Ellenzék, 1936. április (57. évfolyam, 76-99. szám)
1936-04-23 / 94. szám
A ELLENZÉK 19 30 ipr II It 2.1. EGY SZOMORÚ ÉVFORDULÓ: Emlékezés a hatvan év előtti tűzvészre, amely a feívárost elpusztította Eredeti fényképfelvétel a tűzvész borzalmas pusztításairól CLUJ. április hó. Ma, 1930 április 22-én hatvan esztendeje, egy kis fiúcska sétált délután a lvövespad nevű terraszon, melyről, mint messzelátó helyről, az egész város végigtekinthető. Délután öt órakor a gyermeknek a város felé tévedi tekintete oly tiizten- gert látott ott, hogy ijedtéhen összeesett, akkoriban a zsindelyfedelek kora volt s a kisfiú szüleinek haza is zsindelyfedeles volt. Vz ijedt gyermek hazafutott, otthon öntöztek a házíedelét és vizes lepedőket terítettek reá a szikrák ellen. Isten megóvta szülei házukat akkor és ettől a csapástól. Ámde a várost, Erdély fővárosi»t óriási szerencsétlenség érte. Az 1876. évi április 22-iki nagy tűzvészről most. immár hatvan esztendő múltán a következőkben emlékezik meg ősz lejjel az akkor szemtanú gyermek. Meleg nyári és nem tavaszi, szeles nap volt. Délután négy és öt óra között az egyik _ . házban, egy Gazdagfalnsi nevű szabó udvarán egy fából készült konyhában, hol vasaláshoz szenet gyújtottak, tűz ütött ki. Percek alatt két ház, állott lángokban s a szárazságban és vízhiányban fél óra alatt négy utca égett, mind különböző elnevezésű Leégett az egész tüzoltótelep és a tűzoltó- őrtorony is, melynek belseje fából volt és melyről a tűzoltó őr kötélén ereszkedett le. A szél a parazsakat, égő zsindelyt rettentő gyorsasággal vitte széjjel és a tűz átcsapott az akkori hol a Fröbelkertnek nevezett gyermekóvó intézet leégett. Itt azonban sikerült gátat vetni a tűznek, ebben az utcában öt ház égett le. A tűz a régi _____ is pusztított, átcsapott a Nagvszamoson, át a „hidelvére“ (vagyis a hidon túlra). Leégtek a mindig az akkori utcaneveket kell idéznem, hisz történeti adatokról van szó) a tűzoltók összes épületei és a tűz elpusztította az ösz- szas nagyrészét, hosszú, külső, görbe, kurta és kőfalsori voltak akkor. Tiz utca égett és iszonyú károkat okozott az is, hogy a város nagy részében a bútorokat kivittek az utcákra, vagy pincékbe helyezték, miközben belőlük sok megrongálódott, vagy elveszett. Hallatlanul rémes látvány volt, hogy a Kis- s/.amosbn dobott bútorok ott részben tovább lángolva úsztak le a vizen. A tűz 88 házas telket pusztított el, több mint kétszáz épülettel. A szerencsétlenség által százütvenhut család hulszá/liat taggal szenvedett kárt. S/.ámosan hajlék nélkül maradtak. .Szivet- tépó volt napokig az asszonyok és gyermekek siránkozása nein egy földig leégett ház romjainál. Az akkori kormányelnök, Tisza Kálmán, mint belügyminiszter, részletes jelentési kért. A gyűjtés városunkban és országszerte megindult eredményesen. A király 2000 (kettőezer) forintot utalványozott a tüzkúrosultakmik. A tűzoltóság, rendőrség szépen viselkedett. Az akkori tüz.oltó-föpa- rancsnok, később rendőrkapitány, Deák Pál példás önfeláldozással vett részt az oltás Je betétién munkájában. A tűzvész következtében újjászervezték a tűzoltóságot is, majd fóti g arra vigyáztak, hogy semmiféle zsindely fedelű épületet ne lehessen építeni a belső városban. bármily nagy volt a szerencsétlenség és rémület, bármily sokan szenvedtek kárt és vagyonuk pusztulását, az akkori viszonyokhoz, képest még eléggé szerencsésen esett át a város a nagy csapáson. Meri a forró szélben és viharban, ha a Fröbel-kerlnél nem sikemmamammHmKammmmmsmmmKiwamaz rillt megállítani a tűz terjedését az <■%•%/. belvárosra átterjedhetett volna é. még m, gyobb lesz vala a szerencsétlenség. Azóta éppen hatvan esztendeje mull (■■■. azóta még nugynhh égés világégés folyt |< a világháború Mégis, mint nagy váró»» >■//■ I encsétlenségröl, megemlékezem a hatvan i- előtt történt nagy tűzről, melyhez hasonló ma az építkezések előnyös megváltozása tűzoltóság jobb felszerelése miatt, bőszük nem történhetik. Isten óvjon mindnyájunka; a tűztök Ám azért „Tűzre, vízre vigyázza tok“. Emlékezésein kiegészítéséül érdeke, fényképet, egykorú felvételi közölhetek eg\ idejüleg. Lzl a fényképfelvételt T.aufl-r Gyula fényképész vette föl akkor nyomban a tűzről. Egy példánya az Adria biztositó intézet helybeli irodájában van és Hőire igazgató iir .szívességéből <• kép fotografikiis hű másolata az, melyet közlünk. Kémes lát vány a képen is a leégett házak sorai, az égő tűzoltó őrtorony és a magasra csapó láng és füsttenger. Am mennyivel borzasztóbb volt az igazi látvány. A zsindelyfedelek ropogása, a tűzeső, az emberek jajgatása és kétségbeesése; majd pedig a pusztulás szörnyű néma képe. GyaJui Farkas. Gyermekek szabadtéri iskolája Az Arad-i „Gyermekbarátok Egyesülete“ teremtette meg ezt a szociális intéz- ményt, mely egyetlen az országban. —Célja: testileg, lelkileg beteg, szegény gyermekek részére a szabad levegőn való oktatással és táplálással egészséges embereket nevelni belőlük. — Nyilatkozik az intézmény vezetője. ARAD. (Az Ellenzék tudósitójától.) Kevesen tudják, pedig országszerte terjeszteni kellene a hirt: Aradon „Gyermekbarátok Egyesülete“ működik és Erdei-szabadtéri iskolájában fajra és felekezetre való tekintet nélkül beteges, szegény gyermekek talpra- állitása, egészséges ápolása és nevelése :i nemes cél. Iskola-szanatórium, városi proletárgyermekek részére, kiket a szociális nyomor, átöröklött szervezeti adottságok, lelki elsatnyulás és korai halál veszedelme fenyeget. Szabadlevegös iskola, mint amilyen Belgiumban, Franciaországban. Németországban, Svájcban számtalan van, a szaJbad természetben való tanulás, játszás és egészséges fejlődés lehetőségét nyújtva az arra szoruló gyermekeknek. Alig három esztendővel ezelőtt dr. Roth Marcell akkori aradi, most Cluj-i sebész- főorvos vetette el a magot, az erdei iskola gondolatának nemes magvát, mely nyomban kicsirázott, hogy eredményes, komoly intézménye legyen az országnak és mint ilyen, jelentéken}' tényezője az egyes országok nagy gyermekhalandóság elleni küzdelemben. * A Maroson túl, a vár oldalán, erdős-feny- v-es terület előtt széles szabad térség terül el. itt van a barakkszorü ízléses pavilion, közepén nagy fedett terrasszal. Ez az erdei iskola-szanatórium, melynek láthatatlan kapuján lángol a „Gyermekbarátok“ igéje: „Mentsük meg a jövő generációt“. * Az intézménynek a rendes tisztikaron kívül — lelkes vezetője Rozván Titus. Öt kerestük fel. hogy ismertető felvilágosítást kapjunk az ország egyetlen ilynemű iskoláik ról.-- Hogy kezdtük? Elindultunk nébányan, egy kicsi kör és a magunk áldozataival adakozásra bírtunk annyit, hogy megalakíthattuk a „Gyermekbarátok Egyesületé“-t. Majdnem semmiből. Évi tagdíj, pártoló és ala- pitódij — és már működésben volt az egyesület. A várostól ingyen területet kaptunk, tisztikart választottunk, jogi személyiséget nyertünk s ezzel megindult a szélesebbkörü i akció az intézmény népszerűsítésére, a közvélemény figyelmének a felkeltésére. Lelkes agitáció, sajtótámogatás. önzetlen munka meghozta a gyümölcsét. — .Mi az erdei iskola célja? — kérdjük. — Hosszú mondatban felelek, mert nagy célja van: a betegségekre hajlamos, a szociális nyomor miatt szellemi fejlődésükben visszamaradt gyermekeket a városi iskola- kaszárnyákból kiragadva, kivinni a szabad természetbe s az itt létesített védett, de nyitott, levegőtől átjárt épületekben őket nemcsak a köteles tani- i tásban részesíteni, hanem egészséges, bőséges táplálkozás segítségével testi állapotukat is feljavítani. Emellett lelki beállítottságukat egészséges irányba terelni, ami önmagától adódik a szabad természetben való kollektiv, együttélés nyomán. Másszóval: szellemi, lelki és testi fejlődés legalkalmasabb feltételeit megadni azon gyermekek számára, akik a 'esti és lelki pusztulás veszedelmének volnának odadobva. — Kik lehetnek az iskola tagjai és általában hogy történik a kiválasztás? — Tanítók és orvosok végigjárják főként a külvárosi elemi iskolákat s 6—12 éves korig kiválasztják a gyenge, vérszegény, vagy betegségre hajlamosokat, vagy akik nyomoruk miatt hátramaradást mutattak az előmenetelben, j fiukat, leányokat vegyesen, nemzetiségre való tekintet nélkül, akik aztán iskolánk kötelékébe tartoznak. — Csak nyári intézmény ez? — Sajnos, egyelőre igen. Júniustól szeptemberig tart. — Hány növendék volt az elmúlt nyáron? — Százharminchat. Két turnusban 6—6 hetes időben, mert egyelőre csak 64 ágyunk van. — Milyen az életrend az iskolában? — Erre örömmel felelek. Fél 8-kor reggeli. fél 9-ig mozgás, játék, fél 11-ig óra- rendszerű tanulás, fél 1-ig strandolás a Marosban. utána 1-ig ebéd. Aztán 3-ig pihenés, ma jd 6-ig tanulás, játék, torna, pihenés, vacsora és lefekvés. Az iskola pedagógiai vezetését elsőrangú tanítónő végzi, aki kiinnt is lakik. Ezenkívül felügyelőnő és szakácsnő van. — Milyen kosztot kapnak a gyermekek? — Naponta ötször étkeznek. Reggel tej, j vajaskenyér, tizkor friss gyümölcs, ebédre leves, főzelék, tészta és hetenként háromszor hús, uzsonnára pohár tej. este hétkor vacsorára sült, tészta, vagy tejbegriz. — Mindenki az otthonról hozott ruhájában van? — Nem. Amikor a felvétel megtörtént, a gyermeket megfürösztjük és a fiukra kis klott úszónadrágot, a leányokra vászonruhát adunk és még akkor sem váltják fel. ha hűvösebb idő áll be. így strandolnak és pihenőjükben a hencsereken végigdőlve igy napoznak. A szezon végére a sápadt testek olyanok lesznek, mint a rézbőrüek. Éjjelre külön hálóinget kapnak. — Milyen tantárgyaik vannak? — Román nyelv, irás, olvasás, számtan, intuíció, kézimunka. Különös érdekességü a kézügyességben elért eredmények: fonás, faragás, agyagmunka stb. — Elhalálozás, vagy betegség volt? — Nem. Állandó fog és belorvosi felügyelet alatt állanak. Súlyukat hetenként pontosan lemérjük. Ellenőrizzük az étkezés előtti mosakodást, naponkénti fog és szájápolást. — Hány tagja van az egyesületnek, mit fizetnek és milyen más bevételeik vannak? — Sajnos még kevesen vagyunk. Mindössze háromszáz rendes tagunk van. akik évenként 1 DO lej tagsági di jat fizetnek. Ezenkívül 500 lej a pártoló és 1000 lej az alapiló tagok hozzájárulása. Igen jelentékeny hozzájárulást kapunk a hatóságoktól. A munkakamara, mely már kezdeti stádiumában felismerte az intézmény rendeltetését, tetemes összeggel já- i rult hozzá. A mult évben Î10 ezer lejt adott s erre az évre már megkaptuk az előirányzott 190 ezer lejt. A város az elmúlt szezonban 40 ezer lejjel, mig az egészségügyi minisztérium 20 ezer lejjel járult hozzá. Most ebben az évben erős lendülettel indulunk neki s emiatt a választmányt hölgytagokkal is kiegészítettük. Nagy terveink vannak s azokat tető alá akarjuk hozni. — Végcél? — Véglegesíteni Aradon ezt az intézményt, ami talán nem fog nehézségekbe ütközni, mert a város és a munkakamara patronázsa alá helyeztük. Kőházat építeni, bővíteni és lehetővé tenni, hogy a gyermekek egész éven át ottmaradhassanak. * Aradon az erdei iskola bevált. A fejlődés útja meg van adva. A mentőmunka, mely szociális elgondolásból fogant meg, ember- palántákat karolt át és ölelt magához, lelkesen folyik. Fonnyadt fehér testekre egészséges piros rózsákat tűzött a nap, gyenge tüdőkbe friss levegőt fújt a szél, egy csomó apróságot egészségesen adott át az életnek. Vájjon nem kellene minden városnak utánozni ezt az aradi példát? Jenei József. PÉKEK DAGASZTÓ-GÉPEKET TÉSZTAELOSZTÓ-GÉPEKET KIFLISODRÓ-GÉPEKET, RESTESEK rezere KUTTEREKET HUSFARKASOKAT KO LBÁSZTÖLTŐ-GÉPEKET BÉLTISZTITÓ-GÉPEKET szállít elsőrangú kivitelben: RIEGER AND. Gépgyárak R.-T., Sibiu Ajánlatok, képes ismertetők bér mentve, szakemberláto- gatás INGYEN!
