Ellenzék, 1936. április (57. évfolyam, 76-99. szám)
1936-04-11 / 85. szám
TAXA POŞTALA PLĂTITĂ J V IN NUMERAR No. 141.163/1929. j ARA 3 LEJ K'-N mm Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4 Fiókkiadóhivaital és könyvosztály: Piaţa Unirii 9 szám- — Telefonszám: 109. — Leveleim: Cluj, postafiók 80. LVII. ÉVFOLYAMOS. SZÁM MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA. BARTH A MIKLÓS SZÓMBAT Előfizetés árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 44 o_ évente 840 lej, —• Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönbözettel több .....................................................vstrsBm 1936 ÁPRILIS 11. Ssast kelést iáiéi?olaszokkal és németekkel szemben. — M rainavldékl német erődítések kérdése Olaszország hallandó hékelérgyalásokra, de csak a szankciók A »agy európai válság tegnapi napja, változatosság kedvéért, megint a teljes feszültség jegyében folyt le. A francia konstruktiv békejegyzék szövegének közzététele nem enyhített a hangulaton és Geufben teljes erővel nyilatkozott meg a hivatalosan szoros baráti viszonyban álló, de a mostani diplomáciai játékban egymással szemben látszó Anglia és Franciaország ellentéte. Természetesen még nem lehet világosan látni, hogy a francia oldalról megnyilvánuló szívósság mennyiben akar presszió lenni Angliával szemben és mennyiben fedi Paris megváltoztathatatlanul végleges álláspontját. Az angol külpolitika azonban szívós ellenié!, melyet nem egykönnyen lehet kitűzött irányából elíériieni. A küzdelem lényegileg két kérdés körül folyik. Egyik az Olaszország elleni szankciók kérdése, melyeknek további érvényesítéséhez, sőt esetleges megszigorításához Anglia még mindig erélyesen ragaszkodik. Másik a rajnai német erődítések ügye, amelyeknek megépítését viszont Franciaország akarja, ha kell szankciók alkalmazásával is megakadályozni. Olyan hírek is terjedtek y* hogy Flandin ezzel kapcsolatban katonai lépések lehetőségéről Is beszélt, ami azonban nem látszik valószínűnek. Az Olaszország felé alkalmazandó szankciókkal szemben a francia kormány lép föl legteljesebb erély- lyel, a Németországgal szembeni szankciók ellen az angol kormány. Genfi szokások szerint az ilyen ellentétek rendesen ötven százalékos megegyezésre vezetnek. Ezúttal azonban súlyos, nagy nehézségek gördülnek a megegyezés elé és a lehető megegyezés tárgyai Ls olyan nagyhatalmak, amelyeknek kényszerű passzivitásával a róluk szóló egyezkedésben nem lehet úgy számítani, mint a kisebb államok vitái esetén. A genfi tizenhármas bizottság, mely az olasz—abesszin béke gyors megvalósítását tűzte maga elé, még mindig csak a kezdő lépéseknél tart. A bizottság elnöke, Madariaga és Avenol népszövetségi főtitkár megszerezték Abesszínia elvi hozzájárulását ahhoz, hogy béketárgyalásokban végjén részt. Az abesszin megbízott azonban azt a feltételt szabta, hogy a tárgyalásoknál, mint megfigyelők, jelen legyenek Madariaga és Avenol is, amitől Abesszínia bizonyos tekintetben még mindig népszövetségi védelmet remél a maga számára. Olasz részről, az utolsó táviratok szerint, szintén nem utasították vissza a békeíárgyalások megkezdésére vonatkozó indítványt. Aloisi báró, akinek Genibe érkezésére vártak, kijelentette ugyan, hogy neki nincs felhatalmazása a tizenhármas bizottsággal való tárgyalásra és feladata tisztán arra vonatkozik, hogy a locarnói hatalmak megbeszélésein vegyen részt, Madaringával folytatott magán megbeszélésén azonban éreztette, hegy Olaszország szintén hajlandó a béketárgyalásek felvételére, sőt nem utasítja vissza Madariaga és Avenol megfigyelő szerepét sem a tárgyalásokban. Ennek a kérdésnek megbeszélésére külön olasz megbízott fog Genfbe érkezni s ha a vele való megbeszélések sikeresek lesznek, a béketárgyalások kusvét után talán megkezdődhetnek. Nem titkolják azonban, hogy a nehézségek még mindig rendkívül nagyok. Az olaszok csak akkor hajlandók megkezdeni a béketárgyalásokat, ha előbb megszüntetik a velük szemben elrendeli szankciókat. Angol részről viszont erre semmi hajlandóságot nem mutatnak. Eden mindenesetre erélyesen hangoztatja, hogy az olasz—abesszin háború kérdésében valamilyen megoldáshoz kell jutni s amíg valamilyen irányú döntéshez nem jutnak, nem is hagyja el Genfct. A mérges gázok használata kérdésében sem adta fel álláspontját az angol külügyminiszter. A tizenhármas bizottság jogi szakértői szerint a bizottság nem illetékes, bogy ebben a kérdésben döntsön, Anglia főmegbizotija mégis elért annyit, hogy erélyes felszólítást intéztek a háborúskodó felekhez, hogy a mérges gázok használatától tartózkodjanak. Eden beszédéből kiderült az is, hogy mire alapította az angol kormány ebben a kérdésben elfoglalt álláspontját. Angol hatóságok jelentései szerint ugyanis a Szuezi-esatornán az utóbbi időben kétszáz tonna mérges gázai vittek át. Párisi jelentések szerint a francia sajtó legnagyobb mértékben elégedetlen Eden genfi magatartásával. Anglia ragaszkodását az olaszok elleni szankciókhoz több lap azzal magyarázza, hogy ezzel Franciaországra akar nyomást gyakorolni a rajnavidéki tárgyalások kérdésében. Flandin viszont, ugyané hírek szerint, leghatározottabban tudomására hozta az angol külügyminiszternek, hogy Franciaország a két dolgot különállónak tekinti s ha a Németországgal való tárgyalások végleg meg fognak hiúsulni, akkor élni feg a nemzetközi szerződések adta szankciós jogúval, melyre felfogása szerint különben Anglia is kötelezve van. Eden mindezzel szemben hangoztatja, hogy a németekkel folytatott tárgyalások még csak kezdeti stádiumban vannak s a megegyezés útjait még egyáltalán nem látja elzáriaknnk. Működik Genf ben a diplomá Nagypéntek komor hangulata terül reánk. A passzió tetőpontja. „Az igazságot keresztre feszítik Emlékezés és enűékeztetés képzeletünk függönyére vetíti a fönséges Krisztus-regény esség érzelmes képeit: a népies együgyüséggel és elbűvölő benső seggel történt bevonulást szamárháton a zsidóság fővárosába; majd az „Utolsó vacsorá:'-t, [aztán a gyötrődést az Olajfák-hegyén, Judás csókját, a pilátusi né pit életet, a kálváriás menetelést a kopo- nyák-hegyére, végül n rabszolga-halált és soha véget nem érő föltámadást a sziklasirból. Ezt a Iralált és ezt az eszmét akarják ma legyőzni a hebraizmus megadó türelmének szívós, de férfiatlan ellenállása címén? — Ezt akarják helyettesíteni a motorizált idők szen- vedélyes lelkiségével s a közönségért való hősi halál szólamával? ügy látszik, ez a szel- lemtelenség okozza, hogi; napról-napra jobban érezzük: sok esztendős passziók árán is bizonytalan az emberi biztonság és késik a tömeg-jólét viszonylagosságának, — amelyet a háború eltemetett —, a föltárnodása, volt igazság legalább kisded helyettesítése. Igen, most is uj, wyyon súlyos passzió szakadt reánk. Töviskoronák a népek fején és nádbuzogány a kezükben. Áll a kereszt. A népszövetségi szinhedrin pedig álitatja magát, hogy szörnyű lassúságával, kiegyenlítésekkel, befejezett lépések élőit való lassú visszrtántorgáss.al, kétértelmű rendszabályokkal, felemás megtorlásokkal, de főleg az egyre halmozódó palrtum, szerződések és egyezmények papiroshegyeivel biztosítani birja, 17 esztendős békeokmányait f- \ eşr- « tendös alapokmányait. Mégis naponként reszket, hogy amint magúid ól elsülhetnek sti fegyverek, épp úgy moguldói meggyulladhatnak rzek a levéltári halmozok és egyszerre nyakig ülhetürúc uj háború gránáttölcséreiben. Érthető, hogy a krisztusi halál emléke ma fokozottabban fölidézi korunk pusztításainak Irományait: a hősi halottak temetőjét, az éhhalál áldozatait Ázsiában, a vdlutdcsé- sei: $ a gazdasági válság öngyilkosainak sokadalmát, most pedig a bozótos és sziklás Abesszíniában a feketc-inges és a fekete-Mbu fiatalság hulláit. És a didergő lelkekben ott kisért a gyötrődés: vájjon mégis csak nem-e zudul reánk a háború, holott mindenki írja, mindenki mondja: nem lesz, mert nem lehet háború. Senki se bolygatja komolyan — eltekintve némi gyarmati célzástól — a rendezés veszedelmét, sőt m döntő oldalakon ‘a szerződések örökös voltának egyedüli tagadásával legalább 25 évre megakarják rögzíteni Európa ltot árainak rendjét. Ebben a diplomáciai zűrzavarban nehezen lehet eligazodni. Soha sem tudhatjuk, hogy mit hoz a holnap és milyen uj meglepetésekre virradhatunk. Sorsunk állandó Golgotajárás, de keresztényi türelemmel viseljük a magunk keresztjei. Szembenézünk a veszedelmekkel. Nem lesz háború. Baldwin az alsóházban szilárd hangon mondta, hogy a rajnai viszály ideje alatt pillanatra se vetődött föl a fegyveres megtorlás gondolatéi. India volt alld- rálya, aki most lord Halifax névre hallgat és föpecsétőri tárcáját nemsokára valószínűleg fölcseréli a külügyminiszter seggel, Lloyd George tételével szemben: hogy a három locarnói szerződéshez rrgjaszkodó állam vezérkarai megbeszélése háború magvát rejti magában, leszögezte: az angol kormány megakadályoz minden könnyelmű szándékot, amelyből a háború ördöge kiugorhafik. S ime most már ismerjük a femeia béketervei, amely alapjában véve csöndes meghátrálás minden szörnyű kockázattól s bizonyos mértékig a német békeajánlat megszavazása. Parisnak az első mondata kijelenti ugyan: joga lett volna Locarnó erőszakos felbontása után a németeket ellenséges cselekedettel megbüntetni, a többi megegyezésre törekszik: egyetemes biztonságot lehet általános vagy kétoldalú szerződések helyeit regionális segélynyújtási szerződésekkel is megoldani, az egyenlőségi jog fejébe, meg kell erősíteni a Népszövetséget és összehívni világértekezletet. Ez a béke. De azért a passzió csak tartós és a passzió tarthat a 25 éves biztosítás ellenére is * , . GENF. Rador.) A 13-as bizottság tegnap 4 órakor újból összeül!! és hat óráig tanácskozott. A bizottság magáévá tette Eden javaslatát és elhatározta, hogy azonnal felhívást intéz Olaszországhoz és Abesszíniához, mint az 1925. évi a mérgesgázok használatát eltiltó egyezményt aláiró hatalmaihoz és felszólítja őket, hogy ne használjanak többé mérges gázt. Elhatározták, hogy vizsgálatot indítanak a két kormány által beterjesztett adatok tárgyában. amelyek kölcsönösen vádolják a hadviselő feleket atrocitásokkal. Madariaga elnök bejelentette, bogy Wolda Marian abesszin delegátus hozzájárult ahhoz, hogy Abesszínia közvetlen tárgyalásokba lépjen Olaszországgal azzal a feltétellel, hogy Madariaga és Avenol, a Népszövetség főtitkára jelen legyenek ezeken a tárgyalásokon. GENF. (Az Ellenzék távirata.) A népszövetség titkári hivatala hivatalos átiratot intézett az olasz és abesszin kormányhoz, amelyben a háborúzó feleket arra szólitja fel, hogy akadályozzanak meg minden kilengést a há- boruviselés szabályaival kapcsolatban, amelyek ellentétben volnának a nemzetközi jog elveivel és az idevonatkozó megegyezésekkel. A 13-as bizottság, a tegnap aJakult három tagból álló jogi-bizottságtól annak megállapítását kérte, hogy a Népszövetség melyik szerve hivatott a döntésre a háborús szabályok tiszteletben tartására vonatkozó nemzetközi egyezmények alkalmazása tekintetében. GENF. (Rador) Titulescu tegnap megbeszéléseket folytatott Edennel, Potemkin szovjet nagykövettel, Suad Bey párisi török nagykövettel és Kunzl Jizerskyvel, Csehszlovákia főmegbizottjával. A külügyminiszter Avenol népszövetségi főtitkárral ebédelt, este Flandin látta vendégül vacsorán. Az angol sajtó és a francia javaslatok LONDON. (Rador) Az angol sajtó, habár érdeklődéssel kommentálja a francia javaslatokat, megállapítja, hogy a jelen pillanatban főérdeklődésre az olasz—abesszin viszály genfi tárgyalásai tarthatnak számot. Most lehet véglegesen megállapítani, milyen szerepet játszhat és milyen lehetőségek fölött rendelkezik Genf valamely békekisér- letben. „Yideant consulesí...“ PÁRTS. (Az Ellenzék távirata.) A tegnap délutáni francia lapok mindegyike a Genf- ben folyó angol—francia diplomáciai harc kimenetelét találgatja. Csaknem valamennyi lap ezt a cimet adta külpolitikai cikkének: Flandin és Eden párbaja. A lapok legtöbbje éles támadást intéz Eden ellen. Az Intransigeant megállapítja, hogy Edén mindenáron akadályokat akar gördíteni a Genfben benyújtott francia javaslatok elé és igyekszik meggátolni azt is, hogy a francia béketerv a Népszövetség asztalára kerüljön. Anglia csak azért emelte fel újra szavát Abesszinia érdekében, hogy a rajnai kérdés újból szőnyegre kerüljön. Franciaország ebben a diplomáciai rulettben egyszerre két asztalon játszik — írja az Intransigeant. Videant consules!... ügyeljen a kormány, mert Anglia szándéka, hogy Franciaországot elszigetelje, Olaszországot már elszakította francia szövetségeseitől. Ez a játék Hitler malmára hajtja a vizet — fejezi be fejtegetéseit a nagy francia ellenzéki lap. Flandin álláspontja LONDON. (Az Ellenzék távirata.) Angol politikai körök azt állítják, hogy Éden és Flandin tegnapi találkozása alkalmával a francia külügyminiszter tudomására hozta angol kollégájának kormánya elvi álláspontját, amely a következő: Amikor a francia kormány megállapítja, hogy a Németországgal való tárgyalások végleg meghiúsultak, élni fog azzal a jogával, melyet fenntartott magának és szankciókat alkalmaz Németországgal szemben pénzügyi és gazdasági téren. Flandin állítólag hangsúlyozta, hogy a locarnói szerződés arra kötelezi Angliát is. hogy hasonlóképen cselekedjék.
