Ellenzék, 1936. április (57. évfolyam, 76-99. szám)

1936-04-26 / 96. szám

1936 április 2 6. ELLBNZttK 11 Tengerszem hetvenhét története Ä magyar novellairás fényes gelériájában Kosztolányi messze az elsők között foglal helyet. Minden írása egy-egy gyöngyszem, amelyben megcsillan az emberi lélek ismeret­len mélysége, szint vet az élet minden szépsége és szomorúsága. Hetvenhét történet: ezerannyi fordulata, szinváltozata az Élet kaleidoszkópjának; kis tragédiák és boldog­ságok, egy röpke pillanatra megkapott színfolt az alkony vagy a reggel elérhetetlen pír­jából: s mégis mindent magában foglal Kosztolányi egy-egy ilyen kis remeke, szépet és jót, ratat és gonoszát, röviden: emberit egyaránt. Minden novella egy darabja az életnek, mai életünknek, amely két színtéren is játszik — a világ ezerszmü és százhangu terén s a lélek alig ismert, ősi mélységeiben. Kosztolányi egyforma művészettel tudja ábrázolni a külső, kegyetlen és ajándékozó, bosszús és ragyogó életet, s kibányászni az ember rejtett mélyén csillogó, fényes és ho­mályos ékszerköveket. Minden novellája megdöbbent és fölemel: olyat mutat meg, amit ismertünk és mégse tudtunk, s valósággá teszi a mindenütt kibontakozó Szépet. Hetven­hét történet: életünk tükre és kaleidoszkópja, A szép kiállítású könyv fiévai kiadásában jelent meg. Énsk a viharban — Erdélyi Fekete Lajos könyve — A falusi tanitóélec elevenedik meg Erdélyi j Fekece Lajos regényében. Filmszerűen pereg­nek ellőttünk az események, melyek közép­pontjában Boglár János tanító áll árván te­hetségével. Feleség« nem érti meg, a pap. bi­zalmatlan, a jegyző politikai érdeket kerget, így a zenében keres menedéket. A faluba uj levegőt hoz Bea, a pesti szubrett, ki roko­naihoz érkezett. Felismeri Boglár tehetségét és beleszeret. Néhány heti tartózkodás után aztán elutazik s Boglár János tarutó vissza­zökken a hétköznapi életbe. Magáhazárt néma fájdalommal viseli sor­sát. Megelevenedik lelkében az első találko­zás emléke. Bea, a könnyű, nyári ruhácska, aranyszőke haj, piros arc, nagy, árnyékos szemek s a pajkosan, mosolygó száj, ahogy7 az egyik szöge magasabban fut, minit a má­sik. Az augusztusvégi nap ragyogását elho­mályosítják a messzire nyúló hűvös árnyak, melyek ránehezednek szivére. Tudta, hogy Bea elmegy. Nem volt annyi ereje, hogy felkeresse. Fájdalmasával elmenekült az em­berek elől. Nem tudott képmutató lenni, mosolyogni. Egy kézfogás, egy futó tekin­tet, melyben ki. nem olvasható érzések ro­hannak egybe, erőtlen intések kezével a ko­csi után, felesége kendődebegtetése, a gyer­mekek kiáltása s azután csend, nagy csend és sötétség. Ez volM a bucsuzás, melyet Er­délyi Fekete Lajos oly mesterien ir le köny­vében. Beszélgetni próbáit magával. Tudhatta volna, hogy igy lesz. Miért ment bele a já­tékba? Azt hitile erős. lesz? Azt hitte, birni fogja? Tévedett. Érezte, hogy feleségétől! és gyermekeitől csak a halál választhatja el. Meghalni azért, mert nem lehet az övé a pesiti szubrett? Milyen nevetséges s mégis mily haláflosan komoly dolog ez. Nevetséges figurának tartja magát ebben a helyzetben. Aztán rájön arra az igazságra, hogy az élet nagyobbra szerelemnél, az ember pedig na­gyobb mindkettőnél. Aki ezt látja és érzi, j úrrá lehet mindenen. Előveszi hegedűjét s í a szavak nótává válnak benne. S a mellód iák végül megérdemelten győze- j dekneskednek. Azt hisszük, hogy az erdélyi \ tankót megszedik ez a győzelem. Az iró j azonban visszavezeti családi tűzhelyéhez. Győz a falu a város felett. A. kötelességtu­dás és a becsület. Ment nincsen szebb, kima- gaslóbb, nemesebb hivatás, mint tanitani az ősi földön a népet. Együtt dolgozni vele. Családért és szebb népi jövendőért felál­dozni- az életet. Vissza tehát Erdélybe!... És Bea?.,, Az övé a nóta, a falué pedig a földtől elválasztha­tatlan élet. Erdélyi Fekete Lajos a legszebb rózsával ajándékoz meg. A küzdő őstehetség magasan ívelő pályája előtt nem csapja be az ajtót. Megmutatja az élet örömeit és mélységeit s a regényhőst nem engedi elmerülni ebben. A rózsát megtisztítja töviseitől, igy adja vissza övéinek. Sikerült, jó munkát végzett, (k. i.) Háborús készülődések a rámán petróleum* kivitel tükrében Az „Ipar mozgósításán Előkészítése BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósítójától.) A néhány hónap óta tartó európai háborús láz egyik csalhatatlan fokmérője az a hiva­talos kimutatás, amelyet a Fekete-tenger leg­forgalmasabb kikötőjének: Constantá-na'k igazgatósága hozott most nyilvánosságra a kikötő márciusi forgalmáról. Az alább kö­vetkező adatok azt igazolják, hogy nemcsak a hadfelszerelési üzemek számára elsőrangú üzlet a népek egymásközötti villongása, en­gesztelhetetlen gyűlölködése, hanem a petró- leumtánsaságok is haszonra lesznek szert -- még a háború kitörése előtt. A haditechnika fejlődése, a tank, a repülőgépek gyártása szé­dületesen megnövelte a petróleum és benzin konjunktúráját. ValLósággal versengés folyik a petróleumforrások megszerzéséért, izgal­mas harcokat folytatnak, hogy a folyékony arany föiöitti rendelkezést hatalmukba kerít­sék egyes pénzcsoportok, amint azt a jelen­leg Bu.curestiben folyó rornán-f randa-angol tárgyallások is igazolják. A „Petroíina“ név alatt ismert nyuga/teurópm hatalmas kőolaj- tröszt mindent elkövet, hogy a román ál­lamitól lehetőleg tiz évre olcsón megszerezze ;a petroleum-redevencát, mert ezáltal óriási kőolajmennyiségek födött nyerné meg a ren­delkezés jogot. Erős versenyt akar támasz­tani & nálunk működő többi petróleumtársa­ságoknak, akikkel nemcsak a Balkán-álla­mokban, hanem még itt, a belföldön is kon- kurrálni akar. Éppen ma jelentették Bucu- restibői, hogy .Wenger L*, a francia, petró­leumtársaságok vezetője, aki a román állam petróleum-rede vencái körüli, tárgyalásokon vett részt, váratlanul! visszautazott Parisba, ahol uj bizalmas tárgyalásokat kezd érdek­társaival, mert a Tajtarescu-kormány — amind azt lapunk tegnapi számában közöltük — nem adja olyan olcsón a petróleumot, ahogyan a kőolaj királyok szeretnék. A tár­gyalásokat néhány nap múlva folytatják Bu- curestiben, ha Wegner elfogadhatóbb aján­latokat hoz, A Constanta-i kikötő igazgatósága a már­ciusi petróleumexportról az alábbiakat közli, a mennyiségek tonnákra vonatkoznak, egy tonna pedig ezer kilogram. Márciusban Angliába 1269 tonna pakura, 21.331 tonna motorina, 45 ezer tonna köny- nyü benzin, 1398 nehéz benzin, 9055 petró­leum, 4543 „withe-szesz, 30 nafta esenciu. Franciaországba 46 tonna pakura, 7815 ton­na: motorina, 20.S03 tonna könnyű benzin, 2150 nehéz benzin, 3786 petróleum, 28.412 szénkátrány, 14.135 motorina, 5888 könnyű benzin, 650 nehéz benzin, 5834 kenőolaj. Olaszországba 27.651 tonna tüzelőpakura, 899 szénkátrány. Bulgáriába 2x0 tómra mó­dónná, 630 petróleum. Németországba 16 ezer 715 donna pakura, 4390 tonna motori­na, 15.727 tonna könnyű benzin, 7448 tonna nehéz benzin. Ezekulán Palesztina, Egyip­tom, Belgium, Csehszlovákia, Mexikó, Dá­nia; Amerika, Algír, Marokkó, Svájc, Tö­rökország következnek. BEKÜLDÖTT IHREM A REFORMÁTUS FÉRFISZÖVETSÉG PRE­MIER-BEMUTATÓJA A KÁT. GIMNÁZIUM­BAN. Hatalmas érdeklődés nyilvánul városszer. te a református férfiszövetség április 26-án, vasár, nap ^ este a katolikus gimnáziumban tartandó „Örök küzdelem*1 cimü gyönyörű színjáték be. mutatója iránt. Az előadáson a szerző: Simándi La^os református esperes is jelen Lesz. A darab si­kerére jellemző, hogy közelebbről meg lesz a budapesti bemutatója is teljesen azonos szöveggel, „Vertélytámk“. ómen. Olyan siker ez, melyre büszke lehet Simándi esperes első darabjával. Be. lepő jegyek 12, 17 és 22 lej. Kezdete este fél 9 órakor. Munkáselőadás a Román Operában Hétfőn, folyó hó 27-én este 9 órai kezdettel Jókai örök- detü, megzenésített _ regényét, e Cigánybárót fogja a Clujj Operj kitűnő együttese munkás- előadás keretében előadni depó helyátvkkü. Jegyek a Gutenberg Otthonbn (Str. Memorandului 23.) és az Épitőmunkis Otthonban (Str. V&i Nr 7.) válthatók. Turistaság Az Erdélyi Kárpát-Egyesület kirándulása. F. no 26-án, vasárnap reggel féí nyolc órakor: Bongár-patak, Csiga domb, Szucsági forrás, Bá­csi torok. Indulás a kirándulásra az EKE elől. Str. Mari« 4-. FÉNYKÉPALBUMOK nagyon szép kiállí­tásban 240 lejért kaphatók az ELLENZÉK könyvosztályában, Cluj, Piaţa Unirii. A nő a teremtés boronája Már évezredekkel ezelőtt is megbecsülték és csodálattal övezték a nőit. Nagy alkotók, művészek festették meg, költők énekelték meg szép szavakkal az isteni nőt. Mindig, minden korban ideál vök a női-szépség. Ezt az ideálizmust a nő finomabb lelki élete és főleg szépsége hozta létre. Azonban a női szépség előfeltétele a zavartalan egészség, a belső kiválasztási mirigyek zavartalan mű­ködése. A Nő a teremtés mikrokozmikus megtes­tesítője, az anya kultusz hordozója, tehát na­gyon fontos szerepet tölt be a világegyetem­ben, éppen ezért nagyon kell vigyázni egész­ségére. A nemrégiben fölfedezett és forgalomba hozott amerikai „Menoklin“ nevű gyógyszer — a női mirigy rendszer zavarainál, a nők havi görcsös panaszainál, a változó évek idegzavarainál, migrénnél, heviiléseknél, in­gerlékenységnél, fejfájásnál, álmatlanságnál, stb. — olyan meglepő eredményeket adott, amilyent eddig semminemű gyógyszerrel el­érni nem tudtak. A „Menoklin" nemcsak csillapítókig hat, hanem a betegség okát szűnteti meg. Lei r2 5.— utánvéttel küldi: Császár E. gyógyszertára, Bucureşti, Calea Victoriei 124 Abban a nagy bizonytalanságban és ideges feszültségben, mely a nemzetközi helyzetet jellemzi, világszerte eddig nem tapasztalt arányokban folyik a fegyverkezés. A költ­ségvetési keretek a legtöbb országban szűk­nek bizonyultak a fegyverkezési kiadások fe­dezésére, napirenden vannak a rendkívüli hi­telek, pótköltségvetések és egyéb különleges intézkedések a hadseregek, tengeri és légi flották fejlesztésének finanszírozására. Anglia után most Franciaországban szerzett a kor­mány külön felhatalmazást a kincstárjegyek 15 milliárdos maximális keretének 20 milli­árd frankra való kiterjesztésére. Japán uj költségvetésében az összkiadásoknak kerek 50 százaléka van előirányozva katonai cé­lokra. Az Északamerikai Egyesült-Államok fegyverkezési büdzséje 611 millió dollárral elérte az eddigi legmagasabb számot, A sem­leges és a világháborúban részt nem' vett or­szágok is ráléptek már erre az útra: Hollan­dia a minap 54 millió holland forinttal egy honvédelmi alapot létesített, ugyanarra a i célra Svédország 135 millió svéd koronát j szánt, Svájc pedig 235 millió frankkal fogja j kiépíteni határainak védelmét. A német j fegyverkezés roll csak hozzávetőleges számok olvashatók a külföldi, főkép angoí tápokban, melyek szerint a német fegyverkezési kiadá­sok eddig 20 milliard márkára tehetők. A vészes fegyverkezési verseny természe­tesen nagy konjunktúrát jelent a világ ne- I héziparának. A nyersvastermelés a mult év- i ben 16.5 százalékkal, a nyersacél-termelés 18.7 százalékkal, a nikkeltermelés 42 száza­lékkal vollt nagyobb, mint az előző évben. A tipikusan fegyverkezési vállalatok mostaná­ban megjelent mér legi rekordforgalomról és emelkedő nyereségről számolnak be. Az an­gol Vickers-Armstrong részvénytársaság osz­talékot 6 százalékról 8 százalékra emelte fel és ezenkívül hatmillió font „bonus“-t osztott szét részvényesei között. A híres svéd fegyvergyár, a Bofors, évi forgalma 27 millió svéd koronáról 82 millió svéd koro­nára szökött fel. A londoni tőzsdén a 13 legnagyobb vas-, fém- és hajóépítő részvény- társaság részvényeinek árfolyamértéke az utolsó négy hónapban 11.2 millió fontról 34.4 millió fontra, a repülőgépgyárak rész­vényeinek árfolyamértéke pedig 23.2 millió fontról 39 millió fontra emelkedett. A nyugati országok most egy lépéssel to­vább mennek: előkészítik „az ipar mozgó­sítását“, hogy szükség esetén nemcsak a fegy­vergyárak, hanem csaknem az egész ipar a honvédelem céljainak szolgálatára álljon. Az angol kormány elhatározta, hogy mind­azoknak az ipari üzemeknek, amelyek tech­nikai berendezésüknél fogva arra aikaűma- sak, állami megrendeléseket juttat, ha a vállaljatok kötelezik magukat, hogy meg­felelő számú munkást betanítanak és az egész üzemet az adott esetben fegyverkezési üzemmé alakítják ár. A polgári repülőgép- gyárak állami jótáll ássál kölcsönt kapnak üzemeik kifejlesztésére. Hasonló tervekkel foglalkoznak más országok is. Hataimas tő­kéket kötnek le ilyen módon világszerte és ha ezek a kiadások bizonyos mértékben ma­radandó befektetések is, kétségtelenül van­nak igen káros következményeik: elvonják Í a tőkét más, produktívabb befektetések elől és lehetetlenné teszik a magángazdaság sú­lyos adóterheinek csökkentését. 1 r­ne«zar»s«k i«rgalml adöía Bucurestiből jelentik: A pénzügyminiszter körrendeletét intézett a pénzügyigazgatósá- gokhoz, amelyeknek figyelmét felhívja arra. hogy a nyersbőrök forgalmi adóbeosztását teljesen ujból rendezte. A rendelet előírja, hogy az 1935 április 1-én kihirdetett forgal­miadó-törvény értelmében a törvényhez mel­lékelt táblázat C) jegyzékében vannak fel­véve és igy 3 százalékos forgalmiadé alá es­nek a vámtarifa 84. szakaszában felsorolt alábbi bőráruk: bivaly, ökör, tebéa, borjú, juh, bárány, kecske, gida, ló és disznóbőrök szőrrel, vagy anélkül, nyers állapotban, sóz­va, szárítva, vagy csáváivá; de kivételnek a prémbőr készítésére alkalmas ilyen bőrök. Az E) listába vannak felvéve és igy men­tesek a forgalmiadó alól a vámtarifa 75. szakaszában felsorolt alábbi bőráruk: prém- bőnnek való juh, bárány, kos, kecske, gida, szarvas, őz és kutyabőr, kikészitetlen álla­potban. Mivel tehát a 84. szakaszban felso­rolt fenti áxaik is csak akkor tartoznak a 3 százalékos forgalmi adó alá, ha nem al­kalmasak prémbőr készítésére, ennélfogva, ha az utóbb említett és a 75. szakaszban megnevezett állatbőrök szőrme nélkül kerül­nek forgalomba, 3 százalékos forgalmiadé ailá esnek, de ha szőrme is van rajtuk, ak­kor mentesítve vannak a forgalmiadó alól. A rendelet előírja azt a módot, ahogyan a forgalmiadót meg kell állapítani. A vágóhíd-, ról kijövő összes áruknál a következő eljá­rást kell követni: A mészárosokat mentesí­teni kell az alól, hogy minden egyes állatra vonatkozóan különös speciális regisztert ve­zessenek, de mérlegelés utján: kell megálla­pítani minden darab állatbőr súlyának kö­zépértékét, szakértők bevonásával pontosan meg kell állapítani, hogy milyen közép árért adják el kilogramooként a különböző fajtájú állatbőröket? Az igy megállapított középérték után kell kivetni a 3 százalékos forgalmiadót. Ez alapon tehát a jövőben minden mészáros köteles lesz a vágóhidrói kihozott levágott állatok: után, az áltatok számának megfelelően, forgalmiadót fizetni- amelyet a vágóhidoknál fogják beszedni a vágóhídi könyvei alapján. UJ 53- LEJES REGÉNYE. Kapható az Ellenzék könyv osztályában. Cluj, Piaţa Unirii. — Kérjen ingyen jegyzékeket.

Next

/
Thumbnails
Contents