Ellenzék, 1936. április (57. évfolyam, 76-99. szám)

1936-04-11 / 85. szám

i VVLB NT ÉK 1010 április II. mm I 3lte*ea sírban pihen Kántor Gerzsonné a régi idők legnagyobb színésznője Mc*' rne*i a niiuiyor színészei liőikoránali cmlóLéí TG Ab !•! S. i.\- Ellenzék tudósítójától.) K;. '.iiiruv I 'ív >-!!>:,:dl Anna magyar tragika, ,> I la. ' a. 1;1! - legelső és legféltettebb ■ iramai •./iné« 1 m-jének. képe ott díszeleg n la.'brecv s iuh.izban, melynek színpadán « - le 1» , ve .-.ölesebb sikereit aratta és már- \ nvs. a budapesti Nemzeti Színházba .eitilt, melynek színpadán egy tragikus és «gesz éleiére kiható véletlen folytán soha­sem ősük';: aihalla ragyogó tudását és tehet­segét. Méitán büszke lehet rá nemcsak a ina­ival- szín játszás. de az európai kultúra is, mert hiszen az akkori külföldi lapok a ..magyar Sehrüderné"-nek keresztelték a tehetség, s magyar színésznőt, Kántor Ger­■ sóimét, az egykori kitűnő magyar komikus ehetségcs eleségét. ki egy történésekben •s csalódásokban gazdag, sikerteljes pálya után. mindenkitől elfeledve, egy kidőlt egy­szerű sírkő árnyékában fekszik egy Targn- Mures-i temetőben. A sirt senki sem gon­doztatja s igy a magyar tragika hamvai jel- el'-niil tűnnek el a nagy megsemmisülés­ben . .. Tüneményes pályafutás Egy évszázad mindinkább elfakuló táv­latának és a fenmaradt írásos emlékek tük­rében hadd idézzük fel Kantomé Engelhardt Anna érdekes alakját. A régi feljegyzések és az újabb lexikonok adatai szerint Kantomé Engelhardt Anna alacsony sorsból küzdötte fel magát. A ko­mi .. . ii ár it kisleányt, akit csodálatos •injátszci tehetsége predesztinált a színpad­ra. Girszik Xaver Ferenc, az. akkori buda­pesti német színház igen képzett és jóaka­rata opera! rendezője vette magához. A né­met színész házában gyakran megfordultak nevesebb magyar kartársai is. így tűnt fel Ut.V.V: János akkori magyar színésznek a kis német ajkú cselédleány, aki felfedezte a ki­mondottan érdekes arcú és szépen beszélő mm sznót s alig két éven belül körülrajon­gott színésznőt nevelt belőle. A második magyar színjátszó társaság tagja iesz Engelhardt Anna alig 16 éves ko­ráiban. 18C7-ben. az akkori magyar .színtár­sulat egyik legkedveltebb tagja. Kántor Ger- zson. az ismert komikus veszi feleségül. Az akkori magyar színjátszás nagyobb stációi: D brocen, Miskolc, aztán Kassa. To­kaj. Eperjes és Eger tanúskodnak Kantomé szokailan sikereiről, majd a székesfehérvári színházhoz kerül Kantomé, aki ebben az időben, 1824-ben érkezik el szinjátszási káp­rázatos karrierjének zenithjére és Sappho- alakitásáról hasábokat írnak a külföldi né­met lapok. Csalódás A társulat, melynek Kántorné volt a tagja, tönkrement 1825-ben s Kassa következeit a tragikusmultu magyar színésznő életében. 1837-ben teszik le az első magyar buda­pesti színház, a jelenlegi Nemzeti Színház elődjének, a Pesti Színháznak az alapkövét és Kántorné Engelhardt Anna bizton hiszi, hogy bemutathatja kivételes tehetségét és tudását abban a magyar színházban, amely­nek felépítéséhez képességeivel és munkájá­val is hozzájárult, amikor elragadtatott lel­kesedésében téglákat hordott és segitett az építésnél. A megnyitás azonban késik és Kántorné vidékre megy vendégszerepelni. A szinház igazgatósága ismételten levélben hívja meg a kitűnő szülésznőt az ország első nagy szín­padára. A levelek azonban csodálatos módon vagy egyáltalán, vagy nagyon későn érkez­nek meg és mire Kántorné felkerült Buda­pestre. a szinház már az akkor feltűnt fia­tal és igen tehetséges magyar színésznőt: Laborfalvi Rózát szerződtette. Kántor Gerzsonné mélyen megsértődve, összerombolt szívvel hagyta el a magyar fő­várost és újból megkezdte a vidéki bolyon­gást. Hiába hívta ismételten vissza az ország első színháza, hiába irta az akkori „Hon- müvész“, hogy mindenkor koszorút érde­mel ő a tragikai szerepben“, Kántorné En­gelhardt Anna nem érhette meg, hogy az ország első magyar színpadán lépjen fel valamelyik nagy szerepében és a vándor- színészet mind tövisesebb utján a legna­gyobb székely városba érkezett. MüvéSESors A magyar szabadságharc utáni elnyomatás sivár korszakában, az abszolutizmus idejé­ben elnémult minden, nem hangzott a zene és a magyar szó. Ezekben az időkben érke­zett meg Pósa Mihály színtársulata, mely Erdély fővárosának társulata után legjobb volt az erdélyi részekben, Pósa székelyföldi társulatának igen sok olyan neves tagja volt, aki később a buda­pesti színháznál is működött, de legnagyobb és legszomorubb nevezetessége az volt a tár­sulatnak, hogy itt működött negyven krajcár napifizetéssel, mint jegy­szedőnő, a legelső, legtehetségesebb, egy­kor ünnepelt színésznő, ki öregségén4 egy kis vidéki társulat jegyeit árulta és szed­te a jegyeket a fagyos, hideg, nyitott fo­lyosón. A nagy művésznő idősebb korában erede­tileg a gróf Lázár-család vendégszeretetét élvezte Tg.-Mures mellett. Lázár József gróf azonban, aki akkor a nemzeti polgári őrség fővezére volt, a szabadságharc alatt tönkre­ment, birtokát és házát elpusztították és igy később Targu Muros-i házában csak egy kis szerény szoba jutott Kántor Gerzsonnénak, aki házmesteri teendőket végzett. Feljegyzésre méltó, hogy IPósa Mihály színigazgató jó fizetést ajánlott fel Kántor­áénak. aki azonban azt nem fogadta el. Nem tudom a fizetést megszolgálni, mint szinésznő, alamizsna pedig nem kell — — mondotta. A büszke matróna utoljára közkívánatra 1845-ben lépett fel a Preciosában a Targu- Mures-i színpadon, amikor döbbenetes te­hetséggel megjátszott nagy jelenete után percekig tombolva ünnepelte a közönség. 1834-ben halt meg Kántorné, akit a Tg.- Muros-i katolikus temetőben temettek el egyszerű, de annál meghatóbb külsőségek között. Két évvel később. 1836-ban. tehát nyolc­van évvel ezelőtt primitiv patak kőből sírem­léket emelt egykori kiváló kurlársnöjénck Priellc Kornélia, az. akkor még fiatal ma gyár színésznő, aki a sírkőre a következő szövegel vésotte rá: ,,.Szerény emlékkő ez nagy művésznőnk, Kántor Anna hamvait jelölni, de a szeré­nyen elvonult igaz érdem méltánylatát nagy­szerűségében ne is keressük. E kő emelte­tett Priellc Kornélia által 1856-ban“. 'Nem sokkal később parázs vitiar keletke­zett Kántorné sírja és emléke körül, melyet akkoriban teljesen elhanyagolt a magyar társadalom. Az akkori magyar lapok, báró Kemény Zsigmond „Pesti Napló“-ja, dr. Szabó Alajos „Magyar Néplap“-jn, Tóth Kálmán „Hölgyfutárja“, a „Magyar Sajtó“ és a „Magyar Futár“ szemrehányó és maró gúnnyal átitatott sorokban keltek ki a Tg.- Mures-i magyar társadalom ellen, melynek kötelessége lett volna illő síremlék állítása Kántorné emlékére. Az akkori legtekintélyesebb erdélyi lap, Berde Áron „Kolozsvári Közlöny“ ciinü lap­ja 1856 novemberében védekező cikket kö­zölt az erdélyi magyar társadalom megvédé­sére, megemlítve, hogy már tervbe van véve az eszme és hogy rövid idő múltán előre­láthatólag a szerény és primitiv sírkő he­lyett hatalmas emléket emelnek a nagy ma­gyar művésznő emlékére. A nyolcvanéves Ígéretet senki sem váltot­ta he. A nagy művésznő sírja legteljesebb mértékben el van hanyagolva a Tg.-Mures-i temetőben. A hesüppedt hantot kikezdte a gyom, a primitiv síremlék rég eldőlt és ha sürgősen nem hozzák helyre a régi közönyt és méltánytalanságot, akkor pár hónap múl­va nem lehet többé föltalálni a Tg.-Murcs-i I temetőben Kántorné sírját. (b. b.) : ÉL Mitől szépül meg a nők lába? Egy francia iró hasznos tanácsai P.-ÁRIS, április hó. .lenn Prévost. az ismert fiatal francia iró az Excelsior-ban tanácso­kat -ad a nőknek, hogyan szépítsék meg lá­bukat. A párbeszéd formájában irt cikkből közöljük a következő részleteket. — Van-e mód arra, hogy meghosszabbít­suk a lábszárunkat? — Arra bizony nincs, még nem találták fel, hogyan lehet a csontokat megváltoztatni. Egyszer majd biztosan befolyásolni tudják a csont növekedését mirigykivonatokkal. de az ilyen kezelés sokáig veszedelmes in-rád még. De látszólag meghosszabbít ha íjuk a lábszá­rat, ha a lábikrát feliohb onvdiiik — Ha tulmagasan van a lábikra, nem fog száraznak átszani a lábszár? — Egyáltalán nem. De a nők nem tudják, hogy elöl izmokkal kell borítani a lábszár- csontot. Anélkül, hogy felállna, emelje ma­gasra ' ábhegvé! s ugyanakkor helyezze kezét a lálxszáresont mellé, kissé kifelé. Érzi, hogyan dolgozik az izom? — Érzem. Ilyen mozgást kell tehát végez­ni. hogy ne mutogassuk túlságosan a cson­tot ? — Úgy van. — Es ha túl vastag a lábszár? — Ha a viszerek nem nagyon gyengék, jót tesz a masszázs. De láttam masszőröket, — És hogyan kell feljebb emelni a láb­ikrát? — A lábikra formája azoktól a mozdu­latoktól függ, amelyeket a lábfej végez. Te­hát lábujjhegyen kellene járni. De az ilyen járás, ha sokáig Ifolytatjuk, nagyon kínos. j Jobb, ha olyanféle gyakorlatokat végzünk, i milyeneket a táncosnők szoktak. Támaszkod- I jék a kandallóhoz, az ablakpárkányhoz, vagy I egy asztal széléhez s mezítláb álljon lábujj- i hegyre és teljes erővel neliézkedjék rájuk. akik átfogják a páciens bokáját és olyan szo­rosan markolva forgatják, mintha csavarme­neteket akarnának préselni a lábszárba. Azt hiszem, ez ok nélkül bántja a>z idegeket, ösz- szeszoritja -az ereket és inakat. — Jaj ! — Nekem ugyanez a véleményem. — Mi az, hogy ugyanez a véleménye? Én azt mondtam: jajl — Úgy van, egy jó masszőr nem okoz fáj­dalmat, nem használja ki sok nő perverz Íz­lését, nka szenvedni akar, hogy szép bgyen. A jó bök a masszázs mély é4 gyeiig« <1 legyen s különösen a boka hátsó részén- fordíl-.or» figyelmet. A kéznek, mely a bokái mass/i rozza, meg K«•!I h'/ilani eröh /»*«'• éf mikoi lefelé mozog és égé*/<i i b': dha jjá • j;; 1. 1 csúsznia. * \ legtöbb nőnek a lábán a kisujj nem .szép és nein nagyon im-r mutatkozni. Van-e valami gyógyszere a .számukra ? Hogyne volna és pedig elég könnyű: ha megtanulnak golyózni :i lábujjak a vilá­gon a legesinosabbak lehetnek. Ez nagyon kedves volna, intim összejö­veteleken. Nem gondolja, bogy tava-,,zu! ibo­lyát is szedhetnénk a kis lábujjunkkalV — Csők csufolódjék, Pimprenclle és majd pirulni fog a tengerparton, milyen csúnya a lába. — Remélem, hogy nem. Mi nők már nem bánunk olyan kegyetlenül a lábunkkal, a túlságosan szűk cipők kimentek divatból. Ne fintorítsa '<■/. arcát, uram, gratuláljon. Mini XIV. Lajos korában mondták, lá­bai elölt beverek. hogy Greta Garbo állítólag férjhez akar men­ni. A nas/tj svéd sztárról már többizben ter­jedt el hasonló hír, de ez most talán ktr- molg. Ugyanis, mikor Garbó legutóbb Stock­holmban súlyos betegségen eseti át beteg­ágyához hinattu gyermekkori pajtását, Knut Störensent, akinek régi vágy, hogy felesé­gül vegye Grei árt, aki most már nem ide- ( genkedik a Störensenncl való házasság gon­dolatától; hogy fiatal erdélyi újságíró, Katz Jenő halt meg 27 éves korában Svájcban. Katz Jenő a Szamos Sigheti tudósítója volt, dr. Katz Béni ügyvéd tehetséges fia; hogy Hermann Lipót, a nagynevű magyar- festőművész Aradon rendez legközelebb ki­állítást; hogy Gábor Mara legutóbb — egy timiso- nral lap híradása szerint — nem lépett fel Oradeán, mert minden ígéret ellenére sem tudott pénzt kapni az igazgatóktól. A direk­ció kapkodott s Harsog fíöske szubrettet kér­te fel a szerep eljátszására, amire ez színész­nő nem vállalkozott. Végül is kénytelenek voltak Gábor Mara jogos követeléseinek leg­alább részben eleget tenni; hogy Fred Astair, a világ legelső táncos színésze, a Continentál film sztárja, aki va­lóságos gumiember, a londoni Picturegoer nevű filmlapban cikksorozatot közöl a tán­colok számára. Főbb tanácsa minden tánco- lórtak: Tánc közben fejezd ki egyéniségedetV Ke utánozz senkit és semmiesetre ne gon­dolj arra, hogy most néznek téged; hogy Duna Stefi, aki valamikor egy cluji bárban volt táncosnő, jelenleg Hollywood egyik legelső csillaga s legjobban öltözködő nője. sz bnvodess á XA Ó Y S Á C? A Cia/j-íU'jÁM « e&dsz. vúsz-ou köt i$ ÁRA 177- — LEI az ELLENZÉK könyv osztályúban, Claj, Piaţa Unirii. Vidékre utánvéttel is azonnal szállítjuk.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents