Ellenzék, 1936. május (57. évfolyam, 100-124. szám)

1936-05-30 / 123. szám

o

I

I

t

I

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Űuj, Calea' Motikw 4 Fxókkiadóhivatal és könyvoszt£ly: Piaţa Unirii 9 szám. — Telefon szám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók 8o,

MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA.> BART HA MIKLÓS

Előfizetés 840 lej, — pengő, A

áriak: havonta 70, negyedévre Magyarországra: negyedévre többi külföldi államokba csak

210, félévre 440, évente 10, félévre 20, évente 40 a portókülönbözettel több

LVII. ÉVFOLYAM, 123. SZÁM.

SZOMBAT

1936 MÁJUS 3 0.

 !íéi szláv oemzeá ki&zHiii fóvIsz©Biyí liaogozi^Ja a lefîgye?- iáliSilgyssíimszierl iátfogaiasB1©! kiadod hivatalos ieleníés- — Olasz lépések a Hasidon és Róma közüli feszültség enyhítésére

Kánya külügyminiszter beszéde Magyar- ország békés külpolitikájáról

A diplomáciai események központjában ma is Beck lengyel külügyminiszter belgrádi látogatása áll. Párisi lapok jelentései ugyan annak a reménynek adnak kifejezést, bogy Jugoszlávia továbbra is szoros kötöttséget akar fenntartani a nyugati nagyhatalmak politikájával. A Belgrádban elhangzott kijelentésekből azonban inkább a jugoszláv külpolitika függetlenülési törekvéseire lehet következtetni. Ha nem is kimondottan, de ilyesmire enged következtetést a Beek külügyminiszter belgrádi tárgyalásairól kiadott hivatalos jelentés is, mely erősen hangoztatja a Varsó és Belgrád közötti összhangot és hivaikozik a két nemzet közti szláv együttérzésre is. A lengyel külpolitika függetlenülési törekvései Párissal szemben pedig közismertek.

A tegnap este megjelent hivatalos jelentés hangsúlyozza, hogy a két külügyminiszter megvizsgálta Európa időszerű kérdéseit, figyelembe véve a lengj él—jugoszláv együttműködést ezeknek a kérdéseknek raegoldásáitó. A külügyminiszterek megállapították a jelentés szerint a teljes összhangot a két kormány külpolitikai irányvezetésében és teljes megegyezésre jutottak arra vonatkozólag, hogy kötelezettségeiken felül is támogatni fognak minden méltányos és rájuk nézve elfogadható tervet az európai válságos kérdések rendezésére. Ez az összhang — mondja tovább a jelentés — ismételt bizonjitéka a két szláv nemzet között a múltban és jelenben egyaránt fennálló jóviszonynak. Tanácskozásaik befejeztével, Sztojadinovics és Beck külügyminiszterek elhatározták, hogy a két ország külpolitikájának összehangolása érdekében folytatott eszmecseréiket ezután is folytatni fogják a legbarátságosabb szellemben. A hivatalos jelentés felolvasása után,

Beck lengyel külügjTminiszter hangoztatta, hogy a személjTes érintkezés nagy könnyebbség az élettel számoló diplomáciában s ami a jelen esetet illeti, a belgrádi találkozás eredménye legteljesebben megfelel a hozzáfűzött várakozásnak, „Találkozásunknak nagy jelentőséget tulajdonítok“, tette még hozzá kijelentéseihez a lengyel külpolitika vezetője.

Budapesten a külügyi tárca költségvetési vitájának során kánya Kálmán külügyminiszter fejtette ki hosszasabban a magjar külpolitika álláspontját. Magjarország — hangoztatta Kánya külügjTminiszter — mindig a békés fejlődés utján igyekezett elérni céljait. Hivatkozott Gömbös miniszterelnök 1933-ban tett kijelentésére, mely szerint, hogy ha az érdekeltek egj7szer a zöld asztalhoz leülve, férfias őszinteséggel tárnák fel a nehézségeket, metyek a Dunamedencében a gazdasági együttműködés elé tornj7osulnak, akkor meg lenne a kívánt megoldás. Erre a felhívásra azonban hiába várt visszhangot a magjar külpolitika, mely továbbra is szigorúan a békés szándékok utján marad. Ma- gj7arerszág nem követte a német és osztrák fegj’verkezési nyilatkozatok példáját sem, mert nem akarta az amugyis túlfűtött európai légkört még ezzel is súlyosabbá tenni.

Kánya külügj’niiniszter ezután hangoztatta, hogy Magyarország továbbra is készen áll, hogy teljes jóhiszeműséggel vegyen részt a Dunamedence rendezésére irármilő minden, ránézve elfogadható törekvésben. A magjar kormány politikájában nem szövetségeseket, hanem barátokat keres.

A nap eseményeihez tartozik, hogy Eden külügyminiszter tegnap fogadta Grandi londoni olasz nagykövetet. Az illetékes körökből értesülő Reuter-ügynökség hangoztatja, hegy az olaszok bevonulása óta Addis-Abebába ez volt az első találkozás Eden és Grandi között, aki biztosította az angol külügyminisztert, hogy Olaszország jó viszonyt óhajt Angliával és egyáltalán nem áll szándékában megsérteni Anglia afrikai és földköziten- geri érdekeit. Ugyanilyen értelemben nyilatkozott Mussolini is a Daily Telegraph Rómában időző külpolitikai szerkesztőjének. Olaszország — mondta a Duce — annak a lehetőségét tanulmányozza, hogyan tudja összhangba hozni érdekeit a franciák és angolok keletafrikai érdekeivel. Az angol—olasz közeledés nemcsak kívánatos, hanem feltétlenül szükséges is és Olaszország mindent meg fog tenni, hogy ezt elérje. Mindehhez azon- ban — tette hozzá kijelentéseihez Mussolini— az szükséges, hogy a szankciókat beszüntessék. Anglia megnjmgtaíására irányul római lapoknak az a jelentése is, hogy7 Mussolini tárgyalásának Von-Hassel német nagykövettel nem szabad különös jelentőséget tulajdonítani és szó sincs arról, hogy Olaszország és Németország között titkos megegyezés jött volna létre. Londonba különben tegnap megérkezett Hitler tárgyaló diplomatája,

Ribbentrop báró is. Angol részről, úgy látszik, nem tettek eleget a berlini kívánságnak, hogy lord Halifax főpecsétőrt az angol kérdőívre adandó válasz ügyében a német fővárosba küldjék. Ribbentrop londoni utazása alighanem szintén ezzel a kérdéssel áll kapcsolatban.

szól• lelkes hangon a kisebbségi magyar ifjakhoz : iratkozzanak be mentői nagyobb számmal az egyetlen magyar műszaki középiskolába. Ez a legértékesebbek egyike n nagy uidéki középpontban. ,4: ország egyetlen magyarnyelvű felső ipariskolája. Négy évfolyamos n középiskola érettségijével egyenrangú bizonyítványt ad. Már hatvanöt esztendeje virágzik, kiváló vezetők és tanárok érdemén s jó hírre jutott növendékeit a belföldi és a külföldi ipartelepek mindig szívesen alkalmazzák. Igazgatója és tanárai is, pedig az intézmény állami, kivétel nélkül magyarok. .4: iskola célja: a műszakok részére szellemi munkások kiképzése, vagyis nem müveit iparosok nevelése. Mert a kézműiparra való előkészítés kivülreked működési körén. Az intézeti műhelyekben csak annyit sajátítanak el a növendékek, hogy a géppel és a megmunkálás módjaival megismerkedjenek. A végzettek legnagyobb része a gyáriparban szokott elhelyezkedni. Újabban főleg a gépkocsik, a központi fűtés, valamint villamosság iparában. .4 végzett növendék, ha hajlamot érez, n műegyetemre is mehet és mérnöki oklevelet szerezhet. Valóban igen jó dolog. ,4 fölhívás szépen és érdekesen részletezi ezt a lehetőséget, majd az össze foglalásban megmondja, miért született meg ez az írás 9 Hogy n magyarság végre tisztába jöjjön egyetlen műszaki középiskolájának előnyeivel s ennek értékeivel, mert most már ezeknek az arányában pártfogolnia kell. Kevés a növendék. Bár az előirt számnál az első osztályban kevesebb növendék jelentkezett, a kormányzat magyar kisebbségi érdekből továbbra is fönntartja. Most aztán a magyarság józanságától, életrevalóságától eltökéltségétől függ, megmaradjon ez az iskola. Tömegesen karolja föl és ezzel ott keressen elhelyezkedést, ahol ez a legkönnyebb és ahol a jó megélhetés biztosítékait lelheti meg! A gyár mellett a hadsereg, a vasút, a közüzem és sok egyéb terület nyílik meg ebből az irányból. Eddig egyetlen végzett növendék nem szorult munkanélküliségre. Itt n jövő, itt n legegyszerűbb és gyors boldogulás I

Jóleső érzésekkel olvassuk a sajtó és magyar vezérlet ezt a fölhívását és hisszük, hogy nem lesz pusztába kiáltott szó. Sőt erős foganatja le.sz. Hiszen kenyér, jó kenyér hiv az ínség idején. Hála Istennek, hogy ez is lehet és hogy ezen az útvonalon sok derék magyar ifjú rév felé menetelhet. Hisz nem ok nélkül egyik legsúlyosabb ügye korunknak, nemcsak a kisebbségi sorsban, hanem általában, az uj nemzedék részére helyet biztosítani a nap alatt és véget vetni annyi ifjú szükségszerű lézengésének, amit nz ismertetett felhívás területén egy uj kifejezés jelöl meg, ,,a szegény rokon“ bajával. A szlo- venszkói magyarság — mert eddig elfelejtettük megjegyezni, hogy a kassai kitűnő iskoláról és egy felvidéki mozgalomról van sr<5 — megszívleli a feléje mosolygó gyakorlati lehetőségeket. Bár hasonló fölhívást tehetnénk közre itt is. Romániában bizonyára átütő sikere volna. A kormányzat nem követi prágai kartársát. Nem remélhetjük, hogy kisebbségi nyelven, kisebbségi erőkkel szakiskolákat létesítsen. Holott se a kereskedelem, se az ipar, sem a magasabb műszaki munka terén a szabadverseny nem fenyegeti a nemzeti állam lényegét vagy a nemzeti munka- védelmet, hiszen csak több keresetforrást, több munkást, több adófizetőt hoz a világra. A verseny a többség és kisebbség egyre több emberét emeli föl a munka mngnsabb- rendü síkjába. Sajnos, egyelőre hiába sóhajtunk és magyarázunk. Prága közelebb van a kisebbségi védelem szelleméhez és Kassa már egy félszázadnál hosszabb ideje éhezheti az elfogulatlan és szabad ipari bölcseletnek az előnyeit.

LONDON. (Az Ellenzék távirata.) A tegnap tartott koronatanács kiiüzte Edward király megkoronázásának időpontját. A birodalmi tanács az uralkodó elnökletével ült össze a Buckingham palotában és úgy döntött, hogy a koronázás 1937 május 12-én, szerdai napon lesz. A tradíció értelmében ma heroldok teszik közhírré a koronázás időpontját a Sa- int-James palota, Charing Gross, Temple Bar

és Roya‘1 Exchange előtti tereken. A koTonái- zás a westminsteri székesegyházban fog lefolyni.

Ormsby Goret gyarmaliigyi miniszterré Heverték ki a lemondott Thomas helyébe.

Ribbentrop angliai útja

Von Ribbentrop ma repülőgépen Angliába utazott, ahol egy barátjánál tesz látogatást.

Az aJsóház ülésén Ellis Smith munkáspárti képviselő hivatkozva a svájci Wessemann-per folyamán tett leleplezésekre, megkérdezte a belügyminisztert, hogy tud-e a titkos német ügynökök angliai tevékenységéről és véget akar-e vetni annak.

Sir John Simon a következő választ adta: Ezt a tevékenységet közelről követik figyelemmel hatóságaink és megtették a szükségesnek mutatkozó intéz kedéseket. Nem lenne közérdek, ha részletekkel szolgálnék ezek az országunkra! káros akciókról.

Magyarország nem zárkózik el a

Dunakérdés rendezése elöl

BUDAPEST. (Az Ellenzék távirata.) Kánya Kálmán magyar külügyminiszter a magyar külügyi tárca költségvetési vitájában csütörtökön délután hosszú beszédben fejtette ki Magyarország külpolitikáját. Beszéde elején, Európa forrongó álláspontjával, majd Magyarország béketörekvéseivel és a Népszövetség mai helyzetével foglalkozott. A háború óta eltelt időszak — mondotta — a béke megszervezésének jegyében telt el, annak a felfogásnak alapján, hogy a békeszerződések végérvényesek. Ma, Európa helyzete olyan, ahogyan egy francia államférfi mondotta: a diplomáciai zűrzavarban senki sem tudja pontosan, hogy kire száradhat és kire nem. Magyarország szándékait mindig a békés fejlődés utján igyekezett elérni. Ismeretes, hogy a megelőző magyar kormány milyen kísérleteket tett, hogj7 egyes szomszédállamokkal modus vivendit teremtsen, a mostani magyar kormány pedig mindjárt uralomra jutása után olyaia bókülékeny hangot ütött meg, amely nem kerülhette el azok figyelmét, akik komolyan törekszenek a békére. Gömbös magyar miniszterelnök 1933 májusában mondotta: ,,Remélem, hogyha egyszer a zöld asztalhoz leülve férfias őszinteségekkel feltár- I nánk azokat a nehézségeket, amelyeket a Du- na-medencében a gazdasági együttműködés elé tornyosulnak, meg lenne a kívánt megoldás“. Visszhangra azonban a magyar politika hiába várt.

Kánya ezután, mint Magyarország békés szándékainak bizonyságát említette fel, hogy Magyarország nem követte a német és osztrák fegyverkezési nyilatkozatok példáját, nehogy az amugyis túlfűtött európai légkört mégjobban megnehezítse.

— Őszintén sajnáljuk — moaidotta —, hogy az a valódi békeszeretettől sugalt, en- gesztelékeny magatartás szomszédainknál kevés megértésre és elismerésre talál. A magyar külpolitika lojálitása ezen a téren addig ment, hogy ■amikor a mult év folyamán a Duna-medence államai közti viszony uj rendezésének gondolata felmerült, a mago részéről késznek nyilatkozott, hogy az erre irányuló tárgyalásokban teljes jóhiszeműséggel résztvegven. A magyar kormány tovább is fenntartja elhatározását és hajlandó minden, ebben az irányban történő határozott javaslatot jóindulatú tanulmányozás és megfontolás tárgyává tenni,

(Folytatása a, 3. oldalon)