Ellenzék, 1936. május (57. évfolyam, 100-124. szám)

1936-05-03 / 101. szám

Kilencvenötévé® a „Punch Mosc üaaepii a vakig leghíresebb vácctopja, a Punch 9 j-iik születésnapját. „A királyok és koldusok itréfacsmálójá‘‘-.nöik — ahogyan a Puach-ä nevezték — hagyományai máig us váibozatdiiűiok. Măcar a Punch 5 ó-ük atotcodcjct jubéláíhu, egyik londoni templomban Te Deirmot ce­lebráltak s a múlt száaad egyik legnagyobb prédikátora nagy beszédet mondott a jubilá­ló kvp ihsztCleccre: — Olyan könnyű viccesnek és gonosz nyeártnünek lenm — mondta — és olyan ne­héz viccesnek és 'bölcsnek lenni! Legyen a Punch szatírája továbbra is ilyen jó és zse­niális és bárcsak a többi humoros újság is követné példáját! Te Denen egy vicclapért! Szinte áprilisi tréfának hinné az ember, ha a krónikák fel nem jegyezték volna, ♦ A Punch-t az egész világon odivrasták, ma éppen úgy, mint évtizedekkel ezelőtt. )yA világ tovább forogna a Punch nélkül is — mondja az egyik hirdetés —, de borzai, masam unalmas hely lenne“! Sokszáz ember véleményét fejezi ki ez a reklám s szinte úgy tetszik, hogy egy angol otthon nem is lenne teljes a Punch nélkül. * A Punchnak úgy külseje, minit; belseje vál­tozatlan maradt 95 esztendőn keresztül. A technika haladása nem hagyott rajta nyomot. Igaz, hogy ma már rotációs gépek nyomják, de régimódi képeinek ize, a nyomás, a kiállí­tás éppen olyan változatlan maradt mint vic­ceinek tendenciája és a boríték boglyas Fa- jankójávaft és szomorú kutyájával. Ennek a maga nemében egyedülálló lap szerkesztőinek büszkesége volt és marad, hogy képei válto­zatlanul emberiek maradjanak és hogy soha­se közöljenek olyan karrikaturákat, melyek az emberi arcot groteszkül ábrázolják. Nem régen szenzációs újítást akarnak beve­zetni és ismert államférfiakról színes karri ka. túrákat közöltek. Ezer számra kapták erre a fenyegető és tiltakozó leveleket, mire a szériát adó előtt abba kellett hagymok. A Punch és olvasói egyformán konzervatívok és úgy res­pektálják Angliát, amilyen a valóságban, nem amilyennek kifelé lenni .látszik. * Az angolok alapjában véve nagyon naivak. Szívesen nevetnek és álmodoznak ártatlan vicceken, de a, rosszakaratú tréfákon megbot- rankoznak. A Punch egy vicce, amelyet min­den idők és minden országok legjobb viccé­nek kiáltottak ki, teljesen jellemzi az angol karaktert: „Tanacs a házasodni készülők számára: ne házasodj“! A történetek: a milliomosról, aki rokonai­ra csak özvegyét hagyja; a skótról, aki Lon­dont olyan rettenetesen drágának találja, Hogy azonnal hazautazik —, „ment alig voltam ott két óra hosszat, beng! máris egy pen- nymbe került!“ — épp olyan jellemző a Punchra, mint az először e lap hasábjain megjelent humoros történetek a takarékos aberdeeniekről, akik felültetik a lóvonatra gyermekeiket s maguk futnak a vonat mel­lett, miután megtudják, hogy gyermekek in­gyen utazhatnak. * A „Punch, or the London Charivari“, ahogy a lap teljes neve hangzik, nemsokára elen ötezredik számát. És minden füzetben van egy politikai rajz, amely John Bull ha­rapós humorát bizonyítja. Ezek a rajzok az angliai események kifejlődésére sokszor el­határozó jelentőségűek. A Punchnak ez az egyetlen oldala az, amely sokszor találkozik tiltakozással, de amely a lap nemzeti karakterét dokumentálja. De azért ezek a politikai cnr- toon-ok nem kevésbé világhírűek, mert a nemzetközi konfliktusokban a britek hangu­latát jobban tükrözi, mint bármi más. Amint a világlapok vezércikkeit mindenütt idézik, ugyanúgy hivatkoznak a Punch rajzaira is. A Punch véleményét a föld nagyjai nem ki- csinyilik le és a királyok és- a miniszterek szí­vesebben látják a Punchot a maguk oldalán, mint magukkal! szemben. Russel John lord ksjeLentetce, hogy a Punch rajzai minden másnál jobban hozzá­járultak kormányának megbuktatásához és Goschen lord 1881-ben azt a kijelentést tet­te, hogy ő elérte a legnagyobb kitüntetést, amiben egy áliamfórfiunak része lehet, akkor, mikor a Punch egy egész oldalas képet kizá­rásán neki szentelt. Hogy a külföldön is mennyire féltek a Punchtól, bizonyítja az, hogy a német csá­szár a háború idején dijat tűzött ki a szer­kesztő fejére. Ha a német csapóitok megszál­lották volna Londont, a Punch szerkesztőjét nem túlságosam sok szeretettel kezelték volna. Ezek 3 politikai rajzok kiváló művészeik munkái, akikkelli a seerkesztőbizotcság he­tente együnk» üléseken beszéli meg a kép karakterét. Minden héten összeülnek a Punch munkatársai, — összesen tizenhármán — a hires régi mahagóni oszcaá körül, melyre minden idők leghíresebb himioristáinai autó- grammjai vannak gravírozva, hogy megvitas­sák a legközelebbi „caintoon“ tendenciáját. Ez az ebéd — este — London életének leg ünne­pélyesebb eseményei közé tartozik és vendé­gek csak nagyon ritkán vehetnek rajta részt. Twain Mark egyike volt azoknak a nagyon keveseknek, akik, mint outsider-ek, leülhetitek a humoristák kerékasztala mellé. A menü nem nagyon hosszú, de annál vá~ Jogatottaibb. A hangulat mindenkor emelke­dett és egyre cikáznak & szellemességek? Vala­mennyien méltóságteljes, idősebb urak, akik itt John Bull humorát képviselik és a fala­kon függő képek elárulják, hogy a lap főbb munkatársai már mind srürkehajuok voltak, mikor leülhettek a kerékasztal mellé. A sarokban a régebbi idők relikviái álla­nak, a Punch alakjainak plasztikus figurái, köztük egy jopáni Fajankó is, a lap egy ol­vasójának ajándéka, eredeti, híresebb „car­toon-ok“ függnek a falakon. A lap szimbólu­ma a kis boglyas Fajankó, melyet 1844-ben mintáztak, qgy mélyedésben trónol, aralkod- va az egész 'termen. Jellemző a királyok és a koldusok tréfacsi- nálóira, hogy a hangulatot: nem inspirálják szeszes italokkal. A nagy ezüst, és agyngku- pák'ból, melyekre tulajdonosuk neve van gra­vírozva — narancsszörpöt isznak. így nem csoda, hogy a Punch hosszú élete folyamán sohasem került botrány középpontjába, ha tiszteletére misét celebráltak és parlamenti be­szédeket mondtak. A józanság ez óráiban születtek a burleszk históriák és képek, me­lyek a Punchot világhírűvé és egy darab Angliává tették, amely nélkül a szigetor­szág mozaik képe nem képzelhető el. Az első modem oSimpiász negyvenedik évloráíiléláii A berlím'i otimpiászra készülődés lázában nem szabad megfeledkezni a modern olirn- piászok keletkezésének legfontosabb évfor­dulójáról: negyven évvel ezelőtt, 1896 már­cius 25-én kezdődött a klasszikus olimpiá- szok színhelyén1, Athénben az első modern olimpiász. Az olimpia] eszme fanatikus hir­detője és az újkori olimpiászok fölaleveni- tője, a francia Go über tin Péter báró olyan intézményt hivott életre, amelyre ma — negyven év után — jogosult büszkeséggel tekinthet vissza. Alkotása a mai emberség egyik legnagyobb és legerősebb békemüve a sportolók világában és az olimpiai jelvény: az öt egvmásbafonódó színes karika való­ban az öt világrész népeinek egymásrautalt­ságát, összefogását, barátságát jelképezi. Coubert'n báró a kilencvenes évek legele­jén kezdte meg olimpiai szervező munkáját és 1894-ben már nemzetközi értekezletre tudta Parisba összegyűjteni az addig nem­zetközi kapcsolatok nélkül dolgozó sportve­zéreket. A Sorbonne díszterme látta vendé­gül a modern olimpiászok előhírnökeit, akik elhatározták, hogy „törekednek a modem olimpiai játékok megvalósítására, mert az eszmét nemesnek látják és hisznek a görög nevelési rendszer jövőjében.“ Görögország delegátusa, Bikelas, Parisból hazatérve, nyomban megkezdte a szervező munkát. Párisban ugyans elhatározták, hogy az első modern olimpiászt a klasszikus olim­piászok földjén, Görögországban rendezik meg. Bikelas lelkesen kezdett a munkához, amelyet azonban a görög kormány mindjárt megállított. Az államkassza üres és bármi­lyen nemes 'is a rendezők szándéka, Görög­országnak ilyen ünnepségekre nincs pénze, jelentette ki a kormány. A kishitű emberek­nek elég lett volna ez a hivatalos figyelmez­tetés arra, hogy tervük megvalósításától visszalépjenek. Coubertin báró nyomban Athénben termett és egy-két tüzes előadással a görög népet tökéletesen megnyerte az ügy­nek. Amire nem akart vállalkozni az állam, azt megvalósította a görög nép. Konstantin trónörökös állt a rendezőb zottság élére, Plii- limon athéni polgármester pedig kifejezetten azért mondott le diszes méltóságáról, hogy elvállalhassa az olimpiai intézőbizottság fő­titkári tisztségét. Lelkes hangú fölhívást bo­csátottak ki a világ minden részén élő gö­rögökhöz, hogy-adakozzanak az olimpiai já­tékok föleleveni'tésének nemes céljaira. Száz- ötvenezer drachmára számítottak és a gyűj­tés eredménye egy hónap alatt 322.756 drachma volt, ami ugyanannyi francia franknak felelt meg. Az előkészületekre volt már pénz bőven. A romokban heverő pa- inaithenaei stadion újjáépítésére még kétszáz­ezer drachmára lett volna szükség. Már-már csüggedni kezdtek, mert erre valóban nem találtak fedezetet. Egy Alexandriában élő görög levele érkezett egy napon a trónörö­köshöz. — Meghatva az eszme szentségétől és a terv szépségétől, magamra vállalom a ro­mokban heverő stadion újjáépítéséinek min­den költségét — irta AiveroIV György, az egy­szerű kereskedő. — Azt akarom, hogy Olim­pia fölelevenitésének helye dszes, a hagyo­mányokhoz illő legyen. Ezért egymillió drachmát ajánlok 'föl eme a célra. AverofT adománya megoldott minden ne­hézséget. Lázas munka indult meg. Üzembe helyeztek egy már évszázadok óta nyugvó márványbányát, ahol a munkások százai kezdték meg a márváuytömbök kitermelé­sét. A gyönyörű márvány stadion a tervek szerint el is készült. Harmincötezer néző ré­szére készítettek hófehér márványból ülő­helyet a körbefutó és egyre emelkedő sta­dionban, ezenkívül még huszonötezer álló­hely volt. * Március 24-én leplezték le a stadion tu­la jdonképeni megteremtőjének, AverofTnak a stadion előtt fölállított márványszobrát. Az athéni Filharmonikus Társaság tett koszorút a szoborra, amelyet körülállták a világ min­den részéből összegyűlt versenyzők, de ko- szoruletétellel csak a magyar csoportnak ju­tott eszébe AverofT nagylelkűségét tisztelet­adással viszonozni. Kemény Ferenc tette le a koszorút. Óriási pompa közepette kezdődött március 25-én az olimpiai játékok sorozata. A királyi család már elfoglalta a helyét a díszpáholy­ban, amikor fanfárok, harsonák jelezték a versenyzők fölvonulását. A márványstadion csodás* látványt nyújtott. A versenyek a száz- méteres síkfutással kezdődlek. A huszonegy induló között ott volt Szokoly Alajos, aki az amer kai Bürke és a német Hoffmann mögött harmadik lett. A magyar versenyzők közül a legnagyobb sikert Hajós Alfréd ér­te el, aki a százméteres gyorsuszás olimpiai bajnokságát megnyerve, alig egy órával ké­sőbb győzött az ezerkétszázméteres uszó- versenyben is. Szokoly Alajos a száztizmé- teres gátfutásban szintén harmadik lett, Dani Nándor a nyoloszázméteres futásban második helyen végzett. Kellner Gyula a ma rath on i futásban két görög futó után harmadik lett. Athénből a versenyzők haza­térve, nem győztek eleget beszélni a verse­nyek érdekességéről, a külföldi tapasztala­tokról. Ennek a néhány versenyzőnek negy­ven év előtti olimpiai szereplése terméke­nyítette meg a magyar sportot is. UJKÖNYVEK A Palladia újdonságai —I—flp—i Emăjfâtr «352 árnyékban Irta: Sefton Kylc. Fordkotica: Dr. Cavailier Józsefné, — Negyvennyolc órája van, síri — súgja a derék bö-rtönőr, lord Slakeham Őrnagy egy­kori őrmestere, amikor a Honebyker fegyház egyik cellájába sietve ruhát cserélnek. Az őr­mester az ártatlanul elitéit rab ruhájába öl­tözve ott marad helyette. A fiatal lord pedig kissezökik, hogy a lányt, akit szeretett és & bi­zonytalanságban kénytelen volt magára hagy­ni, feleségül vegye. A gonosztevők azonban, akik a börcönbc juttatták, résen vannak. S a lord, hogy a ke­lepcéből kiszabadulhasson, kénytelen önmaga aIt.erqgójaként szerepelni, sőt a saját palotá­jába tervezett betörésnél i« segédkezni. Ha leleplezik, a derek börtönőr is menthetetle­nül bajba kerül... De háx a lány, aki előtt ugyancsak kénytelen szerepet játszani? Aki Kinek kell ma vers, kit érdekel az, hogy mii Is írtam cn vagy, hogy mit tépett ki magából egy hozzám hasonló? sietnek, közömbös okokat hoznak fel és behunyt szemmel elsietnek, olyan egészen kézenfekvő dolgok mellett, melyek a szemük előtt sarjadnak ld, a behunyt szemük előtt. PARASZTOK A TORVÉNY ELŐTT Távoli tanyákról jönnek és esővert nyájak szagát hozzák csatakos bundáikon magukkal, barázdás arcuk komoly kezükben szorong egy hivatalos papír és bocskoraikrói a lépcsőhá2 előtt lerázzák messzi országutak porát, a huzatos folyosón állnak egymás mellett; valahol övék a föld, itt fekete kenyeret esznek és mondókáját jó előre rágva, kalaplevevő tisztelettel megy a biró elé, akit szólítanak. BANALITÁS Nem én voltam az, igazán nem én, de a tavasz májust nyílt a világba, a levél, a bimbó nyújtózkodott terhesen az eljövendő beteljesülések igéretvárásától, egy kis kétemeletes molett házacska kacéran nézett a templomtoronyra legújabb divatu palaietője alól, az épületek fényes kirakat-monoklikon át fixirozták egymást, még párbaj lesz belőle, és a villamosok mind, mind uj, kéthuzalos sárga ruhában fogócskát játszottak a síneken, vidórán ugrálva, mindez azért volt, mert a télre tavasz jött, mint az szokás. nem is sejti, hogy vőlegénye az, akit édesap­ja, a nagystílű szerencsevadász meggyilkolá­sának vádjával John Smith néven elítéltek? Állandóan borotvaélen táncolva tudja C9ak átmenteni magát a mind végzetesebb vesze­delmeket rejtő helyzeteken. S kénytelen min­dig az árnyékba húzódni... Az események szálai mégis mind szorosabb gúzsba fonód­nak böréje. S mind megrázóbb erővel készül kirobbanni a drámai eseményeknek lélekzet- fojtó feszültsége... ördögi fondorlatok teszik mind reményte­lenebbé az igazság kibontakozását. Az iró azonban a fordulatoknak olyan kápráztató bőségével szövi meséje fonallát és vezet végül is ta frappáns megoldáshoz, hogy alig képzel­hető érdekesebb, izgalmasabb olvasmány e könyvnél. A Pialladisnak ezt a 'legújabb regényéi dr. Cavalilier Jóasefné művészi fordítása teszi még élvezetesebbé. A gondolkozó ember könyve propaganda- áron, Dnrant: A GONDOLAT HŐSEI. (Lexi konalak, gyönyörű nyersvászon kötés, 486 oldal, rengeteg illusztrációval az eddigi 627 lej helyett most csak 260 lej. Kapható az Ellenzék könyvosztályában. Cluj, P. Unirii. Vidékre utánvéttel is azonnal szállítjuk. Kér­je a könyvujdonságok ingyenes jegyzékét ciók ingyenes jegyzékét. Kós Károly: ERDÉLY, olcsó propaganda kiadásban. Kultúrtörténeti vázlat, 60 linó­leum metszettel, 80 oldal szöveggel. Vászon kötésben 79 lej az Ellenzék könyvosztáhü ban, Cluj, Piaţa Unirii. Vidékre utánvéttel is azonnal szállítjuk. Kérje az olcsó köny­vek jegyzékét. Laer József: Versek EMBEREK ÉS A VERS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents