Ellenzék, 1936. április (57. évfolyam, 76-99. szám)
1936-04-10 / 84. szám
TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.163/1929. r BEAafiiS2 a2a Szerkesztőség és kiadó hi varai: Cluj, Calea Moţilor 4 Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: Piaţa Unirii 9 szám. — Telefonszám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTH A MIKLÓS I4VII. ÉVFOLYAM, 8 4- SZÁM. PÉNTEK Előfizetési anak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 440 évente 840 lej, —• Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente 4 pengő. A többi külföldi államokba csak a po'-tókülönbözettc! több “ ~ “ Pl1 lill WH Will 'I lip iw I I 1936 ÁPRILIS 10. leépítés, beépítés jelszavai követték egymást az elmúlt 17 keserves esztendő alatt, A háború után újra föl kell építeni Európát, mondották a benfentesek. Aztán tudatára ébredtek, hogy túltermelés és túlméretezés történt, nekifogtak ezért gőzerővel a „leépítéshez". Most amit a béke-korszakban létesítettek, az a belső ellentmondások és a külső nyomások folytán egymás hegye-hátára omlik és a bajmolódás e zavarában el- különadó és számbakerütő uj dolgot igyekeznek ,,beépiteni‘: az ingataggá vált és repedező rendbe. —- Például az olasz gyarmat-háború következményeit, a német külpolitika fordulatait és a francia világbéke-tervezetet. 17 év óta lázasan építenek és bontanak, mintha már egyébhez se értene az emberiség, csak a csákány és vakolókanál művészetéhez. — Úgy látszik azonban, hogy vagy az anyagban, vagy a tervezésben, vagy a mesterkedésben hiba van, hiszen a világ középülete nem valami megnyugtató szilárdságú, állandóan egy és osztatlan biztonságról, egy és osztatlan békéről beszélnek, közben pedig minden helyiséget a pincétől a padlásig megraknak fegyverrel és katonával. Az uj rendet „alátámasztják“ papirosokkal: szerződésekkel, egyezményekkel. Mit mondjunk a magunk telkén0 A politikai zajongásban nem hallunk tisztán. A ködös levegőben tétován látunk. A kormányzat élén ugyan szabadelvű párt áll s kormányával együtt erősnek és következetesnek hirdeti magát. De ha elemezzük a pártelnök időről-időre visszatérő vádjait és a miniszterelnök válaszait, ha megállapítjuk, hogy az ifjak és az öregek mint agyarkodnak egymás ellen, akkor minden él, minden gúny, minden fondorkodás, szóval minden rossz szándék nélkül meg kell állapítani, hogy a kormányzato rendszerrel, a párterővcl ■és következetességgel, az egész sza- badelvüséggel valami baj van. — Talán igaz és való, talán nem, amit az öreg, tapasztalt, szilárd Bratianu mond és se kormány, se pártválság, se rendszerváltozás nem következhetik e bukást és bünhődést sürgető jelenségekből, mert nincs megfelelő utód, de az biztos, hogy valami nagy dolognak kell betörnie, akár a kormányzatba, akár a pártba, akár pedig az egész román politikába. Fölépítésnek, leépítésnek, vagy beépítésnek. De következmények nélkül nem maradhat sem a miniszterelnöki merénylet hátterét szellőztető leleplezés, sem Sinaia, sem a diákgyülés döntése, sem pedig a szélső jobb oldal törvényhozási csoportjainak a kisebbségi jogvédelemre való törése, a tűzzel való semmiféle játék és kétértelműség, a mostani szellemiség. A világ tele van főbenjáró feszültséggel. Jorga szellemes fejtegetése az osztrák megmozdulásról és egy esetleges magyar elgondolásról, melyeket olybá vesz, mint a diétára szorult, de már meggyógyult és megerősödött beteg akaratát a fölösleges orvosi gyámkodás visszautasítására és a szükségelt erős táplálék bevezetésére, sejteti a figyelőkkel, hogy Románia, mely külügyi téren mindig tökéletes művészettel, a megérzésen és számításon nyugvó bölcsességgel járt el, most is hajlamos, talán készülődő uj és történelmi értékű politikára és anélkül, hogy a hagyományos irányvonalat elhagyná. — Csakhogy e nagy szerephez belső rend és politikai fegyelem kell. A válságban sajnos, egy- egyelőre minden más egyéb inkább van. Eden lenyelet© kijelentése Csenfíhen.-"-A francia eiienjavasial hnsg&siöi pontban foglalja íSssse az európai béke megszervezésére vea aslcozó indítványokat Negyedszázados megegyezés a mai európai határok tiszteletben tartásával Az európai nemzetközi politikának tegnap esemény-teljes napja volt Közzétették a francia ellenjavaslatot, mely az európai helyzet tartós rendezésére huszonöt pontba foglalt konstruktív tervet foglal magában Hitler rendezési tervével szemben. Újabb angol Fehér Könyv jelent meg az 1934—36-ig terjedő fontosabb nemzetközi megbeszélések okmányaival és ülést tartott Géniben a tlzenhármas bizottság, mely többórai tanácskozás után megbizta Madariaga bizottsági elnököt és Avenol népszövetségi főtitkárt, bogy tegyék meg a gyors lépéseket a békeközveíítés érdekében és külön megbízást adott Madariagának, hogy lépjen érintkezésbe Aloisi báró olasz fődelcgátussal, aki ma érkezik Genfbe. Ezt megelőzőleg a bizottsági tárgyaláson angol részről különös kijelentés hangzott el, melynek jelentőségét még nem lehet teljesen fölmérni. Eden külügyminiszter hangsúlyozta, hogy elérkezett az idő, mikor a háborúskodó felektől a béketárgyalá- sok azonnali megkezdését kell kérni. Amennyiben azonban ezt a célt a jelen ülésszak alatt a bizottság nem tudná elérni, akkor Anglia fenntartja magának a teljes cselekvési szabadságot. A rendesen óvatos szavú Eden szájából meglehetősen fenyegetőnek látszik ez a kijelentés és minden esetre azt bizonyítja, hogy Anglia részére a rajnai események által okozott válság nem tudta teljesen háttérbe szorítani az olasz—abesszin háború elsőrangú fontosságát. Flandin föl is tette a kérdést Edennek, hogy' a háborúskodó felek vonakodása esetén miiyen eszközökkel lehetne véget vetni a háborúnak. Ez a kérdés azonban válasz nélkül maradt. A francia ellenjavaslatok szövegét tegnap délben tették közzé. Az ellen javaslat hilajdonképen két okmányt tartalmaz. Egyik vitába bocsátkozik a Hitler által kifejtett tervekkel, melyek francia felfogás szerint a vállalt nemzetközi kötelezettségek tisztelet- beniariása helyett a német nemzeti érdekek minden körülmények közti megvalósítására törekednek és lényegben teljes visszautasítását jelentik mindazoknak a kívánságoknak, melyeket a loearnói hatalmak terjesztettek Németország elé. Németország — mondja a francia jegyzék — egyáltalán nem válaszolt a hozzáintézett kérdésekre, ehelyett egy hékeíervezetet nyújtott át, mely szerinte békésen szervezheti újra Európa mai kereteit. Ez a német ajánlat azonban a békéhez való hozzájárulásra csak látszólagos és nem tényleges a franciák szerint. Németország ugyan késznek nyilatkozik, hogy délkeleti és északnyugati szomszédaival tárgyaljon, de nem akarja a létrehozandó megegyezéseket I olyan egyetemes rendszerbe beleolvasztani, melyet kölcsönös segélynyújtási biztosítékok i tennének megbízhatóvá. A franciák ezzel szemben — mondja az emlékirat — a békét nemcsak a sajái biztonságukkal kapcsolatban akarják megvalósítani, hanem olyan általános megállapodásban, amelynek egész Európáiról ki kell zárnia a háború lehetőségét. „Béke mindenkivel — mondja a francia úgynevezett konstruktiv terv bevezetése — teljes és tartós béke. melyet a nemzetközi békés csercfcrgaloni termékenysége és a fegyverkezések tényleges korlátozása biztosítanak s amely valódi leszerelésre vezet, ez az a béke, melyet a francia kormány javasol a többi államnak. Európának ebben a válságos pillanatában az egyetemes biztonságot, a kölcsönös segélynyújtást, a leszerelést, a gazdasági együttműködést, a népek békeakaratának a háború elleni összefogását, az együttes haladást és a nyomor elleni küzdelmet ajánlja a francia kormány ebben a béketervben, amely a francia néptől ered s amelyet ennek nevében terjeszt elő a francia kormány“. Ezután következik az alább közölt konstruktív terv, mely huszonöt pontjában nem nélkülözi a nagyvonalúságot s amelynek nyilvánvaló törekvése, bogy az európai és főleg az angol közvélemény előtt fölvegye a versenyt Hitler béketervével. A tervek versenyébe különben rövidesen bele fog szólani egy angol konstruktiv terv is, mely előreláthatólag komoly lépés lesz a fölmerült ujjászervezési indítványok gyakorlati megvaló- ! sitása felé. Mindenesetre a francia konstruktiv tértből is nyilvánvaló, amit pár nap előtt egyik magyar vezető politikus állapított meg, hogy Európa újjászervező tanácskozások előtt áll, amelyeknek messzemenő következményei lehetnek minden európai nép sorsára. A francia emlékirat első pontja szintén azt hangoztatja, hogy minden újjászervezés alapja csak a népek jogegyenlősége lehet. Minthogy azonban a népek a valóságban nem egyenlő hátaimnak, a jogegyenlőséget csak a kölcsönös segélynyújtás kötelezettségének vállalásával lehet a franciák szerint elérni. Ilyen célra regionális megállapodásokra is hajlandók volnának a franciák, de szerintük azonban a regionális egység típusa maga Európa. Ezután a maguk részéről is hangoztatják, hogy a nemzetközi szerződések nem lehetnek örökérvényűik, azonban a most megszervezendő stabilitás érdekében azt kívánják, hogy huszonöt éven belül területi változást egyik állam se követelhessen, amibe szerintük különben Hitler ugyancsak huszonöt évre szóló kétoldali megnemtámadási terveivel lényegileg már bele is ment. A francia javaslatok hatását még nem lehet tisztán látni. A ma reggeli német lapokból azonban már erős bírálat hangzik fel és egyik nagy berlini lap megállapítja, hogy nem lehet komolyan venni az olyan tervet, mely egyszerre akarja megoldani a viliig minden nyomorúságát. Sili javaséinak a ísanciák ? PARIS. (Rador.) Az európai helyzet rendezésére készített francia tervezet úgynevezett konstruktiv részének 25 pontja a következőképen szól: 1. A nemzetközi kapcsolatok alapja legyen a jogegyenlőség, az államok függetlenségének elismerése és a szerződések tiszteletben tortása. 2. Nem létezik tartós béke, ha az az egyes népek túlzott követeléseinek van alárendelve. 3. Tényleges nemzetközi biztonság. A viszályokat mindenkire kötelező nemzetközi törvény alapján oldják meg. 4- A jogegyenlőség magában nem gátol meg egy államot sem abban, hogy bizonyos közérdekű esetekben felségjogait és jogait érvényesíthesse. 5. Korlátozás szükséges különösen a fegyverkezések terén, hogy egy erős népnek a gyengébbek feletti egyeduralomra való törekvését megakadályozzák. 6. A népek közti tényleges eyyeiúőtíenség kölcsönös segélynyújtás által legyen kiegyenlítve. 7. Ha a kölcsönös segélynyujtás nehezen vihető keresztül, megfelelő gyorsasággal a Népszövetség keretében egészítendő ki regionális megegyezésekkel. 8. A regionális egység típusa maga Európa. 9. Ha Európa túl nagy terrénumnak tetszik az egyetemes biztonságnak kölcsönös segélynyújtás és leszerelés által való alkalmazására, Európa keretén belül regionális megegyezéseket lehet megszervezni. 10. A megszervezést bizzák egy európai bizottságra a Népszövetség keretében. 11. Semmilyen sízerződést nem lehet örökérvényűnek tekinteni, de nem lehet egyoldalúan sem felbontani. Az összes államok kötelezzék magukat arra, hogy tiszteletben tartják a többi államok területi határait, amit csak az összesek hozzájárulásával lehessen módosítani. Semmilyen területi módosításra vonatkozó kérvényt ne lehessen benyújtani 25 éven belül. 12. A szövetkezett álhmok állandóan légi és tengeri haderőket fognak a népszövetségi tanács rendelkezésére készenlétben tartani. 13. A szerződések végrehajtásának állandó ellenőrzését egy európai bizottság kezébe teszik le. 14. Az egyetemes biztonság kölcsönös segélynyújtás által való megszervezése után az összes szövetkezett államok széleskörű leszerelését fogják végrehajtani. 15. Az összes fennálló és jövőben kötendő szerződéseket európai bizottságnak fogják alávetni, úgy a politikai, mint a gazdasági jellegűeket. 16. A béke politikai müvének biztonsága után a népek gazdasági együttműködését kell megszervezni. 17. A gazdasági együttműködés alapja a csereforgalom racionális megszervezése keli, hogy 'legyen. 19. A gazdasági fejlődés második eleme a kereskedelmi csere biztonsága. Ezt nemzetközi konvenciók által kell megvédeni, amelyeknek biztonságot keli szolgáltattok a protekcionizmus visszaélései ellen. Továbbá a nemzetek közötti cserét az egyes államak túlhajtott intervenciói ellen is biztonságba kell helyezni. 20. A közös nyersanyagtartalék és egy terjeszkedési terület szükségessége az európai termékek feleslege számára bizonyos gyarmati statútumok revíziójára kell, hogy vezessen nem a politikai szuverenitás terén, hanem a gazdasági jogok egyenlőségének szempontjából. (Folytatása a 10. oldalon.)
