Ellenzék, 1936. április (57. évfolyam, 76-99. szám)

1936-04-10 / 84. szám

TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.163/1929. r BEAafiiS2 a2a Szerkesztőség és kiadó hi varai: Cluj, Calea Moţilor 4 Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: Piaţa Unirii 9 szám. — Telefonszám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTH A MIKLÓS I4VII. ÉVFOLYAM, 8 4- SZÁM. PÉNTEK Előfizetési anak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 440 évente 840 lej, —• Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente 4 pengő. A többi külföldi államokba csak a po'-tókülönbözettc! több “ ~ “ Pl1 lill WH Will 'I lip iw I I 1936 ÁPRILIS 10. leépítés, beépítés jelszavai követték egy­mást az elmúlt 17 keserves esztendő alatt, A háború után újra föl kell építe­ni Európát, mondották a benfentesek. Aztán tudatára ébredtek, hogy túlterme­lés és túlméretezés történt, nekifogtak ezért gőzerővel a „leépítéshez". Most amit a béke-korszakban létesítettek, az a belső ellentmondások és a külső nyo­mások folytán egymás hegye-hátára omlik és a bajmolódás e zavarában el- különadó és számbakerütő uj dolgot igyekeznek ,,beépiteni‘: az ingataggá vált és repedező rendbe. —- Például az olasz gyarmat-háború következményeit, a né­met külpolitika fordulatait és a fran­cia világbéke-tervezetet. 17 év óta láza­san építenek és bontanak, mintha már egyébhez se értene az emberiség, csak a csákány és vakolókanál művészetéhez. — Úgy látszik azonban, hogy vagy az anyagban, vagy a tervezésben, vagy a mesterkedésben hiba van, hiszen a világ középülete nem valami megnyugtató szilárdságú, állandóan egy és osztatlan biztonságról, egy és osztatlan békéről beszélnek, közben pedig minden helyi­séget a pincétől a padlásig megraknak fegyverrel és katonával. Az uj rendet „alátámasztják“ papirosokkal: szerződé­sekkel, egyezményekkel. Mit mondjunk a magunk telkén0 A po­litikai zajongásban nem hallunk tisztán. A ködös levegőben tétován látunk. A kormányzat élén ugyan szabadelvű párt áll s kormányával együtt erősnek és kö­vetkezetesnek hirdeti magát. De ha ele­mezzük a pártelnök időről-időre vissza­térő vádjait és a miniszterelnök vála­szait, ha megállapítjuk, hogy az ifjak és az öregek mint agyarkodnak egymás ellen, akkor minden él, minden gúny, minden fondorkodás, szóval minden rossz szándék nélkül meg kell állapítani, hogy a kormányzato rendszerrel, a párterővcl ■és következetességgel, az egész sza- badelvüséggel valami baj van. — Ta­lán igaz és való, talán nem, amit az öreg, tapasztalt, szilárd Bratianu mond és se kormány, se pártválság, se rend­szerváltozás nem következhetik e bu­kást és bünhődést sürgető jelenségekből, mert nincs megfelelő utód, de az biztos, hogy valami nagy dolognak kell betör­nie, akár a kormányzatba, akár a párt­ba, akár pedig az egész román politiká­ba. Fölépítésnek, leépítésnek, vagy be­építésnek. De következmények nélkül nem maradhat sem a miniszterelnöki merénylet hátterét szellőztető leleplezés, sem Sinaia, sem a diákgyülés döntése, sem pedig a szélső jobb oldal tör­vényhozási csoportjainak a kisebb­ségi jogvédelemre való törése, a tűzzel való semmiféle játék és kétértel­műség, a mostani szellemiség. A világ tele van főbenjáró feszültség­gel. Jorga szellemes fejtegetése az osz­trák megmozdulásról és egy esetleges magyar elgondolásról, melyeket oly­bá vesz, mint a diétára szorult, de már meggyógyult és megerősödött beteg aka­ratát a fölösleges orvosi gyámkodás visszautasítására és a szükségelt erős táplálék bevezetésére, sejteti a figyelők­kel, hogy Románia, mely külügyi téren mindig tökéletes művészettel, a megér­zésen és számításon nyugvó bölcsesség­gel járt el, most is hajlamos, talán ké­szülődő uj és történelmi értékű politi­kára és anélkül, hogy a hagyományos irányvonalat elhagyná. — Csakhogy e nagy szerephez belső rend és politikai fegyelem kell. A válságban sajnos, egy- egyelőre minden más egyéb inkább van. Eden lenyelet© kijelentése Csenfíhen.-"-A francia eiienjavasial hnsg&siöi pont­ban foglalja íSssse az európai béke megszervezésére vea aslcozó indítványokat Negyedszázados megegyezés a mai európai határok tiszteletben tartásával Az európai nemzetközi politikának tegnap esemény-teljes napja volt Közzétették a francia ellenjavaslatot, mely az európai helyzet tartós rendezésére huszonöt pontba foglalt konstruktív tervet foglal magában Hitler rendezési tervével szemben. Újabb angol Fehér Könyv jelent meg az 1934—36-ig terjedő fontosabb nemzetközi megbeszélések okmányaival és ülést tartott Géniben a tlzenhármas bizottság, mely többórai tanács­kozás után megbizta Madariaga bizottsági elnököt és Avenol népszövetségi főtitkárt, bogy tegyék meg a gyors lépéseket a békeközveíítés érdekében és külön megbízást adott Madariagának, hogy lépjen érintkezésbe Aloisi báró olasz fődelcgátussal, aki ma érke­zik Genfbe. Ezt megelőzőleg a bizottsági tárgyaláson angol részről különös kijelentés hangzott el, melynek jelentőségét még nem lehet teljesen fölmérni. Eden külügyminisz­ter hangsúlyozta, hogy elérkezett az idő, mikor a háborúskodó felektől a béketárgyalá- sok azonnali megkezdését kell kérni. Amennyiben azonban ezt a célt a jelen ülésszak alatt a bizottság nem tudná elérni, akkor Anglia fenntartja magának a teljes cselekvési szabadságot. A rendesen óvatos szavú Eden szájából meglehetősen fenyegetőnek látszik ez a kijelentés és minden esetre azt bizonyítja, hogy Anglia részére a rajnai események által okozott válság nem tudta teljesen háttérbe szorítani az olasz—abesszin háború elsőrangú fontosságát. Flandin föl is tette a kérdést Edennek, hogy' a háborúskodó felek vonakodása esetén miiyen eszközökkel lehetne véget vetni a háborúnak. Ez a kérdés azonban válasz nélkül maradt. A francia ellenjavaslatok szövegét tegnap délben tették közzé. Az ellen javaslat hilajdonképen két okmányt tartalmaz. Egyik vitába bocsátkozik a Hitler által kifejtett tervekkel, melyek francia felfogás szerint a vállalt nemzetközi kötelezettségek tisztelet- beniariása helyett a német nemzeti érdekek minden körülmények közti megvalósítására törekednek és lényegben teljes visszautasítását jelentik mindazoknak a kívánságoknak, melyeket a loearnói hatalmak terjesztettek Németország elé. Németország — mondja a francia jegyzék — egyáltalán nem válaszolt a hozzáintézett kérdésekre, ehelyett egy hékeíervezetet nyújtott át, mely szerinte békésen szervezheti újra Európa mai kere­teit. Ez a német ajánlat azonban a békéhez való hozzájárulásra csak látszólagos és nem tényleges a franciák szerint. Németország ugyan késznek nyilatkozik, hogy délkeleti és északnyugati szomszédaival tárgyaljon, de nem akarja a létrehozandó megegyezéseket I olyan egyetemes rendszerbe beleolvasztani, melyet kölcsönös segélynyújtási biztosítékok i tennének megbízhatóvá. A franciák ezzel szemben — mondja az emlékirat — a békét nemcsak a sajái biztonságukkal kapcsolatban akarják megvalósítani, hanem olyan álta­lános megállapodásban, amelynek egész Európáiról ki kell zárnia a háború lehetőségét. „Béke mindenkivel — mondja a francia úgynevezett konstruktiv terv bevezetése — tel­jes és tartós béke. melyet a nemzetközi békés csercfcrgaloni termékenysége és a fegy­verkezések tényleges korlátozása biztosítanak s amely valódi leszerelésre vezet, ez az a béke, melyet a francia kormány javasol a többi államnak. Európának ebben a válsá­gos pillanatában az egyetemes biztonságot, a kölcsönös segélynyújtást, a leszerelést, a gazdasági együttműködést, a népek békeakaratának a háború elleni összefogását, az együttes haladást és a nyomor elleni küzdelmet ajánlja a francia kormány ebben a béke­tervben, amely a francia néptől ered s amelyet ennek nevében terjeszt elő a francia kormány“. Ezután következik az alább közölt konstruktív terv, mely huszonöt pontjában nem nélkülözi a nagyvonalúságot s amelynek nyilvánvaló törekvése, bogy az európai és főleg az angol közvélemény előtt fölvegye a versenyt Hitler béketervével. A tervek verse­nyébe különben rövidesen bele fog szólani egy angol konstruktiv terv is, mely előre­láthatólag komoly lépés lesz a fölmerült ujjászervezési indítványok gyakorlati megvaló- ! sitása felé. Mindenesetre a francia konstruktiv tértből is nyilvánvaló, amit pár nap előtt egyik magyar vezető politikus állapított meg, hogy Európa újjászervező tanácskozások előtt áll, amelyeknek messzemenő következményei lehetnek minden európai nép sor­sára. A francia emlékirat első pontja szintén azt hangoztatja, hogy minden újjászer­vezés alapja csak a népek jogegyenlősége lehet. Minthogy azonban a népek a valóság­ban nem egyenlő hátaimnak, a jogegyenlőséget csak a kölcsönös segélynyújtás köte­lezettségének vállalásával lehet a franciák szerint elérni. Ilyen célra regionális megál­lapodásokra is hajlandók volnának a franciák, de szerintük azonban a regionális egy­ség típusa maga Európa. Ezután a maguk részéről is hangoztatják, hogy a nemzetközi szerződések nem lehetnek örökérvényűik, azonban a most megszervezendő stabilitás érdekében azt kívánják, hogy huszonöt éven belül területi változást egyik állam se követelhessen, amibe szerintük különben Hitler ugyancsak huszonöt évre szóló kétol­dali megnemtámadási terveivel lényegileg már bele is ment. A francia javaslatok hatását még nem lehet tisztán látni. A ma reggeli német lapokból azonban már erős bírálat hangzik fel és egyik nagy berlini lap megállapítja, hogy nem lehet komolyan venni az olyan tervet, mely egyszerre akarja megoldani a viliig minden nyomorúságát. Sili javaséinak a ísanciák ? PARIS. (Rador.) Az európai helyzet ren­dezésére készített francia tervezet úgyneve­zett konstruktiv részének 25 pontja a követ­kezőképen szól: 1. A nemzetközi kapcsolatok alapja legyen a jogegyenlőség, az államok függetlenségé­nek elismerése és a szerződések tiszteletben tortása. 2. Nem létezik tartós béke, ha az az egyes népek túlzott követeléseinek van alárendelve. 3. Tényleges nemzetközi biztonság. A vi­szályokat mindenkire kötelező nemzetközi törvény alapján oldják meg. 4- A jogegyenlőség magában nem gátol meg egy államot sem abban, hogy bizonyos közérdekű esetekben felségjogait és jogait ér­vényesíthesse. 5. Korlátozás szükséges különösen a fegy­verkezések terén, hogy egy erős népnek a gyengébbek feletti egyeduralomra való tö­rekvését megakadályozzák. 6. A népek közti tényleges eyyeiúőtíenség kölcsönös segélynyújtás által legyen kiegyen­lítve. 7. Ha a kölcsönös segélynyujtás nehezen vihető keresztül, megfelelő gyorsasággal a Népszövetség keretében egészítendő ki regio­nális megegyezésekkel. 8. A regionális egység típusa maga Európa. 9. Ha Európa túl nagy terrénumnak tet­szik az egyetemes biztonságnak kölcsönös segélynyújtás és leszerelés által való alkal­mazására, Európa keretén belül regionális megegyezéseket lehet megszervezni. 10. A megszervezést bizzák egy európai bi­zottságra a Népszövetség keretében. 11. Semmilyen sízerződést nem lehet örök­érvényűnek tekinteni, de nem lehet egyolda­lúan sem felbontani. Az összes államok kö­telezzék magukat arra, hogy tiszteletben tartják a többi államok területi határait, amit csak az összesek hozzájárulásával lehessen módosítani. Semmilyen területi módosításra vonatkozó kérvényt ne lehessen benyújtani 25 éven belül. 12. A szövetkezett álhmok állandóan légi és tengeri haderőket fognak a népszövetségi tanács rendelkezésére készenlétben tartani. 13. A szerződések végrehajtásának állandó ellenőrzését egy európai bizottság kezébe te­szik le. 14. Az egyetemes biztonság kölcsönös se­gélynyújtás által való megszervezése után az összes szövetkezett államok széleskörű lesze­relését fogják végrehajtani. 15. Az összes fennálló és jövőben kötendő szerződéseket európai bizottságnak fogják alávetni, úgy a politikai, mint a gazdasági jellegűeket. 16. A béke politikai müvének biztonsága után a népek gazdasági együttműködését kell megszervezni. 17. A gazdasági együttműködés alapja a csereforgalom racionális megszervezése keli, hogy 'legyen. 19. A gazdasági fejlődés második eleme a kereskedelmi csere biztonsága. Ezt nemzet­közi konvenciók által kell megvédeni, ame­lyeknek biztonságot keli szolgáltattok a pro­tekcionizmus visszaélései ellen. Továbbá a nemzetek közötti cserét az egyes államak túlhajtott intervenciói ellen is biztonságba kell helyezni. 20. A közös nyersanyagtartalék és egy ter­jeszkedési terület szükségessége az európai termékek feleslege számára bizonyos gyar­mati statútumok revíziójára kell, hogy vezes­sen nem a politikai szuverenitás terén, ha­nem a gazdasági jogok egyenlőségének szem­pontjából. (Folytatása a 10. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents