Ellenzék, 1936. május (57. évfolyam, 100-124. szám)

1936-05-17 / 113. szám

1936 májas 1 7. ELLENZÉK Szakmai minősítés és tökéietesités az uj ípartarványben ti so»* rod* sd'®^ V. s**n°'. - v^b ®* L* ^ vae^ ^ Uofflrt)sobb' V Veve\­*C(o *<5 «ifi > é* ° -téqét. 'fvá>tó',t'9 ro'®° •91®"' e\\et'i:be, , potte*' ,^tV b*W®9 „ «Vo«** -,v ► *^U M*»'*' „ind®" o '0,'e"e«i%“0*^ frAt C** CLUJ. (Az Eienzék tudósítójától.) A hi- hivuíDalos lap április 30.-1 számában megje­lent uj ipurtörvény, pontosabban „A szak­mai képesítésről és a mesterségek gyakorla­táról szóiló törvény“, m-efy rendkívül nehéz helyzet elé állítja a kisebbségi iparos társa­dalmat. Kisebbségi iparosaink jogos aggo­dalommal tekintenek az uj rendszer de, melynek legérzékenyebb pontja az, mely szerint mestervizsgát kell tenni s ennek keretében a nyelvvizsga is kötelező. Az uj törvény a szakmai minősítés és tökéletesí­tés fedői következőként intézkedik: Képesítési címek. Senkisem űzheti a törvényben említett mesterségek valamelyikét, ha nem rendel­kezik munkakönyvvel (segéd) vagy mester- igazolvánnyal (carte de lucrător vagy carte de mester). Azok a személyek, akiknek a tűnőnekodás befejezéséről szóló bizonyítvá­nyuk van, ezen bizonyítvány alapján leg­feljebb egy évig dolgozhatnak a képesítési vizsga letételéig. Azok, akik ezen szakmai képesítési bizonyítványok nélkül dolgoznak, kontármunkásoknak vagy kontár mesterek­nek tekintendők s a törvényben büntetések­ben részesülnek. A képesítési bizonyítvá­nyokat csak a munka-, egyészségügyi és népjóléti minisztérium által kibocsájtott űr­lapokon lehet kiállítani s ezek a bizonyítvá­nyok fényképpel látandók ed. A munkások képesítési bizonyítványait a munkaadó őrzi mindaddig, amiig a mun­kások szolgálatában állanak. A munkaadó köteles a jelen törvényben említett ellen­őrző szerveknek felmutatni -a munkaköny- veket. A munkaadó köteles a munkásnak ez alkalmazásiból való kilépéskor visszaadni ia munkakönyvét függetlenül attól, hogy mi­lyen okból távozik s a munkakönyv sem­milyen indokból és semmilyen címen nem •tartható viasza. Ezen rendelkezések be nem tartása a kihágást elkövető munkaadó ' 500- tól 2000 léig terjedő pénzbírságot von maga után a kártérítésen kívüli, melyre a bíróság Ítélheti. Munka (segéd)-könvv. A munkakönyv azok részére állítandó ki, akik teljes ipari kiképzéssel rendelkeznek. A munkakönyv okiratok alapján vagy vizsga eredményeként nyerhető el. Munkakönyvét kaphatnak elvégzett ta­nulmányaik szakában az abszolváló bizo­nyítványok vagy diplomák alapján: 1. Ta- naucbizonyitvány és egy szaktanfolyam el­végzéséről szóló bizonyítvány tulajdonosai. 2. A 4. ás 5. szakaszban említett szakisko­lák végzett növendékei. Vizsga eredményeként kaphatnak munka­könyvét: i. Tanontbizonyitvány tulajdono­sai;, akik nem végeztek szaktanfolyamokat. 2. Azok a tanoncok, kik szüleiknél tan one - kodtaik a 25. szakasz érteimében. 3. Azok a személyek, akik nem; tudnak felmutatni ta- nonebizonyitványt, szakiskola elvégzéséről vagy szaktanfolyam elvégzéséről szóló bizo­nyítványt vagy más aktákat, amelyekből szakmai kiképzésük megállapítható lenne. Ezek a személyek csakis a munka-, egész­ségügyi és népjóléti minisztérium engedé­lyével bocsátható vizsgára. Mesterbizonyitvány. Mesterbizonyitvány azok részére állítható ki, akik előképzettségük folytán mestersé­gük tökéletesített ismereteit sajátították el. Nesterbizonyitvány okiratok alapján, vagy vizsga eredményeként nyerhető el. Mesterbizonyitványt kaphatnak elvégzett tanulmányaik szakában abszolváló bizonyít­ványaik vagy diplomáik alapján: 1. Állami­lag elismert címmel rendelkező mérnökök és építészek, kérvényezcs esetén. 2. A 4. és 5. szakaszban említett szakiskolák végzett növendékei. A diplomák, vagy abszolváló bizonyítvá­nyok bemutatása elegendő a mesterbizo- nyitványok kiadásához. Mesterházon yi tványt kaphatnak vizsga eredményeként azok a munkások (segé­dek, akik bizonyítani fogják, hogy szakmá­jukban a tanonckodáson kívül legalább bá­rom évi gyakorlatot folytattak. Minősítési bizottságok. Minden megyeszékhelyen a mesterségek í csoportjaiként bizotrnságok létesítendő k, melyek a tanoncok, munkások vizsgáztatá­sával és iaz összes szakmai képesítést bizo­nyítványok ikiáilitásáivall vannak megbízva. A minősítési bizottságok a mamkakamiarak ; mellett’ működnek a munka-, egészségügye ás- népjóléti ndnisztérium ellenőrzése alatt. A mesterségek csoportosítását a. munka.-, egészségügyi és népjóléti minisztérium végzi a kereskedelmi és iparkamarák szövetségé­nek és a munkakamarák szövetségének vé­leményezés ével. A bizottságok tagjai: a) a munka-, egész­ségügyi ás népjóléti minisztérium egy dele­gátusa, b) agy munkaadó delegátus, c) egy alkalmazott dalagátus. A munka-, egészségügyi és népjóléti mi­nisztérium delegátusa több bizottság tagja is lehet. A bizottságnak hivatalból ő az elnöke. Ha ’Szakemberek hiányában egy bizonyos mesterségben nem lehet minden megyében vizsgáztató bizottságokat alkotni, a munka-, egyészségügyi és népjóléti minisztérium el­rendelheti a jelölteknek más megyéből vadó szakmai minősítési bizottság 'által történő vizsgáztatását. A minisztérium hason! óképen a megye- székhelyeken működő bizottságokon kívül más helyiségekre is elrendelheti bizottságok létesítését, ha' a vidék gazdasági fejlettsége ezt szükségessé teszi. Azon szakmák részére, amelyek bizonyos helységekben nem elég fejlettek, a munka-, egészségügyi és népjóléti minisztérium a ke­reskedelmi és iparkamarák és a munkaka­marák szövetségeinek véleménye alapján, ki fogja jelölni azokat a központokat, amelyek- j ben az illető szakmák képesítési bizottságai működni fognak. Azon szakmáknál, amelyek gyakorlata közérdekhez van fűzve, mint: az építkezés, egészségügyi, villamossági, telefon, távírda stb. berendezések, a bizottságokat az illető közszolgálat egy-egy képviselőjével kell ki­egészítem. A kéményseprők minősítési bizottságai a helybeli tűzoltó szolgálat egy delegátusával egészítendő ki. A hivatásos gépkocsi-vezetők minősítési bizottságai a Királyi Román Automobil­lá lub és a belügyminisztérium egy-egy dele­gátusával egészítendő ki. Azon fogtechnikusok vizsgáztatása cél­jából, akik isu fogorvosok, vagy a jogosított fogászok ajánlásai alapján protézis munká­latokat végeznek, Bucurestiben fog egy bi­zottság működni, amelynek tágján: a) a munka-, egészségügyi és népjóléti miniszté­rium egy delegátusa, b) egy fogorvos, c) egy fogtechnikus. Az orthopéd-technikusok számára ha­sonló bizottság fog működni. A munka-, egészségügyi és népjóléti mi­nisztérium a 126. szakaszban említett bi­zottságiakhoz hasonlókat mais mesterségek'' részére is létesíthet a kereskedelmi és ipar­kamarák és e munkakamarák szövetségei­nek véleményezése alapján. A bizottságok hatásköre. A minőségi bizottságok elvégzett munká­latiról jegyzőkönyvet készítenek és e jegyző­könyvek alapján a munkamar ák állít jók ki a megfelelő minősítési bizonyítvány okát. A minőségi bizottságok evégzett munká­latairól jegyzőkönyvet készítenek és e jegy­zőkönyvet készítenek és e jegyzőkönyveik alapján a munkakamarák állítják ki a meg­felelő képesítési bizonyítványokat. A minősítési bizottságok a munka-, egész­ségügyi és népjóléti minisztérium ellenőr­zése alatt áldanak. A bizottságok a munka­kamarák és fiókjaik mellett működnek, amelyek a szükséges személyzetet és beren­dezést tartoznak rendelkezésükre bocsájt-ani. A bizottságok a munkakamarákkal egyet- értőleg kötelesek legkésőbb tizenöt nappal a vizsgák megkezdése előtt megállapítani és kifüggeszteni azon személyek névsorát, akik vizsgára bocsájtandók, valamint a napot és a helyet, ahol a jelölteknek jelentkezniük kell. A vizsga áll: a) munkakönyv dínyeré- séért: 1. egy gyakorlati szakmunkából, a bizottság felügyelete alatt végzendő oi. 2. egy, az elvégzett munkára- vonatkozó szó­beli vizsgából, b) A mesterbizonyitvány el­nyeréséért: i. gyakorlati szakmunkából, amely a bizottság általi kijelölt műhelyben s a bizottság felügyelete alatt végzendő el. 2. az elvégzett munka teljes költségelőirányza­tából, 3. a szakmában használatos szerszá­mok és (anyagokra, valamint az általános kézműipari ismeretekre vonatkozó szóbeli vizsgából1. A vizsga (gyakorlati munkává® kezdődik. A gyakorlati munka elvégzésére engedélye­zett 'Leghosszabb idő négy óra a munkások­nál és nyolc óra a mestereknél. A gyakorlati vizsgának kizáró jellege van, ez azt jelenti, hogy az a jelölt, aiki a gya­korlati munkát nem tudta elvégezni vagyis a bizottság megítélése szerint már ezen el­bukott, további szóbeli vizsgára nem bocsát­ható. A gyakorlati munkánál’ és a szóbeli vizs­gákon elért részleges’ eredmények alapján a bizottság megállapítja a jelöltek általános helyzetét, amelyről jegyzőkönyvet vesz fel. A megyeszékhelyeken működő minősí­tési bizottságok megkülönböztetés nélkül vizsgáztatják úgy a munkakönyv elnyeré­sére, mint a mesterbizonyitvány elnyerésére pályázó jelölteket. A többi helységekben működő bizottságok csak a munka'köayv elnyerésére pályázó jelölteket vizsgáztatják. A -munka-, egészségügyi és népjóléti minisz- I térium megengedheti a mesterbizonyit- ványna pályázó jelölteknek, hogy más me­gyebeli bizottság vizsgáztassa őket. Panaszok. A szakmai képesítési bizonyítványoknak a bemutatott okiratok vagy a letett vizs­gák alapján történő kiállítása az illetékes munkakamara részéről a vizsga befejezésé­től számított legfeljebb egy hónapi határ­időn belül eszközlendő. A képesitési bizonyítványban részlete­zendő, hogy okiratok vagy vizsga alapján Oett-e kiállítva. A képesitési bizonyítványok kiállítására s a rizsigák lefolytatásának módjára vonat­kozó felszólamlások (contestaţie) a bizonyít­vány kiállitásától számított négy hónapon belül nyújtandók be az érdekeltek részéről az illet ékes munkaügyi felügyelőséghez. A felügy-eílőség a felszólamlást bevizsgálja, meghallgatja, úgy a bizottságot, mint a pa­naszost s az iratokat felterjeszti a munka-, egyészségügyi és népjóléti minisztériumhoz, amely a felszólamlás beiktatásától számított harminc napon belüli határoz. A minisztérium azonban bármikor meg­semmisíthet egy olyan képesitési bizonyít­ványt, amelyről szervei utján történt vizs­gálat alapján bebizonyosodik, hogy csalárd utón állították ki. Szakmai tökéletesítés. A végbői, hogy ama iparágakban, ahol szakemberek nincsenek, ilyeneket lehessen képezni, a munkások és mesterek számára a külföldi vállalatoknál tanfolyamok, ösztön­díjak és a belföldi vállalatoknál gyakorlati idők szervezendők. Ezeket a tanfolyamokat és gyakorlati időket megszervezheti akár a munka-, egészségügyi és népjóléti -miniszté­rium akár a szakkamarák, akár a vállalatok és intézmények a minisztérium jóváhagyá­sával. A mtmika-, egészségügyi és népjóléti' mi­nisztérium a belföldi vállalatoknál, kama­ráknál és a munkaadód és munkásszakmai { egyesületeknél történő vizsgálatok alapján állapítja meg azokat a szakmákat, amelyek részére a -külföldi vállalatoknál ösztöndíjat szerveznek, valamint ezen ösztöndíjak idő­tartamát. Ezzel kapcsolatban kikérendő az ipar- és kereskedelemügyi minisztérium vé­leménye is. A jelölteknek a külföldi ösztöndíjakra és gyakorlati időkre való kiválogatása pályázat utján történik. Hogy a pályázatokon részt- veh-essenek, a jelölteknek a következő fel­tételeket kell teljesiteniök: a) románok le­gyenek, b) katonai kötelezettségüket telje­sítették, c) 30 évnél ne legyenek idősebbek, d) rendeiekezzenek mesterbizonyitvánnyal vagy munkakönyvvel, e) legalább három­éves gyakorlatuk legyen mesterségük foly­tatásában. A feltételeket Igazoló iratokon kívül a jelölteknek még egészségi és egy jó- magaviseletről szóló és erkölcsi bizonyít­ványt is fel keli mutatniok. A belföldi válla­latoknál való gyakorlati időre a kiválogatás ugyanolyan feltételek mellett történik, mint a külföldi ösztöndijakra. A vizsgát a munka-, egészségügyi és nép­jóléti' minisztérium által kinevezendő szak­emberekből osszeállitott bizottság előtt tartják meg. A vizsga- gyakorlati munkálat­ból és egy szóbeli vizsgálatból áll abban a mesterségben, amelyre az illető pályázik. A vizsga részletes feltételei a gyakorlati időre vonatkozó külön végrehajtási utasításban lesznek feltüntetve. A belföldi vállalatok, amelyek külföldi munkásokat tartanak alkalmazásban, az ér­vényben lévő törvények alapján, kötelesek a külföldi munkások tartózkodási engedé­lyeinek megvonása terhe alatt román gya­kornokokat alkalmazni megfelelő füzetessel és kötelesek biztositani szakképzésük lehe­tőségét. Azok a belföldi vállalatok, amelyek az állam, megye és községek számára megren­deléseket végeznek, hasonlóképpen kötele­sek gyakornokokat alkalmazni a szokásos fizetéssel, megkönnyíteni, ellátásukat, biz­tosítani szakképzésüket, a megrendeléseknek a munka — egészségügyi és népjóléti minisz­térium közbenjárására történő megvonásá­nak terhe alatt. A megkötött szerződések­ben kötelező módon fel kell tüntetni a gya­kornokok számát és azokat a szakmákat, amelyekre alkalmazzák őket. Az állami vállalatok és a szakkamarák kötelesek költségvetéseikben összegeket elő­irányozni román munkások és mesterek szakképzési céljaira. A törvény intézkedései nem elég világo­sak. A szerzett jogok tiszteletben tartását nem érintik, így iparosaink érthető aggoda­lommal várják a törvény végrehajtási uta­sításának kihirdetését. A törvény kihirde­tése után a kisebbségi iparostársadalom to­vábbi sorsia most már a végrehajtási utasí­tástól függ. Szőiö $wwéw§ teljes román szövege, magyar fordítása é? a tör­vény magyarázata 20 lejért kapható az Ellenzék könyvosztályában Cluj, Púra Until. Szőlőbirtoko­sokait, szeszgyárosokat, borkereskedőket érdekű törvény. Vidékiek *S 'eft küldjenek be pénzben, vagy posta bélyegben. Dani bá‘ mókái 36 leje« propaganda­kiadásban. A rádióból közkedvelt Hosszú Zoltán tréfáinak gyűjteményes kiadása az eddigi SS lejes kiadás helyett most rövid ideig 36 lejért kapható az Ellenzék könyv­osztályában, Cluj, Piaţa Unirii. Vidékiek 43 lejt küldjenek be pénzben, vagy posta- béivegbeu.

Next

/
Thumbnails
Contents