Ellenzék, 1936. április (57. évfolyam, 76-99. szám)
1936-04-05 / 80. szám
193 6 április 5. ELLENZÉK 1 v Mines kiviteli, mégis kiviteli illetéke'": szednek a kereskedelmi malmoktól Több málékenyér fogy, mint az utolsó tiz évben. — Nagy búzaliszt-készletek SZfiBíiDiÉii MÉMiHOZ Ismertetőt díjmentesen kiikl: ins.a.r. petróleum-gázlámpát használjon! I — Megbízható, tökéletes és olcsó !! Bucureşti I., Str. Regala 11 Timişoara fii. I. C.Bratianu33 Cluj, Str. Memorandului 13 ARAD. (Az Ellenzék todósitójátriL) A ga- ‘oanaősticsM vonatkozó rendelkezések nyomában a „jóindulatú“ visszaélések egesz sora következett. Ez mindenütt éreztette hatását, de talán seholisem olyan mértekben., min a Bánságban. Ennek természetes folyománya aztán az volt, hogy a termény piacon a keresiet-kinákt mérlege egyenlőtlen hullámzásba kezdett, mely ahelyett, hogy szűnni látszana, még erőteljesebb. Kétségtelen, hogy a tünet már önmagában' is egészségtelen s kedvezőtlen hefyzetibe hozza hói a termelőt, hol a fogyasztót. S míg most a. kereskedelmi malmok nyögneü az Hiánytalanul elosztott terhek súlyától cs a vámimalmok jobban boldogulnak. A kereskedelmi miallmok Itöveckezó taxákat fizetik méter mázsánké nit: 90 lej „taxa de voiirificare“ 25 lej „taxa consumaţie“ 22 lej „pékadó“ ( a rendelet a malomra ruházta) 1.4 százalék „timbru proportional“ 5 százalék „cifra de afaceri“ 2 százalék szám'ihbéiyeg, stb. A kormányrendelkezések értelmében, tehat a kereskedelmi malmoknak különböző illetéket kell fizetniük, ami métermázsánként 185 lejt, tehát vagononként 18.500 lejt jelent, ellentétben a vámmaimokkal, amelyek saját készleteiket illeték nélkül dolgozhatják íeL A bánsági kereskedelmi malmok a rendelet megjelenéséig teljes üzemben voltak, Kielégítették a belföldi szükségletet, jelentékeny mennyiséget szállítottak Erdélybe s sokat exportáltak Magyarország és Csehszlovákia felé. A devizatörvény az exportot telj'esen lehetetlenné tette. Az erdélyi szállítás az utóbbi hónapokban megszűnt. Erdélynek rekord termelése volt, olyannyira, hogy készletéből, mely rendszerint novemberben már kifogy, még ma is van. De tedán még ennek ellenére is vásárok volna bánsági lisztet, a megszokott minőségkülönb- ség miatt, ami most elmaradt, mere a buza árának Hvatafibs fenntartása folytán az áriak egy szinvoruallon vokak, amit a fuvarköltség lényegesen befolyásolt volna. De dlvesztették emellett bánsági vevőkörüknek nagy százalékát is, ami aztán a kereskedelmi malmokat meglehetősen súlyos helyzetbe hozta. Fogyasztók A bánsági majmok fogyasztóit fdks arányban városi cs fahisi vevő képezre. Ma faltisi vásárlóját teljesen elveszítette, s a városi fogyasztók száma is nap-nap után csökken. Ez érthető is. A falusi gazda, a városi polgár, a pék, « kereskedő, akik eddig készen, őrök Észtet szerez&ek be, írna búzát vásárolnak és megőröítetik a falusi, mentesített vámmalmokhan s ezáltal kilo- gramonkéot 1.7c—2 lejjel olcsóbban jutnak Észthez. A bánsági és «radrrvegyei .lisztüzlet legyengült. A Esztforgalbm & tavalyihoz képest 60 —75 százalékkal gyöngébb. Egy kétségtelen: a rendelkezésből kifolyó aránytalanságok meglehetősen idegessé tették a piacot s ez a körühnény bizonytalan, képet áilliitjott a mezőgazda, malom és fogyasztó szeme elé. Szakvélemény Alkalmunk volt nehány számottevő kereskedelmi malom tulaj honosával és más elismert szakemberrel e kérdésről behatóbban beszejni. Nyilatkozataikból tisztán látható gz a helyzet, mely a rendelet következtében előáMatit. — Mig eddig a kereskedelmi malmok felfokozott üzemben voltak — mondja egyik informátorunk — addig ma, hetenként csak i—2 napot dolgoznak. A kormány kalkuüációja az volt, hogy az illetékekből, amit az export fedezetére fordít, havonként körülbelül 50 millió lejt bevételez. Januárig vallóban elért 220—240 millió bevételt, azonban mindössze 13 ezer vagon buza került kivitelre, ami körülbelül no millió lejnek felel meg. így az államnak jelentékeny töblete mutatkozik. Igazságtalannak tartom, hogy jóllehet export nincs, az „export-illetéket“ mégis fizetni kell. — Tény az, hogy 3 városokban hétről-hétre észlelhető a buzalisztfogyasztás csökkenése, aminek természetes magyarázata az, hogy a tömegek az olcsó 2$—3.0 lejes napszám mellett nem képesek megfizetni a buzakenyeret. így az eddigi fogyasztók nagyrésze kukoricakenyérre s krumplira tér át. Az utóbbi esztendő alatt annyi kukoricakenyér fogyott el, mini máskor 10 év aiatt. Úgy, hogy maholnap a búzaliszt „luxuscikk“ lesz, éppen a buza hazájában. Ha a rendelkezésit nem módosítják, majd úgy járunk, mint Amerikában, hol propagandát kellett csinálni, hogy « tömegek buzakenyeret fogyasszanak. Megoldás — Miben látja a megoldás lehetőségét? — kérdjük az elismert szakembertől. — Előszőj is arányossá kellene tenni az adóztatást, vagy általánossá kellene tenni, hogy a termelők adómentesen őrölhessenek. Ha ez soká késik, egymásután fogják becsukni a kereskedelmi malmok kapuikat! Mert: nem merik felvenni őrlésre a készételeket, kereslet hiányában, nincs fogyasztó, nincs elhelyezési lelietőség. Attól1 tartok azonban, mire a kormány erre rájön, már alig fog találni egészségesen lélegző kereskedelmi ! malmot. Áremelkedést hoz sz európai termelők együttműködése CLUJ. Az Ellenzék tudósítójától.) Az aradi Faipar részletesen foglalkozik a bécsi nemzetközi fairoda (C. I. B.) jelentésével s metál látó* li. hcwv kirr fairén a következő S iákkor néhány jó adófizetővel szegényebb lesz. — És ha az idén jó termés lesz, milyenek a kilátások? — A bő termés következménye beláthatatlan. A kereskcddími malomban ma Í3 nagy készlet barnaliszt van felhalmozva. Az uj termésnek 60 százalékát augusztus, szeptember és októberben kellene felvenni, amit nem fognak merni megtenni a kereskedelmi malmok, mert nincs kilátás arra, hogy alkudják hellyezni. És ez aztán a mezőgazdákra fog csapást jelentem. — Véleményem szerint egységesíteni kellene ia feakszákat. Ne legyen tízféle, hiszen ez egymagában egy külön admimsztrációt jelent. Kilogramonként legyen — egyféle taksza. Egységes és igazságos megoldás lenne a malmok megiadóztatása hengerhossz szerint, amit havonként előre kellene lefizetniök a malmoknak. így rend lenne, egészséges verseny és flott munica. A malmok osztályozásával a kormány jót akart, ügylét szik azonban, hogy túl ment a .célon. A virágzó kereskedelmi malomipar válságos helyzetbe került. Kukorica, zab, korpa, takarmány Kukoricánál a fogyasztás ősszel nagy volt, úgy, hogy a keresletet bővíteni kelllett regá-ti importtaL Az idén előreláthatóan erre nem lesz szükség, mert most nagy a kínált A gazda itt tavasszal dobja készletét piacra s ára az ókirályságival egy színvonalon mozog. Zabban ez az év jóval alatta áll az utóbbi esztendőknek. A katonaság szükségletét csak Cooperativák uitján az ókiráiyságbÓL’ szerzi be, a magánérdeklődés minimális. A korpakészlet ia rossz tel miatt nem fogyott el s mély az ára emiatt. A takarmány cikkek is megmaradtak. A rossz tél ellenére a telelés kitűnő volt. Az ünnepek előtt némi élénkség észlelhető. Az időjárás fogja majd eldönteni, hogy ez az érdeklődés fokozódni fog-e vagy pedig beáll a hanyatlás. (jj.) ' a helyzeti: Svédorszcág: tartózkodó, árban, .szilárd ajánlatok, bizakodás az ETEC. (koppenhágai egyezmény, mely az európai fatermelő államok között az exportálható mennyiségei j knntingentáioa, illetve a termelendő mennyiséget ilieszálitatta megállapodás eredményében. Finnország: úgy a nagy, mint a középes kistermelők tartózkodást tanuskunak. j Oroszország: határozottság a piaci helyzet megjavítására, a kínálat redukálása az ETEC egyezmény következtében. Lettország: magas nyersanyagárak, jó elhelyezési Tehetőségeik. Észtország: céltudatos eladási politika, félhivatalosan szervezett export. Lengyelország: a koppenhágai egyezmény kedvező hangulatot teremtett a piac megítélésében, igyekezett a termelési költségek redukálására*. Csehszlovákia: kedvezőtlen megítélése az elhelyezési lehetőségeiknek, enyhén engedékeny kínálat. I Kanada: tartott árak. javuló elhelyezési j lehetőségek, az U. S. A-val létesített keres- ! ke dalmű egyezmény következtében. Ausztria: elővigyázatos árukínálat, a hosz- I szu, kamatveszteséges és kurzus-kockázatos j fizetési- lejáratok miatt. Románia: nagy összegű, zárolt követelések, I mérsékelt kereslet, a Földközi-tengeri országokban uralkodó politikai bizonytalanság miatt. Jugoszlávia: kapkodó árukínálat, kata'z- •brófális íecsökkenése a kiviteli lehetőségek - i nek a szankciók miatt, kétségbeesett keresés újabb elhelyezési piacok után. Az árképződésre vonatkozólag a jelentés a következőket mondja: November hótól kezdődől-eg fokozatosan növekvő árak Angliában és az angol gyarmatokon, az 1934 október havi árakkal szemben standardonkint 25—40 shilling árnövekedés. Középeurópá- ban és Olaszországban az árak emelkedése, elsősorban a kurzuskülönbözetek kiegyenlítésére. A Földközi tengeri államokban váltakozó áralakulás. összefoglalás: A koppenhágai egyezmény az összes fogyasztó piacokon némi áremelkedést idézett elő, ami a következő hónapokban még tovább fog növekedni, főleg abból az okból, mivel az egyezmény következtében a kínálat jobban alkalmazkodik a kereslethez, mivel az összes európai termelők együttműködése, egy céltudatosabb ár- és eladási politikát tesz lehetővé. Lelkes hangijaiban folyt le az Erdélyi Bank r--á. közgyűlése Az Erdélyi Bank R. T. r936 április 2-án délután 5 órakor tartotta meg évi rendes közgyűlést nagyszámú részvényes jelenlétében a Bucuresti-i főtelep, Strada Bursei 2. sz. alatti helyiségeiben. A közgyűlésen az igazgatóság részéről résztvettek: Anton Mocsonyi de Foen elnök, Mihai Popovici ail'elnök, továbbá gr. Bethlen Béla, Grigore Gh. Duca, Grigore Gafencu, Hargitay Bertalan, dr. Jelen Gyula, Jon, M. Mitilineu és Adrián Otoiu urak. Elnök megnyitó beszédében meleg szavakkal emlékezett meg N. Drosso igazgatósági tagnak elhunytáróil. A közgyűlés feliulassai fejezte ka részvétét a. gyász felett. Az előterjesztett tárgysorozatot a közgyűlés egyhangúlag vette tudomásul, megadván a felmentést az igazgatóságnak és a íeliigye- kSbizocfeságniak. A részvényesek nevében dir. Parten ie Dan országgyűlési képviselő és dr. Emil Lobontiu szenátor urak mondottak köszönetét az intézet körülitekintő és eredményes vezetéséért az igazgatóságnak, a bank vezetésével megbízott administrateu r déléguénak és a tiszt- I viselői karnak. j Az alapszabályok értelmében kisorsolt: j Gróf Wáss Bék, dr. Chorin Ferenc, dr. : Drexler Bála, Grigore Gh. Duca, Grigore Gafencu egyhangúlag újból1 megválasztacrak az igiazga-tóság tagjaivá. Uj igazgatósági tagnak megválasztatott Al. Zanescu ügyvéd, nagyiparos ugyancsak egyhangúlag. A közgyűlés a bank végrehajtóbizöttságá- nok tagjaivá Mocsonyi elnök, Conrad Otto és Hargitay Bertalan igazgatósági tagokat választotta meg. A lelkes hangulatban lefolyt közgyűlés után megtartott igazgatósági ülésen Szabó Márton központi cégjegyző aligazgatóvá neveztetett ki. Az ELLENZÉK a haladást szolgálja, kisebbségi és emberi jogok elöharcosa. ia _ ít < kaphat minden igényi kielégítő, MÉRSÉKELT ÁRU SZOBÁT - .........................-— HP VL Podsmaniczlcy-uu 8, Teljes kényelem, központi fűtés, állandó meleg-hideg folyóvíz, lift, telefonos szobák. Telefon 202-43,294-14 éé Memzelfíüii üpiac heiQzeíe