Ellenzék, 1936. május (57. évfolyam, 100-124. szám)

1936-05-19 / 114. szám

p INI taxa poştala plătită IN NUMERAR No. 141.163/1929. 3 IEI Szerkesztőség és kiadóhivatal; Cluj, Colea.Moţilor 4 Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: Piaţa Unirii 9 szám. — Telefonsz ám: 109. — Levóloim: Cluj, postafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP, ALAPÍTOTTA. BARTH A MIKLÓS Előfizetési 840 lej, — pengő. A ának: havonta 70, negyedévre 210, félévre 440, évente Magyarországra: negyedévre io, félévre 20, évente 40 többi külföldi államokba csak a por tokül önbözette. töb.­X,VIÍ. ÉVFOLYAM, 114. SZÁM. KEDD 1936 MÁJUS 19. INCULET BELÜG Y Ml NESZ IE R ßm Hi hong a Lupi* da*. BBí-a ebéden a királyi palotában. ■— Mégis megtártfiák ai Âlba­luiia-i népgyülésá? — kormányt* kell következzék az Epecs sze^ini BUCUREŞTI. (Az Ölenzék távirata). Dinu Brahiann távolltétébeu fegyversziineiaek látszó nyugalom észlelhető a liberális pár­ton. Az Adeveriri jelentése szerint a legutóbbi minisztertanács az őszi parlamenti munka programját tárgyalta s Tatarescu arra számit, hogy a mandátumok bejártáig marad ural­mon. A k-onnámyelnök tovább akarja foly­tatni a fegyverkezési program megvalósítását s ugyanakkor hajlandó megegyezni Dinu ßratianuval is, hogy a szélsőséges propagan­dát elnyomja. A Viitorul legutóbbi számában nyíltan ha­dat üzen a szélsőséges jobboldalnak. — A liberális párt központi klubhelyiségé­ben — írja a lap — a vidéki tagozati elnö­kök bevonásával tartott tanácskozáson igen fontos határozatokat hoztak. ALá akarjuk huzni azt a határozatot, mely a választók felvilágosítására és a propagandára vonatko­zott. A valóságbűin — amint ezt Dinu Br"fia- nu mondta a szélsőségesekkel szemben indí­tandó ,,kontrapropagandáról“ van szó. A de­magógiával szemben a liebrális párt építő munkára hivatkozik s az eddig elért ered­ményt hasznosítani akarja. Az ifjúság egy része tájékozatlan s oly anarchikus, erőszak­ra törekvő eszmék befolyása alá került, me­lyek a román erkölcsi felfogástól távol álla­nak. Vissza kell vinni az épitő nacionaliz­mus útjára a fiatalokat 1— fejezi be cikkét a kormány hivatalosa. Politikai körökben rámutatnak arra, hogy a szélsőségesek elleni harcban úgyszólván egyező a liberálisok és a nemzeti parasztpár- tiak felfogása. Ezt bizonyltja az a körül­mény is, hogy a belügyminisztérium nem adott engedélyt a jobboldaliak május 31-re tervezett Bucnresti-i nagygyűlésének megtar­tására, igy a kérdéses napon egyedül 0 nem- zeti-parasztpárt tart nagygyűlést a főváros­Este a pártvezérek visszatértek a főváros­ba.. Fontos tanácskozások következnek s elő­készítik a holnapra összehívott központi vég­rehajtó bizottsági üJés programját. A Curen­tul jelentése szerint politikai körökben ér­deklődéssel várják a végrehajtó bizottság ha­tározatát. Lupu dr. — írja a Curentul — ma a királyi palotában lesz ebéden, melynek befejezése után kihallgatáson jelenik meg az uralkodó előtt. A kihallgatás lefolyása után Lupu dr. nyomban Miihala ehe lakására megy, hol a párt vezéreivel fog tanácskozni. Bucuresti-i Sápok szerint Maniu ismert nyilatkozata dacára sem került le a napi­rendről a junius 2-i Alba-Juliai népgyülés megtartása. Nincs tehát kizárva, hogy a párt Maniu kiibékitésével a jubileumi gyűlést megtartja. CSUPÁN EGY MEGOLDÁS . .. Az Epoca hosszabb cikkben foglalkozik a nesmzei-parasztţpâirt célkitűzéseivel és a követ­kezőket írja: — A mezőgazdasági munkálatok közepén 5 nagy tömegeket akar felvonultatni Mihalache az ország nagyobb városaiban és a főváros­ban. Mit akar ezeknek mondani? Hogy gyön­ge ai Tatarescu kormány? A falusi tömegek tudják és főleg érzik ezt. Vagy be akarják mutatni „parasztország“ programját? A pa­rasztok mosolyogni fognak. Nem gúnyoló­dunk és nem vonjuk kétségbe az elitenzéki pártok jogát, hogy kormány búk tató mozgal­mat indítsanak, mégsem hagyhatjuk szó nél­kül, ha körülöttünk tüzet gyújtanak. Helye van-e most belső harcoknak? Dinu Bratianu a liberálispárti klubban tartott értekezleten megmondta, hogy a mai külpolitikai események között s a mai belpolitikai légkörben nem lehet szó rendszerváltozásról. Csupán egy nyugodt megoldás áll rendelkezésre: „nemzeti kor­mány,, alkotása. Az összes felelős politikusokat be kell vonni a vezetés munkájába s véget kell vetni a belső harcoknak — fejezi be cikkét az Epcoa. A régi terv tehát ismét felbukkant s a mai helyzetben senki sem tudhatja, mikor kerül megvalósításra. A Raza jelentése szerint a librális párt országos kongresszusát julius 10—lő. napjai között hivják össze Bucuresti-be. A Drepta­tea gúnyosan jegyzi meg, hogy a Tătărescu kormány akkor már nem lesz hatalmon. „,g*w: " téí é/éf csak ft : neiaorszáa, ország,a kisantant és a római e; if Éli a mainak megegyezése biztosíthatja fiS Hodzsa csehszlovák minisztereinek nyilatkozata a feszült európai helyzetről.—Szerdán megalakul azu! francia kormány Amerika iélmiilSárd dollárnyi áldoz hadfelmmmiési célokra ban. Itt Írjuk meg, hogy a Tara Noastra — Goga lapja — megcáfolja azt a hirt, mintha a keresztény nemzeti párt engedélyt kért vol­na Bucuresti-i népgyülés tartására. INCULET NYILATKOZATA A Dreptatea és a Raza azt a feltűnést kel­tő hirt közölték, hogy a liberális párt állás- foglalása folytán Inculet belügyminiszter ki­válik a kormányból. A hirt most a belügy­miniszter Chisinau-ban megcáfolta. — Mindenféle gyanúsítással illetnek — mondta Inculet belügyminiszter — a szavak­kal szemben azonban a tények beszélnek. Ellenfeleink bizonyára szeretnék, hagyjuk el' a törvényes kereteket, mi azonban senkivel sem paktélunk s a rend és nyu­galom biztosítását akarjuk. A mi nacionalizmusunk szerint is fel kell emelni a románságot, de nem úgy, hogy a velünk együtt él'ő többi népeket és az ország többi polgárait üldöz­zük. Inculet belügyminiszter ezután a kormány munkáját ismertette s kijelentette, hogy a Liberális párt továbbra is uralmon marad s a pártban teljes egység és összetartás tapasz­talható. A NEMZETI-PARASZTPÁRT tegnap húszezer ember jelenlétében nagygyű­lést tartott Constantán, hol Mihalache, Po­po viciu s Lupu dr. is felszólaltak. Mihalache a fegyverkezés szükségességét hangoztatta, majd a kormány munkáját bírálta s a nem- ze ti - pa ras z t p ártnak követelte a hatalmat. A népgyülésen Károly király Őfelségét mele­gen ünnepelték. A külpolitikai életben különös esemény I az utolsó napok alatt nem történt. Olasz­ország ragaszkodik az abesszin császárság annektálásával teremtett bevégzett tényhez, Anglia tiltakozó álláspontot foglal el, de to­vábbi politikája még a ködbe vész. Minden oldalról az uj francia kormány megalakulá­sára várnak, ami az alkotmányos szokások­tól eltérőleg nem a jövő hónap elején, ha­nem a feszült külpolitikai helyzetre való te­kintettel, valószínűleg még a hét folyamán meg fog történni. Párisban azt hiszik, hogy Leon Blum, aki vidéki pihenőjéből holnap jön vissza a francia fővárosba, még a szer­dal napon megalakítja uj kormányát. Politi­kai körökben elterjedt hírek szerint Élűm­nek sikerült rávenni Herriot-t, hogy szintén belépjen, mint belügyminiszter a kormány­ba. Herriot, akihez újságírók ezirányban kérdést intéztek, nem cáfolta a hirt, csak annyit mondott, hogy ezideig még nem volt szó határozott formában a tárca átvételéről. A külügyminiszterségre vonatkozó kombiná­ciók is változást szenvedtek. Eddig azt hit­ték, hogy a külügyi tárca élére Paul Bon- cour kerül. Legújabb birek szerint a külügyi tárcát Blum miniszterelnök tartja fenn ma­gának és Boncour továbbra is tárcanélküli, népszövetségi miniszter marad. Ez a meg­oldás külön is aláhúzná azt a nagy jelentő­séget, melyet az uj francia kormány a kül­ügyi kérdéseknek fog szentelni. Blum külpolitikája, eddigi magatartásának megfelelőlcg, előreláthatólag igen barátságos lesz Londonnal szemben. Viszont már a vá­lasztásokon tett Ígéreténél fogva is fokozot­tabb békepolitika lesz annál is inkább, mert mini békepárti szociáldemokrata miniszter­elnök, nem teheti ki magát az eddig harcias­nak tartott jobboldal vádjának, hogy hábo­rús politikát csinál. Á közhangulatot békés irányban dolgozta meg a francia és német frontharcosoknak az utolsó napokon lefoly­tatott üzenetváltása is. Mindkét részről eré­lyes nyilatkozattal fordultak a háború ellen s a németek különös melegséggel válaszoltak a francia részről hozzájuk intézett békeszó­zatra. „A német frontharcosok — üzenték vissza Berlinből Parisba — elfogadják a fe­léjük nyújtott békejebbot, abban a meggyő­ződésben, hogy ebből a bajtársi közeledés­ből a béke és a bizalom születhetik meg'4. Diplomáciai körökben sok szó esik a neutrális országok genfi tanácskozásáról, melyben a világháborúban részt nem vett Dánia, Norvégia, Svédország, Finnország, Spanyolország, Hollandia és Svájc tárgyalták meg a helyzetet. Munch dán külügyminisz­ter a tanácskozás után kijelentette, hogy az utolsó veszélyes években sem volt soha olyan veszélyes a helyzet, mint a jelen pillanat­ban. A nagyhatalmak között a lehető leg­mélyebbre ható nézeteltérések vannak s a kérdés most már az, hogy sikerül-e a hábo­rú lehetőségével szemben olyan moratóriu­PÁRIS (Az Ellenzék távirata). A poli­tikai élet egyik szenzációjaként hatott az a hir, hogy Leon Blum, a francia szocia­listák vezére a jövőben megalakítandó kormányában a belügyminiszteri tárcát Herriotnak ajánlotta fel. mot teremteni, mely alatt a béke lehetőségeit „szanálni“ lehet. A Népszövetséget, mint a béke intézményét, át kell szervezni. Ez azon­ban csak hosszú munka eredménye lehet s egyelőre csak arról van szó, hogy sikerül-e Genfet, mint a vitás kérdéseket megbeszélő találkahelyet továbbra is fenntartani. Az összetűzések ma csak a Népszövetség eddigi eszközeivel simíthatok el. A helyzet kivételesen feszült voltára hívja föl a figyelmet Hodzsa csehszlovák minisz­terelnök is, aki a párisi „Excelsiori'-nak adott nyilatkozatot. Európában — mondta Hodzsa — a béke csak akkor lehetséges, ha megegyezés jön létre Németország és Fran­ciaország között és ha Németország, Fran­ciaország, a kisantant és a római egyezményt aláíró államok megegyezésre lépnek. A Nép- szövetség pedig — tette még hozzá ehhez a kijelentéshez Hodzsa miniszterelnök — csak akkor nyeri vissza politikai és erkölcsi sú­lyát, ha Németország is visszatér Genfbe. A helyzet képéhez tartozik, hogy Roose­velt elnök Washingtonban tegnap aláirt egy katonai különhitelről szóló törvényjavasla­tot, mely 572 és félmillió dollárnyi összeget irányoz elő hadfelszerelési többletkiadásra. A párisi lapok munkatársai kérdést in­téztek Herriothoz, aki azt válaszolta, hogy7 ebben az ügyben több politikai ve­zetővel tárgyalt, de határozott megbízást a tárca betöltésére még nem kapott. (Folytatása a 8. oldalon) 1 tervei Harriot letz az ui francia belügyminiszter

Next

/
Thumbnails
Contents