Ellenzék, 1936. április (57. évfolyam, 76-99. szám)

1936-04-22 / 93. szám

ELLENIÜK

193 0 April In 2 2.

Erdély — és zeneművészet

Tanulságos es érdekes beszélgetés Lakatos István mérnökkel az erdélyi zenéről. — Európai viszonylatban is nagy érték az erdélyi zeneművészet. — Egyre jobban fejlődik városunk zenei élete

CLUJ. (Az Ellenzők tudósítójától.) Városunk '«'ncs/eretö közönsége bizonyara emiék- s.'ik Molnár Alice európai hiiii heged üniii- \ esz nőnek nyolc óv «‘lőtti (szereplésére, akit mostanában szinte minden héten hallunk idióállomasokon játszani. Mikor a művésznő városunkba érkezett, kétségbeesetten me- >é”:e el. hogy hegedűjét mem tudta magéval hozni. Keresni kellene egy hegedűt — vetődött fel a gondolat —de vájjon kitől? Szakértőink egyöntetűen azt fejelték:

— Hét ott van Lakatos Pista!

I)e nem i.s ez a fontos. A szakértők egyöntetűen és elsőnek rá gondoltak, mert neki jó hangszerei vannak és s/ivesen odaJtölcsönzi azokat.

És most amikor az erdélyi zenei életről szeretnénk hallani. Lakatos István jut nekem is cs7eml>e. Otthonának szalonjában ülünk. A gerendás mennyezeten népies mintájú festések, szőttesek, a falukon pedig kö- röskörül erdélyi, tót, palóc és más népművészeti remekek, konyák, tányérok, faragva- nvok.

— Mindent szeretek, ami a népből van — mondja Lakatos István majd a népzenéről kezd beszélni.

Az erdélyi népdal szerepe egy uj európai miizene megteremtésében

— Minden' miizene a népi zenéből nő ki.

Í z. épp úgy kimutatható Beethovennél, mint Schubertnál. Csak egy olyan fejlett hangsoru népzenéből nőhetett ki egv Beethoven, vagy Mozart, mint a 'német népzene volt.

.4: erdélyi népzene az erdélyi népdal éppen ilyen kiváló bölcsője lehetne eqy uj és sajátos müzene kifejlődésének;

Minden erdélyi zeneértő ezeket a népdalokat kellene gyűjtse, folytatva Bartók és Kodály munkáját. Az erdélyi népdal hangrendszere nem azonos a nyugateurópai Dur-mo'l skálával, hanem egy primitívebb keleti hamgsor képezi gerincét. Ebben a hangsorban sok u jat lehetne hozni és ezzel ujjáteremteni a mai dekadens nyugaleurópai zenét. Bartók és Kodály éppen ezért lettek világhírűvé. Egyelőre természetesen idegenül fogadja a régihez szokott közönség ezt a ké’etenrópai hangsorra épített mü zenét, de bizonyos, hogy n keleteurópai népek zenéje, >s igy Erdélyé is kiapad hatatlan forrást jelentenélek eqy uj európai müzene kifejlődésére

— Ez irányban sajnos, semmi sem történik. Ez a legnagyobb bűne erdélyi zenei éle- i un k nők

Milyen müzenét játszanak ma Erdélyben?

— Mindaz, amit Erdélyben játszanak, inkább külföldi termék?

— Igen, de ez nem is volna olyan nagy baj. Hiszen a komoly zene értékénél fogva teljesen jogosul!: arra, hogy nemzetközi legyen. A baj azonban ott van, hogy jelenlegi müzenénk nem eredeti. Teljesen a nyugateurópai hangrendszerbe van kényszerítve. Az a pár zeneszerző, aki számításba jöhet — igv Bródy Miklós, Hajak Károly, Delly Szabó Géza, Csiki Endre, néhai Farkas Ödön, az újabbak közül pedig Visky János — sajnos, mind ebben a mederben' dolgoznak és nem követik a Bartók és Kodály által kijelölt gyűjtő és kutató munkát és ezek alapján a zeneszerzést.

— Szóvá], a sajátos erdélj’i müzene kifejlődésére nézve ez mind halott munka?

— Nincs halott-munka. Legszomorubb jelenségnek tartom, hogy a helyi szerzőknek nem játszák a müveit. Mert, ha tehetséges generáció hallaná a mi zeneszerzőink alkotásait, összehasonlítanák a rádióból Kodály és Bartók müveivel s önmagától rájönnének, hogy az utóbbi ut a heWes. A művésznek alkalmat kell adni arra, hogy müvét reprodukálva hallgassa. Ebből a szempontból Erdélyben a zeneszerzőknek szomorú helyzetük vau a költőkkel és Írókkal szemben. A zeneszerző sokat tanulhat saját müvének előadásából, nem szólva arról hogy ez biztatóan hat rá. Ne felejtsük, hogy sokszor a siker hiánya is jó útra tereli az alkotót.

Zenekultúra régen és most

— Van-e itt intenzív zenei kultúra?

— Erdélyben egységes zenekultúráról nem lehet beszélni, itt csak szigetek vannak. Negyven magyar város közül ötöt lehet felsorolni, ahol ilyesmiről egyáltalán lehet beszélni. Ezek: Cluj, Timisoara, Arad, Oradea és Brasov. Természetesen ezek közül

városunkban a legintenzívebb a zenekultúra.

— Nálunk inkább az előadó művészeten, mint az alkotó művészeten van a hangsúly. Előadóink sokkal fejlettebbek, mint a múltban. S az természetes is, hiszen a technika elsajátítása ma sokká! könnyebb, mint régen volt, a tanítási módszer fejlettebb. A fejlettebb izlés. jobb képzettségű előadókat jövetel.

Miért van az. hogy a régebbi időkhöz viszonyítva aránylag kevés koncertet tartanak zenészeink?

Hiányzik

a jól megszervezett zenetársaság, irmi régen volt

és ami a külföld legnagyobb művészeit hozatta le 'városunkba. Ma, minderről nem igen gondoskodunk. Kivételnek vehetem talán az utóbbi két ével. amikor alkalmunk volt egy Szigetit, Prihodát meghallgatni. Attól tartunk, hogy most, Papiban professzor távozása után nem fognak elég gondol fordítani erre. Pedig közönségnek és művésznek egyformául elengedhetetlen szükséglet ez.

Énekkarok

A legintenzivebb munkát folytatja Lakatos István — az énekkarok végzik. Jól megvannak szervezve, jó képességűek, de rossz irányban fejlődnek. Az erdélyi zeneirodalom legnemesebb veretű müveit (Bartók- Kodálv iskolájai árig ismerik, alig ének lik.

— A református szövetség és teológia estélyein már helyet kapott az újabb kórusirodalom. Mintha derengene. Hiszem, hogy néhány éven belül Kodálv és Bartók müvei népszerűek lesznek Erdélyben is.

A jubiláló Lakatos-k\artett

Városunk zenei életének egyik legnagyobb értékét és erősségét képezi ez a kvartett. 25 év óta. évente 2—3 szereplésével mindig a legnagyobb zenei élményt jelenti. Azok a legm.JiUM&wimmmmmmmuiMwammmmmmmmm

nagyobb mestereik, akiknek müveit megszólaltatják a legnagyobb elismerés hangján, meleghangú leveleklzen említik meg, hogy hallottuk már a kvartett kitűnő működésé rol és Lakatos István a világ minden tájáról ho/./áérke/ett levélek és dedikált fényképek birtokában, talán nem érzi hiábavalónak önzetlen fáradozásukat. Hiszen mindene a zene és mikor a kamarazenéről folyik a szó, amelyet tulajdonképen a kvartett képvisel, felcsillanó szemmel mondja;

— A kamarazene a filozófiája a muzsikjának! . . IJjabban a legrégibb, Haydn

előtti kamarazenéből muzsikálnak. Főképen azért, mert rengeteg rokon vonást mutat az egészen modern muzsikával.

— Régebb volt itt kamarazene?

De mennyire. A kamarazenét a múltban i.s a legintenziveblx*n űzték, Ezt a hagyományt akarjuk megőrizni 25 éve működő kvartettünkkel. Mi voltunk az egyetlenek, akik Erdélyien megszólni tátink a legmodernebb mestereket. Ezek pedig: Reger. Milband, Bruschettiini, Kodály, Ernst Bloch, Malipierro és Debussy. De ezek mellett játszottunk klusz- szikusokat és romantikus mesterek müveit is. Bizony a 25 év alatt gyakran változtak vonósnégyeseim tagjai, de ketten ma is vagyunk a régi qunrtettböl: me lettem áll mindig legjobb barátom és brâcsosom dr. Holló Endre.

Fiatal remények

A komoly zene reménységeiként Visky János és Eisekovits neveit említi Lakatos, akik teljesen az uj iskola tanítványai és a helyes irányban dolgoznak. — A jnzz-kultura nem von el értékes tehetségeket ?

— Sajnos. - igen. Példáid. Köblös Ferenc innen Erdélyből indult ki. A pesti zeneakadémiát végezte és ma külföldön játszik ..Fernando de Koblos“ néven, spanyol tamgóze- neknrának az élén. Pongrácz Aduin pedig Svédországban zongorázik egy jazz-zettekar- bnn. Hiába, pénzt lehet keresni ezzel.

Nemrég olvastam Jarti Hyltoo < gyíL 1 nyilatkozatát, hogy valóságos hó» a/, aki ma szimfóniákat komponál éa éhen nem bal. i.s j hogy a ja/z zene még csak ezután fogja <-l érni fénykorát. Mit szól ehhez '

Az előbbi, eajnos igaz, d<- az utóbbi i nem irom alá. A jazz-zene, mely eredetileg , néger vallási és templomi énekekből szíi".»■ tett rna már meghalt. Nem maradt ebNV senmii. csupán a hangszerek.

— Minden ország rányomta sajátos bélye gél a jazz-re. Magyarországon csárdás, Németországban induló, Spanyolországban tan* goMilusbaa játs/ák a jazzt. Az operettek is jazz-szeriiek, de csak stílusban év hangszere léslien. Szóval minden ország megtiltja az eredeti jazz.-zenekarok .szereplését \ nemzeti mozgalmak reneszánsza érthető ».fenében is.

— Hol találhatunk jazz-hatásokai a komoly zonóben?

— A ritmusban. Újabb zeneszerzők sokkal jellegzetesebb ritmussal do1 go znak Az európai művészek közül Krenek ...lonny“ c. jazz- operájá-ban, majd a cseh Schulhoff, Ravel francia mester szonátájában. Ernst, Bloch Cruenberg, Gershwin szerzeményeiben találunk ja zz-tételeket. Persze lényeges változás- ■ ré>! szó -cm volt. A jazz nem változtatott t meg senkit és egész friss müvekben már nem lehet megtalálni ezeket a hatásokat sem Egyszerűen kiment a divatból.

Végül megemlíti, hogy a pedagógia kitűnő i kezeklven van s összesen 8 jó és szorgalmas 1 vonósnégyes működik jelenleg városunkban és hogy a közel jövőben jelenik meg egv tanulmánya az .,Uj magyar rn üzen érő!1

— Mindent összevetve: Városunk ma is 1 büszke lehet zenei életére! — állapítom meg lelkesen.

— Kétségkívül! — feleli még határozol- ] tabhan Lakatos István és hóna alá csapja hegedütokját, hogy a kvartett próbájára siessen.

lvárti Zoltán.

Nagy és kisipar egyformán sínyli a válságot a Bánságban

Mit várnak az uj ipartörvénytől?

ARAD. (Az Ellenzék tudósító jutói.) A különféle behozatali rendelkezések folytán erősen fellendüli és igen előnyös helyzetbe került bánsági gyáripar mintha egyensúlyában inogni látszana. Az a konjunktúra, amit a behozatali törvény részükre teremtett ma már hanyatlóban van

Az eddigi két és fél százalékos forgalmi adót az elosztás és nyereségre való tekintet nélkül 6—18 százalékra emelték fel s emellett a fogyasztási adóval egviilt minden hónapban be kell fizetniük, figyelmen kivül hagyva annak megállapítását, hogy ténylegesen mi volt elhelyezve és mi folyt he. Eltekintve a veszteségektől, amelyek a viszonylagos adatok miatt a gyárvállalatokat érik, nagy saját tőkére van szükségük, hogy bírják az előlegezéseket.

A gyapjú és vasárukra vonatkozó rendelkezésekkel a 25—30 százalékos emelést is előidézték. Ehhez járult a valutafelárak miatti nyersanyagdrágulás, melyek 38 százalékos aránya hivatalosan is el van ismerve olyan méretekben jelentkezik, mint másutt sehol. Persze az igy keletkezett termelési drágulást a fogyasztókra teljes egészében áthárítani nem lehet s igy előállott az a helyzet, hogy a gyáripari termelés csökkenőben van, a bankokkal szembeni kamatteher nagyobb, rentabilitása kisebb, a termelést nem tudja fokozni, mert a felvevők tábora kisebb lett A helyzet az, hogy az előző jó esztendők tartalékait leadják a gyárak. amelyek szintén belekerültek a kavargó adólégörvénybe.

És, amint a gyapjuanyagoknál, ruhaszöveteknél, minden bizonnyal egy 30 százalékos áremelkedést fog előidézni, a vasáruknál is olyan mértékben lesz érezhető, mely a szépen nekiindult építkezést hirtelen megállítja.

A vasbetonszerkezeteken nyugvó tömbházak és kisebb magánházak építése szünetelni fog. S az építőiparban igy beálló lanyhulás újabb munkanélküliséget fog eredményezni.

Kisiparosság helyzete Valamennyi szempontot figyelembe véve, talán legrosszabb helyzetben a kisiparosság van. Csak Aradon több. mint 1600 önálló, aktiv iparos dolgozik, becsületes szorgalommal és hősies kitartással, a mindegyre nagyobb terhek súlya alatt. Helyzete, mely valamikor elsőrangú volt. évről-évre rosszabbodik. Az egyéni tartalékok kimerüllek, a nyersan3fag beszerzése nehéz és körülményes, a kihitelezés kockázatos, munkalehetőség, munkavállalás minimális, sőt egyes szakmáknál direkt megdöbbentően jelentéktelen. A nemrég lezajlott szabósztrájknak visszahatása már mutatkozik. A közönség nem birja el a mesterek által rájuk hárított munkabértöbbletet, tartózkodik a ruhacsi- náltatástó].

IL

Mindezekhez járul még a különböző adónemeken kívül az a féktelen, szinte brutális mód, ahogy a behajtást az egyes adóhivatalok végzik. Es jóllehet az iparosságra vonatkozó speciális végrehajtási törvény 12-ik szakasza világosan előírja, hogy azok a gépek és gépi alkatrészek, valamint szerszámok, melyek az ipar zavartalan működéséhez okvetlen szükségesek, le nem foglalhatók, igy el nem árverezhetek, naponként ismétlődnek meg esetek, midőn nélkülözhetetlen szerszámokat visznek el, nem törődve azzal, hogy ezáltal az illető iparost kereseti lehetőségétől fosztják meg.

És az iparosság érdekeit védő Ipartestület hiába nyújtja be felebbezését. hiába jár közbe a munkakamara és eredménytelen a kereskedelmi kamara intervenciója is: az elvitt szerszámokat elárverezik.

Az egyetlen iparág, amely még tartja magát: a hires aradi bútoripar. A csodaszép bécsi Wiener Möbel bánsági iparosok műhelyéből kerül ki.

Az ötvenéves mult, mely az aradi iparos- testiilet mögött áll, szép eredményre tekinthet vissza. Hárommillió lejt érő gyönyörű székhaza van. ezenkívül iparos otthona, kulturális célokat szolgáló nagy előadóteremmel s most sikerült megnyitnia az aggmenTávoli gyarmatok és egzotikus országok versenye a Budapesti Nemzetközi Vásáron

Április 28.-tól érvényes a vásár utazási és vizumkedvezménye

BUDAPEST. (Az Ellenzék tudósítójától.)

Ebben az évben távoli gyarmatok és egzotikus országok is felkerekedtek, hogy a maguk különleges gyártmányaival, nyersanyagaival és természetadta kincseivel résztvegvenek a Budapesti Nemzetközi Vásár külföldi kiállítóinak csoportjában. Azért jönnek, hogy áruiknak Magyarországon és a környező államokban pia- rZe cot teremtsenek s hogy ver- l-ÍS' senyre keljenek itt azokkal

az államokkal, amelyeknek már kiépített piacai vannak errefelé. Ez a verseny teszi elsősorban, hogy egészen különleges árucikkeket hoznak magukkal s mert a közönséget akarják meghódítani, izes és mutatós kincseiket olyan káprázatos keretben állítják ki, aminőt — tobzódó szinekben és csodálatos formákban — valóban csakis egzotikus fantáziával lehet megálmodni és lehet megvalósítani.

Egyiptom selymei és szőnyegjei, finom cigarettjei és izes gyümölcsei, népi és iparmüvészeti remekei, a Belga-Kongo különleges nyersanj-agai és gyarmatárui, a Dél- afrikai Unió gyémántmezőinek és aranybányáinak termékei és speciális konzervjei. az olasz gyarmatok összes produktum^ • tárulnak majd a káprázatos keretből a mnség szeme elé. És hogy ezekről az ( ^tikus országokról minél többet tudhassox fe t~r a közönség, a budapesti rádió azt tervezi, az egyes kiállítások vezetőit a vásár iu alatt mikrofonja elé állítja s elmondat véli?? mindent, amit országaikról tudni lehet. Ezeknek a rádióinterjuknak különleges érdekességet ad majd az a körülmény, hogy a rádióbeszélgetéseket helyszínen készült eredeti hanglemezekkel (benszülöttek énekével, bányák munkalármájával, dzsungelek izgalmas zajával, folyók és vízesések roba jával stb.) kisérik. Ezek a lemezek, amelyeket a rádió erre a célra valóban a helyszínen készíttetett, már útban vannak és remélhetőleg idejekorán meg is érkeznek.

A vásárigazolványok utazási és vizumked- vezménvei már április 28-tól kezdve érvényesek.

I házat, melyben 16 elaggott és elszegényedett * iparos talál majd otthont.

Ma gondokkal küzd ez a képzett, müveit csoport. Mig eddig testületük ingatlanait és adminisztrációs költségeit a tagdijak és behatási illetékek bőségesen fedezték, ma az a helyzet, hogy jóllehet az évi költségvetés a félmillió lejt sem haladja meg. a leredukált évi tagdíj, mely lecsökkentett 60 lejtől legfeljebb 200 lejig terjed, az ügyviteli költségekre sem elég.

Az uj iparegyesitő törvény előreláthatóan uj helyzetet fog teremteni. De vájjon ki tudná megmondani, hogy előnyt fog-e ez jelenteni a kisiparosságra nézve?

Egy kétségtelen: az a vagyontömeg, mely ma az iparosság tulajdonjoga, a munkakamarák leltárába sodródik; a törvény idevágó rendelkezése szerint azonban a vagyon adminisztrációja és használati, illetve kihasználási joga fenn lesz tartva az önálló iparosok csoportjának. Hogy ez mit fog jelenteni a gyakorlatban, azt az idő fogja megmutatni.

Az iparosság reméli, hogy ha az ő saját testületének a küzdelme meddő volt a túlkapásokkal és kirovásokkal szemben, ha minden erőlködése hiábavalónak bizonyult a törvénytelen behajtások ellen, nagyobb súllyal fogja majd visszaverni a hullámokat a munkakamara s minthogy’ öt megye idekapcsolt vagyonával anyagilag is erőteljesebb lesz. talán sikerülni fog néhány megkezdett jóléti intézményt megvalósítani és visszaadni az erekbe azt a vért, mely ennek a derék csoportnak — az iparostársadalomnak egészséges talpraállásához elengedhetetlenül szükséges. (,ij)