Ellenzék, 1936. április (57. évfolyam, 76-99. szám)
1936-04-25 / 95. szám
2 BEEBNZDK l*3(> & prills 21. MIT lK A KOMÁN SAJTÓ l>niu»völgy l*»iM‘nrópa Fal» 'l'muintk K\(ii'!LS10]t: (Caroliid volt miniszter cik- ko) Mólói időre főleg akkor, midőn zavaros n nomoetkozi helyzet mindig előtérbe kerül a H>uim völgy megszervezésének ügye. (Hivatalos es mogánnyilatkoratok hangzanak el különböző tervekkel a középeurópai és dél keloteurópni államokban. iF> annak bizonvi- téka, hogy elégedetlenek a Duna völgyében A béke itt nem volt jól megszervezve Nein ; politikai béke, moly jogon alapult, de a gazdasági béke. Az. itt lévő államok háború előtt oly gazdasági rendszert alkottak, mely valamennyi ország kereskedelmi forgalmának megfelelt. V boldogulás legjobb bizonyítéka volt a kölcsönös megegyezés kedvező eredniőnvének. «Ma megváltozott a helyzet. Kereskedelmi megegyezés helyett gazdasági háborúban állnak ezek az államok egymással. Ki akarja vonni magát mindegyik a kereskedelmi együttműködés alól. Az. ipari államok drága mezőgazdaságot honosítanak meg, a mezőgazdasági államok adókból fen- tartott gyűri üzemeket létesítenek. így aztán végeredményben mind leszegényednek. Egye- dül a JDuna-völgv gazdasági megszervezése képes nyugalmat teremteni ma Közép-Euró- pában. Amit a győzök nem valósítottak meg, most kell megteremteni. A népek nyugalma nincs egyedül területek felszabadításához kötve. Nem lehel kielégítőnek tekinteni azt a békét, meJy nincs gazdasági békével is kiegészítve. A nemzetközi forgalom elrendezése épp oly fontos, mint a határok kérdése. Versaillesben figyelmen kivül hagyták a gazdasági szempontokat. A régi diplomáciai módszerrel döntöttek, melyben egyedül a nemzeti eszme játszik döntő szerepet. ORLWLYEA; Ismét szőnyegre került Pan- európa ügye. A németeknek adott francia válaszrjegyzéknek Paneurópa a célja. Ugyanaz, melyet Kalergi gróf hirdetett. A forgalom bölcs rendezése. a piacok kiterjesztése, közös valuta, európai jegybank, a forgalom biztonsága mind feltalálható a jól áttanulmányozott francia jegyzékben, mely csak részleges, vagy teljes vámuniókról beszél bizonyos európai vidékek gazdasági megszervezésére. Túlságos nagy erőre kapott a magánérdek, mivel szemben ma már csak a Paneurópa segíthet lényegében. Az államok részére követelt egyenlőség elve elősegíti az európai államok közeledését s lehetővé teszi a nemzetközi forgalom uj kiépitését. üdvözletünket küldjük gróf Coudenhove-Calergi- nek. CÜREÍNTUL: Mi kell a parasztságnak? Egészség, hogy ellenálljon a betegségeknek és a halálnak, gazdaságát megművelhesse és jobb életet élhessen. Ezenkívül kultura is szükséges. Elismerjük, hogy valóban él a parasztság felsegitésének gondolata. Ezt elsősorban az ifjúság ápolja, mely meg akarja könnyíteni az életet a falukban. Kulturális és politikai missziót teljesít, aki segítséget nyújt a parasztságnak. Ezt a missziót azonban többen lelketlenül, vagy fanatikusan teljesítik. Aki demoralizálni akar a mai politikai zűrzavarban, legokosabban teszi, ha tovább áll. A parasztságot csak azok segíthetik igazán, akik maguk is falusiak. A parasztság nevelését nem lehet a falu határain túl elképzelni. A régi rendszer arra fektette a fősulyt, hogy a parasztgyermekek ábécét tanuljanak, aztán vonuljanak he a városokba. Az ,,Astra“ erdélyi földműves- iskoláin kivül egyetlen valódi földműves- iskola sem volt Romániában. Figyelemmel kísértük Mihalache uj földmüvesiskolájának működését mely falu és iskola között közeledést akart létrehozni. Gusti volt miniszter szintén ily irányban fejt ki tevékenységet. Földműves iskolákat állítottak fel több faluban s oly eredményt értek el, amit senki nem tagadhat. A növendékek politikai nevelését Gusti ,,kötelező szociális oktatás a falun“ cimü munkája szerint kell most már megvalósítani. NAŢIUNEA ROMANA: A Timisoara-i középiskolai tanárok kongresszusa többet jelentett egy ellenzéki politikai gyűlésnél. Igazi nacionalista gondolatokkal foglalkoztak, melyek életképességet és dicsőséget biztosítanak a többi népek között. A régebbi generáció nevelői látják a fajunkat fenyegető veszélyeket és riadót fújnak, hogy a közvélemény ébredjen öntudatra. Rámutattak a nacionalista iskola helyzetére Romániában. Az ország különböző vidékeiről összegyűlt tanárok megállapították, hogy a ierületi kérdések elintézésével rosszul értelmezett béke- szeretetben ringattuk magunkat. A kisebbségek semmiben sem voltak korlátozva, sőt néha hivatalos segítségben részesültek s igy ma is jelentős helyet foglalnak el, ami holnap kellemetlen lehet a románságra. Cer- năuti-ban kisebbségi a magániskolák tanulóinak 99 százaléka. Az állami iskolákban pedig 50 százalék a kisebbségi. Besszarábiá- ban sem kedvezőbb a helyzet, ami pedig Erdélyt illeti, nem kell tovább mennünk, elég, ha rámutatunk a Cluj-i nagyszámú kisebbségi internátusra és iskolára. Ebhez hozzá kell számítani az állami iskolák elárasztását is, úgy hogy ezek az iskolák rövidesen elvesztik nemzeti jellegüket. Ezzel kapcsolatban betört az iskolák falai közé a kommunista gondolat is, melyet a népimül lerjeszt az országban, hogy bolsevik! diktatúrát teremtsen Ezért hangzott el a kongresszuson: ,,A katedra nem üzleti asztal, de oltár, melyen szertartást csak román lélek végezhet *. Határozati javaslatot fogadtak el, melyben leszögezték, hogy a román elein nem lehet alacsonyrendü helyzetben s rendszabályokat sürgettek. Követelték, hogy az állam, megyék, városok ösztöndíjat adjanak a falusi gyermekeknek, állítsanak inter- nálusokat a városokban és középiskolákat a falukban, zárják be a magániskolákat s egyedül románokra bízzák az ifjúság neveléséi. Végül a tanárok ígéretet tettek, hogy propagandát kezdenek s népszerűsíteni fogják azt az eszmét, hogy román kell legyen Romániában az uralkodó elem Mit szólnak a politikai pártok ehhez? Lássuk a lényeket. Ilona Gyönyörű, I4 esztendős cigánylány ez az lk>nii. Gyakori vendégem. Használt ruhákért, harisnyákért járt fel ide. Orom ránézni llo- ■nara. Kis, egyenes orra, ragyogó foga. remek. szája, sima halvány kreol Ixire van és a szeme hát a szem* olyan szép, hogy az egyenesen bámulni való. Nagy, barna, fer- devágájsu, tele fénnyel és mélységgel, sűrű .szempillával, ami olyan mint pici, fekete seprű. Karcsú és magas Hona, mindig beköti a fejét valami színessel és színes a szoknyája is, csakhogy másféle színes és kis kabátkákat hord, meg rojtos kendőket, amik szintén színesek, de megintcsak másfajta a színük. Szeret öltözni Ilona, aki krétagyárban volt munkásod, de a krétapor megtámadta a tüdejét és most munkanélküli. Szép kis műnKöltők mulatságos pereskedése a debreceni járásbíróságon BUDAPEST (Az Ellenzék tudósítójától.) A debreceni járásbíróság tartott tárgyalást abban a perben, amelyet Szász László ismert debreceni költő indilott Király Tibor ugyancsak ismert költő ellen. A panasz szerint Király Tibor úri társaságban többször hangoztatta, hogy olyan irodalmi összejöveteleken nem hajlandó szerepelni, amelyekben Szász is résztvesz, mert Szász „sutát ólak. aki lopta a verseit Szécsy Jánostól, a karcagi főjegyző fiától*'. A tárgyalókon Király Tibor ügyvédje kérte a valódiság bizonyítását. Előadta, hogy azok a versek, amelyeket Szász László az utóbbi időkben a debreceni lapok hasábjain közreadott, már nyctle évvel ezelőtt megjelentek Szécsy János „Asztagok-* és ,,Sziken'“ cimü köteteiben. Bemutatta a teljesen azonos verseket, amelyek még a sajtóhibákban is megegyeztek, ami az ügyvéd szerint kétségtelen bizonyítéka annak, hogy Szász a verseket betiiről- betiire lemásolta. Szász László ezzel szemben bemutatott egy közjegyzői nyilatkozatot, amelyben Szécsg János kijelentette, hogy két kötetre való verses kéziratát topta el annakidején Szásztól és a verseket Szász tudta nélkül a sajrrt neve alatt adta ki. A megjelenő közjegyzői nyilatkozat ismertetése irtán a bíróság valóságos iskolái vizsgának vetette alá Szász Lászlót. A bíró felolvasta a verseket és megkérdezte tői*1 mindegyiknek a címét, de Szász a címeket nem tudta megmondani. Ugyanis nem tudott magyarázatot adui «a szövegben előforduló görög, francia és latin kifejezésről sem. Nem tudta megmondani, hogy ki voH Hollós Mátyás, Dózsa György, Salome, pedig ezekről állitóllag nem Szécsy János, hanem ő irt verseket. A versekben szereplő bibliai idézetek jelentésére vonatkozóan is teljes tájékozatlanságot árult el. A bíróság meg is jegyezte, hogy Szász László olyan kérdésekre nem tud válaszolni, amelyekre akármelyik elemlsta biztos feleleteket tudna adni. Ezt a különös vizsgáztatást gyakran percekre megszakította a közönség harsány kacagása. A burleszk irodalmi per ez-zel nem zárult le. A bíróság a tárgyalást elnapolta és Karcagon ki fogja hallgatni azokat az urakat, akikről Szécsy János ■verseket irt. Debrecen város közvéleménye most nagy érdeklődéssel várja a különös per folytatását. NŐI BETEGSÉGEK GYÓGYÍTÁSÁNÁL a természetes „FERENC JÓZSEF* kewiivizet gyakran alkalmazzák, mert könnyen bevehető, rendkívül enyhe hashajtó hatás; pedig gyorsan és minden kelemetlenség nélkül bekövetkezik. Az orvosok ajánlják. kanélküli, -iki jön, megy, sétál, kér: ilyenformán. — Drága .kisasszony, egy lány eladna egy bhizt. úgy kéne, megvenném, gyönyörüszép, nem tudna a kisasszony annyit adni, hogy megvehessen! ? — Mit gondol Ilona? Tőkepénzes vagyok érni? Hát miliői vegyek én magának blúzt. Es miért? — Hát csak, mert nincs mibe járjak. Nincs egy csepp blúzom se . . . — Hát ami most magán rvan? — Ez nem az enyém. Kölcsön. Lstenem, milyen szép a*z a blúz. Nem is nagvon drága. — Hát mennyiért adnák oda magának? — Tizenhat lej. Gyönyörüszép. A blúz. nemsokára az Ilonáé. Abban jön legközelebb az utcán sietve. — Hova megy Ilona? — Megyek a füszerkesztöségbe épp a kisasszonyhoz. — Hát mit szeretne. — Drága kisasszony, egy gyönyörű alj eladó. Nincs egy szál aljam se. — Hát az a szoknya, ami magán van: — Az nem az enyém. Kölcsön kaptam. — Mondja Ilona, hát ez mindig igy lesz? Kölcsön szoknya, kölcsön blúz s maga nem tanul semmit, nem dolgozik semmit. Hiszen már nem lieteg. — Nem. már nem. Igaz. Tessék nekem szerezni munkát. Már mondtam a főszerkesztőségben is a főszerkesztő urnák. Az egyik főszerkesztő ur. az a kicsi, diáksapkás mondta, hogy hirdetni kéne. De a. kisasszony is betelietne engem valami gyárba. És kisasz- szony lelkem, nincs a kisasszonynak valami rossz harisnyája? — Megnézem — Ó, előre is nagyon szépen köszönöm. így ment ez egy darabig Ilonával. Egyszer aztán feljön ide egy cigámyházaspár. Az Ilona papája és mamája. Egyenesen hozzám. Elkezdenek beszélni, panaszkodni Ilonára. így: — Jaj, ne tessék adni azs Ilonának, ross gyerek, fojton csak Ráncot a semtelentje, nem győzzsük kezicsókolom. Van még 4 kis testvére és roppantul szegények vagyunk, mink azs égés család. Tessék elküldeni azs Ilonát, mert mindig csak sétálna és flancolná. Elmennek a cigányok, mialatt csodálkozunk azon, hogy hogyan lehet ilyen csúnya cigánynak ilyen szép gyermeke. Jön másnap az Ilona. — Drága kisasszony — kezdi az ismert lemezt — van egy eladó cipő, 25 lej, gyönyörű, nem lehetne . . . — Nem üona — felelem — itt voltak a SELttT Káprázatosán szép MAI KEZDETTEL: ... . . _ ___ . film, elegáns rendelt El BY KtELER és AL(OLSON zéssel, csodás baletVILÁGHIRÜ MÜVÉSZPÁR LEGÚJABB ZENÉS SLÁGERE lekkel.Müsoronkivül CasiíiO de Písris alegujabbFoxhiradó Elítélték a szépségkirálynőí Dráma a bíróság élőit1, ameíyei az élei ifi BUDAPEST. (Az Ellenzék tudósítójától.) Rein Mórné, vágj' ahogyan leánykori nevén jobban ismerik a bíróságon: Spatz Hona. az egykori szépségkiráfcynő már sokszor szerepelt különféle bűncselekmények miatt büntető bíróságok előtt. Nemrég ítélték el ok- irathamisitásokért nyolchónapi börtönre, ez a büntetés azonban még nem jogerős. A vöröshaju szép fiatal nőt pénteken délelőtt fogházőr vezette fel Vass Lajos törvény- széki egvesbiró szobájába, ahol kétrendbeli csalásért vonták felelősségre. Reinné Spatz Ilona az egyik csalást azzal követte el, hogy üakásadónőjétől, Kaufmann Ferencnétől kicsall 20 pengőt a;zzal, hogy ruhát akar venni, mert barátja érkezik és illő módon akarja fogadni. Az asszony előadása szerint az egyik dunaparti szállodában volt megbeszéltve a találkozó. Kaufmanné — mint a vádirat megállapítja — hitt a jómegjele- nésii asszonynak, aki mutatott neki egy levelet, amely arról szólt, hogy gazdag ismerőse minden tartozásáért felelősséget vállal. A második feljelentést egy drogista telte, mert tőle illatszereket és piperecikkeket csalt ki. A vádlott asszony ügyének pénteki fötár- gyalásán tagadta bűnösségét. Beismerte, hogy kért 20 pengőt ruhára, azt azonban tagadta, hogy fondorlatosán megtévesztette Kaufmanns t. — Kauf maiménak tulajdonképen találkahelye van — védekezett — ő már máskor is szokott nekem kölcsönözni ruhát és pénzt, hogy lakásán megfelelő külsővel fogadhassam ismerőseimet. Kihallgatták tanuképen Kaufmann Ferencnél, aki a következőket adta elő: — Nem úgy áll a dolog, ahogy Spatz Hona mondja. Tetszik tudni, biró ur, minden nő ragaszkodik barátjához. Nekem is volt egy barátom, neki is. Az volt a megállapodás közlünk, hogy ha őt meglátogatja egyik ismerőse, én megyek el' hazulról és megfordítva. Egyébként Kaufmanné és a kihallgatott drogista is fenntartotta vallomásában, hogy Reinné Spatz Ilona becsapta őket. A törvényszék bűnösnek is mondta ki a szép vörös- hajú asszonyt kétrendbeli csalás bűntettében és ezért 6 hónapi börtönre ítélte. — Jóságos Isten! — kezdeti sikoltozni a vádlott nő, majd amikor az ügyész bejelentette, hogy súlyosbításért felebbez, ismét kiabált: — Ha még jobban elitéinek, legfeljebb a másik karomon is felvágóim az ereket! — mutatott erősen bepólyált jobbkarjára. A tárgyalás befejezése után az asszony jaj- veszékelni kezdett és hangos sikoltozások, szitkozódáisok közepette vonult végig a törvényszék épületén. Kiabálása felverte az épület csendjét egész addig, amíg becsukódott mögötte a fogház ajtaja. szülei. Határozottan lebeszéltek engem arról, hogy m&gât segítsem. Nagyon leszidták magát. összecsapja a kezét. — Nincsenek is szüleim kisasszony lelkem. Istenbizony, meghaltak szegények. — Ejnye, ejnye Ilona! Letagadja & szüleit. Nem szégyeli magát? Mire Ilona: — Nem a szüleim. A nagybácsim és a nagynénim. Ök voltak. Ne tessék elhinni. Mindig igy tesznek. Folyton intrigálnak ellenem. Mert őket nem szereti senki, mert nekik nem vesz semmit a kisasszony, se nem ad nekik régi harisnyát. — Rendben van Ilona. De az egész családot igazán nem láthatom el ruhákkal! — Ne is tessék. Csak nekem. Az se igaz, hogy nem akarok dolgozni. Az se igaz, hogy az igazgató uréknál nem akartam ablakot mosni! Elhiszem neki, pedig alkalmazásról s igazgató urékról szó sem volt. — Ugy-e, ha lesz a kisasszonynak valami sapka fél éje . . . Megígértem a sapkafélét. Pedig a bácsiké iának igaza 'lehetett. De mit csináljak? Olyan szép szeme van . . . (M. L.) NŐI DIVATSZALONOK divatlapjaikat legolcsóbban és legnagyobb választékból aa Ellenzék könyvosztályában, Cluj, P, Unirii vásárolhatják.
