Ellenzék, 1936. április (57. évfolyam, 76-99. szám)
1936-04-19 / 91. szám
ÁRA S LEI Szerkesztőség és kiadó hí varai: Cluj, Calea Moţilor 4 Fiókkiadóhiva'tal és könyv osztály: Piaţa Unirii 9 szám- — Telefonszám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. LVÍI, ÉVFOLYAM, 91. SZÁM. MAGYAR ALAPÍTOTTA mmá POLITIKAI NAPILAP BARTHA MIKLÓS WMM—Bill II HM III tso VASÁRNAP Eiőíizetér>i árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 440 évente: 840 lej. — Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente 40 pengő, A többi külföldi államokba csak a portókülönbözettel több 193 6 ÁPRILIS 19, A történetírók több napon keresztül élvezték fővárosunk és a kirándulásba vont vidék vendégszeretetét. A nemzetközi kongresszus bizonyára kellemes emlékekkel fog távozni és tudományos munkája is alighanem elégedéssel tölti el, bár ennek a tudománynak a területén joggal a legtöbb vita áramlik, mely a benső meghasonlást igazol farija. A valóságot lehetetlen helyreállítani: nemcsak az anyag zavart kelt, hanem a történetiró is benne áll az idők és eszmék befolyásában. Amíg a természettudományok naggobbára bővülnek, de nem módosuknak, addig a történetet a nagy Ranke tanítása szerint minden emberöltőnek újra kell Írnia: szóval „át kell dolgoz- nictMajdnem annyira művészei, mint amennyire tudomány s ez is hozzájárul, hogy szilárdulás és kristályosodás helyett állón- dó on ömlő, változó, párolgó állapotban legyen. A szabadelvű korszaknak a nagy nép- uralmi széliemét tükröző és szónokias regé- uyességü iskolája után a rideg pozitivisták próbálták szinte csak az adatok csupasz felsorakoztatásával megközelíteni a tények valóságát, de sajnos, bebizonyult, hogy az ember képtelen erre és a törekvésben se kitartó. Az adatok kiválasztása és bizonyos terv szerint való csoportosítása oltárát lan és óhatatlan becsempészhet valamit a történetíró korszerűségéből és alanyiságából. Az ujuló idő tudományos ujulást sugai Előbb a tör- ■ t én éti materializmus kezdte ki azt a ridegen megjátszott tárgyilagosságot és mindent gazdasági okokra, létért való küzdelemre és osztályok harcára próbált visszaszármaztatni. Körülbelül egy időben — mellőzzük a mellékes irányokat — a szellem-történet pró- j hálta meg az időszerűség elvével és általános emberinek a bölcseletével a való tudomány és a jogosult magyarázómüvészet kar- betöltésével merőben újjá teremteni a történettudományt és átírni a történelmet. A Bucuresti-i történész-zsinat, amelynek jelentőségét emelte a norvég külügyminiszter megjelenése s a nagy angol Tempeley szereplése — igen jelentékeny volt, hiszen a román házigazda világszerte ismert nagy tudósunk, Iorga Miklós volt. Nagy személyisége valóban aláhúzta, micsoda súlyos értelmek vannak a dolgok mögött. A jelen áramlataiban is felismerni képes például, hogy micsoda történeti értéke van a tudományos értéken túl, három ugyancsak nagyszerű magyar történetiró és tanár és érdekes mód az előző pozitiv iskola hívei: Doma- novszky Sándor, Eckhardt Ferenc és városunk neveltje: Lukinich Imre akart és birt eljönni erre a nagy találkozóra. „Elevenli történeti adat ez! A csoportok üdvözlése során Iorga Miklós a fontos körülményt nagyon jóleső hangsúlyozással kiemelte. Joggal. Amiről e kongresszuson szó esett —, hogy az emberi közösség és a szellemi b®~ rátkozás ténye javítson e sanyarú világ katasztrófáján — valóban erősen függ a történetírók munkájától is, akik tulajdonkép elméleti és hátteres politikusok. Ezek számára a határokat valóban spiritualizálni kell, hogy egymás történeti forrásaihoz szabadon járulhassanak. De ki kell irtani e célból végleg az olyan tudományból', mint a történelem, cwiely elméleteivel és bölcseletemel alkalmat adhat politikailag Idhasználható délibábokra és uszító elfogultságokra, minden mérgező célzatot. Akkor meg lehet óvni a tankönyveket fis a gyűlölködések és hajtogatások méltatlan képviselőitől. Mennyit írtak és a Népszövetség keretében mennyit beszéltek, hogy a nemzeti elfoguJtsáyu tankönyvek helyett emberi tárgyilagossáyuak magyarázzák a történelmet és a népek ismeretét. A március 29-i német béke javas! atban is igazán helyén volt ilyenszerü kívánság. Ezt a műveltségi világ minden polgárának szolgálnia kell, tettekkel is. A négus római hir szerint ieitétei nélküli iegyverszünetet kéri — — ....—— Hol le Szeiasszié tmţicmdâ lemondani Sia javam» — A népszövetségi tizenhármas bizottság visszaadja megbízatásúi m tanácsnak» — Kulissza* mögoíii nagyhatalmi megegyezések a Míhuíámn Torok csapatok ma reggel megszállották & Gailipotii-létsziget összes stratégiai pontjait Á népszövetségi tizenhárm sottság tegnap megállapította békefáradózásainak teljes sikertelenségét s a genfi tá,^ —, mely ezt a megállapítást közli, hozzáteszi még híradásához, hogy a népszövetségi fővárosban uralkodó feszült légkör határozottan enyhült. Ez a megállapítás, akármilyen furcsán is hangzik, a valóságot takarja. Az történt ugyanis, hogy ugyanakkor, mikor a békefáradozások teljesen sikertelenek maradtak, amikor az olaszok teljes erővel folytatják tovább előnyomulásukat az abesszin főváros felé, franciák és angolok megegyeztek egymással — minden valószínűség szerint Abesszínia rovására. Genf be n, ugyané távirat szerint, a helyzet most már sötétnek látszik és mind általánosabbá válik a vélemény, hogy az olasz—abesszin viszályt az általános európai helyzet függvényének kell tekinteni és csakis ebben a vonatkozásban lehet róla tárgyalni. Minthogy pedig ez igy van, minthogy Paris és London szántén ezen a véleményen vannak, Olaszország ellen kényszerítő rendszabályokról ţtöbbé nem igen lehet szó és Abesszinia védtelenül marad kiszolgáltatva sorsának, Haile Szelasszié négus tegnap még kétségbeesett hangú tiltakozó jegyzéket juttatott el,a Népszövetség főtitkárához, melyben hangoztatja, hogy hét hónap óta hiába várt a népszövetségi alapokmányban megígért segítségre, ezért utoljára kéri a Népszövetség minden tagjától, hogy vállalt kötelezettségének eleget tegyen. A válasz erre az volt, hogy a tizenhármas bizottság határozatot hozott, mely szerint Abesszinia miatt vált lehetetlenné a békeközvetités továbbfolytatása. Igazában ez a határozat az adott helyzet megállapítására szorítkozik, mert a Népszövetség valóban csak akkor tudna a maga eszközeivel békét teremteni, ha Abesszíniát vehetné rá nagyszabású engedményekre, Olaszországot katonai sikereinek kiaknázásában megakadályozni úgy sem tudja. A genfi légkör enyhüléséről szóló bir mégis meglepően hangzik a népszövetségi idealizmusban még reménykedő európai közvélemény számára és nagy kérdés, hogy az angol népszövetségi ligák, melyek kisebb dologért buktatták meg annak idején Hoare külügyminisztert, hogyan fognak reagálni rá. Hogy az enyhült légkör kialakulása mögött praktikus megegyezések kereshetők Anglia és Francia- ország és Franciaország közvetítésével valószínűleg Anglia és Olaszország között, az a legnagyobb mértékben valószínűnek látszik. Eden mindenesetre igen hízelgő hangon nyilatkozott Paul Boneour megértő közreműködéséről, akinek kérésére lemondott arról is, hogy angol részről a szankciós bizottság összehívását kérje. Ez a lemondás pedig az angoloknak juttatott bizonyos garanciák nélkül aligha történhetett meg. A nagy harmóniába mindenesetre kissé zavaróan szói bele az a hir, hogy a gibraltári angol flotta gyakorlatozni indult a Földközi-tengerre. A kulisszamögötti tárgyalásokba be nem látó külvilág számára az történt tegnap, hogy miután megállapodtak, hogy az adott viszonyok között Abesszinia területi sérthetetlenségének elvéi fenntartani többé nem lehet, Madariaga tizenhármasbizottsági clRÖk tárgyalt az abesszin megbízottal, felszólítva őt, hogy kormányától több engedékenységet kérjen az olasz követelésekkel szemben. Ugyanakkor Paul Boneour Aloisi olasz megbízottól kérte, hogy Olaszország ideiglenes jellegű fegyverszünetire menjen bele. Mindkét kérést még a nap folyamán visszautasították, amire a tizenhármas bizottság megállapította, hogy a viszály megoldására irányuló kísérletei eredménytelenek maradtak és erről jelentést tesz a hétfőre összehívandó tanácsülésen. Erre a tanácsülésre Genfbe érkezik Flandin francia külügyminiszter is. A tanácsülés lefolyásával kapcsolatban már szintén megállapodás jött létre, amely lényegileg a kérdés tárgyalásának elhalasztását jelenti. Közben egy római távirat azt jelenti, hogy a négus közölte az olaszokkal arra való készségét, hogy trónjáról legidősebb fia javára lemond és bőgj7 hajlandó feltétel nélküli fegyverszünetet kötni. Mussolini tegnap közölte Badoglio marsallal a fegyverszüneti feltételeket. A nap feltünéstkeltő eseményeihez tartozik még az a hír, hogy a török államtanács határozata alapján a Dardanellák területét, a Gallipoli félsziget valamennyi stratégiai pontját török csapatok ma reggel megszállották. A Dardanellákra vonatkozó nemzetközi szabály megváltoztatását kérő török jegyzék után a hir nagy meglepetést kelt, mert a törökök igy befejezett tényt teremtettek még mielőtt a békeszerződés megfelelő pontjának kért megváltoztatása bekövetkezhetett volna. A nap másik izgalomra alkalmat adó külpolitikai hírét a londoni Renter-iigynökség jelenti, mely szerint Németország a Rajna-vidéken már nagyarányú erődítési munkálatokat folytat, acélbeton torlaszokat és földalatti aknákat helyez el és az erődítésekhez tankezredeket vezényelt kJ. Ha ez az angol forrásból eredő hir igaz, aligha tehető fel, hogy a Géniben megegyezést létrehozó Edén és Boncom* már előzőleg szintén ne értesültek volna róla. A genii tanácskozások GENF. (iRador.) A 13-as bizottság ma délután 16 órakor összeült és megállapította, hogy a békéltetési kísérletek nem vezettek semmilyen eredményre. Ennek következtében a bizottság az olasz—'abesszin ügyet « népszövetségi tanács elé utalja, amelyet április 20-ra sürgősen összehívtak. A bizottság határozati javaslatot fogadott el, mélyet a tanács elé ter jesztenek, de amelynek tartalmából semmi sem szivárgott ki a nyilvánosság elé. A 13-as bizottság holnap utollsó ülését tartja és Madariaga jelentését véve tanulmányozás alá, amelyet szintén bemutatnak a tanácsnak. GENF. (Rador.) A 13-as népszövetségi bizottság, amelynek feladata az abesszin— olasz háborús viszály békés elintézése volt, elhatározta tegnap, hogy visszaadja megbízatását, mert a béke, illetőleg a fegyverszünet megkötésére irányuló felhívása az egyik fél hibájából eredménytelen maradt. A 13-as bizottság ugyanakkor megbízta Madariaga, elnököt, készítsen részletes jelentést a 13-as bizottság megbeszéléseiről és azt terjessze a Népszövetség tanácsának hétfőn összeülő gyűlése elé. Genfi körökben általában tartózkodóan Ítélik meg ezt a fordulatot, de az az álita- lános vélemény alakult ki, hogy a tizenhárma s bizottság megbízatásának a népszövetségi tanácsra való visszaszármaztatása azt a célt akarja szolgálni, hogy a két szemben ■áll ló fél a nagy nyilvánosság előtt dönthesse el vitáját. A 13-as bizottságban ugyanis sem Olaszországnak, sem pedig Abesszíniának képviselője nincs, mig a tanácsban mindketten képviselve vannak. Géniben tegnap felmerült az a lehetőség is, hogy hívják össze a 18-as, úgynevezett szankciós bizottságot, de ez nem valószínű, minthogy az ujctbb megtorlásokat egyelőre levették napirendről. Ebben a kérdésben úgy Eden, mint a tizenhármas bizottság főbb tagjai azonos véleményen vannak. Genfben tegnap érezhető közeledés jött létre a francia és angol álláspont között és Eden Paul Boneour kérésére lemondott a 18-as bizottság összehívásáról. Valószínű,, hogy a Népszövetség hétfőn összeülő tanácsa meg fogja áülapitani a harcban álló államokhoz intézett békefelhivás sikertelenségét, sajnálkozását fejezi majd ki emiatt, újabb felhivást intéz a szemben álló felekhez, majd az újabb megtorlások feletti vitát elhalasztja. Ebben az esetben a tanács ülése csak néhány óráig fog tartani, de ha a tanács egyes tagjai újabb javaslatokkal áll- 5 nak elé, ez a helyzet újabb kiéleződését jelentené. Akkor a megbeszéléseket félbe szakítanák, hogy lehetőséget adjanak a külügyminiszternek a Genfbe jövetelre. Flandin, aki választó kerületében tartózkodik, tegnap táviratilag közölte, hogy vasárnap Genfbe érkezik. Végeredményben a jövő, a békefelhivás eredménytelensége ellenére, egyes hatóiknak, különösen Anglia megértő állásfoglalása nyomán, most már kevésbé sötétnek látszik. Géniben mind általánosabbá válik az a vélemény, hogy az olasz—abesszin viszályt az általános európai politikai helyzet függvényének kell tekinteni és csakis igy szabad róla tárgyalni. Más részről! római távirat szerint, az olasz kormány minden felvilágosítást visszautasít arra vonatkozólag, hogyan fog Olaszország viselkedni az újabb béketárgyalások meghiúsulása esetén. Á négus kétségbeesetthangu jegyzéke GENF. (Az Ellenzék távirata.) Az abesz- szin császár elkeseredetthangu tiltakozó jegyzéket intézett a Népszövetség főtitkárságához. A jegyzékben azt irja a négus, hogy Abesszinia hét hónap óta hasztalanul várt a Népszövetség intézkedéseire, amelyek véget vethettek volna a támadásnak. A megtorló intézkedések nem hozták meg a várt eredményt és Abesszinia most már jogosan teszi fel a kérdést, hogy a biztonság elve csak holt betü-e. Utoljára kéri ezért a Népszövetség minden tagjától, hogy vállalja a felelősséget és akadályozza meg Abesszinia feldulását. (Folytatása a 16. oldalon)
