Ellenzék, 1936. május (57. évfolyam, 100-124. szám)

1936-05-24 / 118. szám

EI EE NZfíK

hei Yíláifpolíiikáia

A szélcsend mögött

Európa változatlanul súlyos külpolitikai válságában látszólag tovább is szélcsend uralkodik. A különböző diplomáciai központokból érkező jelentések azonban félreérthetetlenül bizonyítják, hogy a genfi halasztó lépések által beiktatott egy hónapos szünet jelentős újabb viták előkészítéséül szolgai és hogy a válság által okozott feszültség távolról sincs még csökkenőben. A nemzetközi helyzet szinte napról-napra szövevényesebbé, átláthatatlanabbá válik. Az. általános feszültség közben minden állam külpolitikai lépéseinek különös jelentőseget tulajdonítanak, mert a sokat hangoztatott európai kollektivitás elve ugv látszik elsősorban a veszély kollektivitásában, mindenik európai államra való elkerülhetetlen kiterjedésében nyilvánul meg. Az előtérben természetesen továbbra is a két nagy európai kérdés, az olasz és a német kérdés áll, melyek köré Európa többi, magukban is elég súlyos kérdései csoportosulnak. Az olasz bevégzett tényeket elsősorban Anglia nem hajlandó továbbra sem tudomásul venni. Anglia Berlinhez intézett kérdéseire adandó német válaszra francia részről várnak feszülten. És a franciák mögött egy másik nagyhatalom, Oroszország is, mely egyelőre a kulisszák mögött fejt ki erős tevékenységet. Az utolsó napokban már hírek terjedtek el arról, hogy Moszkva és Róma között közeledés jött létre. A hirt illetékesek cáfolták, de nem minden kétséget kizáró határozottsággal. Mégis valószínűbbnek látszik a másik közeledési lehetőség, melynek szálai Berlin és Róma között fűződnek. Ezek a szálak sem tekinthetők azonban még feltétlenül összetartó erejüeknek. Mert egyelőre mindkét részről két vasat tartanak a tűzben. Róma a német orientáció lehetőségét első sorban Paris ellen játsza ki, de bizonyos fokig London és a háttérben Moszkva ellen is. Berlin viszont Londonnal és Parissal szemben viszi a manővert az olasz orientáció lehetőségével Befejezett tényeket azonban még együk oldalról sem teremtettek. Egyelőre azt a bizonyosra vehető tényt akarják kihasználni, hogy London óvakodni fog a németeket Mussolini karjaiba kergetni, ugyanúgy, mint ahogy még egy baloldali francia kormány is nagyon meggondolja a lépéseit, mielőtt Olaszországot a hitleri német birodalomhoz vezető útra szorítja. Külpolitikai bevégzett tényekkel, melyek ellen a Népszövetséget olyan sikertelenül mozgatják meg, egyik hatalom sem mer a következmények teljes levonásával szembeszállani, de ugyanakkor egyiknek sincs meg a bátorsága, hogy elismerje azokat, ha ez az elismerés elkerülhetetlennek látszik. Egyelőre a teljes bizonytalanság uralkodik minden vonalon s az első sorban érdekeltek a körmükre égő problémák gyors megoldása helyett Európa jövő rendezésének általános szabályaival foglalkoznak. Hogy ez mennyiben a tehetetlenség következménye és mennyiben szolgál arra, hogy a háttérben kiérlelődő lépéseket eltakarja, azt nem lehet világosan, megállapítani. Lehet, hogy mindkét magyarázat helyes, mert a tehetetlenség mellett kétségtelenül visszavágások is készülnek az elszenvedett vágásokra, melyeket éppen azok, akikről az adott esetekben szó van, nem igen szoktak előbb-utóbb megadott válasz nélkül elviselni.

Az olasz elhatározás előtérben

A helyzet előterében Olaszország elhatározása áll. hogy abessziniai katonai sikereit a szélső lehetőségekig érvényesítse. Ennek érdekében, amint Mussolini többször ki jelentette, újabb háborúra is készen áll. Ezt jól tudják úgy Londonban, mint Párisban. Abesszínia annektálása nemcsak a Népszövetséggel való szembeszállást jelenti, hanem tekinteten kívül hagyja az Angliával és Franciaországgal kötött 1906-os és 1925-ös keletafrikai szerződéseket is. Ezekben a szerződésekben Abesszinai területét befolyási körzetekre osztotta a három afrikai gyarmatállam. Most azonban Abesszínia fenntartás nélkül olasz kézbe kerüli, a Pax Romana nem ismer el többé külön jogokat sem Anglia, sem Franciaország számára. A franciák a veszteséget végeredményben túlzott áldozatok nélkül fogadhatják el. ha másrészt az olaszok barátságát biztosíthatják maguknak Európában. Angliára nézve azonban Olaszország korlátlan elhelyezkedése Abesszíniában közvetlen fenyegetést jelent Egyiptom, Kongó, a Vörös-tenger és igy az India felé vezető úttal szemben. És komoly gyengülést a Földközi-tengeren, a brit birodalom „főütőerén“, ahol eddig az angol tengeri haderő szinte verseny nélkül uralkodott. Nyíltan nem vallják be, de londoni vezetőkörök határozottan érzik, hogy a birodalom legfontosabb érdekei a világháború kitörése óta még annyira nem voltak, veszélyben, mint mostan.

Két évi haladék

Anglia azonban, amint Duff Cooper hadügyminiszter kijelentette, ma nem áll még

készen arra, hogy egy katonai összeütközést kockáztasson. A hadseregét teljes erővel, teljes pénzügyi erejével is — s ez nagy szó — építi ki, de fegyverkezési tervei megvalósításához még legalább két évre van szükség. Addig erről az oldalról nincs különös ok háborús lehetőségekre gondolni, bár a mai viszonyok között kényszerhelyzetek mindig adódhatnak. Azt azonban meg lehet állapítani, hogy amennyire az olaszok részéről feltétlenül befejezett ténynek tekintik Abe.sz- szinia annektálásét, angol részről épp any- nyira nem tekintik az Abesszíniával kapcsolatos események befejezésének a most történteket. Ehhez a brit világbirodalomnak túlságosan nagy érdekei forognak kockán. Viszont az sem valószínű, hogy Mussolini afrikai és földközitengeri terveiben végső lépésnek tekintse Abesszínia bekebelezését, mert az eddig hozott áldozatok sem volnának ezzel megfelelő arányban. Hideg szemmel néző megfigyelő tehát arra az eredményre jut, hogy Anglia a most következő két évben igyekezni fog veszedelmes összeütközések kockáztatása nélkül az időt áthúzni. Erre jó alkalmat nyújthat az általános európai újjáépítés megvitatása és a sokkal nehezebben elérhető esetleges megvalósítása is. Egy sikeres újjáépítés keretében esetleg uj lehetőségek adódnak a London és Róma közötti feszültség csökkentésére. De az európai hatalmi játékban mindenesetre uj helyzetet fog teremteni az angol hadsereg teljes kiépítése, amelyre Londonban nem azért hoznak olyan nagy áldozatokat, hogy a jövőben ne akarják teljes erővel a nemzetközi viták mérlegébe bedobni.

Közeledés Amerikához

Közben nem fog tétlen maradni és a válság utolsó idejében sem maradt tétlen az angol diplomácia. Európai lépései Párisban, Berlinben, Pécsben, Brüsszelben és más pontokon nem maradtak rejtve. Észrevétlenek maradtak azonban a nyilvánosság előtt a Washingtonnal folytatott tárgyalások, melyek igen fontos kérdésekben, igy elsősorban a haditengerészet kérdésében úgynevezett gentleman agreement-ek megkötéséhez vezettek már. Ezekhez járul egy állítólag már teljesen létrejött megegyezés is. mely középvonalon áll az eddig szokásos konzultációs paktumok és a feltétlen együttműködési paktumok között Hir szerint a megegyezést az amerikai elnökválasztás után nyilvánosságra is fogják hozni. Ehhez a csoportosuláshoz járulna hozzá harmadiknak Franciaország, amint azt Leon Blum-nek a párisi amerikaiak bankettjén lett félreérthetetlen célzásai bizonyítják. Blum hangoztatta, hogy az ő külpolitikája minden erejével keresi a békés megegyezés lehetőségeit azokkal az államokkal is, amelyekkel belpolitikai felfogás dolgában a legélesebben szemben áll. Azonban természetesnek tartja, hogy szorosabban közeledjenek egymáshoz azok az államok, melyek a politikai és egyéni szabadság tekintetében hasonló felfogást vallanak. E megjelölés alatt Franciaország jövő miniszterelnöke nyilvánvalóan az Egyesült-Államokat. Angliát és saját országát értette. Az Amerikához való közeledés érdekében még arra is készen áll, hogy újra megkezdje a háborús adósságok fizetését, amit pedig a polgári kormányok úgy Párisban, mint Londonban évek óta szüneteltetnek.

Népszövetségi reform

Másrészről úgy Párisban, mint Londonban

A nő a teremtés koronája

Már évezredekkel ezelőot is megbcc'.tilték

csodálattal övezték a n<Vt. Nagy alkotók, művészek festették meg, költők énckrhék meg .szép szavakkal az isteni nőt. M'ndig, minden korban ideál volt u női-szépség. Ezt az idcálizmust a nő finomabb lelki élete és főleg szépsége hozta létre. Azonban a női

szépség előfeltétele a zavartaílan egészség, a belső kiválasztási mirigyek zavartalan működése.

A Nő a teremtés mikrokozmiku.s megtestesítője, az anya kultusz hordozója, tehát nagyon fontos szerepet tölt be a világegyetemben, éppen ezért nagyon kell vigyázni egészségére.

A nemrégiben felfedezett és forgalomba

hozott amerikai „Menoklin" nevű gyógysze» — a női inirigyrcndszcr zavarainál, a nő« havi görcsös pa mázain ál, a változó éve<| ; idegzavarainál, migrénnél, hevüléseknél, ir.K- gerlékcnységnél, lejfjjásrúl, álmatlanságni ,}j

.s4b. — olyan meglepni eredményeket adót,®, amilyent eddig semminemű gyógyszerrel é!«f érni nem tudtak. A „Menoklin“ nemeşa/, f csilkipitóilag hat, hanem a beíegség okát!

szünteti nieg.

Lei 125.— utánvéttel küldi: Császár E.,, gyógyszertára, bucureşti, Calea Victoriei 124

mindenekelőtt a népszövetségi reform megvalósításával akarják enyhíteni a tűrhetetlenül feszültté váll európai légkört. A német —francia kérdést is szeretnék ebbe a keretbe helyezni, hogy ily fokozatosan megoldáshoz jusson. A Bajna-vidék nemzetközi jogi helyzetének visszaállításáról, melyről pár hónap előtt még annyit beszéltek, többé nem esik szó. Hitler csapatai most már különös ellentmondás nélkül fognak a Rajna-vidéken maradni s nyilvánvalóan el fog készülni a francia erődítés-vonallal szemben álló rajna- vidéki német erődités-vonal is. Berlintől azonban úgy London, mint Paris kötöttségeket kíván majd Kelet-Európára vonatkozólag. A francia álláspontot Leon Blum lapja igy körvonalozza:

„Most nem arról van szó. hogy olyan politikát érvényesítsünk, melynél az a kérdés, hogy Hitlert kiviilhagyja-e vagy befogadja a béke megszervezésébe. Az európai béke oszthatatlan és egy és ezt az egy békét kell megszervezni. Nem lehet a világot felosztani eltiltott háborúk zónájára és megengedett háborúk zónájára. A helyes politika az, hogy Németország is az országoknak egy olyan együttműködésébe lépjen be, amely a háborút minden vonalon és minden tekintetben a nemzetközi törvényeken kívül helyezi. Ez a politika a kollektiv biztonság politikája, melyet kölcsönös segélyt biztositó regionális paktumok egészítenek ki“.

Angliában távolról sem formulázzák ilyen mereven a különben szintén elfogadott kollektiv biztonság elvét. Az angolok érzik, hogy az elszigetelődés politikájának vége, hogy menthetetlenül kötve vannak az európai szárazföld „őrültek házá“-hoz, de azért szeretnék a lehetőségig mérsékelni a kollektiv biztonság érdekében vállalandó kötelezettségeiket. Ezért minden megoldást még inkább a Népszövetség kereteiben akarnak elérni, mint a franciák. Az angol külpolitika főút ja ezután is Genfen át vezet, bármenynyire is csődöt mondott egy Angliára óriási jelentőségű válságban a népszöveségi intézmény. Ez a csőd nem gátolja meg. hogy éppen veszélyeztetése pillanataiban a ragaszkodás erős jelei nyilvánuljanak meg a Nép- szövetséggel szemben. Európa legtöbb állama továbbra is ragaszkodik hozzá, a neutrális államok értekezlete szintén a genfi intézmény fenntartásának szükségét szegezte le határozatában, az angol és francia közvélemény túlnyomó nagy részben Népszövetség- barát és London reméli, hogy Németországot is visszaviheti Genfbe. Róma szembekerült ugyan Genffel, de a szakítást láthatólag igyekszik a legszélsőbb lehetőségekig elkerülni. A népszövetségi reformra azonban elkerülhetetlenül sor kerül. Elkerülhetetlenül meg fogják változtatni a szankciós paragrafusokat. Mert nincs az a nemzetközi törvény, mely bármelyik államnak érvényesen előírhassa, hogy bizonyos esetekben háborút köteles viselni. Genf ilyen szankciós kötelezettségek nélkül is értékes munkát végezhet. A világesemények sorsát azonban ezután sem a Népszövetség fogja irányítani, hanem azok az erők. amelyek fölött sem előzetes elvi megállapodások, sem döntőbíróságok nem tudnak uralkodni. —s

bmbbbssbm—Wi

CHRYSLER

DE $070

PLYMOUTH

személyautomohilok

FARGO busz alvázak Typ 1936

raktárról kaphatók !

Kedvező 'Izeié

Kizárólagos gyári lerakat:

íeMmmsek j Hansa Romono Comerciala S. I g

Cluj. Strada Matia No. I, T\ lefon-szám : 15 — 67.

MIT ÍR A ROMÁN SAT'D

Terhek — Alapok — Kereskedelem — Diákok

ARGUS: A kincstári terheket mindenütt nehezen viselik a mai válságban. Panaszkodnak a terhek miatt, melyek a világháború nehéz örökségeként szakadtak nyakukba. Egyrészt a hadiözvegyek, árvák, rokkantak illetményei, háborús adósságok szelvényei, kártérítések, másrészt a hadfelszerelési kiadások növelték az adókat. A terhek nálunk is folytonos emelkedést mutatnak a háború óta. A liberális kormány kezdetben csökkenteni igyekezett a terheket majd ismét eljött a teherhullám, mit a nemzeti védelem szükségességével indokoltak. A közvélemény át van hatva ennek igazságától és senki sem kérdi, mi történt a háború óta szedett adókkal, nem jut eszébe senkinek, hogy a bűnösöket felelősségre vonja. Eltekintve ettől, a teherviselésnek fontos hibája is van. Alig van olyan közintézmény, mely valami címen ne vezetett volna be taksákat. Előfizetések, aláírások, önkéntes adományok, tüdővész elleni küzdelem, repülőbélyeg, jótékonysági egyesületek, kulturbélyeg, sürgetés! dijak, téglamegváltások szinte általánosítva vannak az országban. Vasúton, hajón, kikötőben, iskolában, városházán,, prefekturán, mindenütt taksával találkozunk. Akárhova lépsz szegény állampolgár, mindenütt pénzt kérnek a legális adókon kivül különféle címeken, ami mind egyformán kötelező rád nézve. Nyíltan szedett összegekről van szó, nem baksisokról. Az ut igen veszélyes, csu- szamlós, alig lehet rajta megállni. Fel kell figyelni ezekre a terhekre s meg kell fékezni, ellenőrzés alá kell venni a taksákat. Veszéllyel jár minden halasztás. Az állam védje meg polgárait.

EPOCA: Sokat beszélnek a népgyüléseken. Vaida politikai expozét mond, Tnculet a kormány építő programjáról beszél. Van olyan eset is, midőn érdekes dolgokat hallunk. Lupu dr. például a belügyminiszteri pénzalapokat tette szóvá, melyeket — állítása szerint — bizonyos propagandacélra használ fel a belügyminiszter. A megoldás tehát az lenne: ne létesítsenek többé ilyen alapokat. Nem tudjuk, mennyi az igazság ezekben az állításokban. Bizonyos azonban, hogy a költségvetést igénybe vették. Nem Inculet kezdte el a szokást és nem is ő fogja végezni. A végső rendelkezés azonban el nem maradhat. A kincstár pénzét kizárólag az állam céljaira szabad fordítani.

TARA NOASTRA: A kormány gazdasági tanácsa ismét összeült, hogy a külkereskedelem menetét letárgyalja. Az ügy igen érdekes. Aktiv külkereskedelmi mérlegünk van, több a kivitel, mint a behozatal, a határokon belül azonban semmit sem tettek a kereskedelem megsegítésére. Kereskedelmünk ma is válságtól reszket. Az ipari termékek ára 50—60—100 százalékkal emelkedett, midőn a mezőgazdasági termékek ára esett. A külkereskedelmi rendszer kizárólag az iparnak kedvez s a mezőgazdasági offenziva csak a közvetítőket segítette. Nem lehet figyelmen kívül hagyni a belföldi kereskedelmet. Amig ennek szabályozása meg nem történik, addig normális fejlődésről nem lehet beszélni. Nem szabad csupán egy osztálynak nyújtani kedvezményeket.

NEAMUL ROMANESC (Iorga Írja): Fájdalommal látjuk, hogy a titkos diákszervezetek mellett a nemzetiparasztpárti és liberálispárti diákcsoport is feltűnt az egyetemeken. Lehet, hogy most már a többi pártok következnek. A pártsajtó sem hiányzik. Ontja a röpiratokat és cikkeket. így tesz a kormány hivatalosa is, melynek az lenne a feladata, hogy akadályozzon meg minden politikai szervezkedést az egyetemeken. Néhány év előtt lehetetlen volt az ilyesmi. A pártklubok nem avatkoztak a diákok ügyeibe s nem ölelték őket keblükre. Azóta sokat haladtunk előre. A diákból párttag lett a mai időkben, melynek erkölcsi színvonala annyira sülyedt. Senki nem akadályozza a nagykorúakat abban, hogy politikával foglalkozzanak. A diákok hivatása azonban ellentétben áll ezzel. Mint állampolgár, politizálhat, de nem teheti ezt diák minőségében. Különben nem fogja annak a professzornak óráit hallgatni, aki nem tartozik pártjához, vagy jó bizonjdtványt fog követelni akkor is, ha semmit sem tanul, attól a tanártól, akivel egy zászló alatt dolgozik.

■r i-