Ellenzék, 1936. április (57. évfolyam, 76-99. szám)
1936-04-19 / 91. szám
f93* április IV. ELLENZÉK üiliir kinn A kÖehooaáom vákczás után a határsorompók részben & könyvbe hozatali clőot is Jezá- rtskads. A könyvpiac dsaegónyedatt, nasg- szi&Sle « <ct erdélyi olvasóközönség könyv ’.léikül tnottaAt- Az olvasáshoz szokott hk- gyaaságnak eoodban továbbra is szüksége voác arfhai tápOáBŐkra. De honnan, vegye öze? Így a «szükség; patpacocsám mscg keile« kezdődnie <u ordüyi magyar könyvtormelcs- ndc Az es£ években a szépirodalmi és ou- domiftyHnépsamkátíS müveik viszik a vezető szarepíö, ama twraníészetes is, ment a közönség széles rétegeinek leginkább ezekre a könyveikre vctfej szüksége. Olvasna, szórakozni, tanoflm ezekből a könyvekből lehetett. Nagybani hozzájóruit a könyvtermel ás fellen- d üléséhez az íróknak a magyarsággal szemben érzess- idrilíősségérzete is, aimánek követ- kcateben a íesLkes toáiíorgjatók, az erdélyi ma- gyiaa" irodalom élgárda iának javarésze, Erdély fővárosába bocsatoGDa közre könyveit. Kezdetben az iskolhá tankönyvek is szép számot tesznek ki, érthető okokból. Az uj közoktatásügy, aj könyveket ért ölő a magyar kiÁiUjon előttiünk az 19x9—-1934. években Románia területién megjelent magyar könyvek 'táblázatos kámuitatása, cs Járni fogjuk, nólyen nthézsjcgekkel mduh az erdélyi magyar könyvuermeiés, aminek anyagi okokon kívül, persze szűlftemd okai, is voltak. A kezdet nehézségeit nagyban fokocaa az, hogy a közhaitalocm változásáig magyar kulturális és irodalmi téren közposniohtási rendszer unalkodaüt, aminek következtéién a könyv- nyomtiaitó ipar oontrruimia erdélyi területen kívül esett. Az alábbi kámmitatás a helybéli Egyetemi könyvtárnak megküldöín köteles- példányok alapján állítódott össze. A kimutatott könyveken kívül természetesen jelenlek meg olyan könyvek is, amelyek neam szerepelnek a könyvtbár nyilvántartási kialtaló- gusában. Lehetséges, hogy nem nagy ezeknek a könyveknek, k idordenyounatoknak. a szárma, statisztikai számlásoknál azonban kétségtelen eltérést jelentenek. A táblázat egészében mqgjs megfelel annak a célnak, hogy >az mnpériumvál tozás után a Románia 'területén napvilágot látott könyvekről hü sebességi ^kólákban. képet nyerjünk. 1P1Ö-1954 Vers SzínPróza SzakíuTanVallásos Jogi Időközi Vegyes összes darab dóm. könyv irodalmi 1919 4 7 5 22 11 5 — 6 2 62 1920 10 5 26 11 10 7 1 5 8 83 1921 11 3 19 24 35 6 9 14 19 140 1922 22 12 29 38 62 11 1 8 15 19S 1L 23 30 8 24 37 60 16 15 22 16 228 1924 42 8 65 55 52 20 11 19 20 292 1925 21 14 60 104 25 33 63 61 30 411 1926 31 17 54 20 25 55 Q 95 19 4í 0 1927 3? 6 r8 62 31 44 8 92 28 376 1928 30 8 66 96 8 28 5 88 32 359 1929 9 10 41 117 6 23 14 73 22 315 1930 2ö 7 58 59 16 37 12 61 21 277 1931 8 4 :-5 69 25 22 5 46 25 239 1932 5 9 23 73 10 '20 27 46 27 240 1933 8 4 24 64 10 17 9 40 15 i 91 1934 11 5 32 73 10 2i 7 48 8 215 Evszám nélkül 5 1 16 9 14 5 2 — 11 63 Összesen 2l0 228 650 1003 410 368 1S8 624 318 4009 Százalék 7,73% 4 f G 16,25% 25,07% 12% 1 9,i% 4,91% I8,r% 7,98% A fentă kimutatás elég kedvező képet nyújt kisebbségi életünk kulturális múltjáról Az uj országhatárok a szellemi munka iolyconcöságáhan e kánsutiaftás a^erint nem jelentettek törést. Ám csak a látszat ez, csak az látja így a helyzetet, aki a kimutatás szBidbefe adatait vizsgálja. Mert, ha. a megjeleni müvek tartalmát és formáját vész- szűk szem-ügyre, könyvtenmelésünk szegényes voltát azonnal megállapíthatjuk. Egyedül a szépirodalom az a terület, ahol értékes., majradiatnidó müvek láttak napvilágot. Az összes szépirodalmi termékek azonban alig teszik ki 28 százalékát a megjelent müveknek, ebben a számiban pedig benne von minden néven nevezendő szépirodalmi termék. Nem szabad viszont elefelejtenünk az időt, amdly étert létre jöttek ezek a. müvek és észt A szájápolás a kozmetikának az a területe, áhol az esztétikai követelmények teljesítése pontosan kielégíti az egészségieket is — és fordítva. Sőt, ha a kérdést jobban átgondoljuk, hajlandók vagyunk a sorrendi elsőséget az esztétikának — nyújtani. Ugyanis a társadalmi nevelésünk és embertársainkkal való együttélés kényszere is már kötelez bennünket az esztétikailag is helyes fog- és szájápolásra — eltekintve attól a jóérzéstől, mit a gondosan ápolt fogsor magunknak okoz. — Nem feladatunk a szájápolás szorosan vett egészségi vonatkozásait tárgyalni, de amikor a szájápolás esztétikai részét a kozmetika elsőrangú feladatai közé soroljuk és e szerint tárgyaljuk, ugyanakkor szükségszerűen egészségi tanácsokat is hangoztatunk. Az emberi illatok tudósai úgy állapították raeg, hogy az egészséges női szájból mosusz és ambra illata árad. Ez illatok állati eredete a megállapítás helyessége mellett szól. 'Bármiként is van, a száj természetes jó illata mély emberi vonzalmak forrása lehet. Akinek ilyen irányú tapasztalata nincsen, forduljon a költőkhöz, müveikben talál elég áradozó, magasztaló jelzőt az imádott nő lehelteiének illatára. Shiller így énekel: „Lehellésed inni gyönyör“, vagy más helyt: „lelkeinken át szellemérintés suhan, mikor lélekzetem az övével ölelkezik.1 Siegfried áradozását Brunhildához ig3r fejezi be: „Oh, lehelléted kéjes, forró illatárja!“ Zola Nana Sex opeal-jét igy jellemzi: „Az élei. illatút leheli, a nő hatalmát, mellyel a férfit elká- bitja!“ A költőkre rádupláz a biblia. Az egészséges, tiszta lány leheletének varázsba falmát emberfelettivé szélesíti, Dávid király esete a sunami Abisag-gal azt az élettani valószínűséget példázza, hogy a friss, fiatal test kipárolgása és leheletének melege bizalmas közelségből az öreg szervezetet felfrissíti, megfiatalítja. Dávid király receptjét alkalmazta 500 évvel ezelőtt Bolognában jó Clodius Hernuppus, kit 116 évig tartott életben a szűzi báj melege. E példákon épült fel a 18-ik század végén Parisban a suna- mitismus név alatt elkönyvelt fiatalító eljárás. A „gyógyítás“ Üzemszerűen ment s a fiatalító intézet kiscselédjei ártatlansági fogadalmat tettek, aminek szigorú betartására maga a gyógyüzem vigyázott a legjobban, mert a rejtelmes fiatalító sugarak csak szűzi testből és éltető meleg csak tiszta szájból áramlanak. Mind e sok poézis prózára lefordítva úgy hangzik, hogy Dávid király szűzi ágyasától Nanáig a hölgyeknek mind jó és jól ápolt foguk volt. Úgy a reparáló fogászatnak, mint preventív szájápolásnak már eleve az volt a kötelessége, hogy a szájüregnek ez élettani és esztéikai varázsát megőrizze, illetve visz- szaállitsa. Minthogy fogaink épen bújnak elő, nyilvánvaló, hogy az épség megőrzése j könnyebb és hálásabb feladatnak látszik, I mert bizony a müfogsor nem igen áraszt ! ambarillatot. A fejtett reparáló fogászat és I szájsebészet mellett a fogromlás megelőzése j azért nem sikerült, rnert a tudósok nagyon ; sokáig nem tudták megmagyarázni, hogyan I tudja a baktérium a kemény fogzománcot I megtámadni. De baktériumokról lévén sző. i megindult a legerélyesebb harc a kis látha- ; iailan férgek ellen. Fertőtlenítő anyagokkal i tűzdelt fogápolószerek kerültek forgalomba s a naponta ötszöri fogmosás után ígérték sem, hogy ez a. termés egy fiatal, jövő előtt álló, irodalmi élőt. eredménye. Tudományos és tudomány népszerűsítő irodalmunk jóval .az. előbbi mögött marad. Ki- mond-octan szakcudományi munkák igazán kis számban jelentek meg. Inkább a aépsze- riisitő tudományos irodaikon szerepel termékeivel'. Hogy a s zakt u donnán y i rod a lom aráaylagots szegénységének mi az oka, azt fölösleges fejtegetni. Nem emberekben van hiány, hanem a lehetőségekben. Tankönyvek, vallásos, jogi és az időközi irodalom (naptáriak, jelentések, értesítők) több, mint egyhoirmadát teszik ki 'az 1919—1934-beta megjelent müveknek. Ezek a könyvek sem íródtok többnyire a nagyközönség számára, úgyhogy széfles rétegekben közvetlen kulturális hatást nemi gyakorolhattak. De végeredményben mégsem mondhatjuk azt, hogy tizennyolc éves kisebbség/i életünk nem rendelkezik elég gazdag kulturális múlttal. Az erdélyi irodaJlmi élet kialakulása már egymagában is megcáfolná ezt. a feltevést. A .könyvformában, folyóiratokban és külön lenyomatokban meg jelent tudományos- és ismeretterjesztő munkák viszont azt bizonyít - ják, hogy Erdélyben nem balt ki, illetve nem szűnt meg a 'tudományos áltat sem. Adatok tanúságai szerint szépirodalmi, tudományos és népszerűsítő müveink az össztermés felét teszik ’ki. (2088 mü). Sorrendben ezután a tankönyv, vallásos és jogi irodalom következik. (410, 368, 198 mü). Az időközi irodalom számban szintén jelentékenyebb szerepet mutat, értékben azonban ban annál kevesebbet. A vegyes irodalom, a csoportokba be nem osztott könyveket, füzeteket tartalmazza. A könyvek megjelenési szánna tekintetében Qiuj vezet, ahol a könyvxermésnek több mint fele látott napvilágot. Utána: Timisoara, Oradea, Brasov, Arad, Targu-Mures következik. A legjobb minőségű harisnya és fehérnemű védjegye ntvmwiKus REUMATIKUS FÁIDÁLMAK (Mm HEVÖÁLG a fogak épségben maradását. Az eredmény rövidesen mutatkozott — a fogak gyors romlásának formájában. A védekezés tehetőségéhez és sikeréhez csak akkor jutottunk közelebb, amikor a tudósok megállapították a fogromlás tulajdonképpeni mechanizmusát. Ez a folyamat igen érdekes. A baktériumok egyenes támadása a kemény fogzománcról visszapattan, azonban a baktériumok a maguk előnyére kihasználják azt a vegyi folyamatot, amit a lisztnemii ételek körül a szájban lejátszódik, A keményítő tartalmú ételek ugyanis a szájban savas erjedésbe mehetnek át, ez megbonthatja a fog- zománc kemény szerkezetét, a baktériumok a réseken behatolnak, megtelepszenek és életműködésük révén okozzák az ismert fogszuvasodást. Ha a felfedezés eddig a pontig elhatolt, a tudomány most már arra kellett feleljen, miért romlékony egyik ember foga s másiké nem? Az orvosok kezdték vizsgálni a nyálat, melynek öngyógvitó hatása már ismert volt a szájsebészeiben. A vizsgálatok eredménye az a meglepő tény volt, hogy nem minden ember nyála egyforma. Akinek nyálában elegendő mennyiségű ptyalin nevű anyag van, annak a fogai épek, akinél a nyálmirigy kevesebbet produkál, annak foga romlékony. Az ellenőrző vizsgálatok azt is hamar igazolták, hogy az a bizonyos ptyalin a keményítő savas erjedését meggálolja, illetve azok maradékait a szájban feloldja s ezzel gátat vet Kérje minden bevezetett üzletben csak a minőségre nézve kiváló „TSU1NACQ“-i; a baktériumok szépségünkben, egészségünkben kártékony terjeszkedésének. E megállapítással magyarázatot nyert az is, miért ártalmasak a dezinficienseket tartalmazó fogápoló szerek. A szájüreget lehetetlen bak tériummentessé tenni és a dezinficiensek nem a baktériumokat pusztítják, hanem a drága ptyalint. Most máj- tudjuk, hogy a ptyalin az a csodaszer, mely őrzi a száj ambraillatát. De honnan vegyen az ptyalint, kinek saját termelésében nincs elegendő? Erre a feleletet nem a cikkíró adja meg, hanem egy cluji eredetű és készítésű fogápoló szer. Egy ismert helybeli fogorvos évtizedes kísérletei alapján rájött arra, hogy a ptyalin-hatást bizonyos növényi kivonattal helyettesíteni lehet. A felfedezés helyessége és újsága abban áll, hogy az élő szervezet önvegyészke- dését — ezt nevezzük hiochemiának — mesterségesen utánozza. A gyakorlati eredmények a kísérletekből kiszámított hatásfokot messze felülmúlták. A kísérletek alapján előállított e készítmények csúcsteljesítménye az, hogy — profilacticum. Ez alatt azt értjük, hogy' nemcsak alkalmi, kozmetikai száj és fogtisztitást végez, hanem a fogakat védi a megromlástól. Ily irányú közvetlen megfigyelése van cikkírónak is, ki gyermekeinél tapacsztalta, hogy a fogszuvasodás e készítmények használta után hamar megszűnt. A kiváló gyakorlati eredmények egyik nagy vegyi gyárat arra bírták, hogy a készítményeket gyárilag állítsa elő és Periott név alatt forgalomba hozza. A fenti tények alapján szájápolásunk csak akkor mentesít a további fogromlástól, ha a keményítő tartalmú ételek bomlására szájunkban alkalmat nem adunk, illetve ptyalin készletünkkel takarékoskodunk. Az első feltételnek ugv teszünk eleget, ha lisztféle éteteket csak főétkezéskor fogyasztunk, amikor is inkább van alkalmunk arra, hogy' étkezések után minden ételmaradékot gondosan eltávolitsunk fogaink közül. Elméletünk szerint a mechanikus fogtisztilsának fontossága van. A keményszőrü fogkefét sem nélkülözhetjük és a naponta háromszori fogtisztitást szükségesnek tartjuk. De viszont óvunk mindenkit erős fogvizek és de- zinficienst tartalmazó fogpaszták használatától, mert ezekkel csak a száj természetes védőberendezését tesszük tönkre. Dr. Berényi Dezső. Molyzsák a ruhák Legbiztosabb nyári msgőrzSje! Vigyázzon, csakis „Korres“ gyártmányt használjon. 5 évi időtartamra impregnált zsákok, melyek a télire eltett ruhát teljesen beburkolva, védi a molyok támadásai ellen. Háromféle nagyságban készült. 35, 50, 6o lejért kaphatók az E'lenzék könyvosztályéban. Cluj, Piaţa Unirii. Vidékre a pénz előzetes beküldése mellett szállítjuk. Egy darab rendelésénél 10 Ütej, minden további darabnál 5 lej küRtendö portóra. István Király Szállodában kaphat minden igényt kielégítő, MÉRSÉKELT ÁRUSZOBÁT Podmaniczlcy-o. S. Teljes kényelem, központi fűtés, állandó meleg-hideg folyóvíz, lift, telefonos szobák. Telefon 202-43,294-34
