Ellenzék, 1936. április (57. évfolyam, 76-99. szám)

1936-04-21 / 92. szám

vrrrnvzflK V136 i prillK 21. na MIT IR A ROMÁN SAJTÓ Ntulin Idegenek Kiküldöttek hi\r ílu/.ó* Krumség NAl'IONAU L \()l : Május lft-én meg­kezdik u/ ország területén tnrtózktxió idege­nek ellenőrzését. Nőm tudjuk, mi lesz nmek eredménye, móri már láttunk ilyen purga- tóriumot s mégis itt maradtuk. A valóságos ellenőrzést kijiirók végzik, akik előre tud­ják, ki marad az országban. Lesznek kiuta­sítások. halasztások, az idegenek száma azonban nem fog csökkenni Mi ennek az oka'1 A belügyi és munkaügyi minisztérium­ban nem az idegenek által végzett munkál, de azok papírjait nézik. Pedig rendben lehet a/ okmány és mégis káros lehet a munka is megfordítva: lehetnek kitűnő specialis­ták. akiknek nincsenek rendben az okiratai, Uj elveket kell tehát alkalmazni. Porunca Vremii: Két külföldi megbízott volt a Tg.-Mures-i diákkongresszuson: egy német és egy lengyel. Az utóbbi egy szövet­séges ország diákságának volt a kiküldöttje s nem bántották, az előbbi miatt azonban nagy volt a felháborodás. Miért vett részt a németek képviselője a kongresszuson? — kérdik. — Igaz, hogy a francia diákok je­lenléte nagyobb lelkesedést kelteti volna. A francia nép említése egymagában is elég arra, hogv a román lelket meghassa. Berthelot és Robert de Flers, valamint Edgar Quinet Franciaországa meg is érdemli ezt. Aki Franciaországot nézi, Romániát is lade kép­zelheti. Belpolitikai téren azonban megvál­tozik a helyzeL Franciaország nem ismeri a kisebbségi kérdést, nálunk azonban más a helyzet. Franciaországnak hűséges közép- osztálya van, nézzünk azonban nálunk kö­rül. Elfogadjuk Franciaország rokonszenvét, de nem kolduljuk azt. LUPTA: Vidéki jobboldali lapok fekiisz- nek asztalunkon. Az egyik ezt Írja: „A fog­ház a legionista legjobb iskolája. Nem lehet a legionista nevelését fogház nélkül elkép­zelni. Ezért a rangfokozat elnyeréséhez az is szükséges, hogy’ az illető fogház viselt le­gyen. Ezt a kapitány minden esetben tekin­tetbe veszi. A legionista tehát boldogan gon­dol arra, hogy ilyen áldozatot hozhat. A fiatalok, akik még nem mentek át a tűz­keresztségen. akik nem ismerik még a fog­házat, készüljenek fel lelkileg a fájdalmak­ra és áldozatokra. Mert csak áldozatok árán szerezhetik meg a legionista nevet". így szól­nak a líceumok és egyetemek padjaiban ta­nuló ifjúinkhoz. Mert az ifjúság számára van irva ez. Azt is közli a lap. hogy a nagy kapitány 500 napot töltött a fogházban. így egy legionista legalább 400 napot kell fel­mutasson. Nehéz idők jönnek- Aki szelet vek vihart arat. GAZETA: Unja már a világ a Népszövet­ség köpenye alatt végzett alkudozásokat. Ve­szélyes játék, mely kétségen kivül nem fog jóra vezetni. Nem beszélünk Németország­ról és Itáliáról, melyek nyiltan kijelentették, hogy nem adnak semmit a Népszövetség bíráskodására, de maga Franciaország és Anglia is súlyosan közreműködtek a béke­lehetőségek megnehezítésében. Ma sem érte­nek egyet s mint a gyermekek folyton azt keresik, ki kezdte a verekedést. A lényeg, hogy a nagyhatalmak nem értenek egyet s a népszövetségi alapokmányt ők maguk sem tisztelik. Nem csoda, hogy Avenol, a Nép- szövetség főtitkára megdicsérte Jugoszláviát, mert nehéz helyzetben hűséges tudott ma­radni. A kisállamoknak szól ez az elismerés, melyek alávetették magukat a Népszövetség döntéseinek. A nagyhatalmak, mint a ne- gyedrangu ügyvédek csürik-csavarják a pa­ragrafusokat, hogy megvédjék érdekeiket. Mi hasznuk lesz abból, ha a Népszövetség összeomlik? Az együk nagyhatalom képvise­lője mondta egyszer, hogy a kisállamok szálkát jelentenek a nagyhatalmak talpá­ban. Úgy látszik, hogy önzésnek nevezett gyógyíthatatlan rákbetegségben szenvednek. ORDINEA: Nehéz megpróbáltatás előtt áll TStărescu miniszterelnök. Eleget kell tennie a kormány sürgős természetű feladatainak. másrészt meg kell szerezze továbbra is a többség támogatását ami igen nehéz. Vál­toztatni kell a kormány programján. Sokat beszéltek, sokat írtak, leggyöngébb kormány volt a háború óta. Akkor kerekedett a zavar, mikor legnagyobb nyugalomra volna szük­ség. A liberális párt nem akar tovább kezes­séget vállalni a kormányért. Sem az öregek, sem a fiatalok nerr. hajlandók bizonyos jelen­ségeket tűrni. Bármi történik, a leszámolás ideje egyszer mégis eljön. CURENTUL: A moszkvai Paris Soir tudó­sítója azokról a tömegekről ir, melyek hus- vét ünnepén az oroszországi templomokat megtöltötték, hogy régi módon imádkozza­nak. A Dorogornilovsk székesegyházban ma­ga Sergiu ortodox egyházfő végezte a szer­tartást közel tízezer ember jelenlétében. Olyan volt a levegő — Írja a francia újság­író — mint a katakombákban. A nép tehát visszatért hitéhez és a templom újra nép­szerű. Stalin reálista szemmel nézi a nép­államot, mellyel a kommunista államot fel­cserélte. Nem akarja a forradalom eredmé­nyiét veszélyeztetni. Népközösséget akar, akárcsak Hitler és Mussolini. Jövő húsvét­ikor a hit még inkább fel fog támadni. ticdmcnijcs mun fejlett hí elmúlt efben a ilangp Érdekes beszámolók <1 kózduMIósen — cgil óv inunkáláról ('.UJJ. .4.* Estilop Jelenti. A Hangya szö- velke/vlek központja április hó 17-én tartot­ta Aliidon. ítz intézet szákházálmn dr. Urex- Irr Bélu> elnöklete alatt XVI-ik évi rendes közgyűlését. a közgyűlésen igen nagy szám­ban jelentek meg a szövetkezetek kiküldött­jei. Az Erdélyi Gazdasági Egyesület Szász Ferenc alelnökkel képviseltette magát. I>r. Dmler Béla elnök megnyitó beszédé­ben kiemelte a szövetkezeti mozgalomnak azt a fontos célját hogy n szövet ke: etek közvetlen kapcsolatolcat létesítenek a termelők és fogyasztók kö­zött, kiküszöbölve a felesleges közvetítői költségeket, ezáltal olcsóbb árakat biztosí­tanak a fogyasztóknak. Sürgős feladatnak jelölte meg n városi fo­gyasztási szövetkezeteknek fejlesztését, ami­vel nagyobb mennyiségű tömegcikket lehet­ne a Hangya vidéki szövetkezetei utján ösz- szegyüjteni és a legminimálisabb rezsi Iioz- zászámifásával! a városi fogyasztókhoz jut­tatni. Ezek után kegyeletes szavakkal emlé­kezett meg dr. Asztalos Kálmán a Hangya központ volt igazgatósági tagja és jogtaná­csosa elhunyt ár óí. Dr. Harmnth János vezérigazgató ismer­tette H7 igazgatóság jelentését, amely a Han­gya központ eredményes üzletévéről szá- moű be. Központi bruttó forgalom az 1033. évben 67,729.558 lejt, az 1934. évben 70,496.137, az 1935. évben 88,252.955 lejt képviselt. Az 1935. évi köze! 18.000.000 lejt kitevő forga­lomemelkedés az 1934. évi forgalom 25 szá­zalékos emelkedésének felei! meg. Örömmel emlékezett meg Mr. Henry I. May. n Londonban székelő Szövetkezetek Szövetségének vezértitkára multévi május hó 5—6-án dr. M. Pienescu bucureşti egyetemi tanár társaságában Aiudon történt látogatá­sáról. Mr. May vezértitkár több vidéki Han­gya szövetkezetei is meglátogatott és teljes megelégedését és elismerését nyilvánította a Hangsa szövetkezetek kitűnő szervezettsége és szakszerű irányítása feled. A közgyűlés az igazgatóság összes javasla­tait egyhangúlag elfogadta és ezek szerint 353.541 lej tiszta nyereségből a kétes küve- teflésok tartalékalapjának növelésére 330.000 lej és ai fenxnaradó 23.541 lej |>edig a/. 1936. üz.letév eredményszámlája javára lesz for­dítva. I A Hangya Központ közgyűlésének befeje­zése után az Ellenőrző Unió tartotta meg dr. Harcsár Géza elnöklete alatt a közgyűlését. A közgyűlések befejezése után dr. Nagy Endre, a dumb rudi Bethlen gazdasági iskola igazgatója, aktuális gazdasági kérdésekről és Dósa Albert, nz Ellenőrző Unió ügyvezető igazgatója tartottak előadásokat. Rövid ideig tartó közebéd után a közgyű­lés résztvevői az Aiud közvetlen szomszéd­ságában fekvő ciumbrudi Bethlen gazdasági iskolát tekintették meg. (M tlíí LANGJ!) RIDER HAGGARD fantasztikus re­gényének csodás filmváltozata. Ren­dezte : MERIAM COOPER. Fősz. : Rintio p'i Ecoít és Helena Catiapn Vergődve halad a Bánság pénz­ügyi, kereskedelmi és ipari élete a mélypont felé Az újjászervezett Kereskedelmi Testület I. ABAD. (Az Ellenzék munkatársától.) Ami­kor a beteg lázát hőmérővel vizsgálgatjuk. csak a hőmérsékletet állapíthatjuk meg és semmiesetre sem az okot. ami azt előidézte. Már pedig gyógyítás szempontjából fontos tudni ezt is. Ha gazdasági bajokat, ipari és kereskedelmi vergődéseket észlelünk, nem hagyhatjuk figyelmen kivül az okokat, me­lyek ezt előidézték. Ha a Bánság általános gazdasági életéről esztendőkkel ezelőtt készitett grafikonokat össaeh a sonii tjük a maival, furcsa képet ka­punk. Az erősen magasraivelt jelző vonal rezgő lüktetései, lassan-lassan alább száll, aztán ismét felszökik, hogy annál lesujtóbb legyen hirtelen zuhanása a mélypont felé. Pénzintézetek és a Bánságnak ezt a pénzügyi hivatottságát, mutatja, hogy Svájc legelőkelőbb pénzintézetének, a Schweizerischer K red i ta nst altnak egyik igazgatója nemrég Aradon és Timisoara-n járt és kilátásba helyezte, hogy amennyi­ben a romániai devizakorlátozások meg­szűnnek. újra hajlandó e két nagy város intakt és mobilis intézeteivel az üzleti kap­csolatot felvenni és szükség esetén uj, megfelelő hiteleket nyújtani. Kereskedelem A háborút követő években, amikor a kül­földdel való kapcsolatok egyre élénkebben jutottak kifejezésre, Arad a Nyugat felé irá­nyuló kivitel és az onnét érkező behozatal egyik legjelentékenyebb állomása volt. Az export-importnak jelentős szervezetei alakul­tak itt s a vámbevételek egyik legnagyobb hányada ide folyt be. Ennek következtében az aradi pénzintézeteknek is igen fontos sze­repük volt úgy a kereskedelmi forgalommal kapcsolatos devizaüzletben, mint az export­import lebonyolításában. A kivi lel csökkenésével és a behozatalnak egyre nagyobb mérvű megszorításával az aradi pénzpiac ezt a szerepét teljesen elvesz­tette annál inkább, mert az export-import üzleteknek az uj időkben létrejött és leg­újabban bajba jutott lebonyolítási rendszere: a ..kompenzáció" teljesen Bucuresti-ben zaj­lik le. A megmaradt üzletek kevés tenni­valót követelnek az aradi és bánsági piactól. Emiatt a korábban fennállott és számottevő külföldi kapcsolatok erősen teépültek, sőt nagyrészt meg is szűntek. Hogy a külföld mennyire értékeli Aradnak Arad valamikor élénk kereskedelmi góc­pont volt. Békés, Csanád-megyék és az egész Zsilvölgye itt találkoztak. Most mint határ­széli város, ahelyett, hogy élvezné azokat az előnyöket, melyek egészséges kereskedel­mi vérkeringés mellett egy határmenti vá­rosnak kijárnak, tranzitból folyó jövedel­mek, vagy vámszabadraktár, stb.. a város kereskedelme határozott hanyatlást mutat. Ezt az 1936-os év kétségtelenül igazolja. Nagy cégek, vállalatok, melyek hosszú esztendőkön át vezetőszerepet töltöttek be a kereskedelmi életben, alig vannak kép­viselve, vagy teljesen megszűntek. Hitel nincs s ez erősen érezteti hatását. Ha a bankok óvatosak is, szórványosan mégis csak pénzhez juttatnak életképes vál­lalkozásokat. A kereskedelem nagy bajban van. Vidékét elvesztette, egy csomó közintézményt (isko­lákat, üzletvezetőséget, egészségügyi felügye­lőséget) és néhány ipari nagyüzemet elvittek innen s ezáltal fogyasztóinak egy- igen tekin­télyes részét elvesztette. Az adókat könyör­telen. szigorú eszközökkel hajtják be. Az elmúlt esztendők kimutatásai szerint Arad a második helyen szerepel az adóbehajtá­sok listáján. És mindezek tetejébe a készülő csapás: az Astra gyárnak IJmov-ha való átl.öltö/b-téi Ez az egyetiun tétel, mely hozzáértők *1/« n mintegy KzizmIIIU) lej évi veszteséget j l(*nt Aradnak, (fogyasztásban há/.hérhen slb v/f/i'N-. t hatossal lesz Arad városára. \ k.n k<-d<-le és ipar, a gyárral távozó, vagy munka rá kid itt maradt többezer családot, mint I gyasztót feltétlen elveszíti. Némi remény v; arra, hogy az Astra költözködése még egy kis ide elnyúlik s emellett a beépített felszerelés ket nem tudja magával vinni s ezért, I lényegesen csökkentett nzeinéiy/ettel is. < fenn trig tartani egy lokomotív és vugo javító üzemet s akkor talán sikerülni fog megmenten elveszettnek hitt fogyasztóinak egy részt Egyéb bajok Az elmúlt év kereskedelmi fellendülést mutató grafikonja év végére alázuhant, mé­lyülése ma is tart, sőt erősbödik. A remény, mely némi kiutat jelzett a kritikus időkből, eloszlott. A nemzetközi bonyodalmak, im­port-export szorítások, devizatörvény és a különféle rendelkezések, melyek szabályta­lan időközökben, de gyorsan váltogatták egymást, bizonytalan helyzetet teremtettek; a lej külföldi alábecslése, deviza beszerzési nehézségek, drágulási folyamatot idéztek elő; az állam által fokozottan forszírozott fogyasztási adók miatt forgalomcsökkenés állt he. Ehhez járult az abnormális időjá­rás. Tél nem volt a téli áru az üzletekben megmaradt a tavasz hirtelen megy bele a nyárba — a forgalom csaknem szünetel. A fogyasztási adóra vonatkozó törvény aztán mindent betetőz. A kormányrendelkezés szerint a kivetett fo­gyasztási adók ellen felebbezni csak úgy lehet ha előbb az illető leteszi a kirótt ősz- szeget, ellenesetben minden törvényes feleb- bezése ellenére is felhajthatok. Birság ese­tén az alapösszegen felül a birság 20 százai lékát is birói letétbe kell helyezni. Igv a kereskedőknek a méltánytalanul vagy téve­désből kiszabott adók felebbezésekor tíz­ezreket kell letétbe helj’ezniök. Kereskedelmi Testület Talán szerencsének mondható az a körül­mény, hogy a több, mint 100 éves múlttal biró — a közép és nagykereskedőket magá- bafoglaló — Kereskedelmi Testületnek épp itt van az ős székhelye és két év óta, az addig Oradea-n működő Erdélyi és Bánsági Kereskedelmi Szövetséget, mely most újjá­szervezve e testületbe olvadt, innen irányít­ják s Domán Sándor közös elnökkel az élén mindent elkövetnek, hogy a helyi panaszok, sérelmek elhárítása és kiegyenlítése mellett az egész országrész kereskedőit érintő mél­tánytalanságok kiküszöbölésére, vagy enyhí­tésére felvegyék a harcot a sérelmes rendel­kezésekkel szemben. (jj) SZÉKELÉSI ZAVAROK, vastagbélhurut, puf. fadtság; felelem érzés, hódoltság, migrén és általá­nos rossza iét eretén a rendkívül enyhén ható tér. mészetes „FERENC JÓZSEF' keserű víz & gyo­mor és a béí csatorna tartalmát gyorsan ki önti. í bé'mirigvek működését élénkíti, a vérkeringési előmozdítja s tartó? megkönnyebbülést szerez. — Gyomor, és bél specialistái: a FERENC JÓZSEI vizet- úgy férfiaknál, mint nőknél és gyermekek, nél teljes eredménnyé’, alkalmazzák. Ha dönt a vádéanács a Setarlézéaiotf vezérek ügyében Tárgu-Mures. (Az Ellenzék tudósí­tójától.) Megírta az Ellenzék, hogy a Tg.-Mures-i törvényszék vizsgálóbírója 30 napos előzetes letartóztatásba helyez­te Cantacuzino Alexandru, Crudu Nico- lae, Marcul eseu Pavel, Joras Jon és Cra- ja Nicolae diákvezéreket. A letartóztatott diákokat azonnal bekísérték az ügyész­ség fogházába. További sorsuk fölött a vádtanács fog határozni, mely ma ül össze. Az Ellenzék tudósítója felkereste a le­tartóztatott diákok védőjét: Ghila Iuliu dr. ügyTvédet, aki a következő nyilatko­zatot adta: — A diákkongresszus a leg­teljesebb nyivánosság előtt zajlott le, a Kultúrpalota nagytermében elhangzott beszédeket hangszóró közvetítette a vá­rosháztérre összegyűlt tömegnek. így vé­gighallgatták azokat a csendőrök és' rendőrök is, melynek végeztével a szó­nokok fogadalmat tettek arra, hogy a diákság becsületét meg fogják védeni s mihelyt hatalmukban lesz, nehány poli­tikust, mint például Marinescu ezredest. Madgearut, Galinescut, Jamandit. fele­lősségre fognak vonni a törvény előtt. — Ez a fogadalom nem tekinthető azonban formális eskünek, fejezte be nyilatkoza­tát a védő. Az ELLENZÉK a haladást szolgálja. 4 kisebbségi és emberi jogok slöharcosu.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents