Ellenzék, 1936. április (57. évfolyam, 76-99. szám)

1936-04-25 / 95. szám

2 BEEBNZDK l*3(> & prills 21. MIT lK A KOMÁN SAJTÓ l>niu»völgy l*»iM‘nrópa Fal» 'l'muintk K\(ii'!LS10]t: (Caroliid volt miniszter cik- ko) Mólói időre főleg akkor, midőn zava­ros n nomoetkozi helyzet mindig előtérbe kerül a H>uim völgy megszervezésének ügye. (Hivatalos es mogánnyilatkoratok hangzanak el különböző tervekkel a középeurópai és dél keloteurópni államokban. iF> annak bizonvi- téka, hogy elégedetlenek a Duna völgyében A béke itt nem volt jól megszervezve Nein ; politikai béke, moly jogon alapult, de a gazdasági béke. Az. itt lévő államok háború előtt oly gazdasági rendszert alkottak, mely valamennyi ország kereskedelmi forgalmá­nak megfelelt. V boldogulás legjobb bizo­nyítéka volt a kölcsönös megegyezés kedvező eredniőnvének. «Ma megváltozott a helyzet. Kereskedelmi megegyezés helyett gazdasági háborúban állnak ezek az államok egymás­sal. Ki akarja vonni magát mindegyik a ke­reskedelmi együttműködés alól. Az. ipari ál­lamok drága mezőgazdaságot honosítanak meg, a mezőgazdasági államok adókból fen- tartott gyűri üzemeket létesítenek. így aztán végeredményben mind leszegényednek. Egye- dül a JDuna-völgv gazdasági megszervezése képes nyugalmat teremteni ma Közép-Euró- pában. Amit a győzök nem valósítottak meg, most kell megteremteni. A népek nyugalma nincs egyedül területek felszabadításához kötve. Nem lehel kielégítőnek tekinteni azt a békét, meJy nincs gazdasági békével is ki­egészítve. A nemzetközi forgalom elrende­zése épp oly fontos, mint a határok kér­dése. Versaillesben figyelmen kivül hagyták a gazdasági szempontokat. A régi diplomá­ciai módszerrel döntöttek, melyben egyedül a nemzeti eszme játszik döntő szerepet. ORLWLYEA; Ismét szőnyegre került Pan- európa ügye. A németeknek adott francia válaszrjegyzéknek Paneurópa a célja. Ugyan­az, melyet Kalergi gróf hirdetett. A forga­lom bölcs rendezése. a piacok kiterjesztése, közös valuta, európai jegybank, a forgalom biztonsága mind feltalálható a jól áttanul­mányozott francia jegyzékben, mely csak részleges, vagy teljes vámuniókról beszél bizonyos európai vidékek gazdasági megszer­vezésére. Túlságos nagy erőre kapott a ma­gánérdek, mivel szemben ma már csak a Paneurópa segíthet lényegében. Az államok részére követelt egyenlőség elve elősegíti az európai államok közeledését s lehetővé teszi a nemzetközi forgalom uj kiépitését. üdvöz­letünket küldjük gróf Coudenhove-Calergi- nek. CÜREÍNTUL: Mi kell a parasztságnak? Egészség, hogy ellenálljon a betegségeknek és a halálnak, gazdaságát megművelhesse és jobb életet élhessen. Ezenkívül kultura is szükséges. Elismerjük, hogy valóban él a parasztság felsegitésének gondolata. Ezt el­sősorban az ifjúság ápolja, mely meg akarja könnyíteni az életet a falukban. Kulturális és politikai missziót teljesít, aki segítséget nyújt a parasztságnak. Ezt a missziót azon­ban többen lelketlenül, vagy fanatikusan teljesítik. Aki demoralizálni akar a mai politikai zűrzavarban, legokosabban teszi, ha tovább áll. A parasztságot csak azok se­gíthetik igazán, akik maguk is falusiak. A parasztság nevelését nem lehet a falu hatá­rain túl elképzelni. A régi rendszer arra fek­tette a fősulyt, hogy a parasztgyermekek ábécét tanuljanak, aztán vonuljanak he a városokba. Az ,,Astra“ erdélyi földműves- iskoláin kivül egyetlen valódi földműves- iskola sem volt Romániában. Figyelemmel kísértük Mihalache uj földmüvesiskolájának működését mely falu és iskola között köze­ledést akart létrehozni. Gusti volt miniszter szintén ily irányban fejt ki tevékenységet. Földműves iskolákat állítottak fel több falu­ban s oly eredményt értek el, amit senki nem tagadhat. A növendékek politikai neve­lését Gusti ,,kötelező szociális oktatás a falun“ cimü munkája szerint kell most már megvalósítani. NAŢIUNEA ROMANA: A Timisoara-i kö­zépiskolai tanárok kongresszusa többet je­lentett egy ellenzéki politikai gyűlésnél. Igazi nacionalista gondolatokkal foglalkoztak, melyek életképességet és dicsőséget biztosí­tanak a többi népek között. A régebbi gene­ráció nevelői látják a fajunkat fenyegető veszélyeket és riadót fújnak, hogy a köz­vélemény ébredjen öntudatra. Rámutattak a nacionalista iskola helyzetére Romániában. Az ország különböző vidékeiről összegyűlt tanárok megállapították, hogy a ierületi kér­dések elintézésével rosszul értelmezett béke- szeretetben ringattuk magunkat. A kisebbsé­gek semmiben sem voltak korlátozva, sőt néha hivatalos segítségben részesültek s igy ma is jelentős helyet foglalnak el, ami hol­nap kellemetlen lehet a románságra. Cer- năuti-ban kisebbségi a magániskolák tanu­lóinak 99 százaléka. Az állami iskolákban pedig 50 százalék a kisebbségi. Besszarábiá- ban sem kedvezőbb a helyzet, ami pedig Erdélyt illeti, nem kell tovább mennünk, elég, ha rámutatunk a Cluj-i nagyszámú ki­sebbségi internátusra és iskolára. Ebhez hozzá kell számítani az állami iskolák el­árasztását is, úgy hogy ezek az iskolák rövi­desen elvesztik nemzeti jellegüket. Ezzel kapcsolatban betört az iskolák falai közé a kommunista gondolat is, melyet a nép­imül lerjeszt az országban, hogy bolsevik! diktatúrát teremtsen Ezért hangzott el a kongresszuson: ,,A katedra nem üzleti asz­tal, de oltár, melyen szertartást csak román lélek végezhet *. Határozati javaslatot fogad­tak el, melyben leszögezték, hogy a román elein nem lehet alacsonyrendü helyzetben s rendszabályokat sürgettek. Követelték, hogy az állam, megyék, városok ösztöndíjat adja­nak a falusi gyermekeknek, állítsanak inter- nálusokat a városokban és középiskolákat a falukban, zárják be a magániskolákat s egyedül románokra bízzák az ifjúság neve­léséi. Végül a tanárok ígéretet tettek, hogy propagandát kezdenek s népszerűsíteni fog­ják azt az eszmét, hogy román kell legyen Romániában az uralkodó elem Mit szólnak a politikai pártok ehhez? Lássuk a lényeket. Ilona Gyönyörű, I4 esztendős cigánylány ez az lk>nii. Gyakori vendégem. Használt ruhákért, harisnyákért járt fel ide. Orom ránézni llo- ■nara. Kis, egyenes orra, ragyogó foga. re­mek. szája, sima halvány kreol Ixire van és a szeme hát a szem* olyan szép, hogy az egyenesen bámulni való. Nagy, barna, fer- devágájsu, tele fénnyel és mélységgel, sűrű .szempillával, ami olyan mint pici, fekete seprű. Karcsú és magas Hona, mindig beköti a fejét valami színessel és színes a szok­nyája is, csakhogy másféle színes és kis ka­bátkákat hord, meg rojtos kendőket, amik szintén színesek, de megintcsak másfajta a színük. Szeret öltözni Ilona, aki krétagyárban volt munkásod, de a krétapor megtámadta a tü­dejét és most munkanélküli. Szép kis műn­Költők mulatságos pereskedése a debreceni járásbíróságon BUDAPEST (Az Ellenzék tudósítójától.) A debreceni járásbíróság tartott tárgyalást abban a perben, amelyet Szász László ismert debreceni költő indilott Király Tibor ugyan­csak ismert költő ellen. A panasz szerint Ki­rály Tibor úri társaságban többször hangoz­tatta, hogy olyan irodalmi összejöveteleken nem hajlandó szerepelni, amelyekben Szász is résztvesz, mert Szász „sutát ólak. aki lop­ta a verseit Szécsy Jánostól, a karcagi főjegy­ző fiától*'. A tárgyalókon Király Tibor ügyvédje kér­te a valódiság bizonyítását. Előadta, hogy azok a versek, amelyeket Szász László az utóbbi időkben a debreceni lapok hasábjain közreadott, már nyctle évvel ezelőtt megjelentek Szécsy János „Asztagok-* és ,,Sziken'“ cimü köteteiben. Bemutatta a teljesen azonos verseket, ame­lyek még a sajtóhibákban is megegyeztek, ami az ügyvéd szerint kétségtelen bizonyí­téka annak, hogy Szász a verseket betiiről- betiire lemásolta. Szász László ezzel szem­ben bemutatott egy közjegyzői nyilatkoza­tot, amelyben Szécsg János kijelentette, hogy két kötetre való verses kéziratát topta el annakidején Szásztól és a verseket Szász tudta nélkül a sajrrt neve alatt adta ki. A megjelenő közjegyzői nyilatkozat ismer­tetése irtán a bíróság valóságos iskolái vizsgának vetette alá Szász Lászlót. A bíró felolvasta a verseket és megkérdezte tői*1 mindegyiknek a címét, de Szász a cí­meket nem tudta megmondani. Ugyanis nem tudott magyarázatot adui «a szövegben előfor­duló görög, francia és latin kifejezésről sem. Nem tudta megmondani, hogy ki voH Hol­lós Mátyás, Dózsa György, Salome, pedig ezekről állitóllag nem Szécsy János, hanem ő irt verseket. A versekben szereplő bibliai idézetek jelentésére vonatkozóan is teljes tájékozatlanságot árult el. A bíróság meg is jegyezte, hogy Szász László olyan kérdésekre nem tud válaszol­ni, amelyekre akármelyik elemlsta biztos fe­leleteket tudna adni. Ezt a különös vizsgáz­tatást gyakran percekre megszakította a kö­zönség harsány kacagása. A burleszk irodalmi per ez-zel nem zárult le. A bíróság a tárgyalást elnapolta és Kar­cagon ki fogja hallgatni azokat az urakat, akikről Szécsy János ■verseket irt. Debrecen város közvéleménye most nagy érdeklődés­sel várja a különös per folytatását. NŐI BETEGSÉGEK GYÓGYÍTÁSÁNÁL a természetes „FERENC JÓZSEF* kewiivizet gyakran alkalmazzák, mert könnyen bevehető, rendkívül enyhe hashajtó hatás; pedig gyorsan és minden kelemetlenség nélkül bekövetkezik. Az orvosok ajánlják. kanélküli, -iki jön, megy, sétál, kér: ilyen­formán. — Drága .kisasszony, egy lány eladna egy bhizt. úgy kéne, megvenném, gyönyörüszép, nem tudna a kisasszony annyit adni, hogy megvehessen! ? — Mit gondol Ilona? Tőkepénzes vagyok érni? Hát miliői vegyek én magának blúzt. Es miért? — Hát csak, mert nincs mibe járjak. Nincs egy csepp blúzom se . . . — Hát ami most magán rvan? — Ez nem az enyém. Kölcsön. Lstenem, milyen szép a*z a blúz. Nem is nagvon drága. — Hát mennyiért adnák oda magának? — Tizenhat lej. Gyönyörüszép. A blúz. nemsokára az Ilonáé. Abban jön legközelebb az utcán sietve. — Hova megy Ilona? — Megyek a füszerkesztöségbe épp a kis­asszonyhoz. — Hát mit szeretne. — Drága kisasszony, egy gyönyörű alj el­adó. Nincs egy szál aljam se. — Hát az a szoknya, ami magán van: — Az nem az enyém. Kölcsön kaptam. — Mondja Ilona, hát ez mindig igy lesz? Kölcsön szoknya, kölcsön blúz s maga nem tanul semmit, nem dolgozik semmit. Hiszen már nem lieteg. — Nem. már nem. Igaz. Tessék nekem szerezni munkát. Már mondtam a főszer­kesztőségben is a főszerkesztő urnák. Az egyik főszerkesztő ur. az a kicsi, diáksapkás mondta, hogy hirdetni kéne. De a. kisasszony is betelietne engem valami gyárba. És kisasz- szony lelkem, nincs a kisasszonynak valami rossz harisnyája? — Megnézem — Ó, előre is nagyon szépen köszönöm. így ment ez egy darabig Ilonával. Egyszer aztán feljön ide egy cigámyházaspár. Az Ilona papája és mamája. Egyenesen hozzám. El­kezdenek beszélni, panaszkodni Ilonára. így: — Jaj, ne tessék adni azs Ilonának, ross gyerek, fojton csak Ráncot a semtelentje, nem győzzsük kezicsókolom. Van még 4 kis testvére és roppantul szegények vagyunk, mink azs égés család. Tessék elküldeni azs Ilonát, mert mindig csak sétálna és flancolná. Elmennek a cigányok, mialatt csodálko­zunk azon, hogy hogyan lehet ilyen csúnya cigánynak ilyen szép gyermeke. Jön másnap az Ilona. — Drága kisasszony — kezdi az ismert lemezt — van egy eladó cipő, 25 lej, gyö­nyörű, nem lehetne . . . — Nem üona — felelem — itt voltak a SELttT Káprázatosán szép MAI KEZDETTEL: ... . . _ ___ . film, elegáns rende­lt El BY KtELER és AL(OLSON zéssel, csodás balet­VILÁGHIRÜ MÜVÉSZPÁR LEGÚJABB ZENÉS SLÁGERE lekkel.Müsoronkivül CasiíiO de Písris alegujabbFoxhiradó Elítélték a szépségkirálynőí Dráma a bíróság élőit1, ameíyei az élei ifi BUDAPEST. (Az Ellenzék tudósítójától.) Rein Mórné, vágj' ahogyan leánykori nevén jobban ismerik a bíróságon: Spatz Hona. az egykori szépségkiráfcynő már sokszor szere­pelt különféle bűncselekmények miatt bün­tető bíróságok előtt. Nemrég ítélték el ok- irathamisitásokért nyolchónapi börtönre, ez a büntetés azonban még nem jogerős. A vöröshaju szép fiatal nőt pénteken dél­előtt fogházőr vezette fel Vass Lajos törvény- széki egvesbiró szobájába, ahol kétrendbeli csalásért vonták felelősségre. Reinné Spatz Ilona az egyik csalást azzal követte el, hogy üakásadónőjétől, Kaufmann Ferencnétől kicsall 20 pengőt a;zzal, hogy ru­hát akar venni, mert barátja érkezik és illő módon akarja fogadni. Az asszony előadása szerint az egyik dunaparti szállodában volt megbeszéltve a találkozó. Kaufmanné — mint a vádirat megállapítja — hitt a jómegjele- nésii asszonynak, aki mutatott neki egy le­velet, amely arról szólt, hogy gazdag ismerőse minden tartozásáért fele­lősséget vállal. A második feljelentést egy drogista telte, mert tőle illatszereket és piperecikkeket csalt ki. A vádlott asszony ügyének pénteki fötár- gyalásán tagadta bűnösségét. Beismerte, hogy kért 20 pengőt ruhára, azt azonban tagadta, hogy fondorlatosán megtévesztette Kaufman­ns t. — Kauf maiménak tulajdonképen találka­helye van — védekezett — ő már máskor is szokott nekem kölcsönözni ruhát és pénzt, hogy lakásán megfelelő külsővel fogadhas­sam ismerőseimet. Kihallgatták tanuképen Kaufmann Ferenc­nél, aki a következőket adta elő: — Nem úgy áll a dolog, ahogy Spatz Hona mondja. Tetszik tudni, biró ur, minden nő ragaszkodik barátjához. Nekem is volt egy barátom, neki is. Az volt a megállapodás köz­lünk, hogy ha őt meglátogatja egyik isme­rőse, én megyek el' hazulról és megfordítva. Egyébként Kaufmanné és a kihallgatott drogista is fenntartotta vallomásában, hogy Reinné Spatz Ilona becsapta őket. A törvény­szék bűnösnek is mondta ki a szép vörös- hajú asszonyt kétrendbeli csalás bűntettében és ezért 6 hónapi börtönre ítélte. — Jóságos Isten! — kezdeti sikoltozni a vádlott nő, majd amikor az ügyész bejelen­tette, hogy súlyosbításért felebbez, ismét kiabált: — Ha még jobban elitéinek, legfeljebb a másik karomon is felvágóim az ereket! — mutatott erősen bepólyált jobbkarjára. A tárgyalás befejezése után az asszony jaj- veszékelni kezdett és hangos sikoltozások, szitkozódáisok közepette vonult végig a tör­vényszék épületén. Kiabálása felverte az épü­let csendjét egész addig, amíg becsukódott mögötte a fogház ajtaja. szülei. Határozottan lebeszéltek engem arról, hogy m&gât segítsem. Nagyon leszidták ma­gát. összecsapja a kezét. — Nincsenek is szüleim kisasszony lelkem. Istenbizony, meghaltak szegények. — Ejnye, ejnye Ilona! Letagadja & szüleit. Nem szégyeli magát? Mire Ilona: — Nem a szüleim. A nagybácsim és a nagynénim. Ök voltak. Ne tessék elhinni. Mindig igy tesznek. Folyton intrigálnak el­lenem. Mert őket nem szereti senki, mert nekik nem vesz semmit a kisasszony, se nem ad nekik régi harisnyát. — Rendben van Ilona. De az egész csalá­dot igazán nem láthatom el ruhákkal! — Ne is tessék. Csak nekem. Az se igaz, hogy nem akarok dolgozni. Az se igaz, hogy az igazgató uréknál nem akartam ablakot mosni! Elhiszem neki, pedig alkalmazásról s igaz­gató urékról szó sem volt. — Ugy-e, ha lesz a kisasszonynak valami sapka fél éje . . . Megígértem a sapkafélét. Pedig a bácsiké iá­nak igaza 'lehetett. De mit csináljak? Olyan szép szeme van . . . (M. L.) NŐI DIVATSZALONOK divatlapjaikat leg­olcsóbban és legnagyobb választékból aa Ellenzék könyvosztályában, Cluj, P, Unirii vásárolhatják.

Next

/
Thumbnails
Contents