Ellenzék, 1936. május (57. évfolyam, 100-124. szám)

1936-05-03 / 101. szám

J9S6 május 3, ELLENZÉK u LEÁNY ÉS FIÚ BDH&K 16 éves korig, kötött áruk és fehérnemüek dús választékban Székely leié cégnél Budapest Petőfi Sándor- utca 9. szám és Váci-utca 7. szám. mOMLÚM MIEL (1936. i. az. Szerkesztik: Albrecht Dezső, Kéki Béla, Venczeí József, Vita Sándor.) ö ti vés terjedelemmel, szép kiállításban je­lent meg az újraéledt Hitel, melyet meg a uruk év folyamán, szerényebb keretek közt alapított az erdélyi magyar ifjúság egyik igen értékes csoportja. Az uj Hitel már nemcsak az ujságforma rövidebb, de mindig értékes cikkeit fogilalja magába, hanem hosszabb ta­nulmányokat, melyek az erdélyi magyar ki­sebbségi kérdések gyökeréig hiaitoilnak. Fiata­lok írják ezeket a tanulmányokat is, de olyan fiatalok, akik vállaiják az adott hely­zet következményeit és tett rekeszen állának az Írásaikban hangoztatott elvek beváltásá­ra. Felvilágosnilfc önértékelés, tudató«- szerep- ismeret, megfontolt kötél ességanializis és mmdezdkbol- következésképen átfogó te- remcő-vágy adja kezeikbe a toLliat. És valami lelkes lendület, ami határozottan uj légkört teremt a fiatal erdélyi folyóirat cikkei körül. Az első számban Albrecht Dezső „Az építő Erdély“, Fazokos János dr. „A kisebb­ségi jogvédelem utjiad“, Nagy András dr. „A népegészségvédelem“, Aradi Zsolt „Magyar szögiét“; Vita Sándor „Erdélyi szövetkeze­tek“; Vásárhelyi Z. Emil „Remete művé­szek“ ; Vértezel József „Metamorhysosas Tram .siLvaniae“ és Thurzó Gábor „A második er­délyi nemzetség költői“ címen írtak értékes tanulmányokat. Albrecht Dezső bevezető tanulmánya történelmi háttérrel élesen meg­rajzolt program-órás. Bátran és nyersen raj­zolja, meg a jelen helyzetet és állapítja meg az építő felodiatot, melyet az erdélyi kisebb­ség előtt lát. Ez a feladat elsősorban a magá­ra maradt erdélyi magyarságnak az uj önvé­delmi kisebbségi politikára való őszinte át­állításában áld1. S minthogy ez még mindig csak feladat, a megállapítás egyúttal- magá­ban fogjalja azt is, hogy a kisebhségi aktivi­tására való igazi átnyergjeíés a- valóságban' még nem történt meg. „Az építés korszaka, — írja Albrecht Dezső — most következik. Az építésznek azonban tudnia kell, hogy mi­lyen anyagok állanak rendelkezésére, mi pe­dig még a fundamentumot sem ismerjük eléggé, amelyre építeni akarunk. A hibáin­kat ismerjük, talán túlságosan is, de értékeink számbavétele nem történt meg,.“ Ezért sereg­szemlét tart ciltkében, hogy kikre támasz- kodhatik az erdélyi magyar kisebbség, mi­lyen erőforrásokra, milyen gazdasági, vagy szellemi rétegekre, hogy önvédelmi harcát végigküzdhesse. Tanulmánya egyik fejezeté­ben, melynek elme „Egyedül a feladatokkal szemben“, azokat a kiváló magyar egyénisé­geket állatja példaképül, akikbetn a nehézsé­gek okozta pesszimizm-uis nem okoz egyút­tal -alkotásra való képtelenséget is.. „A tragé­diába vailó belenyugvásnak az az indokolása, hogy nemzet törzsökös része számszerint nem elég“, vagy a közrendi magyarok indo­kolása: „kevesen vagyunk, igen, ha többen volnánk“; inkább a munka alól valló kibúvás szép formulazása, mint a magyar lélek őszin­te megnyilatkozása. Tulajdonképpen nem is vagyunk olyan kevesen. A magyarnak szen­vedélye vök magát a nagy nyugati népekhez hasonlítani s ebből az öseszehisonlitáisból természetesen nem. szül-ethetik más, mint <a rnegsemmisitő kicsinység érzete. H-a a kör­nyező népeikhez hasonlította volna magát, erotudia-ta nem- szenvedett volna ilyen csor­bát ...“ Végeredményben azonban az erdélyi magyar kisebbség igazi, organikus megszer­vezésében látja Albrecht Dezső a fő feladatot, a vezető osztály azonosulásában .» néppel, a lelki különbözőségek áthidalásában, ha em­berfölötti akadályok leküzdése árán is. Éhez igazi „zarándoki komolyságra“ van szükség, ahoz, hogy magunk tanuljunk a néptől; ma­gunkat formráljuk hozzá hasonlóvá, hogy ve­zethessük is őt. A folyóirat többi cikkeiből kiemelkedik Vita Sándor írása az erdélyi szövetkezetek - ród. Alapos, komoly felkészültséggel, grafi­konnal, térképpel és alapos sioatisztikiai ada­tokkal adja világos, összefoglaló képét' az er­délyi szövetkezetek helyzetének. Átfogó ké­pet nyújt a kérdésrőll és termékeny összeha- soniiicáso cestz a magyar szövetkezeti élet es a román és szász hasonló célú intézmények között. A többi tanulmányok is, kivétel1 nél­kül, alapos meggondolás, világos akifejtés és gyakorlata teremtőkószség müvei. Az „An£­hológia“ rovatban Bözödi György, Dzsida Jenő, Flórián Tibor, Kiss Jenő, Koós-Kovács István, Sz-abédi László, I. Szemilér Ferenc és Varró Dezső verseiből közöl' értékes szemel­vényeket a folyóirat, mely ilkisztráci óképen G. Szabó Béla egyik gyönyörű fametszetét és Szervatiusz Jenő két mesteri szobrának fény­képét nyújtja. Szőiőtslepltésről és felújításról szálú uj törvényes intézkedések CLUJ. (Az Ellenzék tudósi tójától.) Erdély szőlősgazda közönsége számára életbevágóan fontos a hivatalos lap március 27-i 73. számi- I ban megjelent uj szőlőtelepítésről szóló tör- i vény, ezért közöljük az Erdélyi Gazdasági I Egylet Szőlészeti és Borászati Szakosztálya is- í mertetése nyomán kivonatosan. Sok a szőlős­gazda érdekeit szolgáló üdvös intézkedést tar­talmaz, de számos akadályt és nehézséget is gördít a bortermelés elé -azokon a vidéke­ken is, hol a feltétlen szőlőtalajok betelepíté­sét nem korlátozni, hanem elősegíteni kellene, A törvény ismertetését alább közöljük: I. FEJEZET. i. szak. Mindenféle újítás, hiánypótlás, vagy szőlőültetés tilos öt évig: 2. szak. Kivétek: a.) A hiányok pótlása oltott belföldi szőlőkbe eszközölhető éven­ként -a földművelésügyi minisztérium helyi szerveinek engedélyével a terület szerint szá­mított összes tőkéinek 10 százalékáig, de csak a minisztérium által engedélyezett fajokkal, b) Ujraültetések, hiánypótlások 10 százalékon felül' csak a földművelésügyi minisztérium en­gedélyével eszközölhetők. c) Bekerített házi kertekben 500 tőig szabad ültetni oltott sző- dőt. 3. szak. A direkttermők ültetése, vagy pót­lásra való felhasználása tilos. Dírekttermő szőlőültetvénynek tekintendő az, amelynek legalább 25 százaléka dírekttermő vei van be­telepítve. A borvidékeken kívül eső direkt- termő tőkék 2 év alatt kicserélh-etők nemes fajtákkal. A borvidékeken kívül eső direkt- termő szőlők területének 25 százaléka felújít­ható, betelepíthető nemes fajtákkal, ezes-etben azonban az összes direkxterrnő tőkék kür- tandók. 4. szak. Uj szőlők telepítésére az 5 év le­telte után a földművelésügyi -minisztérium- ad­hat engedélyt kimondott1 borvidékekre. Tele­píteni és pótolni mindig csak a földművelés­ügyi minisztérium általi előirt és megállapi­j tott- fajtákból lehet. Kb. 32 fajtából leltet vá­logatni mindössze). Borvidékeknek számítan­dók az eddig is szőlőtermelésre használt jó- hirnévnek örvendő területek, hegyi szőlők, melyeknek lejtője a 15 fokot meghaladja. ţ. szak. Az engedély iránti kérések a megyei mezőgazdasági hivataltól kérendő, mely a megyei mezőgazdasági kamara kebelében mű­ködik. 6. szak. A földművelésügyi minisztérium 5 éven belül megállapítja a borvidékek hatá­rait. (Erdélyben ez már évtizedek óta meg­történt.) 7. szak. Nem eshetnek borvidéká zónába a síkvidéki, szántóföldbe telepi tett szőlők. — Ezek területe nem növelhető. 8. szak. Bor, seprő, törköly, cuika kereske­dő csak oly esetben jelölheti meg a szárma­zás helyét az eladás alkalmával az üvegen, vagy hordón, ha azt igazolni is tudja. 9. szak. A dobodás utján történt közhirré- teral1 után 60 napon belül a szőlősgazdák kö­telesek vallomást adni a községi elöljáróságnál szőlőültetvényeik területéről, a nemes és di- rekttennő tőkék számának feltüntetésével'. ír. sznk. A bejelentések megtételét és he­lyességét ellenőrizhetik a hatóságok, úgyszin­tén a pótlásokat és telepítéseket) is. 13. szak. A kihágásokról jegyzőkönyvet vesznek fel 3 példányban-, amelyből egyet az érdekelteknek kötelesek átadni az ellenőrzést gyakorló szervek. 14. szak. Az Ítélet ellen a törvényszékhez lehet felebbezni. II. FEJEZET. 19. szak. A direkttermő szőlőből származó bor csak ezen elnevezés megjelölésével hoz­ható forgalomba. Nemes szőlőből szűrt borral nem keverhető. A kevert borok is csak di­rekttermő szőlőből szűrt bor gyanánt és en­nek feltüntetésével hozhatók forgalombav A rnegjdLöítésre használt felirat (címke) más szí­nű papira» nyomandó, mint amilyen a ne- nemes bor megjelölésére használtatok, ezen­kívül a termelő és eladó neve is feltüntetendő azon. 21. szak. 8 foknál alacsonyabb szesztartal­ma bor, mint hall forgalomba nem hozható. A termelő által az ilyen bor összeházasítható, de csokis ugyanazon borvidékről származó jobb -minőségű borral feljavítás céljából. 22. szak. A földművelésügyi minisztérium engedélye alapján szabod a mustot sűrítem, szirupokat, habzóbort, zselét készíteni, de csakis nemes tőkén termett szőlőből. A készí­tés és raktározás a szőlőtől, borpuncétől tá­voleső helyen történhetik. Sűrített mustot a a rendes musthoz, vagy borhoz hozzá keverni tilos. 23. szak. A konyak néven ismert borpár- 1 lat 60—70 fok szesztartalom-mail kell bírjon és a készletek bejelentendők a szeszmonopol- hivatalhoz. Konyak csakis a bor lepárolása utján készíthető és annak készítésével csak a 10 Ha.-on felüli szőlősgazdák, vagy kisebb gazdák szövetkezetei foglalkozhatnak. A ko­nyak készítéssel kapcsolatban megengedett gyártás -a szeszmonopol törvényben von elő­írva. Ugyanezen törvény írja elő azt is, hogy főzőüstöt milyen feltételek mellett szerezhet­nek a szőlősgazdák. III. FEJEZET. 25. szak. A jövőben csak borbár készített ecet használható és hozható forgalomba. Az ecetnek vagy ecetsavniak bármely más módon való előállítása tilos. 26. szak. Ételecet csak a fölmivdtésügyi mi­nisztérium által engedélyezett gyárakban ál­lítható elő. 27. szak. Bortermelők is árashhatinak tér­mésükből „véletlenül“ nyert ecetet, »meny­nyiben az megfelel a jelen törvény 30. és 33. szakaszaiban foglalt rendelkezéseinek. 29. szak. A gyárak ecet készítéséhez nyers­anyagnak csak bort használhatnak. 30. szak. A forgalomba hozott ecet leg­alább 3 és legfeljebb 9 ecetsav fokos lehet. Meg kell feleljen a végrehajtási utasításban előírandó összes minőségbeli előírásoknak. 31. szak. Az ecet konzerválása tilos. Az csak fa, üveg, zomaneos, vagy siav eJílenálló edényekben tarható és tölcsérekkel kezelhető. 32. szak. Tilos az ecetnek szintetikus eszen­ciákkal való fűszerezése, szagositása. 33. szak. Az ecet kicsinyben csak zárt, cím­kézett és hüvelyezett üvegekben hozható for­galomba. A címkén a termelő, vagy a gyár neve, cinre, az ecet jellege, ereje, esetleg véd­jegye feltüntetendő. IV. FEJEZET. 37. szak. Az -ipari szesz 5 év alatt kiküszö­bölendő a szeszes italok sorából. Évenként 20 százalékkal csökkentendő. A 38—42. szakaszok az ipari, mezőgazda- sági ás borszeszgyának átalakítására, illetve be­rendezésére vonatkoznak. A 43. szak. szerint borszesz csak borból állítható elő. V. fejezet. 44. sza-k. A szeszmonopol tör­vény 17. szakaszában körülirt alap felhasz­nálásáról és kezeléséről intézkedik. (Ez az alap a szeszmonopol tisztái jövedelmének 8 százaléka). A. VT. FEJEZET. 48—55. szakaszai a büntető rendelkezése­ket, míg a VII. fejezet 56—61. szakasszal az átmeneti intézkedéseket tartalmazzák. PAPÍRSZALVÉTA GYÁRI ÁRON kapható az Ellenzék könyvosztályában, Cluj, Plata Unirii. Fehér szalvéta 50 darab 9 lej, mintás szalvéta 25 darab 9 lej. Cukrászdáknak, ét­termeknek negyede* fehér szalvéta 1000 drb 40 lej. Aki a legjobbat, íegiinuűiabbat és leg­egészségesebbet akarja felhasználni a maga egészségére, kizárólag az an!i3zep- íikusan készített és fertőtlenítő veszi. Tiz perc émesS Öltözködni annyit tesz, mint tükör-itélő- széket tartani szépségünk fölött. Az ibseni itélöszékben barátnőnk ül és lornyonon ál nézi a ,,nuiuet'‘. Szentségtörés, hogy a híres definíciót tűzöm hamisan rovatunk élére Ibsen mester meg fog bocsátani. Mindig véd te a nőket. A divat is nőügy, női költészet. a Nórák, a Bovaryivék, a Marlene Dietrichek és vezériguzgatónék költészete. Különben egy mondat még nem plágium, csak a snit­tet vettem kölcsön és tiz perc múlva vissza­adom a világirodalomnak. .4 lényeghez uj­jal sem nyúltam. A divat lényege: a nö és három—tíz méter kelme, 75 centis egyméteres kalappal, meg egyéb apróságról. Ezekből együtt re­mekmű is lehet. Eleven költemény. 4 ruha alakilag, tartalmilag, technikailag különböző költői műfajt képvisel. Lehet belőle kom­plett harcidal, melyben férjek és ezüstrókák véreznek el, lehet sötétkék, fekete kosztüm­ballada hófehér pikérefrémiéi. Csinos a ró­zsaszínű muszlinidill nyári flörtök idején, szenzációs a forró spanyolária vörös-szíré kasztany ettel. Pajkosak a kínai mandarin- dalok fekete szaténból hímzett sárkányok­kal, decensek a középkori legendák flitter- páncélból, tüllsisaklcal és hosszú, uszályos trubadúrral. Szeriöz a görögös plisszé és örökké divatos a kifordítható emprimé szmoking elöl1 kihajtókával, hátul derékig kivágva. Valahány nő, annyi ruha, ahány ruha, annyi stilus. Mindenki megtalálhatja a neki megfelelőt. Nagy a választék hál’xs- tennek. Két divatos sziluett. Az elegancia mai képlete: kompié és asszeszoár. Uton-ut- félen emlegetik. Boltokban, szalonban, mo­ziban, kávéházban. Izgalmas téma. Kezdő­dik otthon. Asszonyok fuvolázzák, férfiak dörmögik és visszhangozzák a tanulékony szobalányok. Kompié és asszeszoár*i. Két szó remeg a levegőben. Hiába sarjad a ta­vaszi fü, hullcdja szirmait a barackvirág, a nők rá sem ügyeinek. Az ö tavaszuk akkor kezdődik, mikor megvették az ctsszeszoárt és hazahozták az uj kompiét a szabónőtől. Az idei komplék nagyjából kétféle divatos vonalat hoztak. Vagy fent lazák és lent szü- kek, vagy lent bővek és fent testhezállók. A divatos paletó rövidebb a tavalyinál, derék­ban laza, hátul mozgalmas szabású egyenes szűk szoknyával, vagy pedig redingot-kazak- szerü, lefelé szélesedő fazont mutat. Ennek megfelelően az egyik sziluett elmossa derékig az alak kontúrjait, a csípőket ellenben ér­vényre juttat ja. A másik sziiuett viszont fent mutatja a formákat és bizonytalanná teszi a csípők, combok vonalait. Ennél nagyobb előzékenységet a nők még álmukban sem remélhettek a divattól. A divat nemcsak szabásban, de színekben is művészi hatásokra törekszik. Kék-szürke, piros, citrom-barna, rózsaszin-fekete-levendu- la-szilvakék-narancs, párma és erdeiibolya színösszetételek csak úgy kapásból megem­líthetők. A szinkészlet ezzel korántsincs ki­mentve. A hölgyekre kell bízni, hogy ked­vükre válogassanak a citrom, narancs, mus­tár, gesztenye, szilva, eper, spenót és para­dicsom színek dús kamrájában. FeketeNila kompiéhoz pedig lila kalap, kesztyű, öv és szempitla asszeszoár tökéletes eleganciát jelent. Ugyanazt lehet citromban és narancsban megismételni. Így elérjük azt. hogy egy alapruhából három toalettet va­rázsolunk elő kis ízléssel, ötlettel, no meg zsebpénzzel. Itt emeljük a ruhaegységet a di­vat négyzetére. Ha valaki nem értené a leg­felsőbb divatmatézist, akkor örüljön, ha csak természetben fogja élvezni a: ibolya-, na­rancs-, citrom-csendéletet egyetlen árva író­lappal a fején. A gyakorlati élet, az egye­temes tudás tárháza leszl KÖTETES S. V. Minden kötet 475 lej. Kötetenkint kapható: Ellenzék könyvosztályában. Piaţa Unirii No. 9. Kérje a lexikon 40 oldalas ingye­nes prospektusát! Ili LEXIKON

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents