Ellenzék, 1936. május (57. évfolyam, 100-124. szám)

1936-05-16 / 112. szám

I I Jt< T9 36 taifas 16. ELKENTÉK I m. t Erdély egyik legkitűnőbb tudását veszítette Csutak Vilmos halálával Adatok a hitig nő tudós munkás életéből. — Hogyan szervezte meg a Székely Nemzeti Múzeumot? ~n, a'._ Egy ragyogó tavaszi nap . ©gy kellemes gyalogút ... de Ez tökéletesen megved a, leégés ellen, a bort kel­lemes hűvösen, *ns»en tartja és felszivia a lolos­izzadságot. NIVEA-CREME ... Lei 1 7.- - Le» 77.- NIVEA-OLAJ . Lei 26.- - Lei 80v CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) Egész Erdély magyarságát mélyen megrendítette az a lesújtó hir, amely jelenti, hogy Csutak Vilmos, a székely kulturális életnek egyik erőteljes oszlopa, a Sft. Gheorghe-i Mikó-koi- Jégium és a Székely Nemzeti Muzeum igazga­tója tegnap reggel1 7 órakor agyvérzés követ­keztében hirtelen meghalt. A hir érdélyszerte a döbbenet erejével hatott, hiszen Csutak Vilmosban a székelység, az erdélyi tudomá­nyos élet és az erdélyi reformátusság egyik önfeláldozó és fáradhatatlan munkása szállt sírba, akinek elvesztésével pótolhatatlan ür támad a székely nemzeti öntudatot és tudo­mányos képzettséget képviselő erdélyi köz­életi nagyságok soraiban. Megható az a részvét, amellyel az ismerő­sök adóznak a hirtelen elhunytnak és mély az a fájdalom, amelyet a barátok éreznek az elvesztett jóbarát miatt CSUTAK VILMOS ÉLETRAJZA Csutak Vilmos 1878 november 6-án szüle­tett Zágonban. Apja, Zágorni Csutak Sámuel ás anyja, Bitav Csákány Juliánná székely ne­mes szülők gyermekei. Csutak Vilmos az elemi iskola hat osztályát szülőfalujában, Zágonban végezte, majd a Sf. Gheorghe-i' gimnázium diákja lett. 1898 szeptember 3-án iratkozott be a helybeli egyetem bölcsészeti karának történelmi és latin szakcsoportjára. Szegény család gyermeke volt, de fáradha­tatlan tudásszomjával gazdag lelki kincsre tett szert. Már az első évben ai kultuszmi­nisztérium által szokásos, évenkénti 8 darab 90—90 korona jutalomdijból megszerzi az ägyiket. A harmadik félévben 600 korona ál­lami ösztöndijat kapott és ezzel az ösztön­díjjal végezte tanulmányait. Rákóczi kora ér­dekelte különösképen a; nagy igyekezető egye­temi hallgatót és a hatodik félévben „Rákóczi forradalma Erdélyben“ cimü történeti dolgo­ztát a Magyar Tudományos Akadémia a ,Magyar Történeti Emiékek“ egyik sorozatá­val jutalmazta. Tanulmányai kiegészítését az Országos Levéltárban, az Erdélyi Muzeum evéltárában és városunk levéltárában szerez- e meg, ahol hosszú órákat töltött a régi ok- ratok, sáTgult foliánsok tanulmányozásával1, vedvelt tanítványa volt Szádeczky Lajosnak, >z egyetem akkori történelmi professzorá­nak. Csutak — Szádeczky egyik fiának nevelő­le volt különben és igy a nagytudásu pro- éssz orral állandó kapcsolata óriási mérték­jén szélesítette látókörét. Az egyetem elvégzése után a Sf. Gheorghe-i Mikó gimnázium latin és történelem szakos dnára, majd igazgatója lett. Az 1870-es évek >en épült gimnáziumnak, rendkívül tevé­keny munkássága, által, anyagiakban és er­kölcseikben igen nagy hasznára volt. Az ő ír de me, hogy a. mai nehéz időkben is szeré- lyen, de mégis gyarapodott az intézet fenn- artására szükséges anyagiakban. A SZÉKELY NEMZETI MUZEUM ÉLÉN Az 1910-es években építették meg Kós Ká- •oly tervei szerint a Székely Nemzeti Mu- :eumot, amelynek igazgatója lett, A muzeum í háborús években elvesztette tudományos elentőségét, miután katonai-kórháznak hasz- láliták fel. Az épület a világháború alatt any- jyira megrongálódott és a. tudományos cél kzempontjából annyira alkalmatlan lett, hogy iavittatási költségek hijján, kénytelen volt kapuit bezárni, A háború után, ha a leg- izükösebb keretek között is, de ismét neg kellett nyitni a közönség számára. Elő- izör az olvasótermet rendeztette be Csutak /Hmos, majd megnyitotta a régiségi osztályt s, amelyen különösen őskori szerszámok, rarei fegyverek keltettek nagy feltűnést. Se­gélyalapok nem voltak, látogatási dijat pedig i törvény értelmében nem volt szabad szed­ik A véletlen jött Csutak Vilmos segítségére, iki kiváló alkalmazkodó képességével ki is lasználta az adózó alkalmat. (Ferdinánd ki- •ály, aki nagy érdeklődést tanúsított minden­kor a régiségek iránt, egy alkalommal meg- étogatta a Sf. Gheorghe-i tiszti lovas iskolát, írflsov felől, útja a muzeum épü'ete előtt ve­tteti el, amelynek impozáns külseje magára mnta a király figyelmét. Érdeklődött az épü- et rendeltetése iránt, majd bejelentette, hogy közelebbről meglátogatja a múzeumot.) FERDINÁND KIRÁLY LÁTOGATÁSA A muzeum olyan szerény kerelek között nüködött, hogy még vendégkönyve sem volt. Néhány lapot főzetett díszes kötésbe és ami­kor őfelsége amuzeum régiségtárának meg- ekintése után távozni készült, Csutak Vil- nos a vendégkönyvet tartotta elébe. A királyi átogató beleírta nevét a vendégkönyvbe, nrajd kérdést intézett az igazgatóhoz. Az uralkodó és Csutak Vilmos között a kö­vetkező beszélgetés folyt le: — Miből tartják fenn a múzeumot? — Csak az Úristen kegyelméből, mert a törvény megtiltja, hogy belépti dijat vegyünk a látogató közönségtől — felelte az igazgató. — Hiszen akkor ez az intézmény, amely­nek régiségi osztálya különös figyelmet érde­mel, nem szolgálhatja zavartalanul rendelte­tését. — ??? Ferdinánd király ekkor nagyobb összeget utalt ki a muzeum berendezésére és fenntar­tására. Itt azonban még nem ért véget a ki­rályi kegy, mert amint az uralkodó a tiszti iskolába visszatért, napiparamcsban rendelte el, hogy az iskola növendékeinek látogatniok és alaposan, ismerniük kell a múzeumot. Ké­sőbb a kultuszminisztérium által is elrendelte a középiskoláknak, hogy látogassák a mú­zeumot. TUDOMÁNYOS MUNKÁSSÁG A’ muzeum fejlesztése érdekében rendkívül sokat fáradozott. Az ő érdeme, hogy László Ferenc ásatásai folytán napvilágra került értékek — amikor értékes1 festett keramikai leletekre bukkantak — a muzeum tulajdoná­ba jutottak. ö fedezte fel az egyik erdélyi főúri csa­lád kallódásnak indult családi levéltárából az egyetlen székely rovásos írásos ábécét, amely a XVII. századból származik. A Mikes-család csesztai levéltárában rátalált az 1704-i Alba-Iulia-i országgyűlés eddig még ismeretlen végzéseire. A muzeum kép­tára főleg a Barabás- és Gyárfás-képekkel gyarapodott. A háromszéki ősi székely családokra vo­natkozó adatokat is gyűjtötte a különböző levéltárakban. Magyar történeti korok közül különösen a Rákócziak kora érdekelte. Rá­kóczi Ferenc szabadságharca, a Rákóczi forradalom után Moldovában bujdosó ma­gyarok története és gróf Bethlen Miklósnak, az erdélyi kancellárnak életrajza voltak GLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától). Az nj ipartörvény életbeléptetésével egyidejűleg, mint már közöltük, megszüntették az ipar- testületeket. ötven éve működnek a csatolt területeken az ipartestületek s most, hogy egynapról a másikra becsukták ajtaikat, az iparos társadalom alig tudja, mihez kezd­jen. Egyedüli védőszerve volt eddig ez az intézmény az iparosságnak s most, hogy megszűnt, úgy érzik magukat, mintha ott­honukat veszítették volna el. Az ipartestiiletck szerepét a munkakama­ráknak lenne hivatásuk átvenni, de az újonnan megsze3*vezett intézmény teljesen idegen az iparosság előtt és ennek műkö­désétől semmi jót sem várnak. Már akkor, mikor az ipartestületek meg­szüntetésének hire először szárnyra kelt, mozgalmat indítottak az iparosok a kézmű­ipari kamarák létesítése érdekébn. Ennek a mozgalomnak azonban nem volt sikere S azok a dolgok, amelyekről érdekes Írásokat hagyott hátra. Az utóbbit azonban nem tudta befejezni két embernek is sok elfog­laltsága miatt. Tulajdonképpeni szépiroda­lommal csak pályájának első fejezetében foglalkozott, de később abbahagyta, jobban érdekelték a kódexek, a különös rajzu ok­iratok és régi levelek. Legfontosabb müve a Székely Nemzeti Muzeum ötven éves ju­bileuma alkalmával kiadott Emlékkönyv, amely a székely nép irodalmával, történel­mével, a székely földdel és más, a székely- ségre vonatkozó adatokkal foglalkozik. CSUTAK VILMOS, AZ EMBER Csutak Vilmos valóságos rajongója volt a székely népnek. Derült optimizmusa és soha nem csüggedő akaratereje nagy és fon­tos tettekre sarkalták. Lankadni nemakaró tevékenysége és bámulatra méltó alkotóké­pessége, nagy értékű szervezőerővel páro­sulva, egy cél körül csoportosultak: megvé­deni, erőssé tenni a székelységet és az őt megillető kulturális magaslatra emelni. Izig- vérig székely ember volt, tetteiben követ­kezetes, aki célja elérése érdekében, min­dent megragadott, ami terve megvalósítá­sára alkalmasnak kínálkozott. Mint a refor­mátus egyházkerület tanácsosa fáradhatat­lanul dolgozott a reformátusság érdekében. Akinek valamikor a legcsekélyebb kapcsola­tuk is volt vele, felismerték benne a min­dent a közért elv emberét, aki a segíteni és használniakarás kimerithetetlen forrása volt. A székelység igazi mindenese, sokoldalú épitő, a tettek ember, tisztult, politika- mentes világnézetű értelmiség volt. Temetése szombaton délután lesz. Test­ben eltávozik a barátok, az ismerősök, a baj társak közül, de lelke közöttünk él és élete küzdelmes kisebbségi életünkben kö­vetendő példaként áll minden generációk számára. Legyen emléke áldott! Zsibói Béla. igy most nincs se kézműipari kamara, se ipartestület. Uj iparos-szervezet Ilyen körülmények között uj mozgalom indult meg, mely az ország iparosságának uj alapon való megszervezését vette tervbe. Samoil szenátor áll ennek a mozgalomnak élén, aki az ország iparosságának nemzeti­ségre és fajra való tekintet nélkül őszinte barátja. Samoil elnöke a Romániai Kisipa­rosok Országos Szövetségének, amelynek minden városban és igy városunkban is fiókja van. Amig az ipartestületek életben voltak, a csatolt területeken ezek a fiókok nemigen működtek. Most azonban országos mozgalom indult meg ezeknek a fiókoknak megerősítésére és életképessé tétele érdekében. , Samoil szenátor Moldovan Anton, volt ipar- testületi elnököt kérte fel a szervezkedés keresztülvitelére. Moldovan, akinek a helyi iparosok előtt nagy érdeme van, vállalta is ezt a munkát. A közel jövőben erős mozgalom indul »neg a helyi iparosoknak az országos szö­vetség kebelébe való tömörülése érdeké­ben. Egyelőre csak általános szervezke­désről van szó, később szakmák szerint Is szervezkednek, irodahelyiséget és gyü- léstermet bérelnek, állandó és az ipari kérdésekben jártas tiszt­viselőt állítanak be, hogy az iparosoknak ügyes-bajos dolgaikban segédkezzen. Kiket jelölt az iparosság a munkakamarába? Párhuzamosan ezzel a mozgalommal a munkakamara ipari osztályában is erís szervezkedés folyik. A munkakamara ügyeit jelenleg kinevezett időközi bizottság vezeti. A közeljövőben meg kell tartani a mun- kanxarai választásokat és a kamara iparos tagjai arra törekednek, hogy bár a ka­mara vezetésében a munkások vannak túlsúlyban, mégis megfelelő módon vehes­senek részt az ügyek intézésében. A közeli választásokon igy elnököt kell vá­lasztani a kamarának. A legkomolyabb je­lölt Jumanca, volt szociáldemokrata kép­viselő, kinek megválasztása bizonyosra ve­hető. Hir szerint Bucoveami liberális kép­viselő, a jelenlegi időközi bizottság elnöke is be fogja nevezni magát az elnökségre. A győzelemre azonban aligha lehet reménye, mert nem is tagja a munkakamarának, ha­nem csak az iparkamarának. Az ipari osz­tály is elnököt fog választani. Erre a tisztségre minden bizonnyal Mol­dovan Aotont választják meg és megvá­lasztását valószínűleg a szocialista kis­iparosok is támogatják. Ellenőrizhetetlen hirek szerint az ipartestü­let legutolsó elnöke Farkas Andreiu is vál­lalni fogja az elnöki tisztségre való jelölé­sét. Azonban a siker minden kilátása nél­kül, mert ő már elnöke a Román Kisiparo­sok- és Kereskedők Szövetségének és ez a két elnökség egymással összeférhetetlen. Az Ipartestületek felszámolása A helyi ipartestület felszámolása folyamat­ban van. Amig ez a felszámolás tart, senki- sem kaphat iparengedélyt és egy tanonc sem kaphat munkakönyvét. Ebből alapos bonyodalmak keletkeztek. Néhány iparos és felszabadult iparossegéd közigazgatási peri akar inditani, mert a késedelemből anyagi káraik származtak. Egyelőre nyitott kérdés még az, hogy mi lesz az ipartestület jelenlegi tisztviselői ka­rával. Bár az iparostörvény a szerzett jogo­kat nem érinti az ipartestüleiek utóda a munkakamaşa nem szándékszik a tisztviselőket átvenui és a munkatörvény alapján akarja őket elbocsátani. Ennek pedig a munkakamarára nézve sú­lyos következményei lesznek, mert ha a tisztviselők nem kapják meg a szolgálati szabályzatban előirt végkielégítési összege­ket, pert fognak inditani a munkakamara, il­letve a munkaügyi miniszter ellen. A helyi ipartestület feloszlatása még egy pert idézett elő. Az ipartestület elöljáró­sága ugyanis a feloszlatás előtti utolsó ülé­sén a testületi székház földszintjén levő egyik üzlethelyiséget és az emeleten levő nagy gyüléstermet 15 évi időtartamra havi 590 lej bérért bérbeadta a Román Iparosok- és kereskedők Szövetségének, hogy ezáltal a jogutódot, a munkakamarát befejezett té- nyék elé állítsa. A munkakamarának, azon­ban más tervei vannak az ipartestületi szék­házzal. Még egy emeletet akar az épületre huzatni, hogy a munkakamara összes he­lyiségeit itt rendezze be. Az a bérszerződés azonban amit az elöljáróság kötött ennek a tervnek kivitelét megakadályozza. Zavarja ez a bérleti szerződés az ipartestületet ter­helő bankadósságok törlesztését is. Az adós­ságokat ezután már csak az épület haszná­ból lehet törleszteni s miután a szerződés az épületnek egyharmadrészét vette el, a mun­kakamara elesik a bérjövedelmektől. Sérel­mes ez a bérszerződés a hitelező bank szem­pontjából is és ezért úgy a munkakamara, mint a hitelező pénzintézet a bérszerződés megsemmisítését fogják kérni. masakkal telt autóbuszt gázait el a tolató A pálya©? ©©ndafferasás® okozta a tragédiát BUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata.) Tegnap Craiova külvárosában borzal­mas autóbuszszerencsétlenség történt. A 10. számú autóbusz, amelyet Zido Iosif soffőr vezetett, a vámon kívül át akart kelni a vasúti síneken. Ebben a pilla­natban egy tolató mozdony futott be és az autóbuszt elütötte. A mozdony a gép­kocsit összezúzta. Súlyosan megsérültek az utasok közül Cidroiu ezredes, Mihai- lescu csendőrhadnagy, Manóié Pribeaim jegyszedő, Smaradescu Floarea Draga- san-i lakos és Schwartz Mina Craiova-i lakos. A vizsgálat megállapítása szerint a szerencsétlenséget Pârjol pályaőr gondatlansága idézte elő, aki a kapott uta­sítás ellenére sem eresztette le a sorompókat. A súlyosan sérült utasokat kórházba szállították. Közülük ketten a halállal vívódnak. Uj alapokon szervezkedik az Iparos-társadalom Erős küzdelemre van kilátás a munkakamarai válasz­tásokon.— Bonyodalmak az Ipartestület felszámolásánál I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents