Ellenzék, 1936. április (57. évfolyam, 76-99. szám)
1936-04-18 / 90. szám
X \ Ş^^^POSTăif vtsrrfíL 5 m NUMERAR No. 13s2 iiriţ jses Szerkesztőség és kiadóhivatal; Öu j, Calciu Moţilor 4 Fi ók kiadóhivat al és könyvosztály: Piata Unhii 9 szám- — Telei on szám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP, ALAPÍTOTTA: BARTHA MIKLÓS IIVj[ LVII. ÉVFOLYAM, 9 0. SZÁM. Llőfizetési áriak: havonta 70, negyedévre 2x0, félévre 440, évantj 840 lej, — Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönbözettel több -TtaKMMMaBB--:.- «swenBBmiiMaeaiB^aaxagtMamMWBittsMiiJBBaimervz 19 3 6 ÁPRILIS IS. 1 Tiltakozással él ctz USA közvéleménye, mert nemcsak az elnöknek van egyszeri vétó-joga, hanem a tömegnek is korlátozottság nélkül. Az erőteljes és hatalmas közvélemény azért tiltakozik, mert a szélső jobboldal elméleti és gyakorlati világából olyan tervek szűrődnek be ,Amerikába is, amelyek a Washingtonak és Franklinek hagyományával ellentétben állanak. Az USA számüzöttek, menekülők, kalandorok, gyarmatosok, kivándorlók kitűnő anyagából képződött jenki-társadalma nem feledkezett meg róla, hogy bámulatos nagyságái és széles virágzását a polgári szabadel- I)üség, népképviselet, demokrácia rendje csinálta és ki tudja mily borzasztó válságokba szédülhet, ha ezeket a pilléreket kivemé a nagy f alépítmény talapzatából. A vallásos hiedelem és a rideg üzldfi érdek egyaránt készteti, hogy megőrizze, aminek a segítségével az lett és olyan lett, aki és a minő. Az Egyesült- Államok prosperity-ért verejtékező népe aggodalommal szemléli most, amikor az elnökválasztási harc gőzerővel megindul, hogy bizonyos hajlandóságok uj európai módszereket jav altnak és akarnak alkalmazni a választás körül, hogy így előkészítik olyan politikai áruk becsempészését, amelyek ellentétben varrnak a nagy köztársaság történelmével. Nem kellenek az európai módszerek és elvek, mondják ezek az amerikai „maradiak1, elég volt, amit a francia forradalom előtt átvettünk az angol alkotmányból és a fölvilágosodás bölcseletéből, És nekünk jó, amit a Horniétonok, Adamsok, Jeffersonok szövetségi és. szövetségellenes vitáiból Itiszür- .tek az elődök az uj Unió kezdeti törvényeibe. Európában elfordultak ettől a jó, egyenes vonaltól. Elzárkózni. Ne csalt a föld, de a lélek is Amerikában az amerikaiaké. A világháborút az Unió beavatkozása fejezte be. Akkor ijedten hangzott fel a jelszó: Európát amerikainzálni fogják. Nem következett be s a Wilson ti. pontja vereséget szenvedett, ami a beavatkozást létesítő demokrata-rendszert is elkeserítette s ezért nem fogadta el sem a békeszerződéseket, sem a Népszövetség mostani alalcját. Holott ezt az Unióban nemzették. Szóval 'neki viszont nem kellett az „ eurőpmzálás“, Ma is demokrata- rencbzer ül a kormányon s ez a réginél is jobban fél Európától, különösen választási szellemétől, a politikai megújulástól, pedig a március 29-i nagy német népszavazás is hivatkozóit, hogy Wilson fegyverszüneti tételeit sértették meg folyton, Locarnó titán szintén. A megtorlások idejében hevesen szegezte le semlegességét. Nem kell Európa, mint politikai tanítómester és nem kell Európa, mint a háborús tűzfészek földrésze, nem kell, mint az 1929-i nagy gazdasági válság megindítója, mert kár volna elfelejteni, hogy a szörnyű Harty-féle bukás rázta meg Londonból az egész világot a túlzott pénz és árutermelés várható következménye kép. Amerika természetesen az angolszász kenetesség és szemforgatás ellenére is tisztában van, hogy a szabadelvüség és demokrácia nála épp úgy borzasztó fattyúhajtásokat eresztett, mint Európa romlott részeiben. Az általános egyenlő titkos választói jog sem véd a vesztegetés, az erőszak, a bujt ogat ás, a gang- szterizmus, kedvezőtlen körülményeitől. De inkább így élni, mint néhány felelőtlen vezér parancsuralmában, amely Amerikának nem is rendjét, de lelkét és szellemét szaggatná szét. Ezért tiltakozik, hogy a választásokon európai módszereket csempésszenek be. Még a népszerű és okos Rooseutelttől is tart. felen eJJiíg kŐ£ 'retiíés Semffgftfórasongfó hlvaialos jjeleratfés a üzeinlíá^ssias blzoÜság üléséről. „Aligha kerülhető el a üzen aray ©Ica § bizeüság összehívása*' EJen állítólag végleg meghiúsultnak tóhinti a genfi feéketiwrekvésekeí A népszövetségi tizenhárma« bizottság békét kereső munkája körül még mindig majdnem teljes reménytelenség uralkodik. A bizottság elnöke, Vascoucellos tegnap ismételten tanácskozott az olasz és abesszin megbízottakkal s ezt a munkáját elősegítette Paul Bon- .cournak az olasz megbízottai és Edeunek az abesszinek megbízottjával való tanácskozása. Eddig azonban minden fáradozás hiábavalónak látszik arra, hogy elfogadható békelche- tőségeket érjenek eL A tizenbármas bizottság délután négy órára kitűzött ülését a már említett tanácskozások miatt hat órára halasztották el, majd két órai tanácskozás után kénytelenek voltak az eddigi sikertelenséget burkoltan beismerő hivatalos^elentést adni j ki. E jelentés szerint „a bizottság meghallgatta elnökének jelentését (Saszország és j Abesszínia uiegbizottaivai való tárgyalásairól. A további megbeszélések folyamán a bizott- I ság célszerűnek találta, hogy elnöke ismertesse Abesszinia kiküldöttjével azokat a feltételeket, melyeket olasz részről a béke tárgyalások megindítása elé szabnak. A tizenhárma« bizottság ülését ezután péntek délidén* négy órára halasztották el“. Ez a kommüniké meglehetős reménytelenül hangzik és a tegnap esti helyzet alapján Geniüeu általános voit a meggyőződés, hogy a tizennyolcas szankciós bizottság összehívása most már aligha kerülhető el. Eden az olasz feltételek tudomásulvétele után állítólag ki is jelentette, hogy a békefáradozások egyelőre meghiúsultnak tekinthetők. Paul Boncour pedig — Flandin külügyminiszter ezúttal nem ment el Génibe — Vasconcellos-szal folytatott megbeszélésein hangoztatta, hogy minden lehetőséget föl kell használni az Európa nyugalmát is veszélyeztető háború mielőbbi hef ejezésé>*e, mert feltétlenül szükség van arra, hogy Olaszország mielőbb visszatérhessen az európai politikába, ahol fontos szerep várakozik rá. A franciák állítólag már nem zárkóznak el teljesen attól, hogy támogassák az angol szankciós politikát, de feltételül azt szabják, hogy Anglia viszont a németekkel szemben támogassa szükség esetén a francia szankciós álláspontot. A két kérdésnek ilyen kapcsolatba hozását azonban Londonban nem igen hajlandók elfogadni. Az olasz feltételekről tegnap este annyi szivárgott ki, hogy Mussolini a béketárgyalásokat lényegileg a két háborúskodó félre akarja korlátozni s a Népszövetségnek csak a tudomásulvétel, illetőleg a szentesítés jogát hagyná fenn. Az azonnali fegyverszünet követelésével kapcsolatban Aloisi kijelentette, hogy ezt a kérdést nem lehet Genfben elintézni, mert csak a két fél katonai parancsnokai helyszínen tartott tárgyalásainak lehet az eredménye. Elvben Olaszország nincs ellene a hadműveletek megszüntetésének, azonnali fegyverszünet esetén azonban már előzőleg sokkal szigorúbb feltételeket volna kénytelen szabni, mintha enélkül indulnának meg a béketárgyalások. Az angol—francia—belga vezérkari tárgyalások tegnap délután befejeződtek. Â francia és belga vezérkari kiküldöttek még egyelőre Londonban maradnak, hogy bizonyos formaságoknak eleget tegyenek, A vezérkari tanácskozásokról, melyeknek szigorúan titkos jellegét mindvégig megőrizték, hivatalos jelentést nem adtak Id. Diplomáciai körökben bizonyos feltűnést kelt az olasz kormányhoz közelálló „Csornaié dítalia4- jelentése, hogy Olaszország vezérkari megbízottai nem azért hiányoztak a londoni vezérkari tanácskozásokról, mert a római kormány nem lett volna hajlamló őket a tanácskozásra kiküldeni, hanem azért, mert nem hívták meg őket. Â „Giornale d‘Italia‘* hírének éle nyilvánvalóan az angolok ellen irányul, akik azon az állásponton vaunak, hogy Olaszország ilyen tanácskozásokból önmaga zárja ki magát mindaddig, amig külpolitikáját a népszövetségi alapszabályokkal össze nem egyezteti. A londoni kormány tegnap válaszolt a Dardanellák megerősítéséről szóló török be jelentésre. A válasz elismeri Törökország jogát, hogy a kérdést a népszövetségi tanács elé vigye és ugyanakkor elismerését fejezi ki az ankarai kormánynak, hogy az ügy elintézésére törvényes és mérsékelt módot választott. Anglia — mondja a jegyzék —- hajlandó a kérdést a többi népszövetségi tanácstagokkal együtt annak idején megtárgyalni. A dolog lényegére vonatkozó döntést azonban csak a domíniumok meghallgatása után fog hozni. A törökök eljárási módjának juttatott angol elismerés egyúttal célzás is arra, hogy Berlin és Bécs más módszerekhez fordultak céljaik elérésére. A célzás azonban nem haladja túl a nemzetközi vitákban szokott kritika határát. A külpolitika feljegyzésre méltó eseményeihez tartozik, hogy vou-Papen bécsi német nagykövet, aki husvét alatt a dalműt partokon üdült, a tegnapi napot Belgrádban töltötte. A feszült külpolitikai légkörben természetesen ehhez a hírhez is távolabbra menő következtetéseket fűznek. Olaszország GENF. (Az Ellenzék táviratai.) Olaszország a következő feltételiekhez kötötte az Abesz- szimiával való béke tárgyal ások megkezdését: a béketárgyedásokon nem vehet részt nép- szövetségi kiküldött; a békefeltételeké/1 Olaszország a közvetlenül érdekelt Abesz- szinián kívül nem fogja egyetlen más ország tudomására hozni; a béketárgyalások színhelye ne Genf, hanem egy más város, esetleg Aüchy legyen; a béketárgyalások megkezdése előtt nincs szükség fegyverszünetre. békefeltétólei Olaszország feltételeivel kapcsolatba«: Paul Boncour, francia delegátus, megbeszél'éseket folytatott Alois!-vei, akitől az olasz álláspont megváLtozbatásál'J kérte. AHbdsd érintkezés’« lépett Mussolini-vei, majd a francia kiküldött tudomására hozta., hogy Olaszország hajlandó azt az engedményt tenni, hogy az olasz—abesszin béketárgyalások menetéről állandóan részletes felvilágosításokat küldjön a Népszövetségnek. VaflósmLnüinek látszik azonban, hogy az abesszin küldöttség, amely tegnap délután. már elvetette az olasz javaslatokat, módosi- tattl formájukba« sem lesz hajlandó elfogadni azokat. Amennyiben ez ténylegesen megtörténne, úgy ismét összehívják a 18-as bizottságot, hogy döntsön a szankciók tekintetében. Paul Boncour megbeszéléseket folytatott Vasconcellos-al, a 13-as bizottság elnökével, akinek a®t hangoztatta, hogy am ügyben most mátr íreon ds annyira a népszövetségi ideál megmeniíésérőflJ van szó — bár ez is fontos körülmény —, mint sokkal inkább arról, hogy7 minél előbb vessenek véget annak a kelibameilsn viszálynak, amely Európa nyugalmát ds felkavarta, mert ezáltal!! Olaszország újra visszatérhet az európai politikába, ahol fontos szerep várakozik reá. A 13-as bizottság tegnap estére összehívott titkos ülését ma délutáni négy órára halasztották ek hogy Madariaga-naík, a bizottság elnökének alkalma Hegyen az olasz és abesszin bizottság tagjaival felvenni a kapcsolatot1. Mussolini terve LONDON. (Radar). Hir szerint Bennair- dini berni pápaü nunríus utasítást kapott, utazzon azonnal Genfive és vesse latba a Vatikán minden befolyását az Olaszország és Abesszándfli köz'd béke sürgős megkötése érdekében. PARTS. (Rador.) Az Oeuvre tudni vélj, hogy7 Mussolini utásította genfi delegátusait a tárgyalások elhúzására, hogy az olaszok keletafrikai győzelmeit Addis-Abeba meghódításával koronázza meg. Időközben a déli, Szomáliái olasz hadsereg erőteljes akciót fog indítani a maradék abesszin haderők megsemmisiiésére. Ezután a Duce befejezettnek nyilvánítaná a hadjáratot és kérni fogja a szankciók felfüggesztésé'.1. Ha Anglia és Franciaország ebbe nem mennének bele, Mussolini a nemzetközi jogszokások ellenére annektálná egész Abesszíniát és az abesszin piacot elzárná más hatalmak elől. Veszélyben van a négus PARIS. (Rador.) Az Intranslgeant jelenti, hogy Lidzs Yasszu, volt abesszin) négus aiz abesszin hatóságok hivatalos közleményével ellentétben életben van. Kassza Ras mentette meg őt. Haitié Szelá&sziét érthetően aggasztja, hogy veresége miatt a nép Ya&saut vagy fiát. aki Francia Szomáliban él, négussá preklamálhatja. Yasszu MeneJik császár egyenes leszármazottja. Harctéri jelentés RÓMA. (Radar.) Hivattad o.s harctéri jelentés: Desszié elfoglalása tegnap történt meg a Pirzdo BiraM tábornok vezetése alatti gyarmati hadtest álital. Ez a hadtest április 9-én indult el Qtionttnból, hat nap ala't több, mint 200 kilométert menetelt, repülők által éütelimezték. A Szomáliái fronton az őrjáratok jelentékeny tevékenységet foöy'.'atnak. RÓMA. (Rador.) Egyik dossziéd francia kórtház orvosai megjelentek az olasz hatóságok előtt és közölték, hogy a. kórházban számos abesszin katonát ápolnak, akik az changhi-tó melle'ti legutóbbi harcokban sebesültek meg. Az otosz hadvezetőség kijelentette, hogy az orvosok zavartáknul folytathatják emberséges tevékenységüket,
