felállítása; alig érinti a magánbiztosító intézetek üzleti érdekeit, minthogy a köztulajdont képező mgiatllanokraak eddig csak egy kis hányada volt biztositvia; a magánintézeteknél és ezek közül is szaimos biztosítás időközben megszűnt, mert az esedékes dijakat nem' fizették pontosan. Kétségtelen, hogy az intézmény hasznos működésének naegjvam a (lehetősége, mert hatalmas értekeket képviselő olyan ingatlanok biztosításáról lehet szó, amelyeket eddig egyálltalaban nem is biztosítottak. Ebből a szempontból1 jelentős üzleti Eshetőségek kínálkoznak a viszontbiztosítást vállaló belföldi magánbiztosítók számára s, de csak abban az esetben, ha az állítatni biztosító a viszontbiztosítási dijakat pontosan fizeti. A szentesített törvényt a Hivatalos Lapban már ki is 'hirdették. A belügyminisztérium biztosító pénztára Regele Publica Comerciala formájában a kom- mercklizálási törvény rendelkezéseinek megfelelően, mint jogi személyiség működik. A biztositó intézet mentes minden állami, megye vagy községi adó alól. A biztositó pénztár, amely ugyanolyan alapokon fog működni, minit a többi biztosító intézetek és a köz- intézmények tűzbiztosítását, továbbá robbanás, vagy más tüzet előidéző 'baleset és villámcsapás által akozott károk kockázatát válffiaílja. A biztosító intézet a következő ingó-, ingaltlanvagyonok tűzbiztosítását vállalja: a) A belügyminisztérium és hatáskörébe tartozó városok, megyék, megyei és községi társulások, falviak, kis városok ingatlanai, ingóságai és berendezései. b) Más minisztériumok tulajdonát képező ingatlanok, ingóságok és berendezések. c) A belügyminisztérium tisztviselői takarékpénztára által kezelt, ingatlanok, berendezések és bútorgyárak. d) A belügyminisztérium, megyék és községek által fenntartott jótékonysági, szociális, közegészségügyi, kulturális, stb. intézmények és állapok ingó és ingatlan vagyona és berendezése. e) A belügyminisztérium, városok, megyék, községek ingó és ingatlan vagyontárgyai és berendezései, ha azokat ,,apportként viszik valamely kommeroializálási törvény alapján" alakuló vállalatba, valamint az iyen kommercialliiizált vállalatoknak összes vagyontárgyai. f) Az egyes minisztériumok tisztviselői takarékpénztárának tulajdonát képező vagyontárgyak. g) A iminisztériumok tisztviselői takarék- pénztára által jelzálogolt ingatlanok. Az a), c), d) és e) alatt szereplő vagyontárgyaknak a biztosító pénztárnál való biztosítása az illető hatóságok számára kötelező. A biztositó pénztár művészeti tárgyak ás hasonló vagyontárgyak bitositásáít nem vállalja. A kockázat egy részét a biztosító pénztár viszontbiztosítással' átháríthatja belföldi, vagy külföldi elsőrangú biztosító intézetre. Vi- szonübizoositáis esetén a biztosító pénztárnak joga van a viszont biztosit ónak a viszont- biztosltásbóí származó nyereségek 15 százalékára, továbbá a viszontbiztosító köteles váltóim, a viszontbiztosítási díj 25 százalékáig, a biztosító intézet költségeiben való részvételt. A törvény kihirdetése után a hatóságok és közintézmények által kötött bármilyen biztositás érvénytelen. HiasonlÓképen érvénytelen a biztosítások meghoisszabbiitásia is, hja a meghosszabbítás a törvény kihirdetése után lejáró kötvényekre vonatkozik és a meghosszabbítás 1936 március 3. után történt. A biztosító intézetek nem érvényesíthetik jogaikat a biztosítások ilyen meghosszabbítása esetén. A Hivataillos Lap április 10-ikii számában jelent meg az a törvény, mely az eddigi szabályoknál is hatályosabban óvja meg a belföldi biztosítottak érdeket a kültföldi biztosa ttó társaságok müködéséveili szemben. Az uj törvény vokaiképen a 1930 július 7-iiki magánbiztositási törvény egyes szakaszainak módosítása. A törvény elsősorban azokat a szabályokat tartalmazza, amelyek mellett uj belföldi részvénytársaságok alakulhatnak az ország területén. Négy fő biztosítási ágat ismer ez a törvény és pedig élet, baleset, tűz, jég és i&zálili'- tásí biztosítási ágat. Előírja;, hogy minden egyes biztosítási, ágra nézve legkevesebb négy millió lej alaptőkével kell a biztosítónak rendelkeznie. Biztosítási vállalat csak részvénytársasági formában működhetik. — A részvénytársaságok megalakulására vonatkozó formalitásokon kívül a törvény még az illetékes Kereskedelmi és Iparkamara véleményét is megköveteli, amely vélemény nemcsak a vállalat hasznosságáról fog szólani, hanem az alapítók és az igazgatósági tagok személyének erkölcsi megbízhatóságáról is, valamint a leltár és az ingó és ingatlan javak felértékelésének realitásáról. Előírja a (törvény, hogy milyen különböző matematikai éts technikai táblázatokat kall a megalakitáisnái a biztosító társaságok elé terjeszteni. A törvényszék az összes iratokat a Kereskedelmi és Iparkamara véleményével a biilztositáist ellenőrző hivatalihoz, (Oficiul pentru controlul Societarilor private de Asigurare) terjeszti fel, amely a kereskedelemügyi minisztérium kebelében működik és amelynek hatáskörét a törvény részletesen szabályozza. Ez véleményt mond az alakulás felől;, melynek alapján a kereskedelemügyi •minisztérium hoz végleges határozatot. Ha a miniszter egy hónap alatt a törvényszék közlésétől számítva nem válaszol,, akkor a társaság bejegyzése iránti formalitások tovább folyihatnak. 15 Ma orvosilag ajánlóit, antiszeptikusan készített és fertőtlenítő „Primeros“-t használjon, mert az egészségre nézve fontos, megbízható és finom. A törvény legfontosabb és legaktuálisabb szakaszai azok, amely a külföldi biztosító- társaságoknak belföldön való működését szabályozzák. A ii-ik paragrafus szerint ezek a társaságok, akár fiókközpont, akár képviselet utján, vagy bármely más módon, belföldön csak akkor működhetnek, ha a származási országban már legalább tiz év óta fennálló részvénytársaságok, az ottani törvények értelmében szabályosan működő jogi személyiségek és nincsenek csődben, I nem szüntették be fizetéseiket, nincsenek - felszámolás vagy moratorium alatt, vagy ehhez hasonló bármely más helyzetben. Ezeknek a társaságoknak a biztositás minden főága után hatmillió lej készpénzt kell lefizetni a letéti pénztárnál, vagy a Banca Narionalánál biztosíték céljára. Ezenkivülli a biztositás minden főágazatára nézve ugyanannyi alaptőkével1 keli]! rendelkezniük, mint amennyit a törvény belföldi biztosító társaságokra előír. Meg kell nevez- níök egy vezérképviselőt, laiki az ország területén Hatóik és akinek teljes felhatalmazása van az ügyek vezetésére. Alá kell vetnie magát a román hatoságökmaik és román törvényeknek mindazon peres ügyekre nézve, amelyek az általiak kötött biztosításokból, vagy személyükkel pedig az országban lévő vagyonukkal kapcsolatban keletkezhetnek. Természetesen ezenkívül minisztertanács! határozatra is szükség van. Ezt a felhatalmazást azonban bármikor visszavonhatják minden indokolás nélkül és anélkül, hogy emiatt a külföldi biztosítótársaság közigazgatási pert indíthatna. A törvény részletesen intézkedik még a biztosító társaságok csődjéről, felszámolásáról, feloszlásáról, az alaptőke kiegészítéséről Is. BHHHI HÁRMASOK Orosz katonák jönnek fegyvertelenül a drótakadályainkhoz. — Nem harcolunk többé! — mondják. Békét akarnak, bratyiznak, pálinkát és rumot kérnek. December 6. Kikiáltották a fegyverszünetet. Délben megindul az orosz katonák tömege drótakadályaink elé, fegyvertelenül. Messziről lengetik sapkájukat, kucsmájukat, kendőket lobogtatnak, ujjonganak. Ellepik a drótakadályok előtti teret az országúton, közel a Molid vasúti állomáshoz. Mi is ott vagyunk s Szántó, Bolgár, Grund, Pollák, Rampei, Madarászszal a drótokon át közibük ntógyünk. A drótkerítés előtt. Az orosz katonazenekar is megérkezik és indulókat játszik. A mieinkek félrelökik a „spanyol lovakat“ a drótkapukból, kitódulnak az oroszok közé és megindul a barátkozás. A békés hangulatban elfelejtik a négyéves harcot, a sok szenvedést. Óriási kurjantások között táncra perdülnek a katonák. Oroszok járják nemzeti táncukat, mig nálunk huszárok ropják a csárdást. — Itt a béke! — ordítják torkukszakadtából az emberek. Összeölelkeznek, csókolóznak. A front felszabadult. A drótakadályokat és a „spanyollovakatf szétlökdösik s tüzbe dobják Csak az orosz tisztek tekintete borús. Hangtalanul ülnek a tűz körül, ijedten nézik a megvadult legénység tombolá- sát. Megszűntek a kötelékek tiszt és legénység között. A katonatanácsok megtették tragikus kötelességüket. Megszűnt a fegyelem, olyan a hadsereg e nélkül, mint a csürhe. Orosz katonazenekar. Orosz tüzértisztek jönnek vendégségbe. Képzett, fiatal, szép szál emberek. Hatalmas tüzérkapitány érkezik. Gyorsan leszáll lováról s a gyeplőt egy orosz közlegénynek nyújtja, aki fejét elfordítja és vigyorogva mondja: — Tartsd már te a gyeplőt, eleget tartottam! A tüzérkapitány vérvörös arcán izmai megrándulnak, kezét ütésre emeli, aztán leengedi a következő pillanatban. Szabadjára engedi a lovat, hozzánk jön, katonásan tiszteleg és bemutatkozik: — Vasi! Vasilijevics tüzérkapitány! A ló szabadon a vasutivonal felé tart, az orosz legénység röhögve nyit utat, senki sem fogja meg a gyeplőt. Ez már forradalom. A tisztek remegnek a szégyentől és a dühtől. Ez az eredménye a demagóg Kerenszki munkájának! — mondják a tisztek. — Nincs már erőnk, bogy féken tartsuk a legénységet. Nem mi parancsolunk, hanem ők és romlásba viszik Oroszországot. Nincs semmi mentség! A paraszt azt hiszi, hogy a forradalom meghozza a sóvárgott földet és szabadságot. Maholnap felkoncolnak bennünket. Már hangoz taják is, hogy megölik a tiszteket, mintha hibásak lennénk a háború borzalmaiért. A katonatanácsok felbomlasztották a frontot. Szent Oroszországnak vége! Szemük révedezve tekint a fékétvesztett, ordítozó, kurjantó legénységre. Bemegyünk egy kis parasztházba, hol tisztiszolgáink tüzet gyújtottak a kemencébe. Gyorsan előkerül a rumos üveg, gyorsan ürítjük a poharakat. Némelyikük kifogástalan német nyelven elbeszélik az utolsó napok borzalmait, a front felbomlását. Sírnak a fájdalomtól és szégyentől. Érzik, hogy uj háború kezdődik náluk, a véres polgárháború. A legénység megvaditva haza felé tart, útközben mindent széttapos. Hol fog megállni az áradat? Kívülről behallatszik a részeg katonák ordítása, rekedt hangú énekfoszlányok, kurjantások, rezes banda hagja, tánc, mint hajnalba nyúló vad orgia. Az orosz állásból mind nagyobb tömegekben özönlenek hozzánk a vastag téliruhába öltözött kucs- más orosz katonák, közöttük sok a mongol-tipus és kozák. Tisztjeik mellett vigyorogva mennek. Fehér cukrot, valódi orosz teát hoznak, szép orosz csizmákat, bundákat, ezeket kínálják rumért, dohányért. Igazi nagy vásár van. A mi kantinunkból felhozzuk a bonos, rumos butéhákat. Egy-egy rumos fiaskóért száz kéz is nyúl egyszerre, verekednek, lökdösik egymást. Az orosz katonabanda ütemes nótákat játszik, részegen járják az orosz táncokat, kozáktáncot, köröskörül vadul tapsolnak és ordítanak. Késő éjjel van, mikor az utolsó orosz katona is visszatér az állásába. Lelkünk borzong, nem igy képzeltük a háború végét. A vasútvonal mellett haladunk. Nem félünk már a gránátlövéstől és fegyvergolyóktól. És mégis félelem vesz erőt rajtunk. Félünk a reánk virradó hajnaltól. Előttünk a hatalmas orosz test bomlása, vég- vonaglása. A hatalmas szervezet üszkösödése megfertőzheti a mi testünket is. Ludendorf boldogan dörzsölheti kezeit ma, de mi lesz holnap? Ez a bomlasztó erő nem fog meg- állani feleuton és semmi sem fogja útját állni. A lelkek meg vannak mérgezve. A méreg felszívódott a testben s meg fogja tenni hatását. A hideg téli éjben gyorsan haladunk a futóárok melletti ösvényen a letaposott hóban. Futva és félve pillantunk a sötétben ásitozó orosz sáncok felé. Négy évi vágyunk teljesült: — a front megnyílt előttünk. A drótokontuli ismeretlen világ itt van. Látjuk, kikkel álltunk szemben annyi éven keresztül. CEolytatiuk.l
