Ellenzék, 1936. május (57. évfolyam, 100-124. szám)

1936-05-28 / 121. szám

etEBNlBlt ■1 AHT IR A ROMÁN SAJTÓ Segítség Bírák Orvosok — Mezőgazdaság Lelkészek VIITORUL: A liberális párt Teleorman­megyei kongresszusán Antonescu pénzügy­miniszter mérsékeli, tárgyilagos és világos beszédet mondott. Megjelölte azokat az elve­ket, melyek a párt és a kormány épitÖ mun­káját irányítják. A liberális párt nem gyű­löli ellenfeleit, de elitéli a bal és jobboldali szélsőséges mozgalmakat, melyek terrorral dolgoznak. z\z idegen fajhoz tartozókkal szemben is emberséges és igazságos állás­pontra helyezkedik, amig lojálisán tesznek eleget az egységes román állam keretén be­lül kötelességüknek. A liberális párt egyike volt azoknak a pártoknak, melyek az ország etnikai határaiért s ezek eléréséért küzdöt­tek, ellene van tehát mindannak, ami gyön­gítheti az ország erkölcsi egységét s a hatá­rokat. Nem érez gyűlöletet a nemzeti- parasztpárttal szemben sem. Midőn a liberá­lisok uralma véget fog majd érni — s ez sokkal később lesz, mint ellenfeleink gon­dolják — segítségére leszünk a nemzeti- parasztpártnak, hogy kormányozhasson ab­ban az esetben, ha Őfelsége — aki egyedül van erre jogosítva — őket bízza meg kor­mányalakítással. NAŢIUNEA ROMANA: A Galati-i hadbíró­ság két szegény asszony bűnügyét tárgyalta, akik hatóság elleni erőszakkal voltak vádol­va, mert ellenálltak az. adóvégrehajtóknak. Fejenként 200 lej pénzbírsággal sújtották őket s a bíróság tagjai fizették ki helyettük a bírságokat. Kevés ilyen biró van. Az ítéle­tet a törvény rendelkezése alapján hozták, a pénzt azért fizették ki, mert szivük igy parancsolta. Gyakori dolog, hogy az adófize­tők összekapnak a végrehajtókkal. Azok is ellenállnak, akiknek van, sok hasonló bűn­ügy keletkezik ebből. Mi is aláírjuk: nem szabad bántani az adóvégrehajtókat. Azt is elismerjük: mindenkinek teljesítenie kell kötelességét. Nem helyeseljük azonban, hogy bűnügyeket nyissanak azok ellen, akik vé­delmezik nyomorúságukat, főleg a falusiak­kal szemben, akik nincsenek tisztában azzal, milyen tisztelettel tartoznak a végrehajtók­nak. A két asszony bizonyára azért veszett össze a pénzügyi tisztviselőkkel, mert el akarták vinni háztartási felszereléseiket la­kásukból. Ruháikat védték, az ilyen perek ebből származnak. A törvény ezeket is védi. Tetszett nekünk a Galati-i bíróság tagjainak eljárása, de jobban örülnénk, ha az eset meg sem történt volna. CURENTUL: Behatóbban kell foglalkoz­nunk a román orvosok helyzetével. A falusi és városi román lakosság egészségügyi álla­pota nagy fontossággal bir többféle szem­pontból. Az orvos a román tömegek egész­ségügyét kell szolgálja. Az orvosi hivatás teljesítése és a nemzeti érdek szolgálata szo­ros kapcsolatban állnak. Fiatal orvosokra van szükség a falukban. Kormányok változ­nak, nagyhangú ígéreteket hallunk s semmi javulás nem történik egészségügyi téren. Ha nincs pénz, legalább praktikus megoldásra volna szükség. Módot kell nyújtani a letele­pülésre a falukban. Orvosi kezelésben kell részesiteni az alsó néposztályokat. ORDINEA: A buza és kukorica ára nem emelkedik kellőkép. Többször panaszkodott a román sajtó emiatt. A mezőgazdák uj ár­eséstől tartanak s türelmetlenül várják a kormány intézkedését, mely arra van hivat­va, hogy a mezőgazdasági termékek értéke­sítését biztosítsa. Hir szerint a kormány a terménykivitelt monopolizálni akarja. Ezt azonban hivatalos helyen cáfolják. Nem is­merjük még a kormány szándékát. A gazda­sági tényezők véleménye nem egybehangzó. Egyesek teljes szabadságot követelnek, má­sok állami beavatkozást kívánnak. Azt mond­ják, nem szabad kiszolgáltatni a mezőgaz­dákat a spekulációnak, mert olyan árat kap­hatnak, mely nem fedezi a kiadásokat. Nem ellenezzük a magunk részéről sem az állami vásárlásokat, kérdés azonban, mennyi áldo­zatot hozhat? Ne feledjük, hogy nem min­dig a termelők vették hasznát az állami be­avatkozásnak. Hosszú időre szóló tervet kell kidolgozni, melynek keretében fel kell tá­masztani a mezőgazdaságot. Nem szabad ideiglenes rendszabályokkal meghosszabbí­tani a betegséget s a válságot. EPOCA: Most volt az Ilfov-megyei liberá­lispárti tagozat kongresszusa. Tucatszámra zárták ki a párttagokat. A kizárt párttagok aztán külön gyüléseztek, kijelentették, hogy ők képviselik a liberális pártot s a maguk részéről is kizáró határozatot hoztak. így Dorobantu elnököt — Dinu Bratianu sógo­rát is kizárták pártjából. A párbaj régóta tart. Sem a párt, sem a kormány nem gon­doskodtak arról, hogy véget vessenek a lát­ványosságnak. Dorobantu nyiltan hazugok­nak, üzletembereknek nevezte azokat, akiket kizárt. Vádló és vádlott is porondon marad­tak. A kongresszus alkalmával a baloldal ellenséges magatartást tanusitott. Kifütyül­ték az ország első megyéjének prefektusát s verekedés kezdődött, melyet két lelkész vezetett. Kíméljenek meg bennünket az ilyen látnivalóktól. Jó volna, ha ezen az utón a lelkészek kevesebbet, járnának, - • ­Rövidesen Kisajátítja a városi tanács a cigánynegíjcd teiKcit Erélyes intézkedései«, a városrendezési terv megvalósítására CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) A város mérnöki hivatala nagyvonalak­ban már elkészítette az úgynevezett vá rosfejlesztési tervet, amiely 100 évre előre szabja raog a város fejlődésének uljait. Mielőtt a mérnöki hivatal ezt a tervet vázlatosan is elkészítette volna, előbb tanulmányozta a forgalmi viszo­nyokat és megállapította a város fejlődésének természetes útjait. E terv szerint jövőben a város központja nem a Fiain Unirii lesz, hanem a Piata Catedrala, amely a Szamoson pár évvel ezelőtt épített betonhiddal közvetlen kapcsolatot nyer a pályaudvarral. Minthogy a jövőben a város köz­pontja a Piata Catedrala lesz, már előre kell gondoskodni ennek a területnek ki­képzéséről is. A ref. teológia és a taní­tók háza közé eső terület nagyjában már rendezve van. A tanítók háza mö­götti terület a Timbalei utcáig bezáró­lag azonban olyan elhanyagolt része a városnak, amellyel nemhogy dicsekedni nem lehet, sőt szégyenévé válik. Ezen a területen földbeásott cigányputrik és vályog kunyhók vannak most is. Már I évtizedekkel ezelőtt elhatározták, hogy kitelepítik innen a cigánynegyedel. Ezt az egészséges tervet azonban eddig pénz­ügyi okok gátolták meg, mert a cigány­negyed lakóit csak úgy lehet innen ki­lakoltatni, ha előzőleg ezt a területet közigazgatási utón kisajátítják, mert senkinek sem lehet a feje fölött az épü­letei lebontani és hajléktalanná tenni. Elvileg már régen elhatározták ennek a városnegyednek lebontását és a mérnöki hivatal, hogy ennek a nagyszabású terv­nek keresztülvitelét elősegítse, erre a te­rületre nem is adott ki építési engedélyt. Most aztán ez a terv elérkezett a meg­valósítás elé. A város mérnöki hivatala a közeli napokban bizottságot küldött ki, hogy a halálraítélt városnegyed házait a helyszínén vizsgálja meg és műszaki pontossággal állapítsa meg, hogy a házak milyen anyagból vannak fel­építve. Meghatározzák, hogy mit érnek, inert a város előre akar tájékozódni ar- róL, mennyibe kerülhet a jövőben el­következendő kisajátítás. Ez az első lé­pés, amit rövidesen követni fog a tény­leges kisajátítás. A városi tanács ugyanis a városfejlesztési tervre való tekintettel engedélyt fog kérni arra, hogy a kisajá­títást jogi formák között, közigazgatási utón hajtsa végre. Érdekes, hogy ez ellen a kisajátítás ellen a telektulajdonosok sem tiltakoz­nak. Már régen készülnek is erre s csupán a: az óhajuk, hogy a kisajátítás mél­tányos áron és ne a telkek adóalap­ján tegyen eszközölve. A kisajátítási törvény értelmében ugyanis a telkek értékét az adóalap 20- szorossa alapján szokták megállapítani. Az adóalap azonban jelen esetben igen alacsony és igy ezt nem lehet figyelembe venni, hanem sokkal méltányosabb ára­kat kell majd megállapítani. Reméljük, hogy a tanács figyelme a kisajátítások­nál erre a szempontra is ki fog terjedni. A török nő eltöná fáíyola Hárem helyett iroda és műhely SZTAMJ5UL, május hó. Aki esek egyszer volt a régi Konstantinápolyban, örökre em­lékében marad az a kép, amit a sok ezer ember nyújtott az utcán, mindenki a maga nemzeti viseletében, törökök vérpiros fezzel fejükön viagy a hófehér turbánnal, azok. akik megjárták a szent helyeket, zöld turbánnal, a kiváló szent i g jelével, kurdok vörös övük­kel. cserkészek magas kucsmákkal, arabok fekete teveször ködmönükkel, görög papok magas cilindersüvegükkel,, spanyol zsidók fekete turbánnal, anatóliai parasztok bő nad­rágban, melynek két szára szinte súrolta a földet és magas növésű allbánok nyitott ing­ben. Minden egyes nemzet, népfaj a maga jellegzetes viseletében tündökölt, egyik sem követte a másikat. Asszonyok De mi ez a zűrzavar ahhoz képest, amit a keleti asszonyok nyújtanak. Itt van csak szili és tarkaság. Az egyik asszony sóiét vörös le- bernyegben, mint nagy vörös pipacs úszik az emberáradatban, a másik nyílt naprafor­gónak látszik, ez lálaszinben kóvályog, amaz ott sárga és zöld sávokkal te'epingált lepel­ben hívja magára a sétálók figyelmét. Mert ne higyjük, hogy a csársáf és feridzse, a tö­rök asszony mindent beborító leple és fátyo- la nem engedte meg az egyéni Ízlést vagy nem nyújtott eleget a feltűnési vágynak. Az egyforma lebernyeg ezer és ezer változatot öltött fel úgy szintben, mint formában és a török nők éltek is ezzel a lehetőséggel. A fá­tyol sem volt olyan sűrű, mint ezt az útle­írások alapján hinnők. A legtöbbnek csak ne­ve volt fátyol. Ol/yan vékony volt, hogy a ma divatos fátyol hozzá képest sürü szövet. Azonkívül jobbára felhajtva hordták és rossz nyelvek szerint csak az a török nő hordott sürü fátyolt, akin már nem volt mit nézni. De a csársáf ás feridzse sem zárta ki a szabadabb vagy eltérő öltözködést. A paraszt­asszonyok például mind bő nadrágot hord­tak. Ez is a lehető legtarkább volt. Az aidini asszonyoké például piros és sárga volt, le­hetőleg selyemből s ugyancsak feltűntek vele Sztambul utcáin. Az örmény leányok szintén díszes nadrágban rótták az utcát. A görög asszonyok évszázados viseletben pompáztak. Fülük, keblük tele régi érmekkel. Egész ho­zományukat magukon hordták. A kérőt ete- kintetben nem érhette csalódás. El ég volt rá­nézni a leányra és máris megállapíthatta, hogy mennyit ,,ér“ jövendőbelije. A mai utca Mindez a multté. Manapság Istambul sem- jaiben sem különbözik bármely európai vá­rostól. Az emberek épp oly kopott, egyhan­gú, színtelen ruhában járnak, mint Európa bármely a világforgatagtól kissé elmaradt pontján, ugyanaz a formátlan, fakó, esetlen ruha van rajtuk, mint Európa és .Amerika legtöbb kis városában, ahogy ez a nagy ruha­gyárakból egyszerre több százezer példány­ban kikerül, mindnek fején ugyanaz a ka­lap. a legtöbbjén sport vagy utazósapka, jól­lehet sohasem sportolt vagy utazott. Az asz- szonyok mind ruhaáruházak készítményeiben nem, hogy tündökölnek, hanem még fel sem tűnnek. De kitörődne ilyen csekélységgel? Modern török nő Az utcai Íródeákok is eltűntek, akik annyi fátyolos’ asszony titkát rótták nádtollal ékes arabs Írásjegyekkel hosszú, balkézre, mint íróasztalra, fektetett papirra. Most mindezt sokkal kényelmesebben és főleg gyorsabban írógépen végzik el. Csakhogy az asszonyok j eltűntek, akik félve, suttyomban bízták tit­kukat az Íródeákra. Nem mintha manapság nem lenne többé mit izenni. De minek ebből titkot csinálni, amikor mindent nyiltan ki lehet mondani, amikor nevetséges minden rej­tőzködés, félelem, tartózkodás. A modern tö­rök nő már nem titkol semmit, nem takar semmit, nyíltan randevuzik, táncol a szaxo­fon rikító hangja mellett és megvetéssel gon­dol arra az időre, amikor a musarabia rácso­zata mögül' titokban, remegve nézett le a fal árnyékában meghúzódó lovagjára s a legna­gyobb áldozatok árán és veszedelmek között juttatott csak el hozzá pár sorból álló, job­bára rimes sorokban naegirt levelét. Ruházat Az uj ruha uj erkölcsöket hozott magával. Mint a régi példabeszéd mondja: ruha teszi az embert. Keleten még inkább, mint nálunk. Az európai ruhával európai erkölcsök kap­tak lábra. De ebből1 sem a legjobb, mint ahogy a ruhából sem épp a legjobb jutott el a Keletre, inkább a silányabbja, kiselejtezett­je. Az uj ruha a régi erkölcsöket is kiküszö­bölte. Nemcsak a ,,kjef ‘-nek, az életnek ké­nyelmes, harmonikus kiélezését, hanem a bölcs keleti nyugalmat, a megértő, mindent megbocsátó derűs életszemléletet is. Most mindenki rohan, fut, szalad. Az élet a Kele­ten is megnehezedett. Mindenkinek dolgoznia kell és nemcsak lessék-lássék módon, hanem amúgy igazából, igásvonó állat módjára. S ebben a munkában a nők is részt vesznek, még pedig ugyancsak alaposan. A hárem ugyan megszűnt, de a gyárak, az irodák, a műhelyek elnyelték a sok százezer asszonyt és leányt és bizony nem egy Zulejka és Mir­/ 0 3 (> m A .RKDIiTI KÖZLKMHNY i I U H 2 fi. ■ rn 9 8 év óta gyógyultam hi ríyni mór és bcíbajomból. Azt hi[< tem, hogy betegségem gyó­gyíthatatlan és ma... egészséges vagyok, majd így folytatja: vu«r ^ belemmel szenvedtem, gyomorbaj, álmatlan? ság és emésztési nehézségek kino-ztak. Ezelőtt azt hittem, hogy betegségem gyógyíthatatlan] elkeseredetten gondoltam arra, hogy az ünJ ncpek itt vannak és én otthon bezárva, 13I napig kell feküdjek az ágyban. Végre cihái táró ztam, hogy megveszem a csodálatos „Gastro D“ gyógyszert. Ennek köszönhetem] hogy ma teljesen meggyógyultam, annak daJ cára, hogy máig csak egy üveggel használj taim el. 8 évi betegség után nem bírom el. hinni, hogy ugyanaz vagyok, aki ezt a hosz. szu betegséget átszenvedte. Háilás vagyok, hogy az újság révén tudatták velem a „Gast, ró D“ létezését, mert máskülönben nem tud. tam volna ezen csodaszer létezéséről. Tiszta szivemből köszönöm a Császár-gyógyszer, tárnak (Bucureşti, Calea Victoriei No. 124.) Pop D.-né, Bucureşti, Str. Bogdanescu No. 33. A „Gaistro D“-t vidékre Lei 130.— után­véttől küldik. Figyelje az irt megjelenő további közle. menyeket. jam sirja vissza azokat az időket, amikor a' hárem „rabjai“ voltak. Uj világ Annyit már elértünk, hogy Istambul a vi­lág egyik legdrágább városé és lakóinak szá­ma egyre jobban fogy. Egyre kevesebben tudják kibírni az itteni életet. Nagyon sokan Ankarába menekültnek, az uj fővárosba. Ez már nem Ls Európa, még kevésbé Ázsia, hiába fekszik ott, hanem a legmodernebb Amerika. Még talán Amerikánál iis ameri- kább. Itt minden uj, semmi sem emlékeztet a régi világra. Újak a házak és újak az em­berek. Nemcsak külsőleg, hanem belsőleg, szokásaikban is. Annyira, hogy uj neveket is vettek fel. Senkit sem hívnak többé régi ne­vén. Mindenkinek meg kell» tanulnia, nem­csak östs'zes ismerősei, hanem saját maga uj nevét is. A cimeket is eltörölték. Eddig Tö­rökországban mindenki effendi volt, az elő­kelőbbeket bejnek, a nagy urakat pasának szólították. Az asszonyok cime a hánum volt. Most mindennek vége. Ezentúl csak nevén szabad szólítani a török embert minden hoz­zátétel nélkül. így a nálunk szokásos ur, úr­nő elnevezés sem jár ki nekik. Ilyen az uj világ a Boszporusz tájékán ... (-) MEGHŰLÉSNÉL, náthaíáiz.ná!’, torokgyulla­dásnál, mandolaiobnál, fülkatarrusnál, valamint idegfájd/aLmaknál és szaggatásnál naponta fél po* hár természetes „FERENC JÓZSEF* keserüviz naigyon jót tesz, mert a gyomor bé.csatornái ala­posan kit'rztitja és desinficiiüja, azonkívül pedig megfelelő emésztést biztosá. Egyecami orvosta-ná- rok véleménye szerint a FERENC JÓZSEF viz hcitiása gyors, kellemes és megbízható, s ezért használata járványok idején is igen célszerűnek bizonyult. öngyilkos akart lenni szégyenében a vas­utas. Bucuresti-ből jelentik: Victor öonstan- tinescu GFR géplakatos a Braila-i vasúti mű­helyben egy mozdonyt akart kipróbálni. A megindított gépet nem tudta lefékezni s az teljes erővel egy falnak rohant, melyet a pályára döntött. Victor Constantinescu any- nyira szivére vette a hibát, hogy több szub- limátadagot vett be öngyilkossági szándék­ból. Súlyos állapotban kórházba szállították. Ez az, ami Önnek keli! Ez az, ami Önnek régen hiányzott! Május havában jelenik meg 2400 hasábon, 1200 olda­lon, 35.000 cimsiót tartal­mazva, 2000 szövegképpel a 32 drb. fényi emez papíron nyomott melléklettel és 20 egészoldalas szinestérkép- pel, rendkívül erős kötés­ben. Előjegyzési ára iun. 5-ig 483 lej lesz, később csak 600 leies bolti áron kapható. Előjegyzések az „Ellenzék “ könyvosztá­lyában Cluj, történnek. Részletes leírást tartalma­zó, többszinnyomásu pros­pektust díjtalanul küldünk Ez az, ami Önnek régen hiányzott i Ez az, ami Önnek kell!

Next

/
Thumbnails
Contents