Ellenzék, 1936. május (57. évfolyam, 100-124. szám)

1936-05-20 / 115. szám

Kun BLLBNZAK immKMzarsznmA I 9 .1 (> májún 2 0. ^epülőbélyegek alkalmazása tl.l'.l. (Ar Ellru/ék tudósítójától.) A hiva- titlo.N lap 7 7. száma közli a repülöbélyegek alkalmazására vonatkozó uj törvényt, mely­nek '.'1, pontja világosan kimondja, hogy az eddig érvényben volt törvényes rendelkezé­sek hatályukat vesztették és csupán az uj torvény rendelkezései irányadók. \z nj tör­vény legfontosabb része az, mely az. ügyira­tok, különösen pedig az oly fontos szerepet játszó számiak felülbélyegzésére vonatkozik. A 7. szakasz 1. pontja a közhatóságokhoz benyújtandó kérésekre egy lejes repülübé- lveg alkalmazásai t('szi kötelezővé. A 2. pont pedig az ügyiratok és jogügyletekre nézve határozott formában rendeli, hogy a belyeg- törvénv 4 lő. terjedő szakaszaiban felsorolt ügyiratok és jogügyletek, melyek ..fix“ ok­mánybélyeg alá esnek, kétlejes segélybélyeg­gel látandók el. A törvény 3. pontja a következőket ren­deli: .A százalékos kincstári illetékek alá eső és a fenti 4—lő. szakaszokban felsorolt jog­ügyletek érték szerint l0/no-cs repülöbélyeg- illetők alá esnek, mely egy lejnél kisebb nem lehet. A következő bekezdés arra nézve foglal magában intézkedést, mily kivételek vannak ezen általános szabály alól oly érte­lemben. hogy az említett ügyiratok és jog­ügyletek után esak kétlejes fix-illelék alkal­mazandó. Ezen kivételek között a számlák nincsenek külön megemlítve. Megállapítható tehát, hogy a számlák, mi­xel nem fix, hanem 2°/oo-es, vagyis százalé­kos kincstári illetők alá esnek, csupán ln on-es repülőből végi lleték szerint bélveg/endük. Ezen felül nem lehet kötelezővé tenni a régi, már hatályát vesztett törvény szerinti két­lejes fix repiilöhélyeg alkalmazását is. (Dr. R. B.) GYOMOR-, BÉL-, VESE-, MÁJ- ÉS EPE­HÓLYAGBETEGEK szívesen isznak reggelenként egy .egy pohár természetes „FERENC JÓZSEF" keserüx'izet, mert annak haí-a gyors és biztos> enyhe és kellemes. Az orvosok ajánlják. F£imb©Tyít!.tat6 A „TEMPO SPORT“ C FILM BEMUTA­TÓJA A CAPITOLBAN. Valóban szenzációs! — ez volt a megállapiciSj. vasárnap délelőtt a Capito mozgóban a ..Tempo Sport“ c. sportfilm bemu­tatóján megjelent nagyszámú közönségnek. Nem­csak a sportemberek, hanem a „bevetődön;“ spor. toló :d:genek is n:g\' elragadtatással nézték a mindvégig v>. tozatcs. ekötő, gyönyörű verseny fe vételekben gzdag fémet. amelyhez hasonlót nem láttak még Clujon. Szinte kábító a sok sportág egymásekergetése. A sport képekben el­beszél: himnusza a Tempo Sport. Olyan film, ame­lyet látni kell, mert a ma filmje. A hatalmas si­kerre való tekintettel, hogy azok is meg áthassák, akik x'asárnap nem láthatták, sikerült egyetlen n:-p--a még Clujon tartani a filmet. A keddi ţ. 5, 7 óris előadáson vetíti a Caplol. A „Tempo Sport“ film megtekintését a tanuló ifjúság részére is engedélyezték. , (k.) GRAVES UJ Fűzve 165, kötve 195 lej az Ellenzék konyvosztályában Cluj, Piaţa Unirii 9. szám. Vidékre azonnal szállítjuk Ot perces interjú Adorján Andrással ólJU.l. (Az Ellenzék tudósitójától.) A Ma­gy.u .Színház elsüemeleti zongoraszobájában tintái kom|x>nista jálsza operettjét a szin- huz főrendezőjének és karmesterének. Köny- nyed, finom, elegáns muzsika ez, szerzője dr. Adorján András, a Magyar Színház, volt karmestere, aki mint elismert, befutott buda­pesti operettszerző jött haza városunkba, hogy darabjának, az Ártatlan a feleségem­nek Orndea-i előadását maga vezényelje. Most ott ül és zongorázik boszorkányosán, ügyes ujjúi alatt életre kél Harmath Imre társaságában irt darabjának partitúrája. Otpreces szünetet kérünk, rövid interjút. Adorján darabjának Király X/.inház-i premier­je után olvastuk a pesti kritikákat Harmath uj felfedezettjéről. Csupa lelkes, elismerő mondat. Komoly, nagy sikert jelentett sza­mara ez a bemutatkozás, a magyar operett- muzsika uj reprezentánsát üdvözölték benne a ritkán lelkesedő budapesti kritikusok. Harmath Imre megint jól választott, ö, aki biztos szemmel fedezte fel Ábrahám Pált és a legtöbb ma népszerű magyar operettmuzsi- kust, Adorján Andrásnál is megérezte az igazi tehetség erejét. — Mikor látjuk a darabját? — Mivel a társulat most elutazik, majd csak ősszel. — Es az uj operettje? — Erről nem szeretek beszélni. Még ko­rai. Csak egy furcsa epizódot mondok el ezzel kapcsolatban. Harmath Imrével — aki a legjobb, legőszintébb barát darabter­vekről volt szó. Két opcretthősnőről. Az. egyiket Ibolyának hívják, a másik, az uj, talán Kleopátra lesz. .Szóval Ibolya és Kleo­pátra. Aznap este moziba mentünk, egy Wallace Beery filmhez. A film első jelene­teiben Beery a kutyáiról beszél és azt mond­ja: Két kutyám van. Ibolya és Kleopátra. Osszenéztünk llarrnathtal. Kísérteties volt... — Meséljen még valamit. Tervekről. — Egyelőre pozitívumokat. Darabom ze- neszámait három gyár vette fel gramofon- lemezre. Minden zenekar jálsza. Távolabbi dolgokról csak ennyit: Budapest egyik ko­moly, nagy magánszínháza uj szezonjának első vagy második darabját velem zenésit- teti meg. Még nincs eldöntve, hogy zenés vígjáték lesz vagy operett? Az öt percnek vége. Még egy kérdés a komoly Adorjánhoz, a mai karrier különös megtestesítőjéhez, akinek két diplomája van, az intellektus példaképe és mint operett- szerző érvényesül, mert tehetsége erre az útra vezeti. — Mit érzett a premerjén, mikor a pati­nás Király Színház közönsége tapsolta. — Magam korrepetáltam, rengeteg pró­bám volt. én dirigáltam. Halálosan fáradt voltam. Valaki megkérdezte: örülök-e? Em­lékszem, azt feleltem: Most nem tudok más­ra gondolni, csak arra, hogy két óra múlva ágyban lehetek . .. (M. L.) Vizi múzeum nyiit meg Berlinben Ami mindnyájunkat érdekel BERLIN, május hó. A német fővárosban most nyílt meg a világ egyik legkülönlege­sebb múzeuma, az úgynevezett vizi múzeum, amely egyedülálló látnivalót nyújt a maga nemében. Nem kell arra gondolni, hogy eb- lxm a múzeumban az összes vizfajták látha­tók üvegvitrinekben. A berlini vizi múzeum­ban, amelyet a napokban nyitottak meg, ösz- szegyüjfőttek mindent a legkiválóbb tudósok közreműködésével, ami. a nedves elemmel bármilyen módon is összefüggésben áll. — Olyan dolgokat láthat ilt az eml>er. amelyek mellett minden nap figyelmetlenül halad el és amik mindamellett a legnagyobb érdeklő- j désre tarthatnak számot. Olyan adatokra j akad itt az ember, amelyek bámulatot és cso­dálkozást keltenek. Milyen gyorsan esil; a; eső? Vájjon ki gondolt már arra, hogy milyen súlyos az esőcsepp? Arról sem tudnak sokat, hogy az esőcsepp körül .v-alóságos tudomány­ág alakult ki. A berlini vizi múzeumban meg­tudja az ember, hogy az égi könnyek nagy­sága 0.4 és tiz miliméter átmérő között vál­takozik. Attól függ az egész, hogy szitái-e az eső, vagy pedig felhőszakadásról van szó. Amikor cseperegni kezd és egy kövér eső­csepp esik az ember orrára, ennek súlya gyakran 0.2 gramm lehet. Azt is kiszámítot­ták, hogy mennyi ideig tart az esőcsepp útja a felhőtől az ember orráig. Eszerint az eső­csepp átlag négy métert tesz meg egy másod­perc alatt, a nagy és súlyos cseppek pedig hét és félméteres másodpercnyi gyorsaság­gal hullanak. A statisztikusok kiszámították azt is, hogy például Németországban, ahol egy évben általában hatszáz. miliméteres az eső, ez víztömegre átszámítva, 250 milliárd köbméter vizet jelent. Ha tudja az ember azt, hogy a legnagyobb német tónak, a Bódeni- tónak vízmennyisége 48 milliárd köbméter, akkor könnyen megállapíthatja, hogy az ég­ből egy év alatt valóságos tengerek zuhannak le a földre. A természet azonban gondosko­dik arról, hogy ez a borzalmas vízmennyiség az örök körforgás révén ismét visszakerül­jön oda, ahonnan jött. A vizi múzeumban megtudjuk azt is, hogy az esőnek nem is egészen a fele szívódik bélé a földbe, a má­sik része pedig elpárolog. Az embernek ixin legkevesebb szüksége az esőre Az évi esőmennyiség felhasználása is igen érdekesen oszlik meg. Az erdők, mezők, ker­tek és rétek megelégszenek az esőmennyiség nyolcszázalékával, tehát Németországra szá­mítva át a dolgot, körülbelül húszmilliárd köbméter vízzel. Ez egy középszerű tóviz mennyiségének felel meg. legkevesebbet használ fel az esővízből az ember, aki az évi esőmennyiségnek csupán egy százalékát ve­szi igénybe táplálkozásra és gazdálkodáshoz. A muzeum hidrológiai munkatársai kiszámí­tották, hogy mikép oszlik meg Németország vízszükséglete. Az össz-szükséglet 9 százalé­kát forrásokból veszik, 77 százalékot kutak­ból és szivattyúik utján a földből veszik ki, 14 százalékot pedig a tavakból és patakok­ból Németország lakossága egy évben két és féimilliárd köbméter vizet fogyaszt. A viz- tartaiék olyan iragy, hogy Németországban még néhány évi szárazság sem hatna zava­rólag. Szomjazásról azonban semmi körül­mények között sem lehet szó. Csőhálózat, amclg összeköthetné Amerikát Európával. A muzeum egyik külön osztálya a városok vízellátását mutatja be. Modellek, diagram­mok, csőszerkezetek és gépek adnak átte­kinthető képet arról, hogy miként kerül az ivóvíz a forrásból az emberhez. Legnagyobb számokkal természetesen Berlin szerepel itt, de kiderült az is, hogy a német főváros la­kói nem eléggé takarékosan bánnak a vízzel. Kétszázötven millió köbméter vizet fogyasz­tanak egy évben és ennek vezetésére 15 ha­talmas vízműre és 1300 kútra van szükség. A berlini vizx'ezeték hossza négyezer kilo­méter, úgy, hogyha azt egy hosszban lefek­tetnék az Atlanti-óceán fenekén, akkor össze lehetne kötni Lisszabont Halifaxszel. Megtudjuk a múzeumban azt is, hogy egy év a’iatt félmillió kiló vasoxid kerül ki a víz­vezeték vizéből, ami ötven vasúti kocsit tölt meg. A legkülönbözőbb csöveket is kiállítot­ták itt, a legkisebb átmérőjűtől a legvasta­gabb falúig. Mindegyiknek megvan a maga külön története. Legtöbbjük csőrepedésből, vagy robbanásból származott ide, esetleg földrengés tette tönkre, vagy maga a viz használta el. Láthat itt az ember olyan csö­vet. amelyet patkányok rágcsáltak szét, sőt az egyikbe egy gyökér fúrta be magát, amely ilyen módon jóidéig megakadályozta az egyik városrész, vízzel való ellátását. A német közmondás azt tartja, hogy Ba- denben esernyőt kell rakni az újszülöttek bölcsője fölé. A vizi muzeum kimutatja, hogy ennek a népies szólásmondásnak alap­jában véve igaza is van. A muzeum adatai szerint ugyanis Baden a legesösebb helye egész Németországnak. UJ PULLOWER DIVATLAPOK a ta­vaszi és nyári szezonra nagy válasz­tékban kaphatók az Ellenzék könyvosz­tályában, Cluj, Piaţa Unirii. f okozva «jyermcko A gyermekek (lágyrészének nine.« étvágy, Ennek :i jelenségnek többféle mag* ,u :í/..if? van. Első helyen áll ;i gyermek neveli ,• azután a tanulás, stb. Nem térünk ki azoic a szervi működésekre, amelyek a gyér me' növekedését előidézik. Megjegyezzük azon ban, hogy az anyák elhanyagolják a ;.’yi ineknevelőst és az étvágytalanságot szeszélyé­nek és lustaságnak tudják he. II tévhit ini.ití a gyermeket fenyitik és sokszor meg is \ e rik. Eredmény? A gyermek fokozott vérsxeo génységc és idegessége, ha pedig iskoláig jár, fokozott figyelmetlenség, nehézkes fel ] fogás és kétségbeejtő testi gyengeség. Ezér az anya ne szid ja a gyermeket, amikor m rr' tud enni, ne fenyitse, ne verje, hanem légy r türelmes vele szemben. Ha étvágytalansá i got észlel, akkor adjon neki ..Tonoglobine Inádié“ szirupot, vagy bort, mely a gyomor- mirigyeket izgatja, felébresztve az. étvágyat,; egyben az egész szervezet megerősödésé) éj- a tanulást elősegíti. Mit hallgassunk meg? Péntek, május 22. BUCUREŞTI: (3: Lemezek. 14.30: Lemezek, 18.13: Kis rádiózenekar. 19.20: A zene folytatás*. 20.35: Cáea: Leeouvreur Adrienné, négyfelvonásotf operett, közveti dós ay. Operaháziról. 23: Ridiózc- nekar. BUDAPEST. 7.45: Torna. — Utána: Hangié* mezek. 1. Bccce: Favágók dala — induló (Max Mentor). 2. Kocker:: Tavaszi virágok bevonulása — intermezzo (Potsdanvl katonazenekar). 3. Strauss János: Császárkeringő. 4. Plessow—Köl­scher— Kar'ick: A sz-erelmes xánczenekar — íox. intermezzo (Jamer Kok tánczenekara). 8.20: Ét­rend. ii: H:rek. 11.20: „Időszerű szemle“. 11.2c: „Ifjúsági köziem én yek.“ (Felolvasás.) 12.05: Moi- zer Margit éneke! 13.40: Hirck. 2: Beszkzrt-ze- nekar. 3.40: Hírek. 5.15: A rádió diákfélórája: 6: „Csvour“. Tóth László dr. előadása. 6.30:1 Váczj Károly klarmétozjk. 7: A rádió rzaionzene- kara. 7.55: Előadás. 8.30: Az Operaház előadásá­nak közvetítése. „Bohémélet“. Dalmű 4 képben. 9.15: Hírek. 11.35: Cigányzenekar, xi. OttMk György dr. ffíncianyeivii előadása. 1.05: Hírek. — BECS. 21.20: Szimfonikusok Andav Piroska alttal. — LEIPZIG. 21.10: Szimfonikusok. — MILÁNÓ. 22.30: Borgó Mária hegedül. — PRÁGA. 18.10: Reicha: Nagy ötös vadászkürtre és vonósnégyesre bőgővel. — ROMA. 23: Or­gonaverseny. — VARSÓ. 2x: Filharmonikusok. — ZÁGRÁB. 18.15: Rádiónégyes. Szombat, május 23. BUCURESTT. 13: Lemezek. 14.30: Lemezek. 20.20: Mihrilcscu — Toscani-dalok Bojenescu Sándor előadásában. 20.45: Anghe) Vioric„ énekel 20.20: Rádiózenekar. 22.45: Vendéglői zene. BUDAPEST. 7.45: Torna. — Utána: Hangle­mezek. i Sou szí; The Wiaüiington post — ameri­kai induló (Béka katonazenekar). 2. Noack,: Bo­hócok felvonulása — intermezzo (Xylofon mű­vész-zenekar). 3. Erichsen: Tengerészkeringő (Odeon _ Accordeon négyes). 4. Sommerfeld: Ázsiai dkzőrség — inuló (Wbitschach fúvós, zenekar). 6. Sommerfeld: Derby — galopp (Ze­nekar). 11: Hírek. 11.20: Felolvasás. 11.45: Fel­olvasás. 13.30: Hírek: 2.30: A rádió szalonzene­kara. 3.40: Hírek. 5.45: Előadás. 5.45: Hírek. 6: „Hogyan készül az újság?“ összeállította és előadja: Török Sándor, Raba Leó és Kner Albert., 5.45: Hanglemezek. 7.25: „Mit üzen a rádió?“ — 7.55: Károlyi Gyula zongorázik. 8.30: ,.Az igaz­ságtalan tanár.“ Thury La jón elbeszélése. 8.-75: A bécsi rádióadóállomás műsorának közvetítése. — „A bécsi operett.“ 10.40: Hinek. 11: Cigány- zenekar. T2: Jazzenekar. 1.05: Hírek. — BÉCS: 23.10: Aav-Loo Ida szoprán. 24,05: Szimfonikus jazzlemezek. — BRÜSSZEL: 21: Mendelssohn: Olasz szimfónia. — REGIONAL. 21.30: Rádió­zenekar. — TOULOSE. 23.40: Argentin zene. — VARSÓ. 23: Rádiózenekar. — ZÁGRÁB. 18.15: Rádiónégyes.-------- 11 — ni 11 ■! ------­Véres dráma a ,,békés“ családi otthonban. Véres családi dráma színhelye volt a Str. Bucureşti 95. számú ház. Popa loan mun­kás részeg állapotban megtámadta feleségét és annak Abrudean Róza ne\rü ismerősét. A feldühödött Popát a szomszédok alig tudták megfékezni, de igv is súlyosan megsebesí­tette feleségét és Abrudean Rózát. Popát a rendőrség letartóztatta. A két súlyosan sérült asszonyt a mentők szállították kórházba. AZEURÓPA Román Nemzeti Utazási és Idegen forgalmi vállalat sajátvezetésealatt álló szállodáit (Modern konfort, pensió szisztéma, fürdők, stb.Egyé- I ni pausál-kurák ! I Mérsékelt árak ! Carmen Sylvan május hó 15-én megnyitotta! HOTEI. MOVILA, HOTEL BĂILOR, HOTEL IOU, VRAJA MĂRII VILLÁK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents