Ellenzék, 1936. április (57. évfolyam, 76-99. szám)

1936-04-17 / 89. szám

2 RLLRN7.flK I 9 3 ft 'Aprilie I 7. —T—Bl—111 Ilii HU II———W[L jm kálóimnál, hum I johlt viszonyban van ma Oroszországgal. A kénié.s bennünket is érde­kel. életkérdés reánk nézve. Nem felejtet- tiik el mit jelenteti, hogy a Dardanellák el voltak /árva elülünk a világliáltornban. Mini j élni rat.sag köl l'ói-ökors/ágho/ s kizártnak tartjuk, hogy Oroszország hátba támadjon. V román orosz megegyezés teljesen bizto­sítja keleti határainkat. Jobb helyzetben vn­gynnk teliül, mint 192.3 ban. t.'gy látszik, lel jesiilni log Törökország óhaja. Mégsem hall­gatjuk el, hogy ez is egy láncszeme a béke­szerződések módosításra vonatkozó törrkvé sekliek. Egyelni kell hogy ez a törekvés ne menjen tol a megengedett határon, (izéit szükséges az európai béke megszervezésére vonatkozó francia terv elfogadása Kérdés azonban, el lesz-e fogadva? EZ: — AMERIKA! Tengernagynak nevezték ki Rogers Ginger Ha filmcsillagot Katonadalok a sorozás szolgálatában MIT ÍR A ROMÁN SAJTÓ Gazdák. Alkalom. Dardanellák. IMVKIISlk: Nem győzzük ismételni, hogy mezőgazdasági állam vagyunk s leg­rosszabb módszerrel termelünk az egész vilá­gon. Így aztán legsiralmasabb helyzetben v annak földművelőink. Ez gazdasági életünk legfájdalmasabb pontja, mely az ország nor­mális fejlődései akadályozza. Nem csoda, hogy a lelkiismeretes politikusok megérde­melt színvonalra szeretnék emelni a mező- gazdaságot. Elvek óta anélkül haladunk el a legfontosabb probléma mellen, hogy ezt el­intéznénk. Nagy kötelességei rótt reánk az agrárreform, elő kellett volna készíteni az uj gazdákat arra a szerepre, melyre a ter­melésben hivatva voltak. Nem tettünk eleget kötelességünknek, igy magunk semmisítet­tük meg a nagy reformmal járó előnyöket. Ellenőrzés, irányítás, segítség nélkül lefegy­verezve hagytuk az. uj gazdákat, minek kö­vetkeztében ma már megengedhetetlenül alacsony árat kapunk termékeinkért a világ­piacon. Az ár leszegényiti. legyöngiti az or­szág alapját, mellyel még felvehetnénk a versenyt a külfölddel. Lehetetlen, hogy en­nek a nagy munkásosztálynak minimális életfeltételeit ne biztosítsuk, különlren fel­őrlődik. vagy elhagyja foglalkozását. Az igazság az. hogy felőrlődik, degenerálódik a parasztság, az uj generáció pedig hátat fordít a falunak s bevonul a városba. Sem­miféle áldozat nem volna nagy a mezőgaz­dák talpraállitására. PĂRERI LIBERE (Szabadelv): A Rajna- öv katonai visszafoglalása után kiderült» hogy nem balt ki a békevágy. Minden cso­dálkozásunk dacára epizódnak tekintik nyugaton ezt az ügyet s megállapítják, hogy a háború nem éppen nélkülözhetetlen vala­mi s igy ki lehet kerülni. A világháború be­fejezése után Hoffman tábornok, a német vezérkar főnöke könyvet irt „Az elmulasz­tott alkalmak háborúja" címmel. Megálla­pította. hogy a lefolyt háború nem volt egyéb, mint a hibák folytonos sorozata, me­lyek folyamán a stratégia politikai hibákkal párosult. Tízszer is volt alkalom arra, hogy a békekötésig mindkét fél győzelmet aras­son s a felelős tényezők tízszer mulasztották el a kedvező alkalmat. A háború végül is azért fejeződött be, mert bekövetkezett a legnagyobb tévedés, mely mindent lerom­bolt. A háborús tévedések aztán a békében folytatódtak. Németország Európa uj poli­tikai elrendezését óhajtja. A kollektiv biz­tonsági szerződések nem találtatnak meg­felelőknek, meg akarja szüntetni a versail- Iesi szerződés ideiglenes voltát, a szolgasort, tárgyalásokat s valami újat, alkalmasabbat szeretne ennek helyébe, ami szem előtt tar­taná Európa mai és főleg jövő érdekeit. Ez teljes egyenjogúságot adna a népeknek s alkalmas lenne az Anschlussra, valamint a Duna-medence megszervezésére. Poincaré utódai erre összecsomagolják az európai ügycsomót és elküldik a hágai nemzetközi bírósághoz abban a reményben, hogy ettől az európai helyzet önmagától javulni fog, Itália résztvesz a szankciókban. Németország elhagyja a Rajna vidékét s a Duna-völgy- ben létrejön a vámközösség. A békét azon­ban nem birói Ítélettel, de bátor és emberi cselekedetekkel lehet csak megvalósítani. Egyezségre van szükség ahhoz, hogy béke legyen s az egyezség már eleve kizárja azt a kérdést, kinek van igaza a valóságban, ügyeljünk, nehogy a jövő háborút a .jelen­legi jó alkalom elmulasztása okozza. DIMINEAŢA: A nemzetközi életben úgy­szólván mindennap lerombolnak valamit, amit a világháború folytán építettek. Most a török kormány jelentette ki, hogy a lau- sannei szerződést módosítani akarja, meg­erősítve a tengerszorosokat. A török indokok igen súlyosak. Az ankarai kormány kifejti, miért nem hagyhatja katonai erő nélkül a Dardanellákat. Hivatkozik a világ zavaros és veszélyes helyzetére s a háborús veszély­re. A mai világot — mondja a török kor­mány — nem lehet az 1923. évi világgal összehasonlítani, midőn a lausannei szerző­dést aláírta. 'Ma felfegyverzésről és nem le­fegyverzésről beszélnek, minek következté­ben meg kell erősítse a Dardanellákat. Ez a bejelentés várható volt. Törökország nem­zetközi tárgyalásokkal óhajtja a revíziót el­érni, nem járt e] egyoldalúan s ezért Orosz­ország, Románia s a többi érdekelt országok jóindulatára számíthat. Meglátjuk most már, mit mond Anglia, mely a Dardanellák kato­nai kiürítését javasolta 1923-ban. Anglia mindig szabad utat akart a Fekete-tengerre. Lehet, hogy engedékenyebb lesz a jelen al­Nrwyork, április hó. A kis Temple Shir­ley, Hollywood legfiatalabb filmcsillagjának egyik utolsó Hímjében van egy jelenete, mely jellemző Amerikára. Egy ezred vonul fel egy kaszárnya udvarán s a kis Shirley az ezred egyenruhájában mosolyogva lép az ezred arr- vonala ele. ahol ünnepélyesen kinevezik az ezred parancsnokává. Ünnepélyesen nyújt­ják át neki a kinevezési okmányt és méltó­sága jelvényét s az ezred lelkesen teljesíti a tisztele da dúst az uj parancsnok előli. Azt hinné az ember, hogy egy mesevilág i ez. melye csak a filmfanlázia teremtél! meg. Es mégis csak az életből lesték el ezt a jelenetet. Meri Amerika még mindig a ha­tártalan lelielöségek országa és különössé­geihez tartozik elmeket viselni és cimeket adományozni. Minden amerikai, férfiak, nők egyaránt, olyan címekhez ju.flvak, melyek teljesen kívül állanak működési körén. Egy nagy filozófus, akii valamelyik indián törzs ünnepélyesen, a szokásos ceremóniák közt „főnökké" nevez ki és hosszú toliakkal éke­sít fel, Amerikában nem rendkívüli dolog s az újságok már alig is vesznek róla tudo­mást. De ezek a sokszor komikusnak látszó ki­tüntetések sokkal többe' jelentenek egy gesz­tusnál. Mindenekelőtti céljuk: feltűnést kel­teni. A szenzációkkal, hadi-tudósításokkal, borzalmas katasztrófákkal annyira túlzsúfolt közfigyelmet akarják egy pillanatra felkel­teni. .Arról, hogy egy nagy tudós Nobel-dijat kap, Amerikában egy fekete liokszoló knoch- oulol egy fehéret, alig vesznek tudomást. l>e afelett a liir feleli, hogy Rogers Gingert, a népszerű filmcsillagot admirálissá nevezték ki, nem lehet olyan könnyen keresztül sik­lani. Az „admirális“ Rogers Ginger, amilyen fiatal, éppen olyan népszerű. Egyszerű, természetes játéka, min­dig nevető szemei, fiús pa jkossága a bizalmas, vidám pajtálsnő ideáljává avatják. Amerikán kivül főleg mint Astaire Ered partnernőjét ismeri a világ. Az utóbbi év talán legelraga- dói>b fii mope rétijében bámulatos lánctehet­ségével és kellemes énekhangjáva] tűnt fel Rogers Ginger. Kétségtelen, hogy ma a világ legragyogóbb operet'-e táncos párja Rogers Ginger és Astaire Fred. Nos, Texas kormányzója Rogers GLngert kinevezte az amerikai flot'n tiszteletbeli ad­mirálisává. Érdekes beszélgetés BUDAPEST, (április hó.) Â felhőkarcoló t épkészt nagyon magas, szélesvállu, csontkere­tes szemüvegű, szőke férfinak képzeltem el, akinek az arcéLe olyan, mint a borotva pen­géje. Tárgyilagos, szárazhumoru, kemény em­ber, gondoltam. Az ember persze minden foglalkozáshoz odaképzel egy típust. Néha látni olyan biztatóan nyugodt és jóindulatú­an mosolygószemü, határozott urakat, akik­ről csak azt lehet feltételezni, hogy házior­vosok. így festettem meg magamnak a felhő- karcolóépitész típusát s nagyon kiábrándul­tam, amikor megismertem Róbert Ogden amerikai ffílhőkarcolóépitészt, aki alacsony, rózsásarcu, ősz, kedves, meglehetősen hanyag ember. Finom francia vendéglő -tulajdonosá­nak, vagy színházi kosztiimitervezőnek néz­tem volna, de számításba jöhetett volna eset- 1-eg egy drága Fifth Avenue-i illatszerüzlet, amelynek főnöke személyesen permetezi be a szép ifjú hölgyeket. Felhőkarcolók Nos, hiába, Robert Ogden ilyen és mégis ő épiti a felhőkarcolóikat. Látszik, hogy sok mindenről szívesen beszélgetne most velem, : E/ nem tréfa, de egyike Amerika különös­ségeinek. Rogers Ginger most már tenger­nagy és nem ok nélkül! ..A fírttal, szőke művésznő — amint ez a a kinevezési okmánylmn olvasható — ten- grrészdalok egész sarának az előadásával nagyban hozzá járult, hogy a flotta Ameri­kában annyira népszerű lett . . .“ „Join the Army!“ „Jóin Ihr Navy!“ Nagy plakátokon olvashatni ezt Amerika valamennyi városának utcaszegletein. Önkénteseket keresnek Amerika hadsere­géibe és flottájába. „Ha belépsz hozzánk — hirdeti a hadi­tengerészek egyik plakátja — inggen látha­tói/ az egész világot, Kinő gyönyörűségeit, India álomvidékeit, a Déli-tenger varázsát, GrönUinxi jéghegyeit“. Dalok Els most hangjának megvesztegető vará­zsával és mosolyával egy elragadó művész­nő tett nagy szolgálatot az államnak. Mert Rogers Gingernek és /engerészdatainnk nagyabb a hatása a leg­szeldt plalcátnál is. Es Texas kormányzója, mikor kitüntette a művésznőt, tudta, hogy egész Amerika fel fog figyelni és újra ezrével fognak jelentkezni a tengeré­szet sorozó irodáiban, hogy szolgálhassanak egy admirális alatt, aki olyan csodálatosan tud énekelni és táncolni. A reklám hazájában nemcsak a filmcsilla­gok. de az állam is ismeri a reklámok érté­két. amit ez a kinevezés is bizonyít. Es kü­lönben is Amerikában miniden szabad, ami kifejezetten nem tilos és mikor az államnak katonára van szüksége, senki se veszi rossz néven, ha olyan, reklámot basznál, amely más országokban lelvotetlen lenne. Rogers Ginger, az amerikai flotta tiszte­letbeli admirálisa és az állam egyaránt örül­nek neki. hogy a kinevezés kapcsán' beszél­nek róluk. Es mivel a különös kinevezés sen­kinek se fáj — hacsak a vetélytávsnöknek nem — egész Amerika azzal a mosolygással veszi tudomásul, amellyel minden olyan tel­jesítmény!, amelyből árad a humor és a szel­lem. (—V ) az újvilág csodáiról európai irodalomról, jó borokról, a nők tem­peramentumáról és öltözködési módjáról, a napsugárban feléledő korzó előnyeiről; csak éppenséggel í elh ők arcolóépi t ke z ésr ő 1 nem. Dehát tarról beszélt: — Nyilván tudja, hogy a felhőkarcoló megszületéséért állandóan a Manhattan szi­getet teszik felelőssé. Manhattan Newyork szive, ide zsúfolódik össze a roppant város egész lüktetése. Egy elmélet szerint azért születtek meg a felhőkarcolók, mert vízszintesen nem lehetett terjeszkedni, te­hát terjeszkedtek függőlegesen. Ez az elgondolás nem felel meg teljesen a valóságnak. A felhőkarcolóépitészet szülő­atyja (vagy szülőanyja, ha úgy tetszik) az az amerikai igyekezet volt, hogy mindig na­gyobbat termeljünk, mert hiszen a nagyobb egyben .jobb is. Bigger and better volt a jelszó, nagyobbat és jobbal. .Mindenesetre megszületett az első felhőkarcoló, amely még nem volt az, mert egy európai mód­szerrel épített nyolc, vagy tízemeletes épület nem felhőkarcoló. Akkor sem volna az, ha esetleg huszonkét emelet magas lenne, habár ez európai módszerrel lehetetlen. Egészen a felhőkarcoló korig az ember mindig kővel, AMIRŐL NÁLUNK KEVESEN TUDNAK Amerikai felhőkarcolóiról beszél a hires épitész Egy egyöntetű határozd’ Minden folyama/!, úgymint minden feli-de •/és, termés/rtbflai tulajdonságainál rn'-'ö , picáeta végeti, el«/) so'lzan bírálás sík eső.. mely esetben a bíráknak erkölc i kő*'- giik itélkr/ju fölöítük. A GASTRO 1> tulajdonságainak (mrj Iv rólói gyomor és Wélbetej'.ségbcn, ve-.r c máj baj bin, «gy.s/initân gyomorvavtul rengés­ben szenvedtek. Ö nekik kellett Ítélkezniük «- gyógyszer hatásának eredményeiről és a/ ő határozatuk, — mely a GASTRO D-t, mint a szenvedő emberiség jólevője ismeri el, — egyöntetű volt. F. k Az ni mén y továbbra is kapható Oáv/ár gyógyszer!árában, Bucureşti, Calea Victoriei 124. Lei 130.— utánvét ellenében. Az összes eddig beérkezett elismerő leve­lek, bármikor a nagyközönség rendelkezésére állanak. téglával, alapfalakkal épített. Az amerikai építészek tanulták meg azt, miképen lehet az acélvázra nemcsak padlókat és mennye­zeteket és közbeeső falakat, hanem lépcső- házakat, külső falakat is függeszteni. Az acélváz készül el legelőször. Newyorkban egyszerűbb az ügy, mert a Manhattan volta- képen egyetlen nagy szikla, amelyet csak kevés föld fed, úgy hogy tiz-tizenöt, vagy negyven méter mélységben inár szikla van, arra lehet állítani az acélvázat. Más városok­ban, ahol a földrajzi viszonyok nem is ten­nék szükségessé a felhőkarcolókat és ahol a sziklaalap adottsága sincs meg, szintén készül felhőkarcoló, itt azonban hatalmas betonágyra alapozzák az óriási épület acél­vázát. « Matematika — Szürkébb, egyhangúbb és fáradtságo­said) munkát nehéz elképzelni egy felhőkar­coló teljes technikai tervezetének elkészítésé­nél. Az egész tiszta matematika. Képzelje el. miképen, milyen pontossággal kell kiszá­mítani egy százemeletes épületóriás súly­viszonyait, hogy semmi baj ne történjen. Az Empire State Building acélváza végered­ményben 104 emelet padlóját, mennyezetét, falait, márványberakásait, faburkolatait, la­kóit, berendezéseit birja el. Egészen külön­leges természeti tüneményekkel vagyunk kénytelenek számolni. A felhőkarcoló a nagy szélben libeg. Hasonlóan az Eiffel-torony- hoz, észrevehető mozgást végez a teteje. Acélvázára a hőhatások észrevehetően be­folyást gyakorolnak. Az egész acélváz össze­illesztésénél — egy newyorki felhőkarcoló esetében — számolni kell a végtelenül hideg newyorki telekkel és a hihetetlen forróság­gal. A hosszú acélváz részein igen komoly méretelváltozásokat lehet megfigyelni. Furcsaságok — Igen érdekes azonban, hogy a felhő­karcoló maga is megváltoztatja a környeze­tét. Hires ebből a szempontból a Flatiron Building, amely mellett a járdán állandóan forgószél van. A nők, kivált nyáron, vagy átmennek a túlsó oldalra, vagy erősen le­fogják a szoknyájukat, mert a felhőkarcoló által keltett pajkos szelek mindent fellibben- tenek. Ezért a forgószélért a Flatiron Buil­ding oldalrovátkái a felelősek. Manhattan felett különben egészen furcsa levegőáram­lások vannak. A felhőkarcolók ugyebár bi­zonyos magasság után karcsúsodnak s tetejük rendszerint egytized akkora, mint az alapjuk. Ez a „spirális“ jelleg okozza a furcsa szél- áramlásokat. Ezt a tüneményt nagy ünnep­lésekkor lehet jól megfigyelni. Amikor Lindbergh hazaérkezett óceánrepülése után, az egész város az ablakban volt s minden ablakból papirszeleteket zúdítottak le az utcára. A papirszelelkéknek csak egy része esett le, a többi hosszú ideig fent kergető- zött a levegőben a felhőkarcolók csúcsai körül. Expressz-lift — Mi a véleménye a liftsztrájkról? — Semmi. A liftesfiuknak nyilván igazuk van s a lakók és irodabérlők joggal méltat­lankodhatnak a sok gyaloglás miatt. Külön­ben ezek nem is „liftek“ európai értelem­ben, inkább vertikális expresszek és személyvonatok. Hiszen van olyan lift. amely csak minden tizedik emeleten áll meg. Ez az expressz. Kezelésük külön tudomány, így helyesebben nem „liftes sztrájk“ volt Newyorkban, hanem a függőleges vonatok mozdonyvezetői sztrájkoltak. — Valamit a saját müveiről. . . — Müveim? Felhőkarcolókat építek, ter­mészetesen nem egyedül, ami pedig a müvet illeti, a felhőkarcoló még igazán távol van a művészettől. Tudom, hogy az európaiak sok művészit vélnek felfedezni felhőkarco­lóinkban. de mi, akik tudjuk, hogy a felhő­karcolókban milyen művészi lehetőségek vannak, egyáltalán nem dicsekszünk. (—i.) UJ PULLOWER DIVATLAPOK a ta­vaszi és nyári szezonra nagy válasz­tékban kaphatók az Ellenzék könyvosz­tályában, Cluj, Piaţa Unirii.

Next

/
Thumbnails
Contents