Ellenzék, 1936. április (57. évfolyam, 76-99. szám)
1936-04-21 / 92. szám
I A vitá i Icgnaay >bb bűnügyi hölísv gtegyzékc Mint rendesen, ugy ez alkalommal is egy érdekes nyilatkozat látott napvilágot az Adeveriţi utóbbi számában. Moldovan Vaier egyetemi tanár, a kisebbsági jogok háború o KM ti elöharcosa nyilatkozatában az általános politikai helyzettel és Erdély helyzetével foglalkozott. Az újság, amelyben ez az interjú megjelent, amint köztudomású, a demokratikus irányzat elöharcosa. Minden cikke ennek az irányzatnak a szolgálatában íródik és ezt igyekszik előmozdítani. Minthogy valamennyi párt közül, legalább látszat szerint, a nemzeti-paraszt párt az, mely a demokráciának hódol és ezt vallja programjának, természetes, hogy az idézett lap a párt vezéreit is megszólaltatja a mind jobban fenyegető és mindinkább előretörd jobboldali térfoglalással szemben. Ennek megfelelően ez a nyilatkozat is a liberális kormányon túl a jobboldali mozgalmak megtorpedózására volt szánva. Hatása nem lehet erős. A jobboldali, vagy fasiszta mozgalom ugyanis a gazdasági válság szülötte. A gazdasági rendszer az ö szertelen egyéni szabadversenyével csődbe került. Már nem tudja biztosítani a tömegek megélhetését. Mind több és több lesz a keresetnélküli ember, mind nagyobb és általánosabb a leszegényedés és mind fojtogatóbb a holnapi nap bizonytalansága. Ezzel karöltve nő a tömegek elégedetlensége. Különösen a fiatal nemzedék helyzete kétségbeejtő. Élnének. mert hiszen tele vannak életerővel és életkedvvel, de zárva van előttük a megélhetés kapuja. A tömegek eme szorongatott helyzetét használja fel a jobboldali mozgalom. hogy célját elérje. A már nem is nap- ról-napra, hanem óráról-órárn változó külpolitikai helyzet ezen változásoknak az ország közvéleményére gyakorolt hatása, valamint a belpolitikai helyzet nagyon megköny- nyitik a jobboldaliak mozgalmát és térfoglalását. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt, a napjainkban nagyon erős és hatásos fegyvert, melyet a jobboldaliak a kezükben forgatnak. A jobboldali mozgalom, az ö sajátos jellegénél fogva, csak a többségi nép sorsával törődik. A többségi népnek aztán Ígéreteket tesz a többi népek rovására. Nem csoda. sőt egész természetes, ha a helyzetet .nem ismerő tanulóifjúság, meg a keresetnélküli intellektuelek tízezrei — akik ennek a mozgalomnak a sikerétől várják boldogulásukat — fanatikus hívei lettek a tanoknak, maguk után rántva a mai kétségbeejtő helyzetből kivezető utat kereső naptömegeket is. ■Mit tud nyújtani ezzel szemben a nemzeti- parasztpárt demokráciája? A régi kopott és semmitmondó szavak hitelüket vesztették. A tömegeknek, a fiatalságnak kenyér kell. Tudja-e ezt bizositani, illetve előteremteni a nemzetiparasztpárti demokrácia, vagy sem, mert a jobboldal győzelme vagy bukása ezen múlik. Ha tudja, akkor övé a jövő, ha nem, akkor bukik. Erre a kérdésre vártam feleletet, sajnos, hiába. Az interjú panaszokból és az általánosan ismert tények felsorolásából áll. Azt ugyanis mindenki tudja, hogy a falusi lakosság el van keseredve a gazdasági válság, a pénzhiány és a mezőgazdasági és ipari termékek ára közötti nagy aránytalanság miatt. Csakhogy ezek mind világjelenségek. Ezek miatt épp oly kevéssé hibáztatható a iiberális kormány, mint a nemzeti-paraszt- párt régebbi két kormányzata. Ehelyett azt szerettem volna olvasni, hogy a fennáJló bajokkal szemben a nemzeti-parasztpárt demokráciájának van-e valami hatásos gyógyírja, hadd tudja meg ezt mindenki, mert csak úgy szolgálhatnák az igazi demokráciát. Ezzel szemben le kell szögeznem, hogy nincs más fegyvere a jobboldali mozgalomra nézve, mint az a sokat hangoztatott érvelés, hogy ,.a gazdasági helyzet a jobboldali diktatúrák alatt álló országokban sem jobb s a demokrácia megengedi, hogy a polgárok nyilvánosan is elpanaszolhassák bajaikat“, ellenben a gazdasági válsággal és annak a társadalom testén mélyen szántott vágásaival, valamint a többi tátongó sebekkel — mint a kisebbségi kérdés megoldatlansága, a korrupció stb. — tehetetlenül áll, semmi biztosan ható gyógyszerrel nem rendelkezik, így a demokráciának, már t. i. annak a demokráciának, mely nálunk létezik, nem nagy jövőt jósolok. Az ország közvéleménye és a szenvedő tömegek nem kiváncsiak többé sirámokra és szavakra, még kevésbé pusztába hangzó üres szavakra. -Mindennapi kenyeret akarnak, ami nélkül szabadon sem lehet megélni. Poeol Victor. Az ELLENZÉK n haladást szolgálja. A kisebbségi és emberi jogok elöharcosa. T©i*b, mini LéáiiiillaárJ tejke líerüilá «s „ üaíEptasisíií-áiígy‘ Csupán a kivégzés olcsó Amerikában Nnoijorlc, (nţirilis hó.) Brúnó Haupl- maiin nincs tülibé. Testéi a villamos szék hamuvá égette Személyéről azonban sokáig, nagyon sokáig fognak beszélni. — N e\v - Jersey kormányzósága most állítja össze a vikíg legszenzációsabb perének költségeit, melyek eddig nem hallott fantasztikus összegre emelkednek. Egyedül Hauptmann ügyére, a vizsgálatra és bírói eljárás költségeire, átszámítva 200 millió lejt köllöllek. Ez azonban meg sem közelíti azt az összeget, mely Lind- berg-bébi elrablójának kézrekeritésére és nyomozásokra ment el. Több, mint 75 millió dől fórra becsülik ezt a: ösz- szeget. A Hauptmann-ügy céljára legelőbb 60 ezer dollár! vettek fel az állami költségvetésbe, ezt aztán megkétszerezték, majd a végtelenségig fokozták, addig, míg a kiadásokra Hauptmann kivégzésével pon- iot tettek. A hosszú ideig tartó tárgyaláson igen sokba került a tanuk élelmezése. Hithü zsidók is voltak a tanuk közöli, akiket külön konyháról élelmeztek s 50—60 dollárba került egyenként napi élelmezésük. Az írásszakértők egyenként 46 ezer dollárt kaptak munkájukért. Sámuel Foley ügyész átszámítva 100 ezer lej tiszteletűi int kapott két órás nádbeszédéért Az esküdtszék tagjai napidiiban több, mint félmilliót nyugtáztak. Lindberg-bébi elrablása után Amerika egész rendőrségét mozgósították. A nyugati és keleti tengerpartok körül állandóan rendárcsánakok cirkáltak s a ludárállornások detektinrkkel nőitől: megtámoe. Ezer és ezer táviratot kaptak és küldtek a rendőrségi felügyelőségek, hogu mindenekelőtt megállapítsák. honnan és ki küldte az ismeretes fenyegető-levelet Lindberg ezredes Ciliiére. Minderre annyit köllöllek. hogy alig lehel a kiadások pontos mértékéi megállapítani. Edgar Hoover véleménye szerint a kiadások átszámítva két milliárd lejnél is többet tesznek ki. Százával fogták el a gyanúsítottakat, akiket egyik helyről a másikra kisértek. Három-négy irányban folyt a nyomozás naponta. A telefon és táviró csinállak a legjobb üzletel a llanplmann-üggyel. A világ minden tájáról összegyűlt riporterek táviratokra és postadijrn fantasztikus összegeket költőitek, hogy a „bom- ba-.szenzáció‘‘ mindennap a lapokban benne legyen. A szerencsétlen Hauptmann kivégzése kerüli legkevesebbe. Számla szerint csak 230 dollárt emésztett fel. Elliot hóhér 150 dollárt kapott. 25 dollárba került a villamos szék felszeretése, alábbi pénz áramdijra és elégett felszerelési kellékre ment. A legnagyobb árat Lindberg-bébi elrablásáért mégis Hauptmanné fizette, ki a kivégzés elötl összetört szívvel, örülésig feszült idegekkel vett búcsút férjétől. Képünk az utolsó találkozó megrázó, szörnyű jelenetét örökíti meg. kon Ti ga \ város szálén megállnak valahol* gödröt ásnak és beleeresztik a halottat Nincs IVjl'.i min emelnek sírkövet, min - ahogy nem járnak soha sírokhoz. Aki meghalt, rrrról hallgat nők, a halott testével emlékét is eltemetik. Az nlx-sszimck gyors öregedéséhez és ko/i • halálához hozzájárul, hogy rengeteg lx-1* % , ‘•ég ellen néni tudnak védekezni. Nagyon sokan inalúriásuk. nagyon sokan vérbajosak/ Ez a két betegség szerencséjükre sokszor b i. tástalanitja egymást. Sűrűm látni leprásokat. is. Persze ott nem különítik e. a leprásokst, mint Európában. ■szamár hát an haladnak a: utcán, énekel. nek, koldulnak, hivalkodna1; szörnyű sebeikkel. Orvosaik nincsenek, az egyetlen kórháza A fi d Lsz - Abebab am >a Ménéi ik -kórház, amely*-' ben francia orvosok dolgoznak. Ebben a: kórházban csak a gazdagabb feketék kezelt -- tik magukat, a tömeg nem hisz az orvostudományban. a tömeg a varázslókban hisA Hákininak nevezik a varázslókat, akik gyógyítanak. imádkoznak, jósoljak, ők a fékezték papjai, orvosai és gyógyszerészei. Érd kés, hogy kizárólag radikális hutásai gyógy*- füveket használnak: nagy meggyógyul tőlük a beteg egy napi alatt, vagy — meghal. Annak, hogy húzódoznak az orvostól és in 4 kább a varázslóhoz bennék, az is oka, hogy az. orvos egy-két tallérba kerül, a varázsló viszont egy-két bészát kér csupán. Snrtüz a járvány szellemére Nagyon babonásak is a feketék, különösen az 1918-as spanvoljárvámy óta. Oda is eljutott a járvány, naponta nagyon sokam' meghaltak, mire az egyik varázsló azt tanácsolta. hogy lőj jenek a levegőbe, öljék meg a járvány szellemét. Egy délután egész hadsereg állt össze fegyveres férfiakból, akik lövöldöztek a levegőbe. Azon a napon 50 halottja volt a járványnak, de másnapra csodálat ősképen megszűnt a járvány, nem volt halottja, nem volt uj betege. Az asszonyok fejbőrét ócska zsilettpengével vágja fel a varázsló, a sebből kisziv féldeei vért, így gyógyítja az abesszin kínzó fejgörcsét. Használnak aszpirint is. az. orrukba dugják, addig tartják ott. mig fájdalmuk tart. Bűn és bünhődés Testi szenvedésekkel szemben rendkivüí ellenállást tudnak mutatni. Szívósságukra alapította büntetési tételeit a régi abesszin törvénykönyv, amely úgy intézkedett, hogy a tettenért tolvajnak a kezét nyomban vágják le. A tolvaj nem is védekezett, engedelmesen nyújtotta kezét a büntető műtétre. Ma már ezt a büntetést nem alkalmazzák, de látni még Addisz-Abeba utcáin sok félkezű férfit, egykori tolvajt. A mai abeszin bíráskodás nagyjából a fogat-fogért, szemet-szemért elv alapján álL Most, ha megölnek valakit. a tettest kiadják az áldozat családjának. a család ugyanazzal a halálnemmel végezhet a tettessel, mint amilyennel az gyilkolta meg az áldozatát. Előfordult, hogy váiaki egy fa tetejéről lezuhant. ráesett egy férfira, aki a fa alatt állt. A szerencsétlen ember — akinek társa ű fejére esett — azonnal meghalt. A „tettes“ az áidozat családjához került, később azonban szabadon kellett bocsátani, mert nem vállalkozott senki arra, hogy egy fa tetejéről az ő fejére ugorjon. Van- olyan büntetés is, hogy a halálraítéltet saját hozzátartozóinak kell kivégezni. Ilyenkor siralomházba helyezik el, a siralomház falán három kis rés' van. Puskacsövek néznek be a réseken. Kívülről rokonok rántják meg a ravaszt. A siralomházban Glő elitéit nem is tudja, melyik órában kapja a halálos golyókat. Kisebb bűncselekményeikért pénzbírság jár. A feketék együtt éreznek azzal, akit pénz- büntetésre Ítéltek, szívesen fizetnek helyette, ha neki nincs pénze. Általában' az abesszin anyagi vonatkozású dolgokban nagyon előzékeny, készséggel ad kölcsön. Nem egyszer történt, hogy furfangos európai szélhámosok becsapták a feketéket. Hogyan éltek a háború előli Abesszínia lakói? Angol újságíró érdekes cikke az abesszinek eddig még ismeretlen szokásairól, — Milyen az abesszin bimtetőtárvénykönyv ? LONDON. (Az Ellenzék tudósítójától.) Érdekes cikket közölt a napokban a Daily Telegraph abessziniai haditudósítója az abesz- sziniai életéről. Elmondja hogy sok minden van, amiről &z európai közvéleményt hamisan tájékoztatják. Itt van példáin az abesszinek családi élete. Európa azt hiszi, hogy vad többnejüség dúl Abesszíniában. Ez nem igaz. Előfordul, hogy az abesszin férfi nőket tart a házában, de ez csak amolyan vadházasság. Addisz-Abebo.ban ismerik az anyakönyvi hivatal fogalmát, ott kell bejelenteni, ha valaki házasodni akar. Az addiisz-abebai anyakönyvben sok furcsaság van: aláírások helyett hüveiyku jjienyo- matok szerepelnek benne. A fekete lányok nyolc-kilenc éves korukban már érett nők, igaz. hogy nagyon gyorsan el is hervadnak. A húszéves abesszin asszony matrónának I látszik. Általában az abesszinek életkora lé- ! nyegesen rövidebb, mint az európaiaké. A j nők 40—45 éves korukban, a férfiak 50— ! 55 éves korukban halnak meg átlagosan. A legszebb nőnek a négus feleségét tartják, aki valóban nemes és harmonikus arcú asszony. Abesszíniában nagyon szigorúan büntetik a ház'asságtörésl. Aki hitvesét megcsalja, pénzbüntetést fizet, illetve ha nem birja megfizetni a pénzbírságot, vasra kerül. Gyors élet, gyors halát Az abesszinek nem félnek a haláltól. Halottaikat gyorsan eltemetik. A halál beállta utiärtr egy-másfél óra múlva már temetés van. Addisz-Abebanak a szélén van egy temető, oda temetik a halott európaiakat. Az abesz- szin temetés nagyon egyszerű. Halottjukat egy algára fektetik, négy abesszin vállára veszi az algát, ‘énekelve vonóinak kifelé a városból, nyomukban- a halott legközelebbi ro
