Ellenzék, 1936. március (57. évfolyam, 50-75. szám)
1936-03-11 / 58. szám
6 BLLHNZt'K I * .1 it m arciui II. Elkészült az uj földreform-javaslat Uj bírói eljárás agrárperekben UC( l KI SI I. (Az Ellenzék tiulósitój.io .) Megírta x: Ellenzék, hogy uj íö4dr<- mn-javujAaion dolgoznak a lölchímvelós- v gvi rmnis/ivruimN.in. BucureiO-i jelentés .'•/ ennt a rendkívül érdeke-, tervezet mar elhéseülc f- av. a cdw., hogy meggyorsítsa a sajátkisukkal kapcsolatban nüy eiintc/rt- ’; n agrárpereker. A valóságban azonban a ivaskor uj jgránvJormot kes/at elő azokra birtokukra, amelyek eddig részben, vwgy tyzben mentesültek a ki saját-kas a-tól. A vezet nagyobbik tele csakugyan ivrrcnd- irrási módosításokat tartalmaz, de az ötö- ,y szakasz, kereken bejelenti a következeket: „Azok ja földbirtokosok, akiknek az etőzó agrártörvJnvek értelmében kisajátítás alá kdiett volttá esníök, de a kisajáritási él- j írást velük szemben nem alkalmazták, akár részAxm, akár egészben, kisajátítási el- írás alá fognak esni. Az. illetékes biróságo- „vt a íöMmüvolsásügyi minisztérium jogosult erre felhívni, az agrárreform igazgatóága ultiján.'“ Ez. a szakasz, amely eredeti -1cgszövegezcsben nagyon is brzxmytalan es okféle értelmezésre nyújt .alkalmat, a készülő törvényjavaslat indokolása szerint azt ; célt szolgái ja ^ hogy véget vessen minden nézetekérésnek a földbirtokosok és a falubeli lakosság között cs egyúttal a szociális igazságnak is eleget akar tenni. A továbbiakban a nagy^eleaM3Ó6égü töruj havi folyóirat (Természttudo- mány, utazás, stb.) Minden szám vaskos füzet, cca 100 lap és 100 képpel. — Számonként Lei 36’— 2_<i .fH- P AGE-nál, Cluj. — Postán utánvéttel. — Beküldve franco vénytervcACtJ itKkxkoliv.i rlmvondja, hogy ci jelenik ;;i perreiukaruÍR és formaságok l*> nyoluht voifla miaoi a kusnjinuLsi törvény alkalmaz .kából keletkezett fXTck végmél- kit!| módon halasztódnak cs felgyűlnek, ami az átkomnak is .nagy károkat okoc. Az. 1^32 novemberébe®. megszavazott törvény megszüntette a küllőn agi'árbuyottságoltaa, amelyek liacástkörc a rendes bíróságokra száLloct. b.muek s* törvásuynck au. vök a ARAD. (Az Ellenzék tudósitójitóJi) Az aradi adókivetési pénzügyigazgatóság iotg.il- mlaeió ügyosztálya felhívta a luentesáruk előállításával foglalkozó üzemek tulajdonosait, hogy iorgahmadójukait ezután ás minden hó io-ig pontoson fizessék be, nehogy bírságot kelljen reájuk kivetni. UgycuzLs egy húsfeldolgozó iparos kivételével az összes hentesáru iparosok mindig deger tettek a forgaámiadó törvényen alapuló pénzügyminiszteri rendeletnek, tekintet nélkül arra, hogy hány munkásuk von, ikelve, hogy mi- ilyen lóerósségü gépekkel működik az üzentük. A pénzéigvniiudsz-tériuni a forgaikniadó törvényt úgy egészítette ki, hogy speciálisan a hentesáru üzemek tulajdonosai még akkor is kötelesek forgalmi a dót fizetni, hia munkásaik létszáma nem haladja meg a hetet, vagy üzemük öt lóerőnél nem nagyobb gépekkd van felszerelve. Mivel az összes hentesáru üzemek tulajdonosat közül- csak egy iparos tagadta meg a fargalrmadó fizetését, a pénzügy igazgatóság tisztviselői akkor büntetőjegyzőkönyvet vettek fel az illetőnél és az ez ellen beadott fe'ebbezést tegnap •tárgyalta az aradi törvényszék. Az ez ügyben hozott elvi jelentőségű ítéletében kimondta a bíróság, hogy a forgahmadó-törvényl kiegészítő fenti pénzügyminiszteri rendeletnek nincs joghatálya, tehát a xelebbezőre kirótt pénzbírság törlését rendelte d. mmammmmmmmtammmmmm umnmjmm célja, iwxgy ezáliai incg^yorsitMa az agrár- porok Icfolymlásátl és u löldneforrn Ixirje- zóvéi. De a törvény nem érte oL a kitűzött céh, egyfelől | perrendtartási okok miatt, másrészt pedig ..azért, mert mg */ eredeti agjr.it'rd**ria alapján csak cgywJen fotfolyo- BKxlái fórum volt az njév országban, az 1932. törvény értelmében, mini bogy az ;tg- rárperekben a rendes bíróság mnlikr/ru, az Ítéleteik dlen ma 12 táblánál lehet felébbe/ni. fis ezeknek a tábláknak több szekciójuk is lévén, gyakran előfordult, hogy azo- nos eseooktben ugyartazon tábla különböző szekciói elí kerül ütés Ítéletieket hoztak. Ezt cur. állapotot akarja megszüntetni az uj javaslat, amely meghagyja ugyan az ag- rár|x*reket a rendes polgári bíróságok lui- táskörében szóbeli, tárgyalások tartása mellett, de minden kisajátítási és birtokba helyezési fellebbezésit egyedüli a Bucureşti-i tábla. elé utal, ahol két külön tanácsot fognak alaki tani erre a céáru. Vagyis a többi 1 r tábla megszűnik, mint feiebbezési ióccum az A pénzügy igazgatóság forgalmiadó ügyosztálya ama hívja fel most az érdeketó hentesáru iparosok figyelmet, hogy saját érdekükben ezután is' rendesen fizessék be a forgalmira dót, ment a bíróság tancem litert itcSete még nem jogerős. Azt is közli a pénzügyigazgatóság, hogy mmden kihágási jegyzőkönyv ellen külön-külön kdl felebbezést beadni, met egy törvényszéki Ítéletnél csak egy fd ebbezés nyer elintézést és annak hatálya nem terjed ki másokra. A pénzügyigazgatóság forgalmi adóügy- osztályának fenti felhívásával kapcsolatba az ügy egyik kiváló ismerője következőket mondta: — Az 1934. évi forgalma adótörvény kategorikusan kimondja, hogy azok a kisiparosok, akik csak 7 munkást foglalkoztatnak, vagy 5 lóerősnél nem nagyobb géppd működnek, nem kötelesek forgalmi adót fizetni és forgalmi adókönyvet vezetni. Ezt a törvényt 1935-ben kiegészítettek és ez a kiegészítés adott alkalmat arra a félreértésre, amely miatt a szóban lévő hentes áru üzemekre is kiterjesztették a forgalmi adó kötelezettséget és egyik üzemtulajdonost megbírságolták. A törvényszék azonban törölte a bírságot és az indokolásban kimondta, hogy az ilyen üzem nem köteles forgalmiadót fizetni. Hogy ezek uitin a többiek akarnak-e forgalmi ad ót fizetni, vagy sem, az az illetők egyéni elhatározásától függ. Gyümölcstermelés lt budapesti mezőgazdasági kiállításon. Budapestről jelentik. A ni gyár inezőv/.i/da.'sági kiállításnak egyik !».» iaJmas csarnokában vruko-. fötttek ittanul núnyo/ásánúl gyor tlb.m lo-gnal: ha/zno, útbaigazításokkal sz/>lgálni irta, hogyan V hét jó cs szép gyümölcsöt termesztem c.s u gyű ruök.". Iákat a kártevők pu&y ta táisa rt/> 1 nur'óvni. Az e/.irányu tudományop» rrwmkái végző kisérletügyi intézinények nagy fdke- svültséggel cs mindenki számára kőim yen érthető módon fogják a kiáll it ás látogauá elé tárni a hasznos fudiuvalókat. Megianer- jük a gyümölcsfák talajigényeit, a műtrágyák hatását a fák növekedésére é, a gyümölcs nagyságára. Tájékoztatást ad arról, liogy egyes vidéken, melyek a nagybani ter- mesztésre alkalmas gyümölcsfajták. Udimut táissal .szolgálnak a gyümölcs gondozására, kezelésére és ápolá-vára vonatkozóan, meg ■namt az alakfák és különösen az ővzibarack- fák helyes metszésére. MegtsmeTtetnek a gyüanölcsfák és a gyüniöícftök állati és növényi kártevőivel, életmódjukkal és az ellenük való gyokonkufci védekezésed. Kiegc- «ziri a sort a sebkezeiós, a kéregápolás tanítása, a helytelen védekezés és a rossz raktározás következményemek bemutatása. Tudományos osztályozásban bemutatják az engedélyezett; gyümölcsfavédelmi szereket. Eg\r másik csoport a madárvilág szerepét fogja szemléltetni a magyar gyümölcstermékében. A gyümölcstermelés egyik legfontosabb tényezője, a megfelelő éghajlat. A kiállítás megismertet egyes vidékek éghajiaö különbségeivel, melyek mintegy megszabják a különböző gyümölcsök legkedvezőbb termőhelyeit. Megismertet ez a csoport a májusi fagyok elleni védekezés egyszerű módjaivá) is. A megfelelő értékesítés szempontjából igen fontos a gyümölcs szedése, helyes kezdése, válogatása, osztályozása és csomagolása. Az ezekre vonatkozó helyes ismereteket is a kiáílittU látogatója dé fogja tárni. Megismerkedünk a magyar gyü- möűos ipari értékes i résének különböző ágazataival és ízes termékeivel, u. m, gyümölcs- konzervekkel, különféle gyümölcspálinkákkal!, köztük a világhírűvé vált barackpár- ikbttail, szárított gyümölcsökkeT, befőttekkel, izekkel< jamekkal. Külön folyékony' gyümölcs-készítő üzem is lesz a kiállításon. Tájékoztatást nyerünk a gyümölcsök vitám:n- tartallmáról is. Hacseh és Sajó iréiái 3 kötetbe;: 15*— tejért koietenkint az Ellenzék könyvoszxáJyában Cluj, Piaţa Unirii — kaphatók! Vidéki megrendelésnél — plusz kötetenként 3 lej portóköltség — pénzben vagy posta bélyegben elóre kérjük beküldeni. Kérje a legújabb könyvszenziciók jegyzékét. agrárperekben. Ellentétes döntések a forgalmi-adó fizetésére vonatkozóan LSL3FS £ g «a———— ■■ g ^ 1 A HASI» îMÂfs 42. Fordította: PINTÉR LÁSZLÓ Kiszedte kezéből a számlát és ölébe vonta. Ezzel teljesen levette Pietert lábáról. Lihegve fúrta be fejét keblei közé és mohón itta az asszonyi test ré- szegitő illatát. Egész más illat, mint Asminahé, finomabb. üdébb, elökelőbl). És érezte, hogy minden uj vagyonánál értékesebb számára ez az asszonyi lest. mely egész másként lett az övé; mint Asmi- náhé, ki engedelmesen, szinte kötelességszerüen adta magát neki. Ez. az asszony leomlik előtte, várja, hogy magához ragadja. És ezzel ezerszeresen hatalmasabban kötötte magához az asszony, mint Asminah... Hogy a mértéktelen birtoklás vágya rabszolgává alacsonyát ja. persze nem tudta Pieter. Egész életében rabszolga volt. Eszre sem vette Betty hangjában az alig rejtett ellenszenvet, mikor a szigetről beszélt. Elhitte, hogy az asszony boldog, mert csak a külsőségeket látta: gyermekes örömét a vásárlások közben, elragadtatását, hogy mindent megvehet, ami szép és ami megtetszik. Hogy ez az erőltetett, tobzódó vásárlási láz kábítószer, amivel csak áltatja magát, azt természetesen nem vetle észre. Nem tudhatta, hogy néha. mikor Betty egyedül marad, tenyerébe hajtja fejét és összeszoritott ököllel nyöszöngi maga elé' Nem birom... nem birom tovább...! Amikor lehunyt szénáméi idézte maga elé egész reménytelen, kisiklott életét, mely már alig kinál a jelenlegi helyzeten kivül más lehetőséget, csak egyet: a lassú cl- züllést, egyre jobban megunva, vándorolni kézröl- Icézre .. És a vég?... Bordélyház vagy a kinai... És ki az. aki megszabadítja ettől a rémképtől... Ki az a férfi?’... Gúnyosan hangzott a kérdés, elkeseredett magányos óráiban. És lehangoló volt a felelet: Pieter.... Idegesen felkacagott. Igen, Pieter, minden férfi közül a legkevésbé kívánatos, a legkevésbé férfias! A vörösfejü, csapott vállu Pieler Voss, bamba eszéf vesztett szerelmével, együgyüségével, csúszómászó természetével, beteges érzékenységével. Pieter, aki tízezreket keres vacak kis szigetén, főnöki állásában!... Igen. .lövője: Pieter. A főnyeremény... számára! És Brinkman? Oh, Brinkman1 — Erőltetetten felkacagott és ökölbe szorult keze. Brinkman? — Kaland. Vájjon melyik asszony számára jelentett többet? . Melyik ember számára? ...Önző! Sunyi! Csirkefogó* Aljas csirkefogó!... Pieter nem csirkefogó. Pieterrel azt tehet, amit akar.. És a sziget?... Pulau Seribu Batu... csak pár évig tart, leggel jebb négy évig... ha az árak nem változnak... és ha Brinkman nemcsak valami aljas játékot iiz velük... Szorongó érzése támadt. Ezzel az ostoba Pieterrel valami gonoszságot akar takarni ez a gazember... Most minden egyetlen kemény akarássá forrott össze benne. De mellette fogok állni!... Most már az én érdekem is! Keserű diadalt érzett! Es ebben a diadalérzetben közelebb érezte magához Pietert. * A sziget. Pulau Seribu Batu. Négy hosszú év... Betty mindent felégetett maga mögött. Újra akarta kezdeni életét. Pieter oldalán, fia nem is szerette, meg akarta próbálni, hogy harmonikus barátságban éljék le életüket. — A legjobb házasságok igy szoktak kezdődni — vigasztalta magát. A ház... Rémülten csapta össze kezét, mikor az ormótlan bútorokat megpillantotta. „Hogy tudtál ezek között élni? Kidobni* Mindent kidobni* Hordasd valami raktárba!... És milyen undok, piszkos vacak ez...£;- A kigyóbőrre mutatott... „Ezt is ki kell1 hajítani.“ Pieter gyengéden megsimogatta a száraz bőrt. „De Betty...“ Magyarázkodni akart: „Nézd, ez egy emlék életem legnehezebb hat évéből. Ez a ki- gyóbőr díszítette verandámat Tanah Merahban, első házamban, mikor önálló lettem. És kissé Biomra is emlékeztet. Biomra... tudod... De Betty már régen valahol eg}T másik szobában járt. Hozatott egy csapat kulit és kezdődött a takarítás, meszelés, kopácso- lás. Egy kuli leakasztotta a kigyóbőrt, összegöngyölte és elvitte. És uj képet kapott a régi ház. Szőnyegek, karosszékek, állólámpák, selyem diványpárnák, kinai és japán porcellán, egy-egy festmény a falon, hófehér liálószobabutor. Elát nem ez az a ház, melyről egész életében álmodozott? ... Ám illik-e ebbe a buja, gizgazos trópusi kertbe, erre a magányos szigetre, a nyugalmas, kék tenger mellé?... Idegennek találta, csaknem ellenségesnek. Csodálkozva állt meg a két hálószoba ajtajában: „Hát nem alszunk együtt, Betty?“ Az asszony hozzásimult. Arcát Pieteréhez dörzsölte és gyengéden nevetett: „Persze, hogy nem, butuskám. Egy szobában aludni? Régimódi dolog és olyan prózai, nem gondolod? Okvetlenül szükséges, hogy hallgassam horkolásodat, vagy te lássad fényes arcomat, ragyogó orromat?...“ Pieter nevetett, de közben méltatlankodva gondolta: — Horkolás? Én horkolok? Asminah sohasem említette... Kissé megsértődött. Betty folytatta: „És... tudod...“ hangja titokzatosan suttogóvá Vált — „igy mindig megmarad az újdonság varázsa és erre a kis érdekességre szükségünk van itt, ezen a lakatlan emberevőszigeten...“ Lakatlan? — Pieter meg akarta védeni a szigetet, az ö szigetét. Van Beekről elfeledkezett? — De az asszony nem engedte szóhoz jutni. „És én belátogatok hozzád, azután te felkeresel engem, én pedig várlak, selyem pizsamában, budoá- romban és olyan lesz, mint valami izgató kaland...” Bettvbö] gyöngyözött a nevelés. Kissé izgatott volt. Pieter most sem vette észre hangjában a halk rezignációt. Nem hallotta, hogy az asszony önmagát biztatja, hogy a hang mélyén kétségbeesés bujkál. Milyen izgató, gyönyörű asszonykája van, gondolta és mindent helyben hagyott... * A Tuan Besar asszonya... a „Mim Besar“. Ez újdonság volt a szigeten. Valami, ami nem a Tuan Besar tulajdona, de mégis hozzá tartozik. Valaki, akivel a Tuan Besar megosztja hatalmát. „Tuan Besar a szobájában van?“ Az írnok hódolattal hajolt meg „Igenis. Mim Besar...““ És szolgálatkészen tárta ki előtte az ajtót. Mint egy királynő előtt. „Elálló, Pieter... segíthetek valamiben?“ (Folytatjuk.)
