Ellenzék, 1936. május (57. évfolyam, 100-124. szám)
1936-05-17 / 113. szám
TAXA PO'-TALA IT.ATTTA I>, î\o„ i^x.ioy 1929. AftA 5 lE» »se biţ iiiii jgtjffi Efr. •• Szerkesztőség és kiadó hí varai: Cluj, Galeta Moţilor 4 Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: Piaţa Unirii 9 szám. — Telefonszám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTHA MIKLÓS Előfizetési 840 lej, — pengő, A árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 440) évente Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente 40 többi külföldi államokba csak a portókülönbőzettel több LVII. ÉVFOLYAM, 113. SZÁM. VASÁRNAP 1936 MÁJUS 17. îl Maki kai '«iu visszavonulását tegnap hivatalosan is beje- siníl 'lentették. A hónapok óta terjengő hir tehát bo'í szomorú valósággá vált. Mokkái Sándort be- tegsége visszavonulásra kényszeríti a vezető &iülo állásból, melyben nem csak egyháza, hanem • -n ; az egész erdélyi magyar kisebbség büszke ‘Ichj volt rá. A veszteséget kivételesen súlyosnak ■ ■W\ ■ kellene ereznünk akkor is, ha bővelkednénk bubi kiváló egyéniségekben. Makkai Sándort szel- inrü lemi képességei, karaktere, sokirányú tehet- S’ßsv sége ebben az esetben is predesztinálták volna Mm arra, hogy kisebbségi életünkben vezető sze- Mpn repet vigyen. Azt hihettük sokáig, hogy ezzel I a tehetséggel még beiéthaicetlan szolgálatnak kát fog tenni nemcsak egyházának, hanem *v> az egész erdélyi magyar népnek is, mely Mm mindinkább érezte, hogy ebben az élestá- J*»t tásu egyéniségben igazi vezetőt talált. Most üm minderről le kell mondani. A hivatalos jelen■ ‘(M lés, mely Makkai visszavon olását adja tudtul, végét vágja a reménynek. Nevetséges dolog volna, ha föl akarnánk los sorolni, hogy sajnos, olyan rövid ideig tartó -su vezető szerepében is milyen elhivatottságot Jra mutatott és milyen szolgálatokat tett népéin nek Makkai Sándor. A gyakorlati intézmények i'ßo egész sora tehet bizonyítékot vezetői képessége gének áldásos eredményeiről. De talán még ' nagyobb eredménynek tekinthetjük azt a szel- *1 lemet, melyet működésének minden terén v> érvényesíteni tudott. Ez a szellem a világosim ín meglátott transziloán szellem volt, mely Er- íb dély legjobb pillanataiban érvényesült min- ib dig s amely a türelmetlenség nélküli, megértő s a nagy távlatok mellett a helyi viszonyokkal szintén erősen törődő gondolkodásból szövődött össze s amely ennek a területnek virágzását egyedül teheti lehetővé. Makkai Sándor ezt a szellemet hirdette közéleti, publicisztikai és irodalmi munkásságában egyaránt. Ennek a szellemnek adott szárnyat és ékesszólást, ezt fejtegette borotvaéles vitatkozó késziséggel mindazokkal szemben, akik kicsinyes elfogultságokkal állottak útjába az 6 nagy távolságokat átfogó koncepcióinak. Fiatalos erővel és lendülettel állott azoknak élére, akik nem akarnak szüntelenül szomor- kodrü az adott helyzet fölött, hanem szélső erőfeszítés árán is uj életet igyekeznek teremteni a romok fölött is. És munkája nyomán mindenfelé kezdtek már fölsarjadzani ennek az életnek a csirái. Különösen eredményes volt a munkája az erdélyi magyar irodalom föUenditésében, melyben Makkai Sándornak már eddigi munkássága alapján is maradandó szerepet fog megállapítani a magyar irodalomtörténet. De. maradandónak indult a munkája minden téren, amely hatáskörébe esett. Kényszerű visszavonulása azért is látszik előttünk olyan különösen súlyosnak, mert ránk vár az örökség, hogy ezt a teremtő munkát szellemiekben és gyakorlatban egyaránt továbbfolytassuk. Remélnünk kell azonban, hogy Makkal Sándor betegsége nem lm: tartós és nem zárja ki, hogy később ugyanabban a szellemben vigye tovább a munkáját, amelyet nálunk annyi reményt keltőén és olyan eredményesen folytatott. Kivételes tehetségével bizonyára akkor is megtalálhatja működési területét, ha egészségi állapota arra kényszeríti, hogy a túlfeszített idegmunkát, mellyel püspöksége ideje alatt olyan pazarlóan bánt, ezután lehetőleg elkerülje. Erdély kisebbségi magyarságának és az erdélyi református egyháznak mindenesetre a legnagyobb mértékben hiányozni fog ez a munka, melyet annyira szeretett volna állandó értékképen besorozni tevékenységének kereteibe. Makkai Sándort pótolni a legnagyobb feladatok közé tartozik. De. az a szellem, melyet működésével teremtett, mindenesetre elő fogja segíteni, hogy a további munka útkeresésében ne álljunk teljesen iránymutató nélkül. con Diám cs Edén .! a c§ ülői Iliit C! Ilii mühödéseben állapodtak meg Az asigoi iíiilügyminiszler páffisi uija. — Gyarmatok újrafelosztásának kérdléséi «sksifa felveissi Ispán- — A kis álisnraok eiésgüleíleiísécge Sienffeü —— I. ...———I—■ I — Mussolini háborús kihívásnak tekintené a szankciók megszigorítását is  világpolitika eseményei változatlanul az angol—olasz ellentét jegyében folynak tovább. Ez az ellentét pillanatnyilag háttérbe szorítja Európa másik nagy és állandóan válságos problémáját, a német—francia ellentét kérdését is. Úgy látszik, hogy a földrészt fenyegető nagy válságok között az angol—olasz és német—francia ellentét belátható időn belül valósággal versengeni fognak az elsőbbségért. Esetleg párhuzamosan is fognak baladui, ami elkerülhetetlenül két, egymással élesen szemben álló nagy állam- csoport kialakulásához vezethet. Ha hozzávesszük a bolsevista Oroszország társadalom- forradalmi és hatalmi igényei által keltett ellentéteket, a kisebb erőtömbök közötti feszültségeket nem is számítva, akkor joggal állapíthatjuk meg, hogy a mai Európa valósággal dúskál a fenyegető problémákba^ És a nagy ellentétek szegélyén kisebb válságok fakadnak föl, melyek, hogy orvosi üíejezéssel éljünk, lokális tünetei a szervezet mélyében továbbfolyó kóros elváltozásoknak. Mussolini tegnap a legnagyobb eréllyel jelentette ki újra egy francia lap tudósítójának, hogy Olaszország ugyan a békét akarja és dolgozik a békéért, de ha sok áldozattal szerzett győzelme gyümölcsétől meg akarnák fosztani, készen áll az ellenállásra és szükség esetén teljes bátorsággal és minden erejével fogja megvédeni érdekeit. Nyilatkozatában célzott arra, hogy nemcsak a katonai szankciókat és a Szuezi-csat orna elzárását tekintené Olaszország háborús kihívásnak, hanem a szankciók megszigorítását is. Mussolini erélyes nyilatkozattételével egyidejűleg Eden angol külügyminiszter Parisban tárgyalt Flandin külügyminiszterrel és a jövő kormány fejével, Leon Blummel. S a mai francia helyzetre jellemző, hogy a Bíuinmel folytatott tárgyalásai jóval hosszabban tartottak, mini azok, melyeket Fianuinnel folytatott. A francia külügyminiszter ugyanis minisztersége utolsó napjait élt már. Hir szerint a mai államtanácson újra föl fog merülni a kérdés, hogy a nehéz európai helyzetre való tekintettel ne adja-e be a Sarraut- kormány lemondását még az uj kamara összejövetele előtt. Eden és Blum tárgyalásairól elterjedt hírek szerint a két vezető politikus között meglehetős összhang uralkodik a jövő külpolitikájára nézve. Élűmnek az az álláspontja, hogy az angol és francia demokrácia együttműködésének történelmi hivatása van s ezért a két országnak a jövőben is legnagyobb mértékben együtt kell tartant A párisi amerikaiak egyesületének ebédjén tegnap beszédet is tartott, melyben körvonalazta külpolitikai irányelveit. Hangoztatta, hogy a nagy forradalom hagyományaival szemben, melyek szerinte a háborúnak fölszabadító és forradalmi jelentősége is lehet, a francia szociáldemokraták Jaures nyomán ma végleg kigyógyultak minden ilyen hitből és politikájukból a háborús izgatásnak és bosszúnak még a gondolatát is kizárták. Ugyancsak a háborút elítélő röpira- tot bocsátott ki az angol munkáspárt is, mely azonban az Olaszország elleni megtorlások fenntartását, sőt megerősítését sürgeti. Ugyanakkor beszél arról is, hogy meg kell vitatni a gyarmati nyersanyagok újabb elosztásának a kérdését, de jellemzően angol motion, egy szóval sem említi, hogy a gyarmatok újabb elosztása is összhangban állana a szociáldemokrata pártok eddigi elveivel. Viszont Olaszországból, ahol jól tudják, hogy mi érinti ma különösen érzékenyen az angolokat, azt jelentik, hogy a gyarmatok újraelosztásának kérdését Japán fogja közelebbről felvetni s az errevonatkozó igényeket, különösen Németországgal kapcsolatban, minden valószínűség szerint támogatni fogja az olasz kormány is. A nap eseményeihez tartozik a berlini jelentés, hogy Németország valószínűleg esak a népszövetségi tanács május 15.-iki ülésszaka után fog választ adni az angol kérdőívre. A halasztás annyit jelent, hagy Berlin fönntartja a lehetőséget arra, hogy az események fejlődése szerint közeledjék London vagy Róma felé. Ugyancsak a tegnapi nap eseménye, hogy Gautemala amerikai köztársaság kilépett a Népszövetségből. A kilépés ténye magában nem nagy jelentőségű, de jellemző az elégületlenségre, melyet a kisállamok a Népszövetség működésével szemben tanúsítanak. LONDON. (Az Ellenzék távirata.) A Sir Eric Phipps berlini angol nagykövettől folytatott megbeszélései során Hitler rámutatott arra, hogy az angol kérdőívre a német választ csak később fogják átnyújtani. Valószínűnek látszik, hogy a német kormány még a válaszadás élőét meg szeretné ismerni az uj francia kormány szándékait. Azt hiszik, hogy Hitler az angol kormány egyik tagjával szeretné a tárgyalásokat lefolytatni, hogy a tanácskozások ne a követek utján, hanem közvetlen formában történjenek meg. A Reuter-ügynökség szintén azt jelenti Berlinből, hogy Hitler a legutóbb hozzáintézett angol kérdőívben ^glaltakra vonatkozólag a feleletek elhalasztását határozta el. Ennek az oka a jelentés szerint valószínűleg Hitlernek abban a kijelentésében keresendő, amely szerint a mai helyzet bizonytalan és változó, ezért határozott feleleteket a német kormány a kérdésekre még nem adhat. Az olasz kérdés LONDON. (Az Ellenzék távirata.) A konzervatív párt parlamenti képviselői a csütörtöki ülés után elhatározták, hogy közelebbről kérdést intéznek a kormányhoz az Olaszország ekeni szankciók ügyében. A Morning Post szerint az angol konzervatív párt többsége a szankciók ellen foglal állást. Mer lirisilM Angliával RÓMA. (Rador.) A Havas jelenti: Olasz felhatalmazott körök úgy értesültek, hogy a nemzetközi munkakonferencia júniusi ülésszakán a japán delegáció szóba fogja hozni a gyarmatok ujraszétosztásának kérdését. Az olasz kormány kedvezne ilyen tervnek, mert a német pretenciókat indokoltaknak tekinti. A japán kezdeményezést mindenesetre szimpátiával fogadták Rómában. GENF. (Rador.) A norvég külügyminiszter tegnap a genfi rádión át a következő nyilatkozatot adta: Hosszas tárgyalások után az abesszin viszály ügyében csupán komprommisszumra jutottak. Én nem vagyok megelégedve. A határozathozatalnak majdnem egy hónappal való elhalasztása sajnálatos. A jövő tanácsülésig sok minden fordulhat elő. Azt hiszem, hogy nem volt szerencsés gondolat az ülést elhalasztani, mert ebben az esetben a tanácsnak azonnal döntenie kell, akár a szankciók meghosszabbítása, akár azok felfüggesztése mellett. A jelenlegi határozatokkal inkább a szankciókat alkalmazó államok megkárosítását érik el, mint Olaszországét. Anglia és az olasz leleplezés A Daily Herald a következő részleteket közli a vád felől, metyek az olasz kormány és sajtó Anglia ellen emeltek a dum-dum golyóknak Abesszinia számára való szállítása ügyében: „iDr. Martint, Abesszinia londoni követét, kormánya megbízta, hogy vásároljon fegyvereket és muníciót. Martin többek között ajánlatot kapott egy Gustav Mezler nevű volt ezredestől, aki 3 millió „puha fémből készített liegyü golyót“ ajánlott fel. A rendelés létrejött, de az ezredes eltűnt, mihelyt a rendelőokmányokat aláírták s a rendelt golyó- szállitmány máig sem érkezett meg rendeltetési helyére. Az angol kormány által indított vizsgálat megállapitóttá, hogy az egész insz- cenálás volt a célból, hogy az olasz hatóságoknak bizonyítékuk legyen az angolellenes propaganda alátámasztására. Az abesszin követ kijelentette, hogy visszaéltek járatlanságával fegyverkezési téren, mert nem tudta, hogy a puhafémhegyü golyók dum-dum lö- vegeket jelentenek. Megállapítást nyert, hogy Martinnak bemutatott mintaanyagok egy vadászgolyókat gyártó üzemtől erednek és nem egy municiógyártól. A titokzatos Mezler ezredes eltűnése után az olasz kormány azonnal birtokába lépett a látszólagosan kompromittáló okmányoknak. ........ .....—............................... ......... Bethlen Isivén gróf tárgyalásai Becsben BUDAPEST. (Az Ellenzék tudósítójától). Magyar politikai körökben nagy feltűnést keltett a „Magyarság“ cimü lap híradása. A lap közli, hogy Gróf Bethlen István pénteken este Béesbe utazott és szombaton folytatja útját Róma felé, ahol keddig fog tartózkodni és csak szerdán tér vissza Magyar- országra. Bethlen külföldi utazása alatt az osztrák és olasz vezető körökkel folytat megbeszéléseket