Ellenzék, 1936. május (57. évfolyam, 100-124. szám)

1936-05-01 / 100. szám

X i - TAXĂ POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No, 141.163/19*9. 0? ARA 3 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, C*l^ Moţilor 4 Fiókkiadóhivetal és könyvosztály: Piaţa Unirii 9 »zim. — Telefonsaim: 109, — Levélcím: Cluj, postafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTHA MIKLÓS { Előfizetés áriak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 440j évente 840 lej, — Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente 40 nínffií A töhhi nllamokba cwk a rvortókiilönbozetrel több •IXVai/VII. ÉVFOLYAM, 100, SZÁM. PÉNTEK 1936 MÁJUS 1. Szamom játékok ■serkennek szorgalmasan egymás nyomába, lapról-napra olvasunk föltűnő öngyilkossá- okat: jelentős személyiségek dobják el az .létükét. Igaz, hogy a tavaszkor sűrűn bur- ánzó öngyilkosságok során eddig is akadtak lyanok, akik neve és esete fölöd nem siklott l közömbösen az újságolvasók szeme. Május tem csak a fiatal szenvedőket dönti kétség­be, hanem a férfikor delén tönkremenő ele­iteket is. Valóban már nem újság többé. Ami 'gyedül szemet szúr most, hogy egyre inkább zaporodik a hatvan éves öngyilkosok jegy­éke, akik még dolgozni szeretnének és akik- ick könyörtelenül távozni kelt valami mó­lon a munka tüskés mezőiről: nyomorogni >agg meghalni. Nem az ifjak és az erők tel­ében letörtek vagy az aggastyánkor nélkü- özései és betegségei elől érthetően menelcű- ök öngyilkossága ejt gondolkozóba, hanem :özbül, mint uj fekete mellékfolyó, a hat­vanasoké, mert most ez a köz kérd és és ez a eNemző tünet. A lélek még nem aszott meg, 4 1 civil nemzetközi íáffgyeiásQlkl&iasa már m&m FIomscIIes képviseli Francia- ország©’!. —• ICét üüppssl elSiaíiaszáoléálc a iiésinelekkez isaiázetl angol kérdőív áradását Cáfolják a hírt, togy üémetorsxág csapatokéit össz­pontosítani az osztrák határ mentán \hogy meg ne álljon egy percre. A napokban az osztrák időkből Cernoviti- S ban maradt és köztiszteletet élvező építész ; vetette öregségét a rohanó gyorsvonat elé. Levele valósággal vádirat, amely nem habo­zik például Vaida miniszterelnökségének kó­sza ígéreteit is szóvá tenni. Ez a nagy vál­lalkozó építette legutolsó műveként Cerno- viti-ben a légi kikötőt. — Huszonegymillió követelése volt és ebből hzssan csak hetet tudott idegemésztő küzdelmei. é: vagyon- emésztő kijárási költségek árán kicsikarni. Megrohanták a hitelezők és végrehajtók. A halál torkában kegyelem nines többé. A be­csületes vállalkozó az utolsó 2 ezer lejét is nekik fizette ki. Végül nem bírta tovább ér­zékenysége, sem a jólétből a nyomorba zu­hanást, sem a becsületes névnek a csődbe kerülését. A száguldó guillotrn aztán megol­dotta szépen az összes függő kérdéseket. A magyar fővárosban megölte magát Szá­llíts Zoltán, aki valamikor közismert, sőt hatalmas személyiség volt a Székelyföldön. Alig, hogy elvégezte jogi tanulmányait, rend­őrkapitány lett szülővárosában, majd polgár­mester, ellenzéki képviselő, ügyvéd, társa­dalmi tekintély. Mindent kivívott, ami fé­nyessé teszi az úgynevezett vidélci pályafu­tást. Aztán szerepet követelt a világtörténe­lem és elfujta, mint a falevelet, Szakáts Zol­tánt a magyar fővárosba. Fáradt szerény­ségével és tisztaságával, elhamvadt és lemon­dó erőkkel már nem tudott szilárd talajt sze­rezni szétfesfö cipőinek. Az idő rátette má­zsás nehézségeit. Kimerítve a rokoni és ba­ráti kör részvétét, nem volt más útja, csak a halálba. Megrázó a pár sor, amelyben előbb jogászi pontossággal és közigazgatási rend­szereiddel tisztázza tette körülményeit, majd I elsóhajtja élete lírikus regényét: Elvesztet­tem ^ nyugdijamat, egészsége­met, hitemet, nem volt mi mást csináljak. Meg kell rendülni a velőnek is. Íme, olvashatjátok ezeknek és más többi hatvanéveseknek szomorú játékát. Az uj álla­mi élet diadalmas feszülésében a gazda­sági bajok könyörtelen helyzeteket bonyolí­tanak s elsősorban az öreg kisebbségi szár­mazék pusztul el, aki még a régi közgazda­ság erkölcsével és rendszerével akarja irányí­tani és végezni az élet utolsó felvonását, ezért könnyű Idsemmizni. A dráma váratlanul és erőszakosan „jelbomlilc“. És ime a földön­futóvá lett régi ember balsorsa, ki hasztalan hivatkoznék tevékeny múltra és elformulázoit jogokra, lassanként idegenné válik saját test­vérei között. Tévedés kinni, hogy a régi ér­demet és az uj vértanuságot megbecsülik a fűzfa-magyarok. A történelem ismer törvé­nyeket, de az élet csak a pillanat szabályait és elveit ismeri el: Ez a mostani élet így még könyörtelenebből nyom és zúz, mint a len­dület utolsó száz éve alatt. Az öreget emig­ránsként kezeli. ■A francia választások ügyében a népfrontban résztvevő legnagyobb polgári párt tegnap olyan határozatot hozott, amellyel, ha váratlan meglepetés közbe nem jön, egy­előre tisztázódott a választási helyzet. A baloldali polgáriak legnépesebb csoportja, a Daladier vezetése alatt álló radikál-szocialista párt elhatározta, hogy betartja azt a meg­állapodást, melyet a néparcvonal kialakulása érdekében a szocialistákkal és kommu­nistákkal kötött A határozat minden valószínűség szerint a népfront végleges győzelmét jelenti. Viszont, amint az események alakulnak, a népfront győzelme alighanem lehetet­lenné fogja tenni a Sarraut-kormány hatalmon maradását. Ennek a kormánynak ugyanis több tagja, köztük elsősorban Flandin külügyminiszter középpárti vezető egyéniség, aki a népfront által megszabott orientációjú kormányban nem tarthatná meg a tárcáját. Sőt, ma már körülbelül az is bizonyosnak látszik, hogy nem is a radikál-szoclalisták élén álló Daíaőter íofeja megalakítani a jövii*- kormányt, hanem a szocialistákra, mint előrelát­hatólag legnagyobb pártra hárul az ezirányu vezető szerep. Tegnap már Leon Blum kormányáról beszéltek Párlsban. Blum azonban még nem gyógyult ki betegségéből, me­lyet a pár hónap előtt ellene intézett merénylet okozott, ezért kijelentette, hegy kor­mányalakításra a maga személyében nem hajlandó. Helyette Vincent Auriol, a szociál­demokrata párt pénzügyi szaktekintélye szerepel a jövő konnányelnök-jelöltek között vezető helyen. A radikál-szocialisták döntése előtt Flandin még ajánlatot tett egy hew- társasági, polgári összefogás létrehozására. Daladier azonban visszautasította az aján­latot. A népfront kormányra kerülésének hírére a párisi tőzsdén zuhanni kezdtek az értékpapírok, köztük vezető helyen a Francia Bank részvényei, melyek értékükből teg­nap megint 60S frankot veszítettek. A népfront-kormány pénzügyi politikája^ ugyanis előreláthatólag élesen szembe fog kerülni a Francia Bank eddigi pénzügyi politikájával és minden valószínűség szerint megkísérli a trösztök elleni harcot is, ami a választási jelszavak élén szerepel. Külpolitikai szempontból az uj külügyminiszter személye érde­kelné leginkább a világ közvéleményét. Beszélnek Herriot-ról, akit azonban a szocialis­ták nem nagyon szeretnek, valószínűbbnek Iáiszik, kegy Daladier, vagy Bergery kerül­nek ebből a szempontból előtérbe. A Berlinhez intézendő angol kérdőív, melynek átadását eredetileg tegnapra tervez­ték, csak holnap vagy hoinapután kerül a német birodalmi kormányhoz. A kérdőív vég­leges szövegének megállapítása láthatólag nagy fáradságába keni! a londoni kormány­nak. Legújabb jelentések szerint a németekhez intézendő kérdéseket három pontban lehet összegezni. Egyik Németország álláspontja iránt érdeklődik a Népszöveséggel szem­ben, a másik Németország állásfoglalását akarja tudni a nyugati államok biztonságának kérdésében, a harmadik ugyanerre az állásfoglalásra kiváncsi Kelet- és Közép-Európa államainak biztonsága kérdésében. A gyarmati kérdést és az Oroszországhoz való viszony kérdését előreláthatólag nem veszik be a kérdőívbe. Az elsőt diplomáciai tárgyalásokkal, a másodikat a megerősített Népszövetség alapszabályainak érvényesítésével szeretné London megoldáshoz juttatni. _ Az osztrák kérdés tegnap megint nyugtalanító hullámzást okozott a külpolitika vizein. Az a hir terjedt el, hogy az osztrák határ mentén erős német esapatösszevoná- sok történnek, amire Ausztria szintén csapatösszevonásokkal válaszolt. Berűnből rövi­desen rosszakaratú és otromba kutmérgesési kísérletnek bélyegezték a hírt, az osztrá­kok csapataik határvidéki megerősítését szintén a tavasszal szokásos gyakorlatokkal igyekeztek megmagyarázni. A Reuter-ügynökség tudósítójának kijelentették Berlinben, hogy csak természetes, hogy az alpesi ezredek az Alpesekben gyakorlatoznak. Bécs ha­sonló magyarázatokkal szolgált. A nyugtalankod ók a Reuter-jelentés után megállapít­hatják, hogy minden úgy történik, ahogy történnie kell, csak idegességük magyarázza félre a tavaszi hadgyakorlatokat. Csökönyös kételkedők azonban gondolnak arra is, hogy a rémhírek terjesztésének diplomáciai céljai is lehetnek, mert döntő események közötti szélcsendben, eddigi tapasztalatok szerint, az ilyesmi rendesen elmaradhatatlan. Anglia kérdései a németekhez LONDON. (Rador.) Az am goi miniszterta­nács tegnap foglalkozott a Berlinbe pénte­ken vagy szombaton elküldendő kérdőív pon­tos szövegének megállapításával1. A miniszter- tanács még nem tudott dönteni a Berlinbe küldendő jegyzék végleges szövege fölött. A kérdőív elsősorban az alábbi három fonltos kérdést tartalmazza: 1. Mi a szándéka Németországnak a Népszövetséggel kapcsolatban és kivánja-e, hogy a népszövetségi alapokmányt fügaeHe- nitsék a versaill'esi szerződéstől? 2. Hogyan látja Németország a nyugati ál­lamok biztonságának a problémáját? 3. Milyen magatartást foglal el Németor­szág a keleti biztonság kérdésében? A min'sztertanács még mindig nem dön- I tött afölött, hogy a Berlinbe küldendő jegy­zékbe a kérdések közé felvegye-e a gyarmati egyenlőség kérdését is és megismerhesse e tekintetben Németország álláspontját. De a Foreign Office gyarmati szakértői minden cáfolat e’lenére máris tanulmányozzák azt a kérdésit, hogy milyen gyarmatokat engedhet­ne át Angia a németeknek, amennyiben to­vábbra is kitartanak gyarmati követeléseik mellett. Hangoztatják azonban, hogy a Né­metországnak átengedett gyarmatok inkább szimbóíikus, mint gyakorlati jelentőséggel bírnának, mint mindössze az Aranypart, a I Sierra-Leona és Nigeria egy részének átenge- 1 déséröl lehetne szó. Kiszivárgott hírek sze- j rint a kormány több tagja hajlandónak mu- ' tatkozik, hogy Anglia gyarmatokat engedjen I át Németországnak. Olaszt cáfolatok RÓMA. (Az Ellenzék távirata.) A római i kormány hivatalosan cáfolja, hogy megbi- i zottat küldött volna Londonba az angol kor- I mánnyal való tárgyalásra. Ugyancsak hiva- I tálasán cáfolják azt is, hogy Németország i közvettő szerepet vállalt volna Anglia és ( Olaszország között az olasz—abesszin kér­dés megoldása érdekében. Cáfo’ják még, hogy Victor Emánuel királyt legalább is egyelőre. Abesszínia császárának kiáltják ki an olasz csapatoknak Addis-Abebaba való bevonulá­sakor és cáfolják végül, hogy Lengyelország csatlakozni fog a Rómában kötött olasz— osztrák—magyar egyezményhez. Mi az olaszok álláspontja? RÓMA. (Az Ellenzék távirata.) Olasz lapok nyilvánvalóan beavatott helyről a gyarmati kérdésekkel kapcsolatban a következő közle­ményt teszik közzé: — Az angol alsóházban ismételten kifeje­zést aditak annak, hogy Anglia nem szán­dékszik lemondani mandátumairól. Ez az állítás bizonyos megá'lapitást tesz szüksé­gessé. Elsősorban a mandátumok a Népszö­vetség tulajdonait képezik és ennek követ­keztében visszavonhatok. Ami Olaszországot illeti, megjegyzendő, hogy a mandátumok közös győzelem eredményei, amihez Olaszország 672.000 fia halálával és 100 milliárd Ura költséggel járult hozzá. Volt szövetségeseivel szembeni lojális ma­gatartása következtében Olaszország kényte­len volt Abesszínia felé orientálódni, ahol számos támadás tette indokolttá a hadjára­tot. A volt szövetségeseknek, akik Olaszor­szág segítségével szerzett területeket birtokol­nak. nncs jogukban sem po’itikailag, sem er­kölcsileg akadályokat görditeni Olaszország útjában Abesszínia felé. Chamberlain nyilatkozata LONDON. (Rador.) A Reuter közli: Aus­ten Chamberlain középeurópai utjával kap­csolatban megállapította, hogy Ausztria belső helyzete stabi’abb, mint távoltól látszik. Meg­állapította, hogy Közép-Európában súlyo­sabb problémák vannak, mint másutt, de ha nem jön közbe általános felfordulás, az idő megoldásit hozhat. Ha Németország békében hagyná Ausztriát — ez Chamberlain véle­ménye — akkor a két ország között a legba­rátságosabb viszony á'lhat fenn. Chamber­lain nem osztja egyes körök nyugtalanságát a Csehszlovákia és a szovjetek közti barátsá­got illetőleg. MÁJUS ELSEJÉN HIVATALOS MUNKA- SZÜNET. A rendőrség sajtóirodája közli, hogy május elseje hivatalos munkaszünet és az összes üzleteket és üzemeket be kell zárad.

Next

/
Thumbnails
Contents