Ellenzék, 1936. május (57. évfolyam, 100-124. szám)
1936-05-31 / 124. szám
1936 BLLENZÉK n A Lélekörök nyelve Irta: TAPSONY ENDRE. Az első pünkösdnek, ctz isteni Lélek e világba való kivetitődésének szent valóságát mindenekelőtt abban tapasztalta a gyávából hőssé tett tanitványsereget ámulva körülvevő, százfaju és száznyelvü sokaság, hogy ,,mindegyik a maga nyelvén hallá őket szólam'.“ Pedig akik beszéltek vala, csalt egyetlen földi nyelven tudtak, a galileusok szerfelett egyszerű nyelvén, csiszolatlan, szóvirágok nélküli nyelven. Még ugyanegy fajú és nyelv- gyökerű honfitársaikkal szemben is kisebbségi nyelv volt a nyelvük, amelyen az először meglepődött, aztán megi/letődött és megragadott tömeg fülébe dübörögték átélt csodájukat: a Lélek vételét, hát még azokkal (íz idegenekkel szemben, akik ezerszámra gyűltek össze köréjük, jővén Mezopotámiából, Kappadókiából, Ázsiából, Egyiptomból, Rómából. /•is mégis mindenki megértette őket. Mert földi nyelvük gyarlóságát a Lélek nyelve pótolta, amely örökegy s minden nép által érthető. Ez volt az első pünkösd nagy ajándéka a világnak: ez az isteni eszperántó, kárpótlásul a sineári nyelvzavarodásért. Nyelv, mely sokszor hang nélkül zeng, minden hangnál szebben: érzésben, akaratban, gondolatban, mozdulatban, tettben. Nyelv, amelynek hang- lalan hangja: szeretet, öröm, békesség, bé- kességes tűrés, kegyesség, jóság, hit, alázatosság, mértékletesség. Miért kell ahhoz szó, ha az éhezőnek jó szívvel kenyeret nyújtok? Ha arcom boldog fénye együtt örül az örvendezőévei, együtt borul felhőbe a szomorkodóéval?! Ha egyszerre, egyazon céllal, az élet, az élniakarás céljával nyúl kezem más dolgozni akaró kézzel a békés együttmunkálkodás eszközeihez, ekéhez, tolihoz?! Ha szemem szelíd, jóakarata sugara összetalálkozik egy másik szemmel s ezt ragyogja: egy után haladhatunk. egymás mellett, hiszen elég széles az ut ahhoz, hogy ne taszigálódjunk?! Ha kereszt és csillag egyként fölfelé mutatnak, Isten szive felé?! Ha az alázatos hit és önérzet fékező mérséklet összefonódásából — ar- '( cok, szokások, jellegek, népfajgyökerek, kul- j túszok, hagyományok, történetiségek mássá- j ga mellett — magam körül érzem a békés- 5 séges testvériség melegét?! Isten munkájába kontárkodik bele, aki a Lélek örökegy nyelvét lekicsinyli, megveti, megzavarja. Egyetlen földi nyelvnek minden mást letiltó hegemóniájáért eldobni az Ég beszédét: a Lélek elleni tusakodás. Ugyan- egy Biblia bástyafalán állva, csak a Lélek minden földi nyelvet összehangoló nyelvén értve és beszélve védhetik és tarthatják meg szellemi és anyagi értékeiket az Egy Istent hivő közösségek, a békességes, testvéries, együttes munka építő és nem romboló fegyvereivel, ésszel, karral, szívvel. A pünkösd az ember öntudatra ébredésének ünnepe. Az öntudaté, amely nem elégszik meg azzal, hogy másokban csodálja meg a Lélek örökegy nyelvének beszédét, hanem nem nyugszik addig, amig maga is meg nem tanulja s míg a Lélek megtanult nyelvének ajándékait szeretetben, örömben, békességben szerte nem tékozolja Isten által felkent, alázatos nyelvmesterként, másoknak. Elég hozzá egyetlen földi nyelv ismerete, hogy a más földi nyelv hangjain bár, de a Lélek örökegy beszédét szólót aki hallja, meg is értse: párthusok és médek, krétaiak és arabok, románok, magyarok, szászok zsidók egyaránt. Csakhogy ehhez a pünkösdhöz Egy, Ugyanegy akarat szükséges. Az egy- akaratuokká-hangolódás pünkösdi el'ökészü- j lete. Elhinni, feltételezni, hogy ugyanaz a jó I célú törekvés ajánlja fel karját, eszét, tehet- I ségét e földdarab minden fajú, rendű, rangú I lakójában is az államközösség életét irányitó I apostoloknak, ha föidi nyelvüket csak da- I dogon képes is utánozni a maga évezredes i szavaihoz szokott ajka. Elhinni, vagy legalább feltételezni, hogy a Lélek nyelvének megtanulása és beszélésének igyekezete mellett a végképen való tehetetlenség és kilátás- talanság gyötrelmével is küzdhet valaki egy más földi nyelvnek előle mindörökre elzárt birtokáért. Pünkösd! Istenem, ha elgondoljuk, milyen akadálya az egy földi nyelv ismeretének jó igyekezető törekvést, kínlódást fel sem tételező kényszere az egy szükséges dolog: a Lélek örökegy nyelvének megtanulására igyekvő egy akaratnak! Istenem, ha egyszer mindenki által meghallgatható vizsgát tartanál a Te Lelked nyelvének ismeretéből! Ki állhatna meg T e- előtted?! Ki tudna úgy szólani, ,,amint a Te Lelked adta nékik szólniok?!“ Mérő monoklijától Híndenburg szemüvegéig Szemügy revettük a berlini pápaszemkiáliitást, melyen a kínaiak fejbeverüs=■ dis okuláréjátol, az eszkimó skatulyán át a láthatatlan szemüvegig gyűjtőt= ték össze az optika csodáit. Amig azonban a szemészet odáig eljutott, annak érdekes története van... BERLIN, (május közepe.) (Berlini munkatársunktól.) Mit felelne az. olvasó, ha azt a kérdést Lntéznők hozzá, hogy mit tud a seieinrü végről? ValisószinüLeg nem tut sok jutna eszébe s a szokatlan kii- vánctsis'kcdásna csak aligha hisszük, hogy valaki is bővebb felvilágosétássai tudna szolgálni. Nem így azonban ,a berlini egyetem most 2 hetre megnyílt pápa szem múzeuma. Nem lenne a német, német, ha nem gyűjtötte volna össze e tárgy minden érdekességét is s szervezte vollna a Kaiser Friedrich Institut azt egy olyan egységbe, melyen mókán akadhat meg,, még a nem szemüveges társadalom szeme its. Adam professzor, a berlini orvosmuzeum elnöke érdekesen írja le egy éppen előttünk fekvő kis tanulmányban, hogy amidőn néhány évvel1 azelőtt Pesten jártában, kollégájánál, „Ein Maiim, der einen internationalen Ruf besitzt“ Grósz Emil professzornál időzött, feltűnt neki, hogy a franciául és angolul iis folyékonyan beszélő magyar szem ész- tanár szakkönyvtárában kizárólag csak német munkákat Lalái. Amidőn a berlini Adam ennek okát kérdezte, a magyar Grósz finom mosollyal válaszúi!. így kérdezett vissza: „Hát: ön nem tudja, hogy .a- szemészet tiszta német. tudomány?“ Nos, azután, amit ez a kiállítás is összegyűjtött, valóban nincs okunk többé Grósz Emid szavaiban kételkedni1. Igen ... ki 'udja hol lenne ma még 0 szemészet a német Grae- ie ás- Helmholtz nélkül, hogyan dolgoznának a német orvosok, ha nem élt volttá Ruete és Schweigger, vagy nem állította volna egész életé',, a szemészet szolgálatába egy Cornberg és Thorner? Itt fekszik üvegszekrénybe zárva már is az emberiség legősibb sz-ennsegitő eszköze, a krisi'áiykő. Ma „visoiett“ néven hozzák forgalomba, mint a szemészet iegu-t-ollisó diadalát ugyanezt a követ, azzal a különbséggel csak, hogy ez amannál valamivel drágább, valamivel -szebb, v-allamivel kisebb, de ami jóságát illeti;), u-gy ennél! még évezredekkel maradt hátrább. Tudja-e lazo-nban az olvasó, hogy Vergili- uscn kívül már Néró is hordod monoklit? A berlini muzeum rajzokon mutatja be a rettegett római ko-nkáv smaragdból faragott, méregzöld Lencséjét, mellyel a cirkuszok gla- diátorviadalában gyönyörködött a kissé rövidlátó császár. Hogy Nérónak ez a, mai fogalmak szerint: kicsit jamp-ecos „üveg“ hogyan állott, arról a krónika már nem számol be, de ezzel szemben ugyancsak itt tudjuk meg, hogy & tulajdonképpeni szemüveg feltalálója egy oliaisz szerzetes volt, ki 1200. körül rakta össze legeüsőnek kis üvegdara- bok-ból a 'világ legrégibb pápa-szemét. Miért pápaszem a pápaszem? De álljunk -csak meg éppen e szónál egy pillanatra: pápaszem . . .! A magyar nyelvnek errőll a furcsa szaváról ki hitte volna, hogy a világ rengeteg „szemüveg“ szót ismerő nyelvei között épip-em a magyar kifejezés lesz az, mely ! örtén-ellim-i alapon választotta $ tartotta meg múl nap-ig is a mag;a kifejezését? A szemüveg legelső ábrázolását ugyanis egy, 1500. körüli festett (füorenci P-it-ti múzeumiban m-a is látható) Rafael kép örökiti meg, melyen X. Leó -pápát, mélyen -eilgondolkozA legfontosabb azonban a fogak preventiv ápolása CHi.ORCDONT-tal a tudományos alapon nyugvó fogpasztával. Az a tudat, hogy fogait Chlcrodont óvja, megéri, hogy REGGEL és ESTE 1 percet szenteljen a fogápolás GYOMOR mmmm 1KBQI1P gyakran a rossz fogak köveikezm énye. K/jég túlságosan kevéssé közismert, hogy a rossz fogak, a foggyökér geny- nyedése az egész szervezet számara veszedelmes fertőző góccá válhatnak és abból betegségek, mint sziv-, vese- és izületi bajok fejlődhetnek. g e fg i g y j e, f) o g y túlozunk! yiérdézze meg orvosát! Fogak élő szervek és a rossz fogak olyanok, mint a seb. Számos betegség okozójának a tárt kapuja, amelyen keresztül behatol a vérkeringésbe és igen sok esetben veszedelmes és makacs betegségeket okoz. Egyszerű eszközökkel veheti mindennek elejét: |T|| Rendszeres, gondos fog- ápolássalChlorodontfog- paszíával reggel és este I Evenle kétszer megvizsgáltatja fogait a fogormegóvja fogait és egészségét/ va a bibliája fölé hajolva, szemén .a szemüveggel ábrázolja nagy festője. Ki tudná ma már kinyomozni, hogy miként került egyedül éppen a magyar szókincsbe ez -a m-a már közel 450 éves szó, vagy ki tudná még 1936-ban elképzelni' azokat a kínokat, melyeket akkoriban a szemüveg hordása a jóformán mártír sorsra ítéli- pá clensiekneik jelentett ? A legrégibb, itten kiállított szemüveget még homlokabroncsra erősítve hordták, míg később ezeket már puhább, egész fejet átkötő széles bőrszíjakkal nem helyettesítettek, a ki- na-iiak azonban már félezer évvel- ezelőtt és iieigij-obban ügy közelítették meg a ma is leghelyesebb megoldást, hogy a két lencsét ösz- szefoglailva, azokat zsinórok utján erősítették -meg a füleken, a zsinórokat viszo-n!- végeiken nehéz gömb-sulyokkal tartották egyensúlyban. Ennek a felettébb elrn-és szemüvegeknek -az az óriási előnye volna meg, hogy szegény gazdáját, akárhányszor az csak meg is mozdult, hátulról u-gy s annyiszor lódító ta lecsüngő súlyával fejbe; míg ,a. végén bele nem szédült a szemüveg viselés igen célszerű, de mint Látjuk, néha nem éppen túlságosan örömteljes viselésébe. Láttunk it1- továb-ba olyan okulárékat is, melyeket, a középkor nagyurai kalapjuk karimája állá erősítve hordtak. Szemüveget hordani akkoriban még igen előkelő dolog volt s ezért Lehelett privilégiuma csak olyanoknak, kiknek nem kellett süvegeiket minden jött-ment előtt forty ton szell-ő zile tini. Közönséges halandó legfeljebb zsebében hordozhatta tehát n-aigyitó- üvegeit, vagy amiint azt az itt kiálii'lott igen elmés darabok Is igazolják: be kellett érnie a kapukulcsa fülébe (!) helyezett, vagy rugó- szörnyekkel órrára erősíted: üvegekkel. Szemüveg a gyűrűben. Aki iszemiivegének lencséjét -azonban óriási gyűrűbe építette be, az már oligarcha lehetett — ha nem maga a király, kinek s kiknek arannyal! vert, egész m-ennybemenetele- ke! ábrázoló s jelmondatokban sem szegé- nyeskedő Oátószerszám-masztodonjai még a szemüveg súly kategóriában küLö-n-külön is világrekordra számíthatnak. Sokkalta egyszerűbbek ennél, viszont az esz. j kirnók puhafából vájt, skatulya-szerű s csak kis, keskeny nyíláson átkukucskálni engedő jószága. Furcsák pedig azok a szemüvegek, melyeknél még az volt -az elv, hogy a titokzatos lencsét azért tulközel sem szabad hozni a szemhez s ezért vagy 10 centiméteres, ágyúnak is beillő csövek végére erősítette orra mellé lencséi.' a legendás középkor mindent alaposan megbámulni -akaró népe. A bécsi kongresszus azonban már is diva- tott csinált a pápaszemből. Okulárét hordani akkor éveken át úgy hozzátartozott a sikkhez, min! a késsel, villával való evés! Szemüveg nélkül járni- csak a fiatalságnak volt előjoga, hivatali tekintély, tudósi szellem vagy éppen udvari méltóság azonban e rek- vizi'tum nélkül p.lilanatig se számítson — úgy mond — a nép tiszteletére . . . S ma? Az optika legzseniálisabb találmánya a láthatatlan szemüveg, melyet viselője szemhéja közzé -szorítva hord úgy a .szemlencse előtt, hogy -azt még a legnagyobb közelségben sem veszi senki más és-zre. Egyik világhirü némeL gyár -leheletnyi vékony üvegből1, mértékre készülő csodája (ára páronként „csak“ körülbelül 13.000 lej) a szemészet non plus ultrája. Ami pedig még e picinyke remekmű körül itt ki van állítva, 1936. tipikus szemvédői: a szemüveg gáz- maszkhoz, viz alatti úszáshoz, röngenhez, autózáshoz, hegesztéshez, robbantáshoz, sztratoszféra-repüléshez (fűtéssel!) s a jó Isten tudja csak még mi mindenhez, az napjainkban mind hétköznapi használati tárgy, a XX. század mindent látni akaró emberének második szempárja. Szemüvegek hevernek itt, a múltból ktfe- lejtve szemek nélkül, Schubert, Beethoven, Huss János, Gusztáv Adolf, Nagy Frigyes, Híndenburg s még annyi mások okuláréi. Közel 200 fél-e pápaszemfajta tekint itt a látogatóra, egyszerűek s cifrák, maiak és régiek va-s fogóval és pariömí lak ónnal kombináltak, az emberi kitalálások egyik legérdekesebb csodabogár-gyűjteménye. Pápaszemek, melyek mögül örökre kilobbant a tűz, melyek gazdáinak többé nem kell semmi okuláré, mert ők már ugyi-s Szent Péterrel tekintenek le 'a magasból s Iá nak mindent, ami csak ezen az öreg földön történik . . . Doros Ferenc. Az ELLENZÉK a haladást szolgálja. \ kisebbségi és emberi jogok elő harcosa.
