Ellenzék, 1936. május (57. évfolyam, 100-124. szám)
1936-05-28 / 121. szám
BLLBNZßK t*9 3 6 m A j ti 'I 271. Miért szenved többet a nő, mint a térti? Boft!o(| fiázüosszonyok..„Nt'm kel! különös jóstehetség annak megállapítására. hogy néhány évtized imilvn a háziasszonyok nem lesznek sem a lakásnak, '-> in a háztartásnak, a konyhának rabszolgái“. 1/ a biztató kijelentés lieber Charles francia U i més/ettudós ajkairól hangzott el egy felolvasása alkalmával, melyet a közeli napokban tartott egy női társaskörben. De voltak meg egyéb igen érdekes nyilatkozatai is. Nagy derültség között megsemmisítő véleményt mondott például a gyufáról. A mai korban mar van helyettese: az öngyújtó. Igen ügyes dolog volna, csak az a baj, hogy éppen akkor nem működik, amikor a legnagyobb szükség volna reá. Villanygyujtó áll majd rendelkezésükre, amelyet kötényük, háziruhájuk zsebében hordhatnak. A villany, az emberiségnek ez a nagy áldása, még más módon is fog a háztartásban érvényesülni. Így a takaréktüzhelyek egészen átalakulnak. A régi, úgynevezett jó időkben, hatalmas nyílt tűzhelyeken sütött-fözött a gazdasz- szony. Hasábos fák ropogása, fel-felcsapó lángja mellett készültek az akkori ételek. Huszonöt-harminc év múlva, vagy még hamarabb, a szobályozható villanyos takarék- tűzhely lesz a háziasszony öröme. Ezt minden pillanatban használatba veheti. Egy fordulat a kapcsolón és már melegít, süt, forral. De nem egy, hanem több kapcsoló lesz, aszerint, hogy lassan főzni, lassan sütnivaló van-e rajta, vagy gyors forralásra lenne szükség. Az csak természetes, hogy az ide- oda tolható, szánkó alakú lapra helyezett húst, csirkét, kacsát villanyos erő fogja mozgatni, forgatni, az odaégés veszedelme tehát nem fenyegeti a pecsenyét. Amerikában már most is látható villanytűzhely, amely egy óraművel van kapcsolatban. A gazdasszony beállítja a mutatót arra az időre, amely alatt — véleménye szerint — az étel megfő, vagy megsül. Mikor a mutató a megállapított helyre ér, az áram automatikusan kikapcsolódik és csak annyi meleget ad. amenv- nyi éppen szükséges, hogy az étel teljesen ki ne hüljön. Hogy ez a berendezkedés is tökéletesedni fog, az előrelátható. Rengeteg idő pazarlódik el mostanában a főzésnél és az étkezésnél felhasznált edények, evőeszközök tisztogatására. Már pedig ha egy teljes ebéd elkészítésére tizenöt-husz perc elegendő, nem lehet a mosogatásra stb. sem sokkal több időt számítani. Nem is kell. A konyhában a villany mindent elvégez: alaposan megtisztogat, kimos, sőt ki is fényesíti az edényeket, kiöblögeti a poharakat, tányérokat és meg is szárítja őket. Mindenre megfelelő villanygép lesz. És el fog tűnni a háztartásból a „nagymosás“ sok felfordulást, zavart, izgalmat és költséget jelentő csapása a „nagytakarifással“ együtt. Egy-két gépet működésbe hoz a háziasszony és ezek éppen úgy kidörzsölik, kicsavarják, kiöblögetik a szennyes fehérneműt, mint ahogy más gépek a szobákban teremtenek rendet és tisztaságot. Lesz gép (már van is), amely a padlót fényesiti, a bútorokat kiporolja, az ablakokat megtisztítja és egyéb szobaleánvi munkákat gyorsan, pontosan elvégez. A háziasszonynak nincs más teendője, mint a gépeket bekapcsolni, szabályozni, irányítani. A villanyerő alkalmazása a háztartásban át fogja alakítani a fűtést és világítást is. El fogjuk érni, hogy a fémszálak hatezer fok melegig erősödnek, tehát elérik a nap sugarainak hőfokát. Ez majd maga után vonja az emberi ruházkodás átformálódását is. \ Ennél azonban fontosabb és lényegesebb változások is várhatók a háztartásban. A hatezer fokot elérő izzó fémszál nappali világosságot terjeszt. Mintha állandóan sütne a nap. 1950-ben, legkésőbb 1960-ig a villanytechnika fejlődése legyőzi az estél, az éjszakát, diadalmaskodik a sötétségen és „örök napfény“ lesz a földön. Ezt az örök, állandó kisugárzást az emberi szervezet is felhasználja. A rádium, a vörösen és az ibo- lyakéken tuli sugárzásnál erősebb tény'ezgk lesznek a lámpák, amelyek nappali fénnyel árasztják el az utcákat, a lakásokat. Ha pedig a különféle kisugárzásokat szabályozni tudjuk, tehát mindenki azt a kisugárzó meleget használja, amely testének, szervezetének legmegfelelőbb, megerősítjük az egészséget, meghosszabbítjuk az életet. 1960-ban az ember saját lakásában enyhébb, vagy melegebb, párásabb, vagy szárazabb levegőt tud létesíteni, minden lakás a mai különféle magaslati üdülőhelyek mintájára alakulhat át. A családi életben, a háztartásban mindezek a berendezkedések rengeteg, most apró- cseprő dolgokra elfecsérelt időt mentenek meg. A háziasszony egy negyedrészt sem fog dolgozni és a durva munkák alól teljesen mentesitve lesz. Az igy megtakarított időt aztán testének, szellemének felüditésére, megerősítésére fordíthatja, többet foglalkozhat gyermekeivel, társadalmi kötelezettségeivel. (■—i) Minden idők orvostudományinak egyik legsúlyosabb problém.ij.i a nők menstruáció« zavarainak kérdése volt. Úgy u pubertás korában, mim később is, de légióként a kibírna ktcriumbnn (változó évek) súlyos testi és lelki rendellenességeket okoznak a menstrua- ciós zavarok. Ezeknek leküzdésére sok nagynevű orvostudós tett kísérletet kxscbb-na- gyobb eredménnyel. A legutóbbi évek — ezen a téren elért — egyik legnagyobb eredménye a hossz.u évek tudományos kísérletei alapján a newyorki „Riwerside“ laboratóriumok által előállított „Menoklm“ elnevezéssel forgalomba hozott BUDAPEST. (Az Ellenzék tudósítójától.) 1 A pesti társasági élet egyik ismert szépsége, alci különösen érdeklődik Bnddha-szohrok és kínai műkincsek iránt, elhatározta, hogy Londonba utazik és megnézi a hires kínai kiállítást. Minthogy pedig nemesek gyom és kényelmes, hanem sikk is repülőgépen utazni, a |>esti szépasszonv — noha férje aggódott érte — megváltotta repülőjegyét a Váci. utcában Londonba és vissza Budapestre. Még kora tavasz volt és a Buddha-szobrok rajongója gyönyörű nerzbundnjában IhTi l az autóbuszba és kiment a mátyásföldi repülőtérre. ahonnan vidáman startolt az Imperial Airvays négvmotoros ezüst test ii repülőgépe. Egy hetet töltött őnagvsága Londonban és gyönyörködött a kínai kiállítás műkincseiben. megfordult London divatos éttermeiben ás bárjaiban, majd ugyancsak repülőgépen hazaérkezett Budapestre — bunda nélkül. Budapest és London között, miközben az angol repülőgép már Prága repülőterére, Kbely felé közeledett, különös esemény játszódott le a gép utaskabinjában. A hölgy, hogy a repülőutazássa" járó izgalmát csillapítsa, friss levegő után áhítozott és kinyitotta a kabin ablakát. Bundája, amely a csomaghálóban hevert, érzékenyen reagált a légáramlatra, ugyannyira. hogy a szép nerz- bunda egy szempillantás alatt kirepült az ablakon és eltűnt a mélységben. \ légár ndat kiragadta az éterbe. A bunda valahol a fe- nvöerdőkkel koszoruzott cseh hegyek között BUCURESTE (Az Ellenzék tudósítójától.) Hallottam, amikor egy öreg polgár lamentált. „A mi időnkben . . .“ — sopánkodott az öreg s felhozta többek között, mint az „ő idejének“ legfeltűnőbb jóemlékét, hogy — nem voltak kávéházak. Minden öreg polgár a világ minden helyén a „régi jó időkről“ beszél még akkor is, ha azokban az időkben szemétdombok emelkedtek is azokon a helyeken, ahol ma óriási paloták ékeskednek. Hogy Bucuresti-ben az ócska „beráriák“ helyén egymásután fényes kávéházak nyílnak, abból is csak azt látja az öreg polgár, hogy „elmúltak a régi szép idők . . * A kávéházakról esvén szó, meg kell emlékezni Miklósról, a Bucuresti-i kávéházi élet „megalapítójáról“. Azért teszem idézőjelbe a szót, nehogy valami nagytőkésre gondoljunk, aki óriási pénzekkel épített kávéházakat. Dehogyis. Szegény ördög volt ez a Miklós, pincér a Piccadilly-ben, amely helyiség akkoriban a sörcsarnokok fejedelme volt. Nagyon szép hely, óriási terrasszal, benn gazdag barokk diszitéssel — mégis csak berăria, ahol nyoma sem volt annak a kávéházi lehetőségnek, hogy például — újságot kérjen az ember. Itt „fogta meg“ a dolgot »Miklós, aki egyetlen magyar pincér volt abban az időben a helyiségben és aki köré a fővárosba korán elkerült magyarok gyülekeztek annakidején. Már az is nagy dolog volt hogy Miklós türelmesebb volt a román kollégáinál és az ő asztalainál el lehetett egy kicsit tanyázni, nem úgy, mint a többi asztaloknál, ahol negyedóránként rendelni kellett valamit, ha tovább ült az ember. Sőt — tovább fejlődött a dolog: a Miklós asztalához le lehetett ülni már anélkül is, hogy valamit fogyasztani kellett volha. Délelőtt például bemondhatta az ember, hogy „meg volt már a reggelim“. Ha valaki ott reggelizett, Miklós elfogadta jogcímnek, hogy a délelőtt folyamán visszaülhessen a vendég a törzsasztalához. Továbbfejlődési folyamat: be lehetett mondani Miklósnak a fogyasztás után, „Írja fel Miklós“. Ezzel a momentummal már élesen bontakozott ki a kávéházi gyógyszer, «mely a nő menstruáció* zavarainak minden fázisában (fájdalmak, görcsök, fejfájások, hrvülések srb., tökéletes enyhülést nyújt. A klimaktérium idején fellépő sxi- lyois testi, dr főként lelki megrázkódtatások eseteiben ez. a gyógyszer a legbiz.uxsa.bb hatásúnak bizonyult. „Menoklin“ kezeléssel — a newyorki és bécsi klinikákon — olyan nagyszerű eredményeket érlek cl, mint eddig semminemű más gyógyszerrel sem. Megrendelhető a vezérképviiselőnél: Császár gyógyszertár, Bucureşti, Calea Victoriei 124. Lei 125 utánvéttel. VihuHt a földre. Máig is rejtély, ki találta 11104; a kínai csecsebecsékért rajongó hölgy bundáját s melyik Inildog cseh földműves felesége örül most neki. De a hölgy nem örült és visszaérkezve Budapestre Londonban vásárolt uj bundájában, ügyvédje utján |>ert indított a Magyar Légiforgalmi Társaság ellen, minthogy ez a tárt aság adt 1 ki neki ;i londoni repülőjegyet, képviseli az angol repülőtársaságot és tartja fenn a vonalat Budapest és Bées között A napokban tartották meg a kártérítési per tárgya'ását, melynek során az elrepült bunda tula jdonosiul je bundájának árát követelte a MALERT-től. A légiforgalmi társaság ügyvédje a szokatlan jxt tárgyalása során azzal érvelt, hogy az utas gondatlansága okozta a bunda elrepül ősét és ezért nem lehet felelőssé tenni a társaságot. Hivatkozott arra, hogy vasúton is számtalan esetben megtörtént már. hogy a gondatlan utas a vonat ablakon kiejt tárgyakat vagy a vaisuti kocsiban felejt ruhadarabokat, melyek azután nem kerülnek meg. Ilyen esetekben sem lehet felelőssé tenni a vasúttársaságokat. Ha a bunda tulajdo- nosnöje kinyitotta a repülőgép ablakát, ezt saját felelősségére tette és magára vessen, hogy a légáramlat elragadta bundáját. A törvényszék hely tadott a repülőtársaság védekezésének és a csehszlovák erdők közé hullott bunda tulajdonosnüjét elutaisiJtotta keresetével. jelleg. A fejlődés egy újabb stádiumában: Miklós azzal lepte meg a vendégeit, hogy beszerzett néhány ujságrámát és lapokat vásárolt. A reggeli kávé mellé odatette a ..be- rámázott“ újságot. Miklós ezzel megalapította az első Bucuresti-i kávéházat.. . * Miklósra kell gondolnom most, amikor itt ülök a fényes Corso kávéházban. Sose láttam azóta szegény «Miklóst, aki talán elmerült valahol a nagyvárosi szegénység mélyén, talán tönkrement a lapvásárlások és „fel- Írások“’ költséges és rizikós reformjaiban. Miklósnak kell hálálkodnom azért, hogy ebben a népes kávéházban most egy óra alatt politikusokkal, kereskedőkkel, orvosokkal, művészekkel beszélhetek és egy kis asztaltól asztalhoz való „pendlizés“ után — keresztmetszetét adhatom az érdekes problémáknak. Leülni, beszélgetni, olvasni, irni ma a Bucuresti-i kávéházban — Miklós érdeme. Miklósé, akit ma sehol sem látok a fejlett kávéházi iparban . .. * Cocea Íróval beszélgetek. „Era Noua“ című uj folyóirata egészen uj hang a román közéletben. A tudományos baloldali világnézetet reprezentálja. Azt mondja Cocea többek között: — Titulescuval beszélgettünk a napokban róla: baloldali hullámverés következik most egész Európában. Az elkövetkező tiz év a demokrácia évtizede lesz. Nem éppen korszerűnek hangzik ez a jóslat, dehát az ember szívesen hisz benne és megnyugvással konstatálja, hogy Cocea komoly, értékes iró és ha — Titulescuval beszélgetek róla .. . Ma estére menjek el, nagyon érdekes film- bemutató lesz meghívott közönség számára. A szovjet követség rendezi a mozielőadást és a szovjethadsereget mutatja be a kép. Cocea szívesen invitál, azt mondja, „legyek az ő vendége“ — kedvem is volna elfogadni a meghívást, de — meg kell gondolni a dolgot. — Tudja, ön elmehet, de nekem meg kell gondolnom a dolgot. A mi helyzetünkLÉGBUNDA É TÁRSAI... Értékes bunda eltűnése a — levegőben s a kár térítési per; amely utána következik GARA ERNŐ RIPORTJA: Keresztmetszet a kávéházban 1m*i k«m*ty«m félreiimgyaráz/íí k, ;>/ tart a kHlenw-th u-s/gf-ktöl . . . Oh persze . . . tu <**ti minoritar! tföiy . . . Hz. a derék ember olyan őszintén rnoiejij liogy „szegény" olyan mélysége-, eiab-rfj szánalom volt a hangjában hogy a bt run pillanatban — nyomoréknak éreztem n,a. gam .., A másik asztalnál is fxdilika. Itt Eazaf 1 Ilié beszél. A Matiiu-csoport legharcosabb tag., ja iLazar Ilié és alkalomszerű most megk> r- dezni, bogy a nemzeti-parasztpárt Constantád gyűlésén miért nem volt jelen egyetlen • Ardeal-i vezér sem, hogy miért nem volt len Timisoara-n Maniu . . . Szóval mi van itt tulajdonképen a regáti és az Arde-al-i szárny,- / között V Constanta-ra vonatkozóan ezt mondja: — llivtak például engem is, de nem meu-I lem. A következő fordulatban rnár arról beszél, hogy: — Mostanában nem nagyon akarják Mihalacheék, hogy mi részt vegyünk a gyűléseken. Mi kellemetlen dolgokról beszélünk, ők most másképen taktikáznak . . . Ami pedig azt illeti, hogy Maniu nem vett részt Timisoara-n: — Hát. . . nem jól érzi magát .. . Egy kis szünet és nehogy félreértsem a dolgot: — Beteg. A Cagero-ügybe be akarják rántani a Central bank igazgatóját, dr. Adorján Sándort, aki nagy karriert csinált Bucuresti-ben. Persze éppen ezért sok az ellensége. Arról beszél most a kávéházban, hogy a napokban felkereste egy „újságíró“, áld minden teketória nélkül igy mutatkozott be: — X újságíró vagyok Timsioara-ról. Azért jöttem, hogy adatokat kérjek öntől, mert meg akarom irni a biográfiáját. Mindenesetre kellemesebb lesz, ha ön adja az adatokat, mintha én szerzem be azokat. Egy karrier utjának — sirályhada van. Egy másik karrier — egy nemrégiben letelepedett orvosé, már sokkal nehezebben indul. Számjegyekben igy mutatkozik: lakást fizettem félévre 55.000 lej felutazási és felköltözési költségek 20.000 lej öt hónapja itt élek 50.000 lej hirdettem újságokban nagyon szerényen 15.000 lej fizettem adót 8.000 lej Ez eddig több mint százhúszezer lej öt hónap alatt. Ezzel szemben a bevétele a tízezer lejt sem éri el. Az orvos azonban nem vesztette el a reményét: — Eddig az volt a baj, hogy a reklámra keveset költöttem. Most felhajtottam még erre a célra ötvenezer lejt. Látom, akik jól reklámoznak, gyönyörűen behozzák. A Bucuresti-i orvos a reklámon él vagy bukik... Kétszázezer lej befektetés és — a remény: igy indul egy kisebbségi orvos útja a fővárosban. Azt kérdezem: megbánta-e, hogy feljött? Azt feleli, hogy sohasem jönne vissza, mert ott a jövő. És felhoz „példákat“, akik „százezreket keresnek havonta“... * A szeszszindikátus egyik vezetője is itt ül: nagyon lehangolt, mert a szindikátus feloszlóban van. Arról beszél szomorúan, hogy: — Még a feketeszesz-idők is aranyidők voltak, mert még akkor is elment évenként hétezer vagon legális szesz. Ma már az egész terepet birtokba vette a — borszesz. Elmondja ennek a borszesz-uralomnak a történetét: — Garoflid a regáti szőlőtermelők javára úgy kezdte a dolgot, hogy 190 lejjel felemelte a gabonaszesz adóját. Ekkor jött a feketeszesz-éra. Garoflid akciója tovább tart és újabban megszületett az a törvény, amely szerint csak szőlőből szabad szeszt készíteni. A regátban rengeteg a szőlő, azt értékesíteni kell. Az Ardeal-i szeszgyárak lassanként mind leállnak és fellendülnek a regáti szőlő- termelők. Ez a processzus öt év alatt teljesen befejeződik . . . Röviden igy szól a magyarázat, amely egy ipar tönkretételéről számol be. * Egy asztalnál egy Berkovits nevű ur ajánlja palesztinai kirándulásokra a Haar Zion nevű hajóját. A hajónak, mint megtudom, az az érdekessége, hogy néhány év előtt még magyar lobogó alatt futott. A trieszti Lloyd tulajdona volt és később a génuai magyar konzulé. A konzul „futtatta“ eszten-i dőkig magyar lobogó alatt. Majd eladta Berkovits urnák és ekkor cionista lobogó került a hajó ormára. Ilyen változatos egy hajó élete .. í » Miklósra, a reform-pincérre gondolok hálával, aki megteremtette a 'Bucuresti-i kávéházi életet, ahol ma már ilyen változatosan el lehet beszélgetni: politikáról, szeszügyekről, megélhetési problémákról és nemzetséget cserélő hajókról. ..
