Ellenzék, 1936. április (57. évfolyam, 76-99. szám)
1936-04-03 / 78. szám
« fíTLPN7 fiK vmmxvMserzvnkmamm IMH"l,!!'" WMBBM UiKJtaF* Árubehozatal számara felszabadították a lírát, a pengőt, az osztrák Schillinge^ a márkát és a görög drachmát Az uj intéz kedések miatt csökkent a márka árfolyama BUCUREŞTI. (Az Elúmck tudósítójától.) \ Bonc,. Nationath. lpavguiUVsat;.» clhaiaro/.ia, !ioi;y .ív «viasz !u'.ii icloUlj:i :i kötik lsét; tlól, de a hirrttíkui áresés megakadniyo/.é.i vetett a szrtbudtotgainiar csak a szükséghez kepeit, tv hát olyuun arányban engedik meg, ahogy azt az urspontórök sárik. Svuk körók ben niegá: lapítják, hogy mivei az exportőrök még abban az időben v/álHtontuk OLsv.or.szágha, .. ricor XL exportáruk szerűit változó pre- ■ a amok voltaik érvényben, a Jegybank fenti endeLkezése csuk félig rendezi az olasz hrsi problémáját. Azok az exportőrök ugyanis, akik líra kö- vetetéseikre kölcsönt vettek tel, elvesztik a :mjik év november óta a mai napág befizetett kamatokat; tagoltkor a Urát zárolták. Hozzávett v se.;, amelyet a román—olasz szerződésben mez állapított. 75'á-os kvóta eredményez, írtig a többi 25'u-ot av állliamt kötelezel t'égek re fogjuk feKhaszjtálni. A lirá-n kívül feloldotta a banca Naţionala .1 pengőt, az osztrák schIldin,gjatt, ;t márkát és a drahtn.it is. Ezzel az intézkedéssel az exportőrök és importőrök egyelőre meg vasinak elégedve. Megállapítják, hogy a fizetési .vprobációt a Jegybank 4—5 nap aílatt adja meg, de legutóbb olyan eset is eJőfordult, amikor három nap alatt adta ki az engedélyt. Az importőrüknek a fizetési engedély magadásától számított 15 nap alsict ie kell magukat li- rábtin fedezni. Erősen foglalkoztálp az exportőröket é> imfHinlőrökct az ex portitól! szirnun/ó már ka zárolása is. Néhány hónappal ezelőtt közöltük a Bánta Nationuiflának azt .1 rrn deleiét, hogy az exportőrök kötelesek már cur 31-ig eladni márkáikat. Must az.l köz Lik, hogy a Banca Naţionala l>eszünlette az nj ex portitól’ eredő összegek eladásához s'/.ük séges érlesiiések kibocsátását márc. 5-ike ót t nem adja ki az exportőröknek w. ehhez szükséges avi/ókat: ezek a Banca Nationa- 1 .in ál zárolva vannak. Kmiuil'i elégedetlen - ség tapasztalható, mert az exportcé’.ck ennek hiányában nem adhatják ol márkiakat, de viszont az uj exportból s/árina/ó márkák ellenértékét, nem kapják meg, érthető tehát, ha ez izgalmat okoz közöltük. Hogy a Banca Naţionala miért adta ki ezt a rendelkezési, arról hivatalos helyen nem nyilatkoznak. Annyit megállapított a bucuresti-i sajtó, hogy a Jegybank tanácsa már kétszer foglalkozott ezzel a fontos kérdéssel, de uj határozatot még nem hozott. Mag inert es ü;lé., alapján azt is közáik, hogy a márka 'likvidálást határidejét 15 nappal meg fogják hosszabb itlani, tehát a német valuta eladási terminusa csak április 15-én jár le. A különböző intézkedések miatt a márka belföldi árfolyama hullámzó és legutóbb 38.05—3^-30 között változott a m.igántor- guüomöan, holotit néhány héttel ezelőtt még 48—50 lej között mozgott. ;ókges számítás szerint exportőrjeinknek 300 nhtió lej értékű h-ra-devizár kell kapniuk, de mi is kb. ugyanennyivel tartozunk Olasz- orszálgnak. Arra a kérdésre, hogy mikor adható át a iiisa teljesen 0 szuhetdkereskcdekxvtnek, szakkörökben még nem bírnak pontos fel vila- goátást adni. Szerintük ez csak akkor álla- piáható meg,, amikor ttarcán látható, hogy a szabadk:rresk<xlelerriben mily árfolryam akikul ki. Szabod'keresk.edeäJemri'u; lesz az n iiram-enyPÁRISI I MiNT*. VÁSÁRRA (1936 május hó 16-tól junius 2-ig) megy ez évben minden erdélyi kereskedő és iparos vásárlásait eszközölni Uj kiállítási osztályok. A vásárigazolvány tulajdonosainak jelentékeny egyéni utazási kedvezmények biztosítva. Vásár igazolványok és felvilágosítások : Agent (eiiinie^ciaf «le Frarice CLUJ, Str. Mafia 1. Str. Mafia 1. Törvény készül az erdei és fürészüzemi termékek forgalmának szabályozásáról CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) A Faipar jelentése szerint az erdélyi Fakereskedők Egyesülete, a. házatókereskedelcm ellen évek óta folytatott szívós és kitartó küzdelmének újabb szakáihoz érkezeti. Mint az egyesület vezetősége hivatalosan értesült a löldmü- velcsügyi miniszteritim egy olyan, lörvény- ; javaslat efőkésziiését fejezte be, mely ezt -i kérdést közelebb viszi a megoldáshoz, amennyiben 'lehetetlenné teszi; hogy a fa termeléssel és fakereskedelemmel foglalkozzanak azok, okik a nyers- vagy készanyaghoz nem törvényes utón jutottak, ami a házaió- kereakedők számát legalább a felére fogja redukálni. Az egyesület vezetősége ugyanis, miután I a vándort akereskeddem megszüntetésére vo- ! natkozó minden akciója eredménytelennek j bizonyult', hónapokkal ezelőtt, a földművelésügyi minisztérrumhoz intézett terjedelmes j beadványában rárnutotott tarra, hogy a ván- ! dorfakereskedők legnagyobb része, az általa I feldolgozott gömbíihoz nem legális utón jut, ’ a móevidéken levő állami közbirtokossága-, ! valLósalapitványi- és magánerdőállományok j majdnem teljesen le vannak tarolva, az ulán- I pótlásról senki sem gondoskodik és Erdély i nyugati hegyvidéke el fog karsztosodni. j Úgy tálszik, hogy az egyesület vezetősége j kellő megvilágításban adta elő az ügyet, amennyiben most hivatalosan értesítették, j hagy a. már elkészült törvényjavaslat ezt a \ kérdést is szabályozni fogja. 1 A törvényjavaslat szerint bármily erdei termel vény, a termelési helyről csak az elszállítás napján kelt forgalmi engedélyei szállítható el, a rakodóhelyekről, fűrészüzemekről vagy vasúti rakodókról továbbítandó faanyag elszállításához .szintén az elindi- tá-s napjáról keltezett forgalmi engedély szükséges, melyeket az illetékes erdőhivatalok állítanak ki. A létesítendő erdészeti rendőrség közegeinek, a városi- és községi rendőrségnek, a csendőrségnek és az ellenőrzéssel megbízandó más hatósági szerveknek kötelességük lesz azokat a faanyagszáMitmányokat elkobozni, melyeknek tulajdonos.'! nem rendelkezik az előirt szállítási igazolvánnyal és nem tudja az áru legális származását igazolni. Az elkobzás nem csupán szállítás közben történhetik meg, hanem a vevő raktárában, sőt a fogyasztónál is. Az elkobzott árut nyilvános versenytárgyaláson értékesítik és a, befolyó összeget a következőkép osztják fel: 10 százalék jutalom annak a közegnek, aki a visszaélést felfedezte; öt százalék az arverező-bizottság- ságrtak, 50 százalék az erdőtulajdonosnak, akinek az erdejébő a fa az ő tudta nélkül kikerült és 35 százalék egy létesítendő alapnak, melyből az erdők felújításának a költségeit fedezik. A törvényjavaslat különféle intézkedéseket tartalmaz a termelők, fürésztuiajdonosok és fakereskedők által vezetendő nyilvántartásokra vonatkozólag, hogy az árukészlet bárhol és bármikor ellenőrizhető legyen. 1*36 iprltlM 7. mmmmmmmuanmntnamnmmmmmmmmmmm lovászi őaidüsági Hindi s IrUdylml CLUJ. (Az Ellenzék tudÓMfójától.) A 1 v asz. most már híva’ -.do un bekov/öntö1 A kedvező, szép időjárás r/x már jóvá előbb megelőzte, mert a mezei inunk,, mi: február végén megindult. Tavasz küszöbé:, a gazdasági év elején állunk, mikor .1 (öl<i-— mü velős uj erőre kap. Ilyenkor úgy a gaz dá;k, mint az. iparosok kíváncsian tekintenet. a jövő felé és reménykedve lesik, vájjon,; mit hoz a jövendő, milyen lesz. a befektet«: munka eredménye. Erdély és a Bánság területen a jó időjárás, következtében a mezei munkálatok nagyon előrehaladottak, úgy, hogy Erdély leghidegebb vidékem: Gyergyóban vagy Csíkban is már lezajlottak a szántások és vetések. A melegebb éghajlatú helyeken, de különösen a Bánságban az őszi vetések nagyon szépet és növésben már a 25—30 centiméter magasságot is elérték. A szőlőgazdák is megmozdultak és javában folynak a kiemelések és kar ázások. Amilyen örvendetes és kedvező előjelek mellett indul az uj szőlőtermelés beindítása, épp olyan kétségbeejtő az őszi termések eladási lehetőségei. Sajno;; uz uj borok még javarészt a pincékben hevernek, mert úgyszólván .semmi kereset nincs és -ami van, az értéktelen cs árakban elfogad hal uí Lan. Erdély legjobb bortermelő vidékein az őszi borokért, a legjobb minőségért alig Ígérnek 9—10 lejt. De ez is csak Ígéret, mert számottevő vételek egyáltalában nem ilörtérmek. A szomorú helyzetképnek előidézője a sok silány, i—2—3 leje, borok forgalom bohózata la, amivel minden várost és falut behálóztak és igy Erdély komoly bortermelése, illetve ennek forgalombahozatala a legnagyobb veszélyben van. Által óban minden tavaszi munka folyamatban van. ÉJ at- van mindenfelé, dolgoznak és reménykednek az emberek. Csak a dohánytermelő vidékeken van baj, mert a legutóbbi termésbeváltások nagyon sok csalódást hoztak a gazdáknak, mert termékeiket leminősitetlék, úgy, hogy igen sok esetben ráfizettek termésükre. iövényvédeíem és kertészei márciusi nagy tavaszi száma következő tartalommal jelent meg: Mitől függ a gombabetegségek pusztításának mértéke? .Almamoly megfigyelések 1935-ben. Pajor irtása nikotinnal. Harkály méhészeti jelentősége. Gyümölcsfametszés biológiája. Időjárás. Tanácsadó. Mely almafajták termeszthetők paradicsomi és Doucin alanyon. Diócsemelék többszöri átültetésének védelmében. Paradicsom szántóföldi termesztése. Champion őszibarackfajta. Szőlészet. Gyümölcs, zöldség, virágkertészet. Egyes szám ára 40 lej, vidékre 45 lej pénz, vagy postabélyeg beküldése ellenében azonnal küldi a romániai főbizományos: Ellenzék könyvosz- tálya, Cluj, Piaţa Unirii. Előfizetési árak: negyedévre 100, félévre 200, egész évre 400 lej. Régebbi számokból 5 lej postabélyeg ellenében készséggel küldünk mutatványszámot. HtbHSS! Miters g ] I ~A HASIM1VILÁG Fordította: PiNTÉR LÁSZLÓ „És hol vannak a többiek? Apa, Klaas, Lien, Marie...?“ Anyja hirtelen kiszabadította magát karjai közül. az ajtóhoz ugrott, szélesre tárta és lelkendezve kiáltozni kezdett: „Klaas... Apai... gyertek gyorsan!... megjött!... Pieter van itt!...“ Pieter a folyosó falának dűlve mélyen szívja magiába a régi és ismerős szagokat, majd egyszerre kicsapódik egy ajtó. a műhely felől kiáltozás és sietős lépések zaját hallja. Egymást félretaszigálva rohannak feléje a szűk folyosón s aztán apja erős markának szorítását érzi kezén, Klaas vidáman veregeti vállát; kacagva egymást vizsgálgatva állnak egymással szemben és egyre csak azt ismételgetik: „Pieter!... Pieter... Végre egy kis csönd után megindulnak a kérdések: „Miért nem irtat?“ „Igen...“, kapja el a szót anyja, szeméi törül- getve, „njjiérl nem írtál? Kimentünk volna eléd a vasúthoz.“ Pieter mosolygott. „Meg akartalak lepni benneteket...“ „És legalább ebéddel vártunk volna...“ — tört ki anyjából a háziasszony. Pieter csak mosolygott. Ebéd..., ki törődik most ebéddeL.. Bementek a nappali szobába. Megállt és körülnézett. Minden a régi helyén. Tizenegy év telt volna el mióta utoljára állt itt? „Hol van Lien?“ — kérdezte hirtelen. Pillanatnyi némaság: „Lien már nem lakik velünk../ Ezt nem irlák meg. „Ugyan? Már régóta?...“ Újra csend, habozás... „Igen... már régóta...“ Nyugtalanító érzése támadt. De a következő pillanatban Klaas vállon ragadta, megpenderitette és a világosság felé cipelte: „Mutasd már m&gad, öreg fin... A fenét! Ember lettél... micsoda ruha!... látjátok ezt?“ Megcsodálták ruháját, végigtapogatták, megvizsgálták kalapját, nyakkendőjét, harisnyáit, cipőjét... Büszkén nézte csodálkozásukat, de egy kissé elko- morodott... Milyen prolik... mit szólna ehhez Betty? „Te gyerek... de elegántos ember lettél... nem zsenérozod magad miattunk?“ Pieter Klaasra meredt. Kissé elvörösödött. „Ugyan, Klaas... megbolondultál?... zsenirozni?...“ Tudta, hogy helyesen ejti ki a szót, — ezt már Bet- tvtől tanulta, — de szégyelte magát miattuk, hogy ilyen faragatlanul beszélnek... „FIol van Marie? Nincs itthon?“ „Marie elment a gyerekkel, vásárolni...“ — felelte Klaas — „meglátod majd milyen nagy a kölyök...“ Körülülték az asztalt. Még most is a régi vörös bársonyteritő. Pieter végigsimitotta. És egyszerre eszébe jutott: Mit szólnátok Dulhoz, ha látnátok... „Bettyt majd este hozom el...“ „Igen, igen... a feleséged... hol hagytad?...“ „A szállodában...“ „No nézd már!... előkelőén laknak, ez már teszi!“ Anyja aggódó szemmel vizsgálgatta. „Jó színben vagy... hogy vagy a lázaddal?...“ „Oh, a malária? Hát egész jól, miár régóta semmi bajom nem volt vele.“ Anyja most közelebb húzódott hozzá és halkabb hangon kérdezte: „Mondd csak, Pieter, sok pénzt kerestél?... mennyit tettél félre?...“ Pieter habozott egy pillanatra. Mindenki feszülten várta a választ. Egyszerre ugv érezte, óvatosnak kell lenni és valami halvány szégyenérzése támadt, hogy neki annyija van, mig nekik semmijük... „Ötvenezer...“ — hazudta. Rámeredtek. Hitetlenül, csodálkozó, riadt tekintettel. „üt-ven-ezer“ — ismételte meg Klaas és csetíin- tett... “Ötvenezer...“ Még apja komoly arca is fel- derült. „Fiam... ez már nagy vagyon, Pieter...“ Anyja jutott túl elsőnek a csodálkozáson. „így hát vissza sem kell menned már...“ Pieter ide-oda fészkelődött székén. „Azt még nem tudom... talán... meglátom majd..." Klaas hangosan felnevetett. „Látjátok, az igazi kapitalista... Vájkál a pénzben, de nem tud nyugton maradni... nem, neki még több kell! Öreg fiú, ne légy már olyan ostoba, csak nem fogod egész életedet azon a majomszigeten elpocsékolni... Maradj itthon és örülj, hogy...“ fheter nem válaszolt. Máris beleszólnak életébe, helyette tervezgetnek. És magában megvetően gondolta: ... Nyugalomba vonulni... mit értsz te ehhez, vén igavonó?... Proletár... Most mindnyájan hallgattak. Annyi elmesélni, kérdezni való akadt volna, hogy azt sem tudták, hol is kezdjék. Egyszerre megérezték az óriás űrt, melyet a hosszú idő mélyített ki közéjük. (Folytatjuk
