Ellenzék, 1936. május (57. évfolyam, 100-124. szám)

1936-05-29 / 122. szám

HEZFNZBX 7936 máin* 20. Aill JR A ROMÁN SAJTÓ Vörös Kérészi Nópfmnt —1 Titksak Parasztság I MM I NI.ATA: V Vörös Kereszt közgyűlé­sén Hadu Ro/etti tálw>rnok alolnök leszámo­ló! tartott arról ;t segélvakcióról, mely a s ara/sjijr^al snjlott vidékek éhező lakossá­gának felsegitését célozta \ jelentési*")! ki­tűnik, hogy 51 millió 266 ezer lejt forditot- tak segélyezésre, ezenkívül 17 millió 910 ez.or lej értékű természetbeni adományt ad‘ tak a szén veti A lakosságnak Ezzel az áldo­zattal összesen 104 ezer személyt segélyez­tek 731 kantinban, melyek folyó évi május hó 31-ig nyitva maradnak. 26 ezer 810 sze­mélyt ruháztak fel, 50 tonna szappant s 91 vagon vetőmagot osztottak szét. Kedvező a mérleg. Közel 70 millió lej áldozatot hoztak az adakozók ebben a válságban. Városiak hozták ezt az áldozatot, mert segíteni akar­tak a falukon. Helyes kezdeményezés volt. Az összes társadalmi osztályok összefogtak. Ebben az évben a Vörös Kereszt nem pénz­beli, hanem kizárólag természetbeni adomá­nyokat adott a sziikölködöknek. A pénzt ugyanis elkölthetik a kocsmában, vagy másutt s éhesen maradnak a családtagok. Nagyjelentőségű eredmény, hogy 731 kantin­ban oly nagy tömegeket tápláltak. A jó eredményt megelégedéssel vesszük tudomá­sul. VIITORUL: A szélsőséges baloldali cso­portokhoz közelálló sajtó jelentés szerint a most következő községi tanácsválasztá­sokra és kamarai választásokra való tekin­tettel népfront alakul a nemzeti-parasztpárt bevonásával. Ki vesz részt majd ebben a frontban? A Hunedoara-ról jól ismert fegy­vertársak.: a szocialisták s kommunisták, antifasiszta, vagy valamely kisebbségi cso­port elnevezés alatt. Ki szervezi meg az ösz- szefogást? Akik román párt cégére alatt alá akarják aknázni a jelenlegi államrendszert. Ezek közt találjuk a nemzeti-parasztpártot. Mi a front célja? Példát nyújt erre a spa­nyolországi helyzet, hol gyilkosságokat kö­vettek el nyalt utcán s kolostorokat, templo­mokat gyújtottak fel naponta. Mit jelentene nálunk a népfront? Könnyű kitalálni, mi­dőn vezetői között az állambiztonsági hiva­tal által nyilvántartott egyének vannak s akiket már elitéltek irredentizmusért. Anar­chiát okoz s idegen célt szolgál az ilyen mozgalom. Akármilyen demagóg is a nem- zeti-parasztpárt, nem hisszük, hogy ilyen célra odaadná cégtábláját. UNIVERSUL: Többször foglakoztunk már a különböző illetékekkel. Most azokkal az értéktaksákkal akarunk foglalkozni, melye­ket a községek s városok a sorompóknál s vasúti állomásokon szednek. Középkori vám­szedés ez, mely nem felel meg a mai civi­lizációnak. Aradon például a város belterü­letén állítottak fel ilyen sorompót s 1—2—3 lej taksát kell fizetni annak, aki a Mures- hidon csomaggal áthalad. A vámszedőt kor­látlan jog illeti meg. Önkényesen szabja meg a taksa mennyiségét. Szekerekért, gép­kocsikért, állatokért 5, 10. IS, 30, 40. 50, 100 lejt, sőt még ennél is többet szed nem­csak menet, de visszajövet alkalmával is. Akkor is, ha a polgár többször teszi meg napjában az utat. Ördögi szellem diktálta az ilyen illetékrendszert, mely elsősorban a román falusi lakosokat nyomorítja. Nem vették tekintetbe, hogy itt fordul meg a legtöbb móc, mikor a Banat-bo halad. Ho­gyan tűrhetik meg, hogy városok sorompó­kat emeljenek az ország területén? Fel kell rázzuk a közvéleményt, ha illetékes helyen hallgatnak. DREPTATEA: A nemzeti-parasztpárt ve­zérei egy héten át a Kárpátokon túl tartóz­kodtak. Tanácskozásokat tartottak, megis­merték a párttagozatokat. Tízezrek jelentek meg gyűléseiken. Mihalache is résztvett a gyűléseken s ez a regáti és Kárpátokon tuli tömegek összetartását bizonyitotta. Ugyan­az mondták Beius-on és Timisoara-n. mint Constanta-ban s a tömeg mindenütt ugyan­azzal a bizalommal s reménnyel hallgatta szavaikat. Nincs semmi különbség az érde­kek és célkitűzések között. Ugyanaz a vál­ság sújtja itt is, ott is a parasztokat. Ugyan­úgy használják ki őket. A nyomor ugyanaz, a megoldás tehát szintén csak egy marad­hat. ^Egységes programra, egységes eljárásra van tehát szükség. A Kárpátokon túl és Ba- sarabia-ban nem románok voltak a kizsák­mányolok. Az egyesülés után aztán a liberá­Vállalatok ! Kereskedők g» Iparosok! |H Ügyvédek ! m számára nélkülözhetet­len az uj bélyegtörvény rendelkezéseinek alkal­mazása praktikus táb­lázati összeállításban! Külön melléklet: szá­mítási táblázat a szám­lák illetékezésére!! ÁRA CSAK 29 LEI p Kapható az Ellenzék könyvoszt.U/ában I Cluj, Piaţa Unirii. V dékiek 25 lejt küld- H jenek be pénzben vagy postabélyegbe . li.sok léptek helyükbe, nem kötötte őket semmi u falukhoz, ilyen állapotot talált a regáti parasztpárt az egyesülés után a/, or­szágban, igv történt aztán, hogy a Kárpáto­kon Inti kihasznált elemekkel kezet fogott, összefogott az egész ország parasztsága s az egyesülést megvalósította. A kizsáluná- nyolók haragosának. Az igaza egybeolvadás pedig csak ezután fog majd bekövetkezni, midőn a nemzeti-parasztpárt ugyanazt az elvet fogja szolgálni tekintet nélkül a régi határokra. Ebből a szempontból a nemzeti­pnriiMZ.I párt Kárpátokon túli munkája túl­halad egy pártprogramot Megmagyaráztuk a parasztnak az egység s összefogás szüksé­gességét. Mihaloche, Lupii dr. és Madgenru képviselték ott a regáti parasztságot s a Kár­pátokon tuli falusiak megérezték, mit re­mélhetnek ettől a párttól. Kezdik érteni a szociális és gazdasági problémákat, A régi elégedetlenség nacionális s szociális színe­zetű volt. (Mo már csak szociális elégedet­lenség maradt, melyen segíteni akarunk. \ „VMiscücr Beobachter“ scitei! Svájcba csempészni egg fncncftüld lőhcpóiics százezer mârltâfât LONDON, május hó. Németországban a napokban mulatságos vafl'utnsibolási botrány pmttant ki. A hatóságok szigorú nyomozást indítottuk., amelynek eredményéről hivatalos jelentést nem adtak ki. de n külföldi lapok tudósítói megneszelték a dolgot és az angol sajtó hasábos cikkekben számol be a ma­ga nemében páratlanul álló esetről. Egy ber­lini német állampolgár a ,,Völkischer Beo­bachter“ című hivatalos lapban hirdetést tett közzé, amelyben vállalata részére kitűnő fi­zetéssel megbízható képviselőt keres, aki kellő jártassággal Svájcban terjeszteni tudná gyártmányait. A hirdető a válaszok küldé­sét lepecsételt borítékban a „Völkischer Beo­bachter“ ki-adóhivatala címere kérte. A hir­detésnek meg volt a>z eredménye s rövid időn belül nem kevesebb, mint száz lepecsételt boríték érkezett. A válaszok átvételére azonban senki sem jelentkezett. A „Völkischer Beobachter“ kiadóhivatala egy héttel a hirdetés föladásai után levelet kapott Svájcból, amelyben a hirdető közölte, hogy időköziben üzleti ügyekben Svájcba utazott s minthogy gyártmányúi elhelyezé­sének Svájcban nagyszerű tere akadt, kény­telen még néhány hetet ott tartózkodni. Egy­ben kérte, hogy a hirdetésre beérkezett le- I pecsételt válaszokat a lap kiadóhivatala küld­je el az. általa megadott svájci címre. A „Völkischer Beobachter“ kiadóhivatala össze is csomagolta a száz levelet s elküldte Svájcira, a német határon a hatóságoknak eszükbe sem jutott megvizsgálni a csomag tartalmát s igy a levelek megérkeztek a hir­dető címére. Indiszkréció folytán kiderült, hogy a ,,Völkischer Beofrichter“ altrrl Svájcba küldött levelek mindegyiké­ben egy ezer márkás bankjegy volt, amit saját hirdetésére maga n hirdető küldött a lap címére, azzal zur előre kieszelt terv­vel, hogy a pénzt tartalmazó leveleket majd maga után küldeti Svájcba. A trükk szenzációsan sikerült. A német hatóságok az esetről a svájci német követség utján szereztek tudomást s az ügyben szi­gorú vizsgálatot indítottak. Megállapították, hogy a 100 ezer márkát Svájcba siboló volt berlini lakosnak Németországban semmiféle gyárüzeme nincs s igy valószínű, hogy az országin sohasem tér vissza. A halálos gépkoc& következménye Válóper kü:földi újságírókkal és deteklivehket BUDAPEST (Az Ellenzék tudósítójától.) Annakidején az egész világot bejárta annak az autószerencsétlenségnek a hire, melynek halálos áldozata Mdivani Szergej herceg lett, aki Thyssen Henrik feleségével, született Vei­ler Maudda! ült az autóban. A hölgy súlyo­san megsebesült és csak hosszú orvosi keze­lés után gyógyult fel. Közben férje. Thyssen Henrik válópert indított felesége ellen és a budapesti bűn tetőtörvényszéken dr. Ma- louyay Béla törvényszéki bíróhoz került az ügy. A bitó ma már másodízben tűzött ki tárgyalást a- válóperben, amelyen azonban a szembenálló felek személyesen nem je­lentek meg, hanem csak ügyvédjeikkel képviseltették ma­gukat. A tárgyalás iránt igen nagy érdeklődés nyilvánult meg. Angol és amerikai világlapok tudósítói is megjelentek. de a tárgyalás lefolyásáról természetesen semmit sem közölettek. mert az elejétől vé­gig zárt. Érdekes, hogy két francia detektív is Budapestre érkezett ebből az alkalomból. Amikor ugyanis Spanyolországban Thys­sen Henrikné az autókatasztrófa alkalmával megsebesült, nagyértékü ékszereit elvesztette, amelvek hatalmas összegre voltak biztosítva. Thyssen Henrikné ezt bejelentette a biztosí­tóintézetnek, mivel azonban megegyezésre nem tudtak jutni, később be is perelte a biztositót. A francia detektívek állítólag most azért érkeztek Budapestre, hogy’ az ékszerek el­vesztésének körülményeiről szerezzenek itt adatokat, amelyek a polgári perben aztán felhasználhatók lesznek. Bucureşti a déikeiefsurópai és balkánáüamok érdeklődésének középpontjában Most már igazán el tehet mondani Bucu­reşti ről, hogy befutott. A legkisebb elfogult­ság nélkül, teljes tárgyilagossággal meg le-' hét állapítani, hogy 1936-ban Románia fő­városé. is szervesen bekapcsolódott a nemzet­közi idegenforgalomba. De ugyanakkor le kell szögezni azt is, hogy ez majdnem kizá­rólag a* „Bucuresfi-i hónap“-nak köszönhető. A belföldi látogatókon kivül, akik sietnek kihasználni a rendkívüli utazási kedvez­ményt, a kirándul óvontatok ezerszámra hoz­zák a szomszédán amok sportkedvelőit és u j országokat megismerni óhajtó fiatalságát. A ,,Bueuresti-i hónap“ látogatottsága már az elején minden várakozást felülmúlt és a lá­togatók száma napról-napra nő. A rendező- bizottságnak tehát meg lehet az az elégtétele, hogy nem hiába fáradozott hónapokig éjt nappala téve a ,,Bucuresti-i hónap“ minél tel­jesebb sikere érdekében. Ez a siker azonban nemcsak a látogatók váratlanul nagy számában áll, hanem külö­nösen abban, hogy a legnagyobb igényii lá­togató is megelégedetten tér vissza otthoná­ba. Nem is csoda, hiszen a látványosságok­nak se szeri se száma. A kiállításon kiviil, amelynek úgy airhitekturája, mint anyaga va­lósággal lebilincselik az idegent, olyan látvá­nyosságok várják a látogatót, amilyenekben a legszerencsésebb világjáróknak is igen rit­kán tehet része. A „Bucuresti-i hónap“ első felében lezajlott balkániadat követő attrak­ciók kiemelkedő eseményei: az e hó 31-én rendezendő nemzetközi repülőmeeting és az ugyanaznap esti, 'valamint junius 8-i szabad­téri hangversenyek. A repülőmeetingre nem kevesebb, mint 7 európai állam küldi el a légjobb pilótáit és ejtőernyős akrobatáit. Itt lesznek: Buzay Árpád magyar, Stöhr német, Novak cseh és Clark Edit francia ejtőernyős akrobaták, va­lamint Magyarország, Németország, Cseh­szlovákia, Olaszország, Franciaország, Jugo­szlávia és Szovjetoroszország repülőosztagai, a világhírű francia pilótával, Detroyt-al az élükön. Ugyancsak 31-én este lesz az első nagysza­bású szabadtéri hangverseny is, melynek ze­néjét az ország összes kaitonazenekaraiból összeválogatott együttes szolgáltatja. Erre az alkalomra Románia egyik legnagyobb zene­szerzője alkalmi indulót komponált, amelyet a „Bucuresti-i hónap indulója“, szuggesztiv névre keresztelt él. A második szabadtéri hangversenyt is külön erre az alkalomra komponált „Junius 8-i induló“ fogja beve­zetni. A többi látványosságot és ünnepséget kö­vetkező cikkünkben fogjuk ismertetni. Társadalmi, egyházi, és kisebbségi élei Turda-n TURDA. (Az Ellenzék tudówitőjálól.j Az Aranyos kies völgyében fekvő városká­ban szürke egyhangúságban peregnek i napok. Kaiscbb napi események tarkítják a látóhatárt, s a legkisebb horderejű ügy­ről már a kirobbanás pillanatában négy-öt­féle változat kering közszájon. Ha egy kez­deményezés oly gyorsan és kimerítően jut­na az érdekelnek tudomására, mint a rossz- mdulki/tu pletyka, akkor nagy kulturális teljesítményeket tudnánk felmutatni, me­lyekről ország-világ beszélhetne. Néhány esemény azonban mégis azt bi­zonyítja, Hogy Turda él s benne — bár szűk keretek között — kisebbségi élet is van. Kisebbségi életről Óévén sző, mindjárt a közdlmul-tban ért súlyos veszteségről, váró. sunk egyetlen magytar alpolgármesteri szé­kének elvesztéséről kell megemlékeznünk. Ismeretes, hogy az életbelépett uj közigaz­gatási törvény szerint Turdának , — mint megyeszékhelynek — csak két alpolgármes­tere lehet. A megmaradt két alpolgármesteri széket uj, titkos választás utján töltötték be. Természetszerű elintézés lett volna, hogy az egyik állást — már csak számará­nyál fogva is — a magyarság tartsa meg. Bár ebben a kérdésben a magyaT párt helyi tagozatának vezetősége egységes határo­zatát 'közölte a románság helyi vezetőivel, mégis az úgynevezett ,,román-blokk“ ma­gatartása folytán kicsúszott a magyarság lá­ba alól a talaj. A kudarc nyomán dr. Várfalvi Mór az ,,Aránycxsszék helyi sajtóorgánum főszer­kesztője, vezércikkben mébatöa Farkas Ist­ván volt magyar alpolgármester érdemeit, okit mint tanácstagot, további kitartó mun­kára buzdított. írása heves támadásra adott okot. Társadalmi és kulturális élet terén nagy a széttagoltság. Ha jól összeszámoljuk, ma­holnap több lesz az egyesület, mint a tag. Tudni kell ugyanis, hogy Turdán a ma­gyarság felekezet szerint három nagy cso­portra tagózódik. Minden felekezetnek meg van a maga egyházi egyesülete, dalos­csoportja , ezek aztán férfi, női és ifjúsági •alcsoportokkal bírnak. Ha ehhez hozzá­vesszük, hogy a város két része: az ugyne-. vezett Uj-Turda és Ó-Turda kiüöm-külön felekezet szerint ugyanennyi egyesülettel bir, el lehet képzelni a jószándéku turdai polgár nehéz helyzetét olyan esetekben, mikor két-három egyesület egyidőben ren­dezi meg a maga jótékonycélu, vagy kultu­rális előadásait. Egyházi téren nevezetesebb események a római katolikus kulturház felépítésének ak­ciója; továbbá az unitárius esperes; illetve papváLasztás. Az áldott emlékű Lőrinczy Dénes halá­lával megüresedett Turdamegyei unitárius esperesi állás már be vtam töltve; arra Ár- kosy Tamás corn esti unitárius lelkészt vá­lasztották meg, akiben minden, egy ilyen fe­lelősségteljes tisztség betöltéséhez szükséges készég, tudás meg van. Annál nagyobb pro­blémája Turda unitárius híveinek a <pap vá­lasztása. Ezid<5szerint még folyik a nemes verseny a lelkészi állásra pályázó számos jelölte között. Vasárnaponként újabb és újabb unitárius papok, külörbnél-különb tudást és felkészültséget bizonyító templomi prédikációkat, illetve szabadéi padosokat tartanak. Az eddig kiaíakute vélemények szerint Lőrinczy Dénes Bucuresti-i, Fikker János Ploesti-i és Barabás Béla Sft.-Toan-i unitárius lelkészek között kell majd válasz­tani, akiknek külön-külön valóságos párt­juk van az unitárius hívek között. Népszerü zenefüzetek sorozatban eddig következők jelentek meg: Mól* nár Antal: A gyermek ép a zene. (Hogyan, ne­veljük zenére a gyermekeket) 33.—. Szabolcs:: A magyar zene története. (A magyar zenetörté­net irodalmának áttekintésével) 50.—. Bartók Béla: Népzenének és a szomszéd népek népze­néje. (127 javarészt nyomtatásbán még meg nem jelent dallammal) 79.—. Molnár Antal: Kodály Zoltán. (Szálmos kép és kótameMéklecteí Kodály művesnek teljes jegyzékével és bibliográfiájává!) 79.— Bartók Béla: Miért ép hogyan gyüjtsünk népzenét? (A zenei folkFóra törvénykönyve) 40.—. Kenényi: Az énekkari műveltség kezdetei. Kó­rusok. (A kórus kultúra első magyar összefoglaló és irányító könyve. Utbaigazitást ad arra, hogy miként kell énekes együttest szervezni, mikép alakuljon át a dalárda énekkarrá, hogyan vezes­sünk és neveljünk müveit énekkart?) 79.—. Kap­hatók az Ellenzék könyvosz ályában Cluj, Piaţa Unirii. Vidékre utánvéttel is azonnal szállítunk. Kérje a könyvujdonságok jegyzékét.

Next

/
Thumbnails
Contents