Ellenzék, 1936. április (57. évfolyam, 76-99. szám)

1936-04-08 / 82. szám

2 MIT IR A ROMÁN SAJTÓ Iliire. Várakozás. Ifjúság. Fegyverkeaé«. IU>>! AMT. (Duca állal alapított lap): ,i)>b miül kőt éve annak, hogy Dúcát meg­gyilkoltuk. Kinek voll érdeke, hogy meg­haljon Ki vett részt meggyilkoláséban? Mit akartak e//.el elérni’1 Idők folyamán választ iái hatunk ezekre a kérdésekre. Ki kell de iil jen a gvilkosok érdeke, kik eltették az útból a legjobb hazafit és a legmunkásabb embert Alig vette át a kormányt, nyomban bebizonyította, hogy kellő bátorsággal és taktikával rendelkezik, ami kellemetlen volt bizonyos be nem vallott érdekeknek. Ezek aztán könnyelmű elemeket kerestek, kiknek fanatizmusa képessé tette őket mindenre. Nem volt hitük, csak eszközök lehettek. Ki hitte el a merénylet után, hogy ezek uz igazi gvilkosok? Ki ne keresett volna más arcokat a tettesek mellett? Rövidlátók kellett legye­nek, különben nem elégedtek volna rueg az­zal. hogy három személyt zárjanak be, akik így öreg tábornok és egy kapitány titkos csapatának voltak tagjai. Meg volt a véle­ményünk s ezt továbbra is fenntartjuk ab­ban a perben, mely csak most kezdődik. A hárum merénylő parancsra dolgozott. Taz- laoanunak. Vaida volt személyi titkárának, ki reudégül látta Stelescut és Sergiu Leccat s Ion Vladot, már egyező felfogása van a löbhiékkel arról, akit tegnap követtek. Beza macedóniai. A volt mozgalom alapját mace­dóniaiak vetették meg. Balkán regényess ég, bátorság s hevülékenység jellemezte őket Ezenkívül van egy másik tulajdonságuk is: az őszinteség. Nem akadhat ember, ki ha­zugsággal vádolja őket. Beza tudja, mi vár reá, mikor beszél. Annál bátrabban mondja. Miért éppen most? Mert nem érdeke, hogy hallgasson. Ciumetti. Beza, Stelescu, Lecca, Vlad és mások egymásután megszólalnak iövidesen. Élet-haláiharc indul a szemben álló csoportok között NAŢIONALUL NOU: A nemzetközi hely­zet és a locarnói szerződés egyoldalú meg­sértése gondolkozásra kell késztesse a kis- ar tant külügyminisztereit A cél a Népszö­vetség elleni merénylet volt, hogy véget ves­senek a kollektív békét biztosiló rendszer­nek. Hitler az egész világra s főleg Európá­ra kötelezővé akarja tenni a nemzeti szo­cialista elveket Ez a békébe vetett hitet megrendítette. Európa a háborút megelőző időszakba lépett a béke megszervezése he­lyett. Bethmann Holweg mondását, hogy ,,egy darabocska papír minden szerződés“ — Hitler is átvette. Nincs más, csak a né­met nép joga az ő szemükben s ezzel meg­tagadja az 1919-ben megállapított jogrendet Ez a politika utánzásra talál. Ausztria után Magyarország és Bulgária következnek eset­leg Tudjuk, mit akarnak. Ebben a helyzet­ijén mi Romániának és az utcán járó egy­szerű románoknak a kötelessége? Csak egy lehelőség van; támogatni kell Titulescu poli­tikáját, mely európaivá akarja tenni Német­országot Várjuk Titulescu nyilatkozatát TARA NOASTRA: A mai egyetemi ifjúság más irányt keres. Nem a lerombolt, de az építendő világ lebeg szeme előtt Az a fel­adata, hogy a nemzeti államokban uj vilá­got épitsen, hősies, pozitív programmal. He­lyesen mondják, hogy' az ifjúságé a mi szá­zadunk. Itália és Németország forradalma oltalmába veszi az ifjúságot. Romok és anar­chia után újjáépítés következett. .Az ifjúság háború előtti tagadó álláspontja nem sokat jelent, mert ma nem tagadni és rombolni, de épiteni kell. Erre kell használni a lelke­sedést a nemzeti állam fejlesztésére. Nem forradalmi és anarchikus célokat szolgál az ifjúság, de realista programot ezért gyűlt össze Tg.-Mures-en. Több fontos ügy szere­pelt a kongresszus napirendjén; Külföldön i élő románok sorsa, a diákság szellemi mű­ködése, mócok ügye, földalatti mozgalmak elleni harc, a vallási tradíciók védelme, me­lyet mind letárgyaltak a felelősség érzeté­ben. Etnikai problémák ezek, melyek közel­ről érintik az ország fejlődését. A kougresz- szus nemcsak szoros értelemben vett diák­ügyekkel foglalkozott s igy jogot kért a román történelemben. Legjobb garancia ez a demokrata diákok mozgalmával szemben. UNIVERSUL: Ezekben a zavaros időkben, midőn fenyegető fellegek jelentkeznek az égen, legfőbb kötelesség a nemzeti védelem­re gondolni. Néhány évvel előbb a politiku­sok nagyrésze megállapította, hogy fejlesz­teni kell a hadsereget, mert a Népszövetség minden igyekezete dacára mind inkább ter­jed a háborús veszedelem. Azt ajánlották, kössenek mentői több kölcsönös segélynyúj­tási, regionális, vagy kontinentális szerződé­seket. Morgan angol tábornok nyíltan rá­mutatott. az európai helyzetre. Megállapítot­ta, mily semmitmondó a lefegyverzés meg­határozása, midőn alkalmat adnak a reváns- politika kifejlődésére. Leszögezte, hogy nem lehet szó kollektív biztosítékokról, mig po­litikai, gazdasági és szociális kérdések aka­dályozzák ezeket. Morgan tábornok nem titkolta, hogy a jelenlegi béke csak látszó­lagos helyzetet jelent, miután a fegyverszü­net meghosszabbításáról van szó a valóság­ig ELE/VZ/ÍJC ban azzal u különbséggel hogy' amíg hábo­rú esetén minden tevékenységtől el vannak tiltva a hadviselő felek, addig napjainkban, úgy a legyőzött, mint a győző egyebet sem tesz, mint szaporítja hadi erejét. A statisz­tikákból megállapíthatjuk, hogy mind töb- t»et és többet költöttek hadfelszerelésre. A mi kormányaink nem (ártották lépést ezzel. Azt hitték, hogy a békét sikerülni fog fenn­tartani s a győzők a legyőzőiteknél mindig erősebbek lesznek a békeszerződésekbe fog­lalt intézkedések következtében. A tények rácáfoltak erre. Igy gyorsabb és hatható­sabb fegyverkezésre vagyunk kötelezve. B—MM—»-----------------­I Poliiikai vezérek nyilatkozata a parlamenti ülésszak váratlan félkeszakitásáről BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósítójától.) Megírtuk, hogy az ellenzéki pártvezérek ki­fogásoljak a parlamenti tárgyalások várat­lan félbeszakítását. Az ülésszak végén a tör- vényjavaslutok löniegét terjesztette be a kormány s igy az ellenzéknek nem volt ideje és módja, hogy a külkereskedelmi té­ren tapasztalt hibák és a Cagero-punuma ügyében vizsgálatot kérhessen. A Bucuresti-i sajtó körkérdést intézett a politikai pártok vezéreihez erre nézve. A vezető politikusok következő választ adták az újságírók kérdé­seire: IORGA PROFESSZOR: — A parlament bezárása éppen annyira érdekel, mint Mohamed papucsainak törté­nete. VALJEANU: — Egyszerű fogásról van szó, mert a kor­mány nem akart a külpolitikai helyzetről és a gazdasági válságról tárgyalni, őszig a liberálisok kormányon maradnak. Legké­nyelmesebb, hogy ne mozogjon, ne keresse az ellentmondásokat, ne haragítson meg senkit s semmit semmiféle irányban ne te­gyen. A halottak vannak kétségtelenül a legkényelmesebb helyzetben. Nem lehetett kikerülni ezt. Dosztojevszkij „Halottak há­za“ cimii regénye jut eszembe. ARGETOIANU: — Teljesen hidegen hagy a parlamenti ülésszak félbeszakítása. Nincs semmi véle­ményem. IOANITESCU: — Benne volt a levegőben, hogy a kor­mány nem fog oly dolgokat nyilvánosan szellőztetni, melyek közvetlenül érintik a liberális párt belső helyzetét. Ezt a párt gyengesége valószínűvé tette. Biztos volt, hogy ide jutunk. A parlament bezárása párt­ügyet és nem kormányügyet képez. A pár­tot megvédték és támadásnak tették ki a kor­mányt ugyanakkor. GR. FILIPESCU: — Földünk szokásainak egy részét képezi a parlamenti tárgyalások berekesztése. V MADGEARU: — Két nappal előbb zárták be a parla­mentet, mint az hivatalosan a kormány és Saveanu parlamenti elnök részéről meg volt jelölve. Ez az alattomosság bizonyítéka, mely kerüli a felelősségrevonást nyúlt szinen, hol nagyjelentőségű felszólalások hangozhat­nak el. GOGA OCTAVIAN: — Nem mondhatok addig véleményt, mig az intézkedés okát nem ismerem. áprilisi ummi icisiíösífoitó magé a szcrcBCsälcii Msdädfc A patlláson találtak rá holdestére ARAD. (Az Ellenzék tudósítójától.) A csöndes, nyugodt Aradnak egymásután két szenzációja akadt. A Bakos-házaspár családi drámáját most egy 13 esztendős kis diák rej­télyes öngyilkossága követte. Pósa Béla, az aradi Progresului-utca 6. szám alatt lakó 13 éves diák padlásukon felakasztotta magát. Az előzményeket, amelyek idejuttatták a sze­rencsétlen' gyermeket, teljes homály fedi, csak feltevések, találgatások vaunak, amik a rendőrségi nyomozás során felszínre kerül­lek, de tényleges okait látni nem lehet, mert sem levél nem maradt hátra, sem célzást nem tett arra, hogy7 mi készül serdületlen, zsenge lelkében. Pósa Béla este 7 óra tájban tűni el ott­honról. A vacsorához hiába váriák aggódó szülei. Azt hitték, egyik barátjához ment, átüzentek érte s azt a feleletet kapták, hogy nem volt o'l. Mindenütt kutatták, keresték, hiába, Ekkor jelentést tettek a rendőrségen, mely megindította a nyomozást a gyermek feltalálására. Egy átvirrasztott éjszaka után, valamelyiküknek eszébe jutott, hogy felnéz a padlásra. Megdöbbenve látta, hogy az egyik gerendán felakasztva, holtan függ a kis Pósa Béla. I Azonnal levágták és élesztgetni próbálták megmerevedett kezét, de hiába. A hatósági orvos megállapította, hogy a halál még este áttolt be. közvetlen az akasztás után. A rendőri vizsgá­latot vezető Barbat kapitány, hogy némi fényt deríthessen a tragédiára, azonnal meg­kezdte a szülők, rokonok és szomszédok ki­hallgatását, anélkül, hogy a legkisebb tám­pontra aikadt volna, mely magyarázatát adná az öngyilkosságnak. Egybehangzó vallomások szerint a gyermek egész nap pajkos jókedvében volt. Az estéli órákban aztán érdekes adatok jutottak a rendőrség birtokába. Kiderült, hogy az öngyilkos kisdiák eltűnése napján egyik kis pajtásával beszélgetett s egy7 lejt adott annak, hogy al ne árut ja április í-i tréfáját, ami keresztülvinni szándékozik. A kisfiú­nak aztán elmondta a készülő tréfát; felmegy a padlásra és fölakasztja magát. A gyermek persze nem vette ezt komolyan, nem is említette senkinek, csak most, hogy hallotta barátja tragédiáját, mesélte el szülei­nek, akik aztán nyomban jeléntést tetlek a rendőrségen. I9.tf, űprllln H. Miért szenved többet a no, mint a Iérti? Minden idők orvostudományának egyik legsúlyosabb problémája a nők iiirriitniácii'H zavarainak kérdés»* volt. ügy a pubertás ko­rában, mint később is, dr légióként a kli- rnaktériuniban (változó évek; súlyos testi »S lelki rendellenességeket okoznak a menstruá­ciós zavarok. Ezeknek leküzdésére sok nagy­nevű orvostudás tett kísérletet kisebb na­gyobb eredménnyel. A legutóbbi évek — ezen a téren elért —■ egyik legnagyobb eredménye a hosszú évek tudományos kísérletei alapján a newyorki „Riwerside“ laboratóriumok által előállított „Monoklin“ elnevezéssel forgalomba hozott gyógyszer, amely a nő menstruációs zavarai­nak minden fázisában (fájdalmak, görcsök, fejfájások, hevülések stb.) tökéletes enyhü­lést nyújt. A klimaktérium idején fellépő su- lyos testi, de főként lelki megrázkódtatások eseteiben ez a gyógyszer a legbiztosabb hatá­súnak bizonyult „Menoklin“ kezeléssel — a newyorki és bécsi klinikákon — olyan nagyszerű ered­ményeket értek el, mint eddig semminemű más gyógyszerrel sem. Megrendelhető a vezérképviselőnél; Csá­szár gyógyszertár, Bucureşti, Calea Victoriei 124. Lei 130 utánvéttel. Marót Sándor ünnep ébe Aradon ARAD. (Az Ellenzék tudósítójától.) A ré­gen várt Marót-est lezajlott. Arad város iro- dalombarát közönsége melegen ünnepelte Ma­rót Sándor, a kitűnő oradeai szerkesztőt, ki élvezetes felolvasásában smertette 30 éves újságírói pályájának szines, fordulatos, hu­moros és szomorú éveit. Bevilágított a szer­kesztőségek falai közé és Ízelítőt adott az új­ságírói kenyérből, élményeket, történeteket mesélt, három évtized összesüritelt esemé­nyei, az élesszemü újságíró és melegszívű eml>er lencséjén átszűrt képieket, az ő ked­ves és közvetlen modorában, csiszolt, érdek- feszitő stílusában, szellemesen és fordulatén snn. A magasszinvonalu estélyt Tarnóczy La­jos, református lelkész emelkedett szellemű bevezetője nyitotta meg, melyben az újságírói hivatásról és ezzel kapcsolatban a jubiláns Marót kiváló érdemeiről emlékezett meg. Az estélyen Forgács Sándor és F. Bárdi Teréz közkedvelt müvészpár magánszámok- kal és egy vígjáték jelenettel szerepeltek. Az aradi közönség örömmel látta v szont mult- évi színházi kedvenceit s kiforrott művészi teljesítményeiket kitörő tapssal jutalmazta. Felfokozott érdeklődés előzte meg az iro­dalmi estélyen vendégként szereplő dr. Ja- novics Jenőnek, London irodalmi, művészeti és filmvilága címen tartott előadását. A nagy­szerű előadó és széles tudásu szakember kö­zei egy órán át könnyed, szórakoztató, min­den szavával lebilincselő mondanivalóival nem mindennapi élvezetben részesítette hall­gatóit. Londoni élményeit Korda Sándorral kezdte. Kordával, az egykor nyurga, sápadt, üreszsebü újságíróval, akit 20 esztendővel ezelőtt a budapesti Newyork-kávéház aszta­lától szinte erőszakkal hozott le magával cluji film-műtermébe — rendezőnek. Innen indul ki szinte káprázatos karrierje, mely Budapest, Bécs, Berlin, Hollywood, Páris közbeeső állomások után — a végállomás g: Londonig vezet. Ma ez a magyar filmzseni, az angol film megteremtője, az angolok1 büszkesége Angliában fogalom és a filmvilág elismert és irigyelt kiválósága. Néhány londoni — közérdekességü — sze­mélyes élménye kerül sorra, aztán az- angol színházak előttünk edd g ismeretlen szoká­sai és különlegességei, friss, eleven, pompás és szines szavakba öntve; ismertette a film és színház egymásraható viszonyát, versen­gését és kapcsolatát az izzig-vérig művész őszi-nte lelkesedésével és h tét tett a színpad és a színpadi dráma mellett, melynek két­ezer éves múltjával versenyre sem kél, — de azt nem is tudná legyőzni a film. A közönség, mely előadás után a szavak lenyűgöző hatása alól nem birt felszabadulni, hosszú perceken át, szűnni nem akaró forró, hálás tapssal köszönte meg dr. Janovics Je­nőnek remek előadásiát. (J. J ) szívbetegeknek és érelmeszesedés­ben SZENVEDŐKNEK reggel éhgyomorra egy fél pohár természetes „FERENC JÓZSEF“ ke- serüviz — a legkisebb erőlködés nélkül — igen könnyű ürülést biztosit, -a, gyomor és a belek működését elősegíti s az emésztés renvbeségéc csakhamar megszünteti. Az orvosok ajánlják. Ügyvéd és tanítónő utcai verekedése. Bu­curesti-ből jelentik: Julia Berov Sutesti-i leányiskolái tanítónő feljelentést tett C.hirita Braila-i ügyvéd ellen, mert ez nyílt utcán súlyosan elverte. Megállapítást nyert, hogy az ügyvéd felesége volt az oka a verekedés­nek. Az eljárás folyik.

Next

/
Thumbnails
Contents