Ellenzék, 1936. április (57. évfolyam, 76-99. szám)
1936-04-23 / 94. szám
X "TAXA POŞTALĂ PLÄTiTÄ j IN NUMERAR No. 141.163J1929. | i öij ■núsa Szerkesztőség és kiadó hi vatai: Gl-jj, Calea Moţilor 4 Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: Piaţa Unirii 9 szám- — Telefonszám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTHA MIKLÓS HVj[ ÉVFOLYAM, 9 4. SZÁM.-C SÜTÖRTÖK iLjájtás552Li/<« kii. míJjL SuMk&ţZ Előfizetési áriak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 440, évente 840 lej. — Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönbözettel több 19 3 6 ÁPRILIS 23. Az aranybányák munkásainak nincs éppen irigylés réméit 6 sorsát. Más altalajban küzdő osztályos bajtársaikkal egyetemben. A pokol közelében kell az irtózatos, fúró és robbantó harcot folytatniok a mindennapi sanyarú kenyérért. .4 veszedelem állandóan ólálkodik a tárna levegőjében, a leomlani készülő rétegekben, a robbanószerekben, az előszivárgó vízben, a lángoló hőmérsékletben és mi-ki minden más bányarémben. Aztán a rettenetes és állandó kísértés! Az aranyszomj és az aranyéhség, az „insarca fames auri“ nem éppen megvetendő körülmény, már a toltxrjt szülő alkalom folytán se. Aki távol az aranybányától vagy a sáraranyat rejtegető folyani- medertől töpreng, az is szeretne „nyelni'* néha egy kis aranyat, amire a bányász is rávetemedik, hiszen ezért vetik alá ellenőrző próbának és nem csak megmotozzák, vagy házkutatják. Önkéntelen eszünkbe jut MithM kormápy m®nekHIése Istedás veit m lakosság tömeges menekülésére is* — Az angol kövelség repülőgépekkel ^sántíéksslk alattvalóit brit területre szállítani Edén és Boncour a Népszövetség megreformálásának tervében egyeztek meg ridates, a nagy turáni háborító, aki a Krisztus előtti században a zsaroló római kormányzót Kisázsiában — miután fordított helyzetben szamárhátra ültetve végighurcolta Kisáz'sián, úgy lakatia jó! arannyal, az ördög sáppadt ajándékával, hog gmegolvasztva öntötte szájába. Aki ezt a „nervum rerunn gerendarum“-ot, a cselekvő dolgok ezt a rideg és hideg idegét véres körmökkel ki- vájja a mélység szeszélyes ereiből, az aranybányász, az aranybuvár, az aranyász és Id tudja még, hogy nevezik e sárga képű kutatóiad a föld zsigereiben, sokszor bizony hangos szóval és súlyos tettekke Ikifejezi elégü- letlenségét. Aranyért csak maroknyi rézpénz. -4~ aranygyomru vidék itt a mi szomszédságunkban regényeshirü: a tájszépségek, a finom kis barokkvároskák, de főleg a régebbi és újabb zendülések révén, amelyekbe érdekesen szövődik egy izzó korszakon keresztül Varga Katalin titokzatos alakja és a végén Saguna püspök, aki lepontozza dús aranyhegyek e kicsinyke szép epikáját . . . Nem érdektelen, hogy a nagyobbára román arany - vidékek sorsába most nagy költő személyisége is beleavatkozik: Goga Oct avian neve csillog a ragyogó nemes fémet, pénzünk jelentékeny fedezetét termelő Mica-részvényiár- saség élén. És a közös bányasors más vidékén, más nemzetiségi aranyászai közt világhírű festőtelep fülel a végzet morajlásaira. Most e komor regényességbe prózai irat érdeklődik, de nem érdektelen és a lélektani folyamatosiságot fenntartó, ezért nem veszíthet jellegzetességéből, ha majd bizonyára helyes s megnyugtató elintézés pillanatnyi derűjét fogja vegyíteni a bányász-sorsba. A román sajtó pártkülönbség nélkül foglalkozik — s ez természetes is — a Baia-Mare-i bányászoknak Costinescu miniszterhez intézett nemes csengésű folyamodványával. „Ahol az arany patakszerüen folyik, ugyanitt elválaszthatatlan társ a szegénység és nyomorúság“ — igy sóhajtoz. Elmondják, hogy A millió lej névértéket meghaladó kölcsönt jegyeztek le, amit 12 havi részletekben vontak le bérükből; az értékpapírok kibocsátása már december 15-én esedékessé vált s a munkásság mai napig sem kgpia meg őket. „A gyenge anyagi viszonyok közölt élő arcmy- buvárok . . . kénytelenek voltak áruba bocsátani a kölcsönt lejegyző igazoló írást, amelyért azonban sok esetben csak a negyed árát kapták megi‘, mert igy szokás a tő zseléseknél az ilyen ldbocsátvámjok dolgában. A meztelen való most is ékesszólő, miért Á tegnapi népszövetségi határozat után, mely megpecsételte Abesszíniának a katonai események által adott sorsát, egyelőre szünet állott be a diplomáciai eseményekben. Annál nagyobb eréllyel folyik az olasz hadsereg előnyomulása, mely láthatólag bevég- zett tények teremtésére akarja fölhasználni az időt, amíg most már előbb-utóbb béketárgyalásokra kerül a sor. A rohamos olasz előnyomulásban nagy szerepet juttatnak a repülőgépeknek és Badoglio marsall főhadiszállása is repülőgépen helyezkedett át Desz- sziébe. Komolyan félnek attól, hogy egyik óráról a másikra repülőgépen szállított csapatok szálljak meg Addisz-Abebát. Német lapok jelentései szerint Badogüo marsall főhadiszállásán ezt a teryet már előkészítették. A helyzet súlyosságára vall, hogy amint a Havas-ügynökség jelenti, a négus és családja és az abesszin kormány tegnap este ismeretlen céllal elhagyták Addisz-Abebát. A kormány a legfontosabb államiratokat szintén elköltöztette Addisz-Abebából. Az udvar és a kormány elutazása jeladás volt a lakosság tömeges menekülésére is. Az Addisz-Abebában lakó külföldi alattvalók közittT komoly izgalom uralkodik, nagyrészük szintén menekülni készül. Az angol követség tudatta a védelem alatt álló brit állampolgárokkal, hogy a követség körül megerősített terület van, ahová szükség esetén bemenetűlhetnek. Ezen kívül a Kéniában állomásozó angol repülőraj is készen áll arra, hogy szükség esetén légi utón vigye át az angol állampolgárokat brit gyarmati területre. A genfi tanácsülésen résztvevő államférfiak már mindannyian hazatértek fővárosaikba és jelentést tettek a kormányoknak. Eden tegnap rövid nyilatkozatot is tett az alsóházban, mely azonban nem állott kapcsolatban a genfi eseményekkel. Parisban Boncour számolt be genfi munkájáról s amit francia politikai körökben legfontosabbnak tartanak, Ed enne! létrejött megállapodásáról. Kiszivárgott hirek szerint Men és Boncour megállapodtak abban, hogy még mielőtt Hitier békejavaslatát a Népszövetség májusi ülése elé beterjesztenék, amibe különben Berlin eddig még nem adta beleegyezését, előzetes megbeszéléseket folytatnak a francia javaslat és a most készülő hasonló angol javaslat fölött. Francia részről viszont elfogadták a Népszövetség gyökeres reformjára irányuló angol indítványt. Ez a reform, mely lehetővé akarja tenni a londoni kormánynak, hogy az abessziniai eseményekkel legnagyobb mértékben elégiiletlen angol közvélemény előtt tisztázza magát, olyan szervezetet készül adni a genfi intézménynek, hogy háborús veszély esetén minden körülmények között eredményesen léphessen föl. Az angol kormány a Népszövetség reformja által szeretné azt is lehetővé tenni, hogy Japán visszaléphessen a Népszövetségbe, sőt hogy az Egyesült-Államok se utasítsa vissza a belépésre szóló meghívást. A reformterv, amelynek külpolitikai jelentőségén kívül láthatóan megvan az angol belpolitikai oldala is, most mái* nagy mértékben bele fog szövődni az Európa újjászervezésére irányuló kísérletekbe, amelyek körül azonban még mindig csak annyi a megegyezés, hogy tárgyalás alá fognak kerülni. Az angol közvélemény fojtott elégületlensége a genfi eseményekkel szemben tegnap a londoni alsóház ellenzéki szónokainak beszédében nyilatkozott meg. Az ellenzék igyekszik kihasználni ezt a helyzetet a kormány ellen. A munkáspárt hivatalos közleményt tett közzé, melyben hangoztatja, hogy a Népszövetség minden tagjának kötelessége addig fokozni a szankciókat a fasiszta Olaszország ellen, amig a Népszövetség tekintélye győzni fog. Amelyik népszövetségi tag pedig kiszolgáltatja Abesszíniát a támadójának, az az angol munkáspárt szerint, lemond a civilizált világ támogatásáról arra az esetre, ha saját függetlenségét kell majd megvédenie. A munkáspárt parlamenti szónoka ennek mc-gfelelőlcg azt is indítványozta tegnap az alsóházban, hogy Anglia hívja vissza diplomáciai képviselőjét Kómából és tiltson be minden kivitelt Olaszország felé. Mander liberális képviselő pedig ajánlotta, hogy Anglia vállaljon kötelezettséget Franciaországgal szemben német szerződésszegések esetére, de ezzel szemben követelje Franciaországtól, hogy segélyt nyújtson neki Abesszínia megtámadójával szemben. Ha Franciaország ezt az ajánlatot visszautasítja, akkor Anglia lépjen ki a Népszövetségből. A beszédekre nem Edén, hanem Cranburne lord, külügyi államtitkár felelt. Rövid beszédében már körvonalazta azt az álláspontot, melyet Baldwin és Eden fognak részletesebben kifejteni. Anglia nem változtatta meg álláspontját az abesszin kérdésben — mondta Cranburne — kész részt venni bármilyen gazdasági természetű megtorlásban, ha azt a népszövetségi tagállamok együttesen hajtják végre. Hogy azonban ilyen megtorlások eredményesek legyenek, ahhoz meg kell szervezni a világ kollektiv biztonsági rendszerét. Cranburne lord ezzel a megállapításával nyilvánvalóan szintén a Népszövetség tervbevett megreformálására tett célzást. Vita az angol alséházhan j csak AngLiátóL, hanem a helyi lakosoktól, Belgiumtól és Franciaországtól is függ, valamint az angol domíniumoktól is. Az alsóháznák ezen. az ülésén szóba került az olasz—abesszin viszállyal kapcsolatos angol álláspont is. Mander liberális képviselő azt kérte a kormánytól, hogy Anglia vállaljon kötelezettséget Franciaországnak Németország elleni megsegítésére vonatkozóan s ennek ellenértéke képen raqmaország kötelezze magát, hogy se- 'jayMPpip Aűgftftttdk Abesszínia megtámadójával szemben. Ha Franciaország továbbra is fel akarja áldozni Abesszíniát, Anglia lépjen ki a Nép- szövetségből. Arthur Henderson munkáspárti képviselő, a néhai volt külügyminiszter fia, azt javasolta, hogy Anglia hívja vissza római diplomáciai képviselőjét és tiltson be minden Olaszország felé irányuló kivitelt. Cranburne lord kijelentette, hogy ha AngMa nem változtatja meg álláspontját, a helj"zet semmiben sem fog változást szenvedni. Olaszország megsértette a népszövetségi alapokmányt, a Népszövetségnek erejéről kell tanúbizonyságot tennie és kötelességét kell teljesítenie. Anglia kész résztvenni bármilyen gazdasági természetű megtorlásokban, ha azokat közösen határozzák el. Meg kell szervezni a világ kollektiv biztonsági rendszerét — fejezte be a vitát a szónok. Mit tárgyaltak a londoni vezérkari értekezleten? LONDON. (Az Ellenzék távirata.) A Sunday Times feltűnést keltő cikket, közöl a francia, angol és belga vezérkarok mult héten Londonban lefolyt tanácskozásairól. Azt irja, hogy szóba került a belga határon építendő hatalmas erődivonail terve is. Az erőd- vonal, amelyet a. francia Maginot-vonal mintájára építenének ki, igy a francia vonallal együtt Antwerpentől Genfig húzódnék. Gent I körül firancia oldalról két óriási erődlánco- J Jatot is építenének, mig az Albert-csatornát meghosszabbítanák, hogy szükség esetén az összes vársáncokat és aláaknázott területeket vízzel áraszthassák el. Abesszin védekezés BERLIN. (Az Ellenzék távirata.) A német távirati iroda jelenti Addis-Abebaból: Egy Vörös Keresztes angol orvos, aki Dossziéból most tért vissza Addis-Abebaba, részletes interjút adott az újságíróknak útjáról és tapasztalatairól!. Az orvos kijelentette, hogy az abesszinek a Desszié—Addis-Abeba-i útvonalat több helyen aláaknázták és felrobbantották, úgy, hogy ezeken a helyeken teljesen járhatatlan. Nem megy a négus Svédországba vennők át a szót mi? Ilyen kérdést bizonyára minden tényező támogat s az ilyen kérés meghallgatásra fog találni. Ebben a jó és helyén való hitében akarjuk megerősíteni a panaszkodó „aranyos embereket“ és a döntési elősegíteni hivatott „aranyemhereket“ pedig siettetni. LONDON. (Rador.) Az alsóház tegnapi ülésén több képviselő kérdést intézett Tho- mais gyaTmatiigyi miniszterhez azokra az angol mandátum alatt álló területekre vonatkozólag, amelyekre Németország igényt támasztott. Válaszában a miniszter kijelentette, hogy az összes államok ugyanolyan előnyöket élveznek ezekkel a területekkel kapcsolatban, mint Anglia, amely fennhatósága alatt tartja őket. Ezeken a területeken a közigazgatásnak ki kell elégítenie a benszülöttek igényeit és akkor, amikor a gyarmatok uj rendezésének kérdése felmerül, mindenkinek tisztába kell Jennie azzal, hogy a kérdés megoldása nemLONDON. (Az Ellenzék távirata.) Stockholmban határozottan cáfolják azt a hirt, mintha a négus legyőzetóse után Svédországban szeretne letelepedni. Svédország — jelenti a külügyminisztérium közleménye — nem adhat vendégjogot a négusnak. mert ezzel feladná semlegességét. (Folytatása a S. oldaton)
