Ellenzék, 1936. április (57. évfolyam, 76-99. szám)

1936-04-05 / 80. szám

193 6 április 5. ELLENZÉK 1 v Mines kiviteli, mégis kiviteli illetéke'": szednek a kereskedelmi malmoktól Több málékenyér fogy, mint az utolsó tiz évben. — Nagy búzaliszt-készletek SZfiBíiDiÉii MÉMiHOZ Ismertetőt díjmentesen kiikl: ins.a.r. petróleum-gázlámpát hasz­náljon! I — Megbízható, tökéletes és olcsó !! Bucureşti I., Str. Regala 11 Timişoara fii. I. C.Bratianu33 Cluj, Str. Memorandului 13 ARAD. (Az Ellenzék todósitójátriL) A ga- ‘oanaősticsM vonatkozó rendelkezések nyo­mában a „jóindulatú“ visszaélések egesz sora következett. Ez mindenütt éreztette hatá­sát, de talán seholisem olyan mértekben., min a Bánságban. Ennek természetes folyo­mánya aztán az volt, hogy a termény piacon a keresiet-kinákt mérlege egyenlőtlen hul­lámzásba kezdett, mely ahelyett, hogy szűn­ni látszana, még erőteljesebb. Kétségtelen, hogy a tünet már önmagában' is egészségtelen s kedvezőtlen hefyzetibe hoz­za hói a termelőt, hol a fogyasztót. S míg most a. kereskedelmi malmok nyögneü az Hiánytalanul elosztott terhek súlyától cs a vámimalmok jobban boldogulnak. A kereskedelmi miallmok Itöveckezó taxá­kat fizetik méter mázsánké nit: 90 lej „taxa de voiirificare“ 25 lej „taxa consumaţie“ 22 lej „pékadó“ ( a rendelet a malomra ruházta) 1.4 százalék „timbru proportional“ 5 százalék „cifra de afaceri“ 2 százalék szám'ihbéiyeg, stb. A kormányrendelkezések értelmében, tehat a kereskedelmi malmoknak különböző ille­téket kell fizetniük, ami métermázsánként 185 lejt, tehát vagononként 18.500 lejt je­lent, ellentétben a vámmaimokkal, amelyek saját készleteiket illeték nélkül dolgozhatják íeL A bánsági kereskedelmi malmok a rendelet megjelenéséig teljes üzemben vol­tak, Kielégítették a belföldi szükségletet, je­lentékeny mennyiséget szállítottak Erdélybe s sokat exportáltak Magyarország és Cseh­szlovákia felé. A devizatörvény az exportot telj'esen lehetetlenné tette. Az erdélyi szállítás az utóbbi hónapokban megszűnt. Erdélynek rekord termelése volt, olyannyi­ra, hogy készletéből, mely rendszerint no­vemberben már kifogy, még ma is van. De tedán még ennek ellenére is vásárok volna bánsági lisztet, a megszokott minőségkülönb- ség miatt, ami most elmaradt, mere a buza árának Hvatafibs fenntartása folytán az áriak egy szinvoruallon vokak, amit a fuvarköltség lényegesen befolyásolt volna. De dlvesztették emellett bánsági vevőkörüknek nagy százalé­kát is, ami aztán a kereskedelmi malmokat meglehetősen súlyos helyzetbe hozta. Fogyasztók A bánsági majmok fogyasztóit fdks arány­ban városi cs fahisi vevő képezre. Ma faltisi vásárlóját teljesen elveszítette, s a városi fogyasztók száma is nap-nap után csökken. Ez érthető is. A falusi gazda, a vá­rosi polgár, a pék, « kereskedő, akik eddig készen, őrök Észtet szerez&ek be, írna búzát vásárolnak és megőröítetik a falusi, mentesített vámmalmokhan s ezáltal kilo- gramonkéot 1.7c—2 lejjel olcsóbban jutnak Észthez. A bánsági és «radrrvegyei .lisztüzlet legyen­gült. A Esztforgalbm & tavalyihoz képest 60 —75 százalékkal gyöngébb. Egy kétségtelen: a rendelkezésből kifolyó aránytalanságok meglehetősen idegessé tették a piacot s ez a körühnény bizonytalan, képet áilliitjott a mezőgazda, malom és fogyasztó szeme elé. Szakvélemény Alkalmunk volt nehány számottevő keres­kedelmi malom tulaj honosával és más elis­mert szakemberrel e kérdésről behatóbban beszejni. Nyilatkozataikból tisztán látható gz a helyzet, mely a rendelet következtében elő­áMatit. — Mig eddig a kereskedelmi malmok fel­fokozott üzemben voltak — mondja egyik informátorunk — addig ma, hetenként csak i—2 napot dolgoznak. A kormány kalkuüációja az volt, hogy az illetékekből, amit az export fedezetére fordít, havonként körülbelül 50 millió lejt bevéte­lez. Januárig vallóban elért 220—240 millió bevételt, azonban mindössze 13 ezer vagon buza került kivitelre, ami körülbelül no millió lejnek felel meg. így az államnak je­lentékeny töblete mutatkozik. Igazságtalan­nak tartom, hogy jóllehet export nincs, az „export-illeté­ket“ mégis fizetni kell. — Tény az, hogy 3 városokban hétről-hétre észlelhető a buzalisztfogyasztás csökkenése, aminek természetes magyarázata az, hogy a tömegek az olcsó 2$—3.0 lejes napszám mellett nem képe­sek megfizetni a buzakenyeret. így az eddigi fogyasztók nagyrésze kukoricakenyérre s krumplira tér át. Az utóbbi esztendő alatt annyi kukoricakenyér fogyott el, mini máskor 10 év aiatt. Úgy, hogy maholnap a búzaliszt „luxus­cikk“ lesz, éppen a buza hazájában. Ha a rendelkezésit nem módosítják, majd úgy já­runk, mint Amerikában, hol propagandát kellett csinálni, hogy « tömegek buzakenye­ret fogyasszanak. Megoldás — Miben látja a megoldás lehetőségét? — kérdjük az elismert szakembertől. — Előszőj is arányossá kellene tenni az adóztatást, vagy általánossá kellene tenni, hogy a termelők adómentesen őrölhessenek. Ha ez soká késik, egymásután fogják be­csukni a kereskedelmi malmok kapuikat! Mert: nem merik felvenni őrlésre a készétele­ket, kereslet hiányában, nincs fogyasztó, nincs elhelyezési lelietőség. Attól1 tartok azonban, mire a kormány erre rájön, már alig fog találni egészségesen lélegző kereskedelmi ! malmot. Áremelkedést hoz sz európai termelők együttműködése CLUJ. Az Ellenzék tudósítójától.) Az aradi Faipar részletesen foglalkozik a bécsi nemzetközi fairoda (C. I. B.) jelentésével s metál látó* li. hcwv kirr fairén a következő S iákkor néhány jó adófizetővel szegényebb lesz. — És ha az idén jó termés lesz, milyenek a kilátások? — A bő termés következménye belátha­tatlan. A kereskcddími malomban ma Í3 nagy készlet barnaliszt van felhal­mozva. Az uj termésnek 60 százalékát augusztus, szeptember és októberben kellene felvenni, amit nem fognak merni megtenni a kereske­delmi malmok, mert nincs kilátás arra, hogy alkudják hellyezni. És ez aztán a mezőgazdákra fog csapást jelentem. — Véleményem szerint egységesíteni kelle­ne ia feakszákat. Ne legyen tízféle, hiszen ez egymagában egy külön admimsztrációt je­lent. Kilogramonként legyen — egyféle taksza. Egységes és igazságos megoldás lenne a malmok megiadóztatása hengerhossz szerint, amit havonként előre kellene lefizetniök a malmoknak. így rend lenne, egészséges ver­seny és flott munica. A malmok osztályozásával a kormány jót akart, ügylét szik azonban, hogy túl ment a .célon. A virágzó kereskedelmi malomipar válságos helyzetbe került. Kukorica, zab, korpa, takarmány Kukoricánál a fogyasztás ősszel nagy volt, úgy, hogy a keresletet bővíteni kelllett regá-ti importtaL Az idén előreláthatóan erre nem lesz szükség, mert most nagy a kínált A gazda itt tavasszal dobja készletét piacra s ára az ókirályságival egy színvonalon mozog. Zabban ez az év jóval alatta áll az utóbbi esztendőknek. A katonaság szükségletét csak Cooperativák uitján az ókiráiyságbÓL’ szerzi be, a magánérdeklődés minimális. A korpakészlet ia rossz tel miatt nem fo­gyott el s mély az ára emiatt. A takarmány cikkek is megmaradtak. A rossz tél ellenére a telelés kitűnő volt. Az ünnepek előtt némi élénkség észlelhető. Az időjárás fogja majd eldönteni, hogy ez az ér­deklődés fokozódni fog-e vagy pedig beáll a hanyatlás. (jj.) ' a helyzeti: Svédorszcág: tartózkodó, árban, .szilárd aján­latok, bizakodás az ETEC. (koppenhágai egyezmény, mely az európai fatermelő álla­mok között az exportálható mennyiségei j knntingentáioa, illetve a termelendő mennyi­séget ilieszálitatta megállapodás eredményé­ben. Finnország: úgy a nagy, mint a közép­es kistermelők tartózkodást tanuskunak. j Oroszország: határozottság a piaci hely­zet megjavítására, a kínálat redukálása az ETEC egyezmény következtében. Lettország: magas nyersanyagárak, jó elhe­lyezési Tehetőségeik. Észtország: céltudatos eladási politika, fél­hivatalosan szervezett export. Lengyelország: a koppenhágai egyezmény kedvező hangulatot teremtett a piac megíté­lésében, igyekezett a termelési költségek re­dukálására*. Csehszlovákia: kedvezőtlen megítélése az elhelyezési lehetőségeiknek, enyhén engedé­keny kínálat. I Kanada: tartott árak. javuló elhelyezési j lehetőségek, az U. S. A-val létesített keres- ! ke dalmű egyezmény következtében. Ausztria: elővigyázatos árukínálat, a hosz- I szu, kamatveszteséges és kurzus-kockázatos j fizetési- lejáratok miatt. Románia: nagy összegű, zárolt követelések, I mérsékelt kereslet, a Földközi-tengeri orszá­gokban uralkodó politikai bizonytalanság miatt. Jugoszlávia: kapkodó árukínálat, kata'z- •brófális íecsökkenése a kiviteli lehetőségek - i nek a szankciók miatt, kétségbeesett keresés újabb elhelyezési piacok után. Az árképződésre vonatkozólag a jelentés a következőket mondja: November hótól kezdődől-eg fokozatosan növekvő árak Ang­liában és az angol gyarmatokon, az 1934 ok­tóber havi árakkal szemben standardonkint 25—40 shilling árnövekedés. Középeurópá- ban és Olaszországban az árak emelkedése, elsősorban a kurzuskülönbözetek kiegyenlíté­sére. A Földközi tengeri államokban válta­kozó áralakulás. összefoglalás: A koppenhágai egyezmény az összes fogyasztó piacokon némi áremelke­dést idézett elő, ami a következő hónapokban még tovább fog növekedni, főleg abból az okból, mivel az egyezmény következtében a kínálat jobban alkalmazkodik a kereslethez, mivel az összes európai termelők együttmű­ködése, egy céltudatosabb ár- és eladási po­litikát tesz lehetővé. Lelkes hangijaiban folyt le az Erdélyi Bank r--á. közgyűlése Az Erdélyi Bank R. T. r936 április 2-án délután 5 órakor tartotta meg évi rendes közgyűlést nagyszámú részvényes jelenlété­ben a Bucuresti-i főtelep, Strada Bursei 2. sz. alatti helyiségeiben. A közgyűlésen az igazgatóság részéről résztvettek: Anton Mocsonyi de Foen elnök, Mihai Popovici ail'elnök, továbbá gr. Bethlen Béla, Grigore Gh. Duca, Grigore Gafencu, Hargitay Bertalan, dr. Jelen Gyula, Jon, M. Mitilineu és Adrián Otoiu urak. Elnök megnyitó beszédében meleg szavak­kal emlékezett meg N. Drosso igazgatósági tagnak elhunytáróil. A közgyűlés feliulassai fejezte ka részvétét a. gyász felett. Az előterjesztett tárgysorozatot a közgyű­lés egyhangúlag vette tudomásul, megadván a felmentést az igazgatóságnak és a íeliigye- kSbizocfeságniak. A részvényesek nevében dir. Parten ie Dan országgyűlési képviselő és dr. Emil Lobontiu szenátor urak mondottak köszönetét az in­tézet körülitekintő és eredményes vezetéséért az igazgatóságnak, a bank vezetésével meg­bízott administrateu r déléguénak és a tiszt- I viselői karnak. j Az alapszabályok értelmében kisorsolt: j Gróf Wáss Bék, dr. Chorin Ferenc, dr. : Drexler Bála, Grigore Gh. Duca, Grigore Gafencu egyhangúlag újból1 megválasztacrak az igiazga-tóság tagjaivá. Uj igazgatósági tagnak megválasztatott Al. Zanescu ügyvéd, nagyiparos ugyancsak egy­hangúlag. A közgyűlés a bank végrehajtóbizöttságá- nok tagjaivá Mocsonyi elnök, Conrad Otto és Hargitay Bertalan igazgatósági tagokat vá­lasztotta meg. A lelkes hangulatban lefolyt közgyűlés után megtartott igazgatósági ülésen Szabó Márton központi cégjegyző aligazgatóvá ne­veztetett ki. Az ELLENZÉK a haladást szolgálja, kisebbségi és emberi jogok elöharcosa. ia _ ít < kaphat minden igényi kielégítő, MÉRSÉKELT ÁRU SZOBÁT - ­.........................-— HP VL Podsmaniczlcy-uu 8, Teljes kényelem, központi fűtés, ál­landó meleg-hideg folyóvíz, lift, tele­fonos szobák. Telefon 202-43,294-14 éé Memzelfíüii üpiac heiQzeíe

Next

/
Thumbnails
Contents