Ellenzék, 1936. május (57. évfolyam, 100-124. szám)
1936-05-28 / 121. szám
etEBNlBlt ■1 AHT IR A ROMÁN SAJTÓ Segítség Bírák Orvosok — Mezőgazdaság Lelkészek VIITORUL: A liberális párt Teleormanmegyei kongresszusán Antonescu pénzügyminiszter mérsékeli, tárgyilagos és világos beszédet mondott. Megjelölte azokat az elveket, melyek a párt és a kormány épitÖ munkáját irányítják. A liberális párt nem gyűlöli ellenfeleit, de elitéli a bal és jobboldali szélsőséges mozgalmakat, melyek terrorral dolgoznak. z\z idegen fajhoz tartozókkal szemben is emberséges és igazságos álláspontra helyezkedik, amig lojálisán tesznek eleget az egységes román állam keretén belül kötelességüknek. A liberális párt egyike volt azoknak a pártoknak, melyek az ország etnikai határaiért s ezek eléréséért küzdöttek, ellene van tehát mindannak, ami gyöngítheti az ország erkölcsi egységét s a határokat. Nem érez gyűlöletet a nemzeti- parasztpárttal szemben sem. Midőn a liberálisok uralma véget fog majd érni — s ez sokkal később lesz, mint ellenfeleink gondolják — segítségére leszünk a nemzeti- parasztpártnak, hogy kormányozhasson abban az esetben, ha Őfelsége — aki egyedül van erre jogosítva — őket bízza meg kormányalakítással. NAŢIUNEA ROMANA: A Galati-i hadbíróság két szegény asszony bűnügyét tárgyalta, akik hatóság elleni erőszakkal voltak vádolva, mert ellenálltak az. adóvégrehajtóknak. Fejenként 200 lej pénzbírsággal sújtották őket s a bíróság tagjai fizették ki helyettük a bírságokat. Kevés ilyen biró van. Az ítéletet a törvény rendelkezése alapján hozták, a pénzt azért fizették ki, mert szivük igy parancsolta. Gyakori dolog, hogy az adófizetők összekapnak a végrehajtókkal. Azok is ellenállnak, akiknek van, sok hasonló bűnügy keletkezik ebből. Mi is aláírjuk: nem szabad bántani az adóvégrehajtókat. Azt is elismerjük: mindenkinek teljesítenie kell kötelességét. Nem helyeseljük azonban, hogy bűnügyeket nyissanak azok ellen, akik védelmezik nyomorúságukat, főleg a falusiakkal szemben, akik nincsenek tisztában azzal, milyen tisztelettel tartoznak a végrehajtóknak. A két asszony bizonyára azért veszett össze a pénzügyi tisztviselőkkel, mert el akarták vinni háztartási felszereléseiket lakásukból. Ruháikat védték, az ilyen perek ebből származnak. A törvény ezeket is védi. Tetszett nekünk a Galati-i bíróság tagjainak eljárása, de jobban örülnénk, ha az eset meg sem történt volna. CURENTUL: Behatóbban kell foglalkoznunk a román orvosok helyzetével. A falusi és városi román lakosság egészségügyi állapota nagy fontossággal bir többféle szempontból. Az orvos a román tömegek egészségügyét kell szolgálja. Az orvosi hivatás teljesítése és a nemzeti érdek szolgálata szoros kapcsolatban állnak. Fiatal orvosokra van szükség a falukban. Kormányok változnak, nagyhangú ígéreteket hallunk s semmi javulás nem történik egészségügyi téren. Ha nincs pénz, legalább praktikus megoldásra volna szükség. Módot kell nyújtani a letelepülésre a falukban. Orvosi kezelésben kell részesiteni az alsó néposztályokat. ORDINEA: A buza és kukorica ára nem emelkedik kellőkép. Többször panaszkodott a román sajtó emiatt. A mezőgazdák uj áreséstől tartanak s türelmetlenül várják a kormány intézkedését, mely arra van hivatva, hogy a mezőgazdasági termékek értékesítését biztosítsa. Hir szerint a kormány a terménykivitelt monopolizálni akarja. Ezt azonban hivatalos helyen cáfolják. Nem ismerjük még a kormány szándékát. A gazdasági tényezők véleménye nem egybehangzó. Egyesek teljes szabadságot követelnek, mások állami beavatkozást kívánnak. Azt mondják, nem szabad kiszolgáltatni a mezőgazdákat a spekulációnak, mert olyan árat kaphatnak, mely nem fedezi a kiadásokat. Nem ellenezzük a magunk részéről sem az állami vásárlásokat, kérdés azonban, mennyi áldozatot hozhat? Ne feledjük, hogy nem mindig a termelők vették hasznát az állami beavatkozásnak. Hosszú időre szóló tervet kell kidolgozni, melynek keretében fel kell támasztani a mezőgazdaságot. Nem szabad ideiglenes rendszabályokkal meghosszabbítani a betegséget s a válságot. EPOCA: Most volt az Ilfov-megyei liberálispárti tagozat kongresszusa. Tucatszámra zárták ki a párttagokat. A kizárt párttagok aztán külön gyüléseztek, kijelentették, hogy ők képviselik a liberális pártot s a maguk részéről is kizáró határozatot hoztak. így Dorobantu elnököt — Dinu Bratianu sógorát is kizárták pártjából. A párbaj régóta tart. Sem a párt, sem a kormány nem gondoskodtak arról, hogy véget vessenek a látványosságnak. Dorobantu nyiltan hazugoknak, üzletembereknek nevezte azokat, akiket kizárt. Vádló és vádlott is porondon maradtak. A kongresszus alkalmával a baloldal ellenséges magatartást tanusitott. Kifütyülték az ország első megyéjének prefektusát s verekedés kezdődött, melyet két lelkész vezetett. Kíméljenek meg bennünket az ilyen látnivalóktól. Jó volna, ha ezen az utón a lelkészek kevesebbet, járnának, - • Rövidesen Kisajátítja a városi tanács a cigánynegíjcd teiKcit Erélyes intézkedései«, a városrendezési terv megvalósítására CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) A város mérnöki hivatala nagyvonalakban már elkészítette az úgynevezett vá rosfejlesztési tervet, amiely 100 évre előre szabja raog a város fejlődésének uljait. Mielőtt a mérnöki hivatal ezt a tervet vázlatosan is elkészítette volna, előbb tanulmányozta a forgalmi viszonyokat és megállapította a város fejlődésének természetes útjait. E terv szerint jövőben a város központja nem a Fiain Unirii lesz, hanem a Piata Catedrala, amely a Szamoson pár évvel ezelőtt épített betonhiddal közvetlen kapcsolatot nyer a pályaudvarral. Minthogy a jövőben a város központja a Piata Catedrala lesz, már előre kell gondoskodni ennek a területnek kiképzéséről is. A ref. teológia és a tanítók háza közé eső terület nagyjában már rendezve van. A tanítók háza mögötti terület a Timbalei utcáig bezárólag azonban olyan elhanyagolt része a városnak, amellyel nemhogy dicsekedni nem lehet, sőt szégyenévé válik. Ezen a területen földbeásott cigányputrik és vályog kunyhók vannak most is. Már I évtizedekkel ezelőtt elhatározták, hogy kitelepítik innen a cigánynegyedel. Ezt az egészséges tervet azonban eddig pénzügyi okok gátolták meg, mert a cigánynegyed lakóit csak úgy lehet innen kilakoltatni, ha előzőleg ezt a területet közigazgatási utón kisajátítják, mert senkinek sem lehet a feje fölött az épületei lebontani és hajléktalanná tenni. Elvileg már régen elhatározták ennek a városnegyednek lebontását és a mérnöki hivatal, hogy ennek a nagyszabású tervnek keresztülvitelét elősegítse, erre a területre nem is adott ki építési engedélyt. Most aztán ez a terv elérkezett a megvalósítás elé. A város mérnöki hivatala a közeli napokban bizottságot küldött ki, hogy a halálraítélt városnegyed házait a helyszínén vizsgálja meg és műszaki pontossággal állapítsa meg, hogy a házak milyen anyagból vannak felépítve. Meghatározzák, hogy mit érnek, inert a város előre akar tájékozódni ar- róL, mennyibe kerülhet a jövőben elkövetkezendő kisajátítás. Ez az első lépés, amit rövidesen követni fog a tényleges kisajátítás. A városi tanács ugyanis a városfejlesztési tervre való tekintettel engedélyt fog kérni arra, hogy a kisajátítást jogi formák között, közigazgatási utón hajtsa végre. Érdekes, hogy ez ellen a kisajátítás ellen a telektulajdonosok sem tiltakoznak. Már régen készülnek is erre s csupán a: az óhajuk, hogy a kisajátítás méltányos áron és ne a telkek adóalapján tegyen eszközölve. A kisajátítási törvény értelmében ugyanis a telkek értékét az adóalap 20- szorossa alapján szokták megállapítani. Az adóalap azonban jelen esetben igen alacsony és igy ezt nem lehet figyelembe venni, hanem sokkal méltányosabb árakat kell majd megállapítani. Reméljük, hogy a tanács figyelme a kisajátításoknál erre a szempontra is ki fog terjedni. A török nő eltöná fáíyola Hárem helyett iroda és műhely SZTAMJ5UL, május hó. Aki esek egyszer volt a régi Konstantinápolyban, örökre emlékében marad az a kép, amit a sok ezer ember nyújtott az utcán, mindenki a maga nemzeti viseletében, törökök vérpiros fezzel fejükön viagy a hófehér turbánnal, azok. akik megjárták a szent helyeket, zöld turbánnal, a kiváló szent i g jelével, kurdok vörös övükkel. cserkészek magas kucsmákkal, arabok fekete teveször ködmönükkel, görög papok magas cilindersüvegükkel,, spanyol zsidók fekete turbánnal, anatóliai parasztok bő nadrágban, melynek két szára szinte súrolta a földet és magas növésű allbánok nyitott ingben. Minden egyes nemzet, népfaj a maga jellegzetes viseletében tündökölt, egyik sem követte a másikat. Asszonyok De mi ez a zűrzavar ahhoz képest, amit a keleti asszonyok nyújtanak. Itt van csak szili és tarkaság. Az egyik asszony sóiét vörös le- bernyegben, mint nagy vörös pipacs úszik az emberáradatban, a másik nyílt napraforgónak látszik, ez lálaszinben kóvályog, amaz ott sárga és zöld sávokkal te'epingált lepelben hívja magára a sétálók figyelmét. Mert ne higyjük, hogy a csársáf és feridzse, a török asszony mindent beborító leple és fátyo- la nem engedte meg az egyéni Ízlést vagy nem nyújtott eleget a feltűnési vágynak. Az egyforma lebernyeg ezer és ezer változatot öltött fel úgy szintben, mint formában és a török nők éltek is ezzel a lehetőséggel. A fátyol sem volt olyan sűrű, mint ezt az útleírások alapján hinnők. A legtöbbnek csak neve volt fátyol. Ol/yan vékony volt, hogy a ma divatos fátyol hozzá képest sürü szövet. Azonkívül jobbára felhajtva hordták és rossz nyelvek szerint csak az a török nő hordott sürü fátyolt, akin már nem volt mit nézni. De a csársáf ás feridzse sem zárta ki a szabadabb vagy eltérő öltözködést. A parasztasszonyok például mind bő nadrágot hordtak. Ez is a lehető legtarkább volt. Az aidini asszonyoké például piros és sárga volt, lehetőleg selyemből s ugyancsak feltűntek vele Sztambul utcáin. Az örmény leányok szintén díszes nadrágban rótták az utcát. A görög asszonyok évszázados viseletben pompáztak. Fülük, keblük tele régi érmekkel. Egész hozományukat magukon hordták. A kérőt ete- kintetben nem érhette csalódás. El ég volt ránézni a leányra és máris megállapíthatta, hogy mennyit ,,ér“ jövendőbelije. A mai utca Mindez a multté. Manapság Istambul sem- jaiben sem különbözik bármely európai várostól. Az emberek épp oly kopott, egyhangú, színtelen ruhában járnak, mint Európa bármely a világforgatagtól kissé elmaradt pontján, ugyanaz a formátlan, fakó, esetlen ruha van rajtuk, mint Európa és .Amerika legtöbb kis városában, ahogy ez a nagy ruhagyárakból egyszerre több százezer példányban kikerül, mindnek fején ugyanaz a kalap. a legtöbbjén sport vagy utazósapka, jóllehet sohasem sportolt vagy utazott. Az asz- szonyok mind ruhaáruházak készítményeiben nem, hogy tündökölnek, hanem még fel sem tűnnek. De kitörődne ilyen csekélységgel? Modern török nő Az utcai Íródeákok is eltűntek, akik annyi fátyolos’ asszony titkát rótták nádtollal ékes arabs Írásjegyekkel hosszú, balkézre, mint íróasztalra, fektetett papirra. Most mindezt sokkal kényelmesebben és főleg gyorsabban írógépen végzik el. Csakhogy az asszonyok j eltűntek, akik félve, suttyomban bízták titkukat az Íródeákra. Nem mintha manapság nem lenne többé mit izenni. De minek ebből titkot csinálni, amikor mindent nyiltan ki lehet mondani, amikor nevetséges minden rejtőzködés, félelem, tartózkodás. A modern török nő már nem titkol semmit, nem takar semmit, nyíltan randevuzik, táncol a szaxofon rikító hangja mellett és megvetéssel gondol arra az időre, amikor a musarabia rácsozata mögül' titokban, remegve nézett le a fal árnyékában meghúzódó lovagjára s a legnagyobb áldozatok árán és veszedelmek között juttatott csak el hozzá pár sorból álló, jobbára rimes sorokban naegirt levelét. Ruházat Az uj ruha uj erkölcsöket hozott magával. Mint a régi példabeszéd mondja: ruha teszi az embert. Keleten még inkább, mint nálunk. Az európai ruhával európai erkölcsök kaptak lábra. De ebből1 sem a legjobb, mint ahogy a ruhából sem épp a legjobb jutott el a Keletre, inkább a silányabbja, kiselejtezettje. Az uj ruha a régi erkölcsöket is kiküszöbölte. Nemcsak a ,,kjef ‘-nek, az életnek kényelmes, harmonikus kiélezését, hanem a bölcs keleti nyugalmat, a megértő, mindent megbocsátó derűs életszemléletet is. Most mindenki rohan, fut, szalad. Az élet a Keleten is megnehezedett. Mindenkinek dolgoznia kell és nemcsak lessék-lássék módon, hanem amúgy igazából, igásvonó állat módjára. S ebben a munkában a nők is részt vesznek, még pedig ugyancsak alaposan. A hárem ugyan megszűnt, de a gyárak, az irodák, a műhelyek elnyelték a sok százezer asszonyt és leányt és bizony nem egy Zulejka és Mir/ 0 3 (> m A .RKDIiTI KÖZLKMHNY i I U H 2 fi. ■ rn 9 8 év óta gyógyultam hi ríyni mór és bcíbajomból. Azt hi[< tem, hogy betegségem gyógyíthatatlan és ma... egészséges vagyok, majd így folytatja: vu«r ^ belemmel szenvedtem, gyomorbaj, álmatlan? ság és emésztési nehézségek kino-ztak. Ezelőtt azt hittem, hogy betegségem gyógyíthatatlan] elkeseredetten gondoltam arra, hogy az ünJ ncpek itt vannak és én otthon bezárva, 13I napig kell feküdjek az ágyban. Végre cihái táró ztam, hogy megveszem a csodálatos „Gastro D“ gyógyszert. Ennek köszönhetem] hogy ma teljesen meggyógyultam, annak daJ cára, hogy máig csak egy üveggel használj taim el. 8 évi betegség után nem bírom el. hinni, hogy ugyanaz vagyok, aki ezt a hosz. szu betegséget átszenvedte. Háilás vagyok, hogy az újság révén tudatták velem a „Gast, ró D“ létezését, mert máskülönben nem tud. tam volna ezen csodaszer létezéséről. Tiszta szivemből köszönöm a Császár-gyógyszer, tárnak (Bucureşti, Calea Victoriei No. 124.) Pop D.-né, Bucureşti, Str. Bogdanescu No. 33. A „Gaistro D“-t vidékre Lei 130.— utánvéttől küldik. Figyelje az irt megjelenő további közle. menyeket. jam sirja vissza azokat az időket, amikor a' hárem „rabjai“ voltak. Uj világ Annyit már elértünk, hogy Istambul a világ egyik legdrágább városé és lakóinak száma egyre jobban fogy. Egyre kevesebben tudják kibírni az itteni életet. Nagyon sokan Ankarába menekültnek, az uj fővárosba. Ez már nem Ls Európa, még kevésbé Ázsia, hiába fekszik ott, hanem a legmodernebb Amerika. Még talán Amerikánál iis ameri- kább. Itt minden uj, semmi sem emlékeztet a régi világra. Újak a házak és újak az emberek. Nemcsak külsőleg, hanem belsőleg, szokásaikban is. Annyira, hogy uj neveket is vettek fel. Senkit sem hívnak többé régi nevén. Mindenkinek meg kell» tanulnia, nemcsak östs'zes ismerősei, hanem saját maga uj nevét is. A cimeket is eltörölték. Eddig Törökországban mindenki effendi volt, az előkelőbbeket bejnek, a nagy urakat pasának szólították. Az asszonyok cime a hánum volt. Most mindennek vége. Ezentúl csak nevén szabad szólítani a török embert minden hozzátétel nélkül. így a nálunk szokásos ur, úrnő elnevezés sem jár ki nekik. Ilyen az uj világ a Boszporusz tájékán ... (-) MEGHŰLÉSNÉL, náthaíáiz.ná!’, torokgyulladásnál, mandolaiobnál, fülkatarrusnál, valamint idegfájd/aLmaknál és szaggatásnál naponta fél po* hár természetes „FERENC JÓZSEF* keserüviz naigyon jót tesz, mert a gyomor bé.csatornái alaposan kit'rztitja és desinficiiüja, azonkívül pedig megfelelő emésztést biztosá. Egyecami orvosta-ná- rok véleménye szerint a FERENC JÓZSEF viz hcitiása gyors, kellemes és megbízható, s ezért használata járványok idején is igen célszerűnek bizonyult. öngyilkos akart lenni szégyenében a vasutas. Bucuresti-ből jelentik: Victor öonstan- tinescu GFR géplakatos a Braila-i vasúti műhelyben egy mozdonyt akart kipróbálni. A megindított gépet nem tudta lefékezni s az teljes erővel egy falnak rohant, melyet a pályára döntött. Victor Constantinescu any- nyira szivére vette a hibát, hogy több szub- limátadagot vett be öngyilkossági szándékból. Súlyos állapotban kórházba szállították. Ez az, ami Önnek keli! Ez az, ami Önnek régen hiányzott! Május havában jelenik meg 2400 hasábon, 1200 oldalon, 35.000 cimsiót tartalmazva, 2000 szövegképpel a 32 drb. fényi emez papíron nyomott melléklettel és 20 egészoldalas szinestérkép- pel, rendkívül erős kötésben. Előjegyzési ára iun. 5-ig 483 lej lesz, később csak 600 leies bolti áron kapható. Előjegyzések az „Ellenzék “ könyvosztályában Cluj, történnek. Részletes leírást tartalmazó, többszinnyomásu prospektust díjtalanul küldünk Ez az, ami Önnek régen hiányzott i Ez az, ami Önnek kell!
