Ellenzék, 1936. április (57. évfolyam, 76-99. szám)

1936-04-28 / 97. szám

* ­bli:bn'7*k T136 Aprl/h 28. Ügy tekintélyes iraicsonu Nem cgv törvényszéki kormpromsttáló mrt­tbrnbiv!, vagy c*gv \ jdlotl védekező vagy % ' 1 rutairól van s/ó, hanem annak a sok c! lm »erő levélnek a ha In vázáról, melyek a (.»astro l> csxkIu hatásáról tesznek tanúságot es amelyek két ev óta egv tekmtélves rrat- y \ üjtemennye fejlődlek. A Császár gyógyszer- tár Bucureşti, Caii. Victoriei ía-j. által kép- \ eeic „Ga.stro D“ gyógyszer bátran dicseked­hetik -azzal, hog\ több ezer l>él- és gyomor- tekclyben, vese- és májbajban, gvomorsavuil- tengesben és idegbajban szenvedőt gyógyi- tott meg és teil boldoggá. \ Gastro D mindenki részére hozzál érhető, mert 130 lej utánvét ellenében a vidéken tartózkodó szenvedők is megrendelhetik. laűiiivaléh az liegen ellenőrzésről CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) A bel­ügyminisztérium idegen-ellenőrző osztálya és a munkaügyi miniszter tun most közli, hogy május 15-én kezdődik az ország területén tartózkodó idegenek országos ellenőrzése és mindazok az idegenek jelentkezni tartoznak, akiknek tartózkodási engedélye 1936 június 1-én jár le. vagy október 1-ig kaptak enge­délyt az itt tartózkodásra anélkül, hogy út­levéllel bírnának. A román Nansen-igazolvá- myokkal rendelkező menekültek szintén je­lentkezni tartoznak tekintet nélkül arra, hogy munkaadók,, vagy alkalmazottak, vagy nincsenek alkalmazásban. Az idegen munka­adók személyesen tartoznak jelentkezni ,l>e- mutatva iparengedélyüket, tartózkodási en­gedélyüket, az 1936. évi januári negyedre eső ipari vagy kereskedelmi adó bef zetését tanúsító nyugtákat és a kereskedelmi és ipar­kamara cégjegyzési kivonatot, amennyiben a bejegyzés nem tűnik ki magából az iparen­gedélyből. Az alkalmazottak érdekében a munkaadók kötelesek kérvényt előterjeszteni. Ebhez a következő okmányok csatolandók: munkakönyv, tartózkodási engedély, 19136 januári negyedre szóló adók kifizetésének igazolása, speciális tudásra vonatkozó iga­zolványok, pénzügyigazgatósági letéti nyug­ta a munkaügyi minisztérium célját szolgáló 500 lej befizetéséről, mely összeget minden idegen alkalmazott után külön-külön kell befizetni. A munkaadó a következő rovatokkal Ten­derező kimutatást köteles elkészíteni: A vállalat neve . . . Természete . . . Szék­helye . . . 1936 május 1-én szolgálatban le­vő alkalmazottak helyzetének feltüntetése: 1. Romón állampolgár. 2. Idegen állampolgár 1936 junius 1. 3. Idegen állampolgár 1936 október 1 (útlevél nélkül kapott tartózkodási engedéllyel). 4. Idegen állampolgár más le­járattal. Ezekre vonatkozóan a következő rovatok töltendők ki: Kezelő személyzet: Ve­zető állásúak. Alantas állásúak: Végzett i munkásokkal egv kategóriában dolgozók. Műszaki szeméiyzet: Vezető állásúak. Alan­tas állásúak. Munkások. Végzett munkások. Végzettség nélküli munkások, összesen . . . A taxa ki nem fizetése az idegen munkások tartására adott engedély elvesztését vonja maga után. Az idegen alkalmazottak, akik az ellenőrzés pillanatában nincsenek alkalma­zásban- maguk terjesztik elő kérelmüket, melyhez a következő okmányokat csatolják: munkakönyv, tartózkodási engedély, végzett­ségre vonatkozó bizonyítványok s az 1936. évi januári negyedre szóló adó kifizetését igazoló nyugta. Azok az idegen alattvalók, akik nem tartoznak a fenntebb megjelölt ka­tegóriákba. szintén maguk kötelesek kérvé­nyüket előterjeszteni, melyhez a következő okmányok csatolandók: tartózkodási enge­dély és 1936 januári negyedre szóló adó ki­fizetését bizonyító nyugta. A kérvényben a következő adatokat kell feltüntetni: lakás, foglalkozás, itt tartózkodás oka, rendőri vagy szoílgabirósági bizonyítvánnyal igazolt tartóz­kodási dő s a megélhetési lehetőség bizonyí­tása. Az igy felszerelt kérvényeket április 20-tól május 15-ig nyújtják be vidéki rend- öt rségeknéí a városokban lakó idegenek, a szolgabiróságnál a községekben lakó idege­nek, a rendőr chestura idegenelilenörzö osz­tályán (Calea Victoriei) a Bucurestiek. A kér­vény benyújtása alkalmával a hivatali kö­zegek igazolványt adnak a kérvény és mel­lékleteinek átvételéről, mely igazolvány 1936 augusztus 1-ig bír érvénnyel. Ez az igazol­vány helyettesit- a tartózkodási engedélyt az ellenőrzés befejezéséig s a beterjesztett ira­tok visszaadásáig. Az iratokat az a hatóság adja vissza, mely azt átvette. A rendelet el­len vétők a nemzeti munka védelméről s az idegen ellenőrzésről szóló törvények alapján szigorúan lesznek büntetve. Modern galvanizálás kézikönyve. (Chromo- zás. Nickelezés, Fémszinezés, Fémcsiszolás, Galvanoplasztika). írták: Mácsáry István galvanizáló művezető és Bártfay Béla okle­veles vegyészmérnök. Uj kiadás! Propagan­da ára 132 lej az Ellenzék könvvosztálvá- nan. Cluj, Piaţa Unirii. Vidékre azonnal szállítjuk. ADDIS-ABEBA ,4 BEíTÉGÉS ÓRÁIBAN. Abess: in katonák a főváros el hagyására készülnek. Voltaképpen kicsoda ön? Én a király vagyok! IXDNDON. (Az Ellenzék tudósítójától.) Amos Alfréd 19 éves udvari Lakájt tüszős mandulalobbal a windsori kórházba szállítot­ták. Másnap a kórház irodájában az ifjú la­káj hogyléte iránt érdeklődött távbeszélőn cyy ismeretlen, aki magát a beteg barátjának nevezte. hosszas ideg várt a válaszra, mialatt egyik osztályból a másikba kapcsolták át, végül az ügyeletes ápo'ónö közölte az ismeretlen­nel, hogy műtétre lesz szükség. Az ismeretlen érdeklődő erre azt kérte, helyezzék a beleget kirlönszobába, ö fizeti a költségeket. — De ez heti 4—6 fontba kerülhet; vo’ta- képen kicsoda ön? — kérdezte az ápolónő. En a király vagyok — hangzott a nyu­godt, udvarias hangú válasz. A király azután távbeszélőn felhívta S r Henry Martvn udvari orvos, hires belgyó­gyászt és utasította, vegye azonnal kezelésbe a beteg lakájt, kinek a műtét után naponként ajándéko­kat küldött, majd pedig felgyógyulása után kétheti sza­badságot adott. A lakáj most élvezi pihenőjét. HA MEGSZALAD A MÉNES Lovas bravúr a Hortobágyon Huszonnégy órás lovaglás után terelte össze a csikós a megvadult lovakat DEBRECEN. (Az Ellenzék tudósi tójától.) A hortobágyi pusztán végigsü vitelt a hideg áprilisi szél és a jószágok, melyekből közel húszezer legel már a pusztán, riadtan, fázva bújtak össze. A lovak leginkább érezték a szélvihar metsző hidegét és megtörtént, ami­től a pásztorwép nagyon fél: megszaladt a ménes. Úgy történt a dolog, hogy azok a lovak, melyeket alig néhány inapja hajtottak ki a tanyákról a dús legelőkre, igen érezték a meleg felálló hiányát és fellázadtak az idő mostohasága ellen. A csárda mellett legelésző ménes egyszerre megindult a debreceni tanyák felé. Szélvihar­ral a hátukban, szilaj rohanással zudult elő­re a ménes, dübörögve a selymes pázsiton. A számadó csikós, Virág István, döbbenten nézte a ménes szökésiét. Úgy látszott, hogy nincs hatalom, mely ízt jót állhatná a fel­lázadt lovaknak, de a számadó mégis meg­kísérelte n lehetetlent. Páratlanul szép és izgalmas hajsza kezdő­dött a pusztán. A számadó csikós pompás paripáját hajszolva, igyekezett elébe kerülni a rohanó ménesnek, de a lovak, egy fekete csödör vezetésével, elhagyták a számadót és már-már úgy látszott, hogy bezúdulnak a debreceni ta­nyák közé. Az utolsó pillanatban a hortobágyi csárda bérlője, Németh Nándor, avatkozott be, be­ült autójába és az országúton szédületes tempóban előre szúguldva, elé­be került a pusztán rohanó ménesnek és ezzel megzavarta a rohanó csapatot út­jában. A ménes megtorpant. A számadónak sikerült néhány tucat lovat elfogni, a többi azonban szerteszaladt a pusztában, úgy, hogy a nádudvari, ladányi és egyeki határ is tele lett a lovakkal. A csi­kós lovat váltott és 24 órás szakadatlan vágtatás után, 120 ki­lométert lovagolva, olyan bravúrral, melyhez fogható a puszta történelmében még nem volt, ismét összeterelte a ménest és a debreceni cíviseknek nagy örömére a pompás állatok közűit egy sem sérült meg, egy sem veszett el. A debreceni gazdakörök­ben most csak a csikós bravúros teljesitmé- nyéről beszélnek. Fizettek az adóalanyok Rendkívüli eredményekről számol be a pénzügy­igazgatóság mérlege CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) Év végén minden kereskedelmi vállalat mérle­get szokott készíteni üzleti tevékenységéről, amelyben kimutatja a nyereségeket vagy veszteségeket. Ebben a: évben a kereskedelmi vállalatok mérlegei túlnyomó részben veszteséggel zárultak le. Mérleget készített a mult évi tevékenységről a helyi pénzügyigazgalóság is. Ez a mérleg most is rendkívül kedvező. Minden gazdasági válság ellenére is a mér­leg olyan eredményt mutat,' amely előtt az •adófizetőnek tisztelettel meg kell hajolniok és öntudattal mondhatják el, hogy eleget tet­tek állampolgári kötelezettségüknek, hűsé­gesen fizették az adót, mert a pénzügyigaz- gatóság által elkészített mérlegből az tűnik ki, hogy a mult évben kivetett állami egyenes adók 95.6 százalékát, habár verejtékezne is, de kifizették. A helyi pénzügyigazgatóság mult évi mű­ködésének eredményszámláját most készítet­te el és azt tájékoztatás végett beküldte a pénzügyminiszternek. Megdöbbenve és hihe­tetlenül nézzük a mérlegben lévő számokat és csodálkozunk, hogy ezt a rengeteg össze­get, hogyan tudták behajtani. Nem művészet ez, hanem már valóságos bűvészet. Az elmúlt pénzügyi évre 53 millió 193 ezer I 833 lej volt előirányozva. Ebből az összeg- j 1V>!. hála a végrehajtók tevékenységének, év I végére 50 millió 883 ezer 890 lejt fizettek be, I vagyis a: előirányzott egyenes adóknak j 95.6 százalékát. A közvetett adóknál már ] n<em ilyen ragyogó a helyzet, mert bár a J pénzügyminiszter 18 millió 544 ezer 405 I lejt szeretett volna az adózó alanyokból j kipréselni, mindössze 9 millió 840 ezer I 815 lejt tudott beszedni. A különböző minisztériumok követelései 1 elő nem irányzott bevételekből 31 millió 852 1 ezer 554 lejben voltak megállapítva. Ebből I az összegből azonban csak 9.4 százalék j 3 millió 009 424 lej folyt be. Az úgynevezett j debifált tételek, vagyis az összes előirányzott adók összege a muH j pénzügyi évre 103 millió 590 ezer 790 lej volt. Ebből összc^ven 63 millió 734 ezer 129 lej, vagyis az összeg 61.5 százaiéin, az elmúlt költségvetési évre előre nem irányzott adókból 268 millió 460 ezer 603 lej. vagyis az egész összeg 86.8 százaléka folyt be. A rendkívüli költségvetés A) részében, mely­ben a 934 év végéig felvett hátralékok szere­peltek, az inkasszálásra előirt összeg 911 mil­lió. 105 ezer 454 lej volt. Ebbe a rovatba tar­toznak a feketeszeszesekre kivetett körülbelül 500 millió lejt kitevő birságok, tehát együtt az összes feketes-zeszesek talán nem kerestek 500 milliót és igy nem csoda, hogy a legjobb szándék ellenére sem tudtak a behajtással megbízott pénzügyi közegek 72 millió 828 ezer 240 lejnél többet beszedni. A rendkívüli költségvetés B) részében, ahová a 934—35. évről elmaradt egyenes és közvetett adóhátralékok tartoznak, a bevételi előirányzat 29 millió 716 ezer 500 lej volt, a bevétel pedig csak 9 millió 732 ezer 745 lej, vagyis 37.7 százalék. A rendkívüli elő­írás 940 millió 721 ezer 954 lej volt, a be­folyt összeg pedig 82 millió 560 ezer 685 lej, vagyis 8.6 százalék volt. A pénzügyigazgatóság mérlege tehát kitűnő eredményei záródott. Ezt az eredményt azonban csak fokozott munkával és tapintat­tal lehetett elérni. A behajtás nagy munká­ját Taranu vezérigazgató irányította. Tosa Juiiu inspektor érdeme, hogy a fokozott ira­mú adóbehajtások rendjén tapasztalt túlka­pásokat és visszaéléseket azonnal orvosolta. A három adóhivatal főnöke: Ardevan, Mun- teanu és Bogdan is kivették részüket ebből a munkából. Ezután a nagy teljesítmény után nyugodt lélekkel pihenhetnének a pénz­ügyigazgatóság tisztviselői. De fel kellene ál­lítani a város valamelyik kimagasló pontján az Ismeretiem.' Adófizető szobrát is, mert az adófizetők izzadták ki ezt a rettenetes nagy összeget és ezért az elismerés és a hála őket méltán megilleti. Minden kötet 475 lej. Kötetenkint kapható: Ellenzék könyvosztályában. Piaţa Unirii No. 9. Kérje a lexikon 40 oldalas ingye­nes prospektusát! KÖTETES UJ LEXIKON

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents