Ellenzék, 1936. március (57. évfolyam, 50-75. szám)

1936-03-08 / 56. szám

fíLLBPf ZfíK

I U .1 f) m u r i i u » fi.

—WM—rOTTUMHIilHllHm IBII ■—immilHIBIII

kon károsai láosxik meg a «nogyttr köoyvrk zenét Wnr»é»<c. I gvre v i’íágosubbwn licorni, bogy költőik számos fornulxrli rny<av4lleai- ->t, sőc: pouaUs.'^a (a obbon még »> ieg- u^vobbuk. noi\i kivételek) egyenes kövei kéz - iivavf zmei jáoutllaai.'d&ukrűk.

Igaz., jiu mar nem rn-iţ^i xenésvoi meg vrraét a Itökó, min#, egykor a ^görögök, mwjd középkora trubadúrok és Mmnesingerek.

1V M ragadná a zeneértél köbök. föLényét?

( *rux\ Heilte venseic nem hiába cnentvujurt- •k meg <x.y sakusx. A sth. Amnvimk aiég * .-rénv zeíiewrneiCTje s magasra emeli ót uncián költők közt, an* <* verseilest és jó- s-'.-.z.-.'t i'r^fld. Mert: ha nam « a kölHiő ze- s . meg vers«: tchjrton elébe mehet a ze- ./er/.ének. fis mégis csak azt a rejtett iHHimot v r. goztacjn ki, annál a kökó lett ■ >r. Ezt csmá ja a saavullömiivész is. Ha ifit titkos ckuliLwn nincs a versiben, vagy va•: • :i törött, .szakadozott, uikkor nem tud elitem a legnagyobb zeneszerző sem. Ha több zene jutna a magyar életbe: •mtc's. az irodalom is hasznát látná. Szebbé,

. darabbá válna a magyar élet. Ezt azonban ,i enI szék egymaguk nem tudják megvaló- 1 .mi. Az egész köwereiilemnek kein jobban a zene ieié fordulni.

Még egy kérdést kel! érintenem Európa e.s a magyarság kérdését.

\ eszedelmes dolog külföldi -ükért rul- .csülni. Ettől mindig óvakodtam. De ha csakugyan megadta a sors egyiküraknek-má- si kunknak azt a különös kegyet. hogy nemi ri gyeimet kelthetett hazája iránt távoli országokban is, ebből lehetne ián hidat verni kis országunk ró a nagyvilág között.

— Csakhogy minden hídnak kér pantra van szüksége. Egyelőre még ott tartanak e hidak, ahol a Bor áras-téri uj Kid: Budáról már a Duna közepéig mered a levegőbe: de Pestről még semmi visszhang: soká lesz, rmg onnan is felépül a másak féliv, nőig <toki!koz- nak a levegőben s átjárni is lehet rajta.

— Mondanom sem kell, hogy" a hidnak itthoni pillére vár még építésre.

— A magyar művészetnek nem külföldi propaganda keli!, hanem az, hogy itthoni életünknek legyen szerves része. A külföld úgyis -mindena felkarol, farát jónak tánc, ami íz* 1 csenek megfelel. Egyebet úgysem lehet tá- tukmálni. Itthon keîl a művészeti kuítura :1 a tó terű letét növelni, emelni s akkor vele együtt emelkedik az álcalánois kulrura színvonala.

— Mvné'í magasabb lesz. az, annál inkább :i thon érzi magát az rdetévede müveik: idegen, •innál termékenyebb táljaira tali' egy idessaük nagy gondolat.,.

Eddig tant a najgy magyar zeneszerző művészi hiíval-átsa, melyet magyar írók ró olvasók egyaránt megsziviselhetnek. Sz. I.

Néhány óra «itat* megia múlhat

jtönyrdni,

ha megveszi és áttanulmányozza a Neuländer—Maróé vich-féle ., Útmutató a kettős

könyvvitel gyors és könnyű elsajátítására" könyvecskét. Kapható 30 lejért az Ellenzék kőnyvosztályában, Cluj, Piaţa Unirii. Vidékiek 35 lejt küldjenek be pénzben vagy posta bélyegben.

pryvry'v.1'*'

&

•A"

vV

M

~rrvmam^

V" - ‘I

&

&■ " E-éíí#' py

»j» ÍS&-J&W& b —, 'S í i

vííÍ'Yiű'Pyvt

WvvAA -sw. fr. M

W?.Í1 \A£|

%

^ li

w*

...••‘Ct ‘•"::frv)ţţ 'fr-'y:

f

EGVALOSUL

S

zód házról, elegáns íjuforrót,-aútóró! hT- modott. Reggel azt kérdezte önmagától, hogyan valósíthatná meg az álmát. Egyetlen válasz adott Önnek reményt^:

Az ÁLLAM! SORSJÁTÉK SORSJEGYE!

MindenAhónap Î 5.-én a szerencse útjába sodorja e sorsjegy.

• Egész sorsjegy óra 800 lei. Negyed sorsjegy 6ro 200 lei.

& 200 leivel egy milliót nyerhet a havonkénti hozásokon.

Ax I. osztály húzása március 15--én,

V ásóról jón idejében ^jor szegye kei*

\ százéves Kisfaludy Társasá:

BUDAPEST. (Az Ellenzék tudósítójától.) Századik születésnapját ünnepli a Kisfaludy- Társaság Száz év nen: nagy idő egy nemzet ircdalmában, de a magyar irodalom, utolsó százada arányoajianul többet jelent a megelőző évszázadok egész soránál. Az ugrásszerű fejlődés korszaka volt ez a magyar

lett. Úgy rémlik, úszni is tudok. A Szajna nem széles. A túlsó partra íekéafen eljutok egyedül, ha közben vélcciénüll belém nein -■.apaţszkodik Lik, — mert akkor dpuszinlok.

— Cbónaikkaí még mentek, de csónak nélkül soita — orditotröaan, mert halkan beszélni itt már nem ^lehetett.

— Menjen... menjen,.. — üvöltött a nő, később tlesz majd. csónak ás.

— Mi az, hogy később majd lesz?

— Az életem az öné, — hörögte a vén nő.

Nem tudom, hogy gondolta ezt. Talán a száz frankot kevésnek találta, pedig ez ne- . em elég l*ett volna.

— Lehúzta a viz, — ordított a csónakos.

Több emberbálált akar?

BorzalLmo*. A halál árnya ott lebegett a Szajnái feftett.

— Csak gyertek Ibcsikém, — mondta a halál, — majd lefektetitek benneteket csicsi- jt-babujázni a folyó fenekére. Csak gyertek.

Halálszaigot lengetett a szél.

A nő egyre rángatott ró ragaszkodott hozzám. Nekem mindig ilyen abszolút hülye históriákba kdll keverednem.

És most jött a váratlan fordulat.

Az öreg nő elengedett és tánitorgó léptekkel, komoran megindult a víz helé. Egy vad iram és belevetette magát a Szajnába.

Pász!

Egy evikkeres fiatalember utána ugrott- Ha nem húzzák ki őt idejekorán, feltétlen vizbeföjtja az öreg nőt nagy igyekezetében.

fidgem már nem is érdekelt az. egész hisJ tória.

Ahogy kfflhuziták a vízből az öreg nőt, ne- j kirohanc a csónaknak. Elszánt nő volt, de

I engem ez — mondtam — mar nem érde- ! kelt. Ha ki is mentem ® Lilit, az öreg nő már hasznavehetetlen állapotban van. jóformán nem is emlékezik semmire... A száz frankra sem. Nem érdemes.

— Szegény anya, — szörnyüködtdk a nők.

— A lánya?

— Nem a lányom, — órait ki végre az öreg nőből a magyarázat. — A kis kutyám... az én kincsem... azért hagyják a bitangok.

És ájuikan összerogyott.

— Félrebeszél, — magyarázták.

Most már senkise akarta elhinni, hogy egy kutya miatt történt az egész. Pedig az öreg nő karján ott lógott egy póráz a kis szájkosárral.

Nem hittelt neki. Sőt megérkeztek a mentők.

— Él még? — orditotiiá'k le a hídról.

— Megmentettem, — üvöltött vissza a evikkeres fiatalember, akivel együtt húzták ki a vizbői] az előbb. — Van ott egy újságíró iaz adatokért?

Sajnos, újságíró nem jelentkezett.

Az öreg nőt pedig gyorsan hordágyra raklak és pár pillanat muWa már robogtak is vele, veszettül csilingelve.

Az emberek ekzóledtek.

A partmenti horgászok közül az egyik komortan utánuk nézett, ínig a kukacait válogatta szeretettel ró keserűen megjegyezte:

— Egész felkavarták előttem a vizet.

I irodalom számára, az uj értékek szakadatlan és {xizár áramlása, a modem irodalmi nyelv páratlan lendülete ró gyors kíalakulósa ró gazdagodása. Ugyanez alatt az évszázad alatt zajlik ie a magyar dráma ró a magyar színjátszás fejlődése is, melynek évtizedek alatt kellett évszázadokat pótolnia. Ugyancsak az idén ünnepli százéves fennállását a budapesti Nemzeti Színház is. A magyar irodalom és színház e hatalmas századának első hat-hét évtizedében rendkívül jelentős szerepet játszott ez a társaság, melyet Kisfaludy Károly barátai alapítottak 1836-ban, hogy méltó emlékei állítsanak a íialalon elhunyt nagy költőnek és megvalósuláshoz segítsék Kisfaludy eszméit.

Évtizedeken át «van.tgordss.ta szervezete volt a magyar irodalomnak a Kisfaludy- Társaság. Azért harcok, hogy- a magyar tömegek megismerjék ró megszeressék a magyar beliit ró hogy az irodalomnak merész és korszerű törekvéisei szóhoz ró elismeréshez jussanak. A Kisfaludy-Társaság támogatta a nyomorgó fiatal Petőfit, felfedezte Aranyt, polgárjogot harcolt ki uj irodalmi irányoknak, korszerű ró jó fordálásokban hozzájuttatta a, magyar olvasókat a klasszikus ró modern külföldi irodalom remekműveihez, módszeresen foglalkozott esztétikával, gondosan és finoman igyekezett csiszol* ni a magyar ízlést és a magyar sei kist. Vö- rösmartytól, Toldyn, Aranyon és Eötvösön át Gyulay Pálig a Kisfaludy-Társasághoz tartoztak a magyar irodalmi élet legnagyobb ró legaktívabb alakjai. A társaság egyszerre volt akadémikus ró élharcos központja a ínagyar irodalmi életnek. Hosszú évtizedeken át hü maradt a zseniális, fiatal ró forradalmi szellemű költőhöz, akiinek nevét viselne és alapítóihoz, akik fiatalon ró harcos lendületben alapították.

Ezen a helyen nam akarjuk felsorolni a Klsfaiudy-Társasig összes irodailirrit tényeit. Inkább egy rrózlecüénykedróéráH! szeretnénk

megemlékezni: a magyar izinpadi Lroddom

kiíejler/.iéiéró! ró Dámogatisáról. Évtizedeket, át szorosai* ö*i/xdorrou a Kjafaiudy-Tírva- ság ró a Nemzeti Sziniiáz működébe. A wjxi- ház első igazgatója, u tárvai.íg e>',yik alapítója, Bajzái József vök. Ho**zu id/*n át nen- CMok a y/jinliáz •irgéru'-lcocááí szerzői, hanem legértékesebb krkikuaoi i* a i.j#éaludy-Tir»a~ ságherz uzrtóztak. A társaság fontosnak tartotta a drámát é* a Konjátr/rórt ró sokat fog- lalkozoát a dramMrurgui elméletével. ,Ma- dáclkot Arany Jáavoe, a KMítaJuciy-'J'irsaág- ban fodcűoe fel ró három ülésen át ismertette ou. uj, vidéki író 1 tatalmai, müvét. Később a társaság tagja, Paulay Ede vtBcte a Nemzeti Színház «zmpadára „Az ember tragédiáját, Gyulay Pál dramaturgiai tanulmányainak ró bírálatainak jórésze a társaság ülésén hangzott ei ekWör ró a társaság kiadásában jelent meg Gyulay irodalmi és színházi kritikáinak, összegyűjtött kiadásaEzenkívül a Kisfaludy-Tireaságnak köszönhető a magyar Shakespeare. A hatvanas években a társaság egyik legfontosabb feladatának tekintette, hogy Shakespeare minden müvét lefordimasNa magyarra. A fordítást a társaság tagjai végezték, köztük Arany János. A teljes magyar Shakespeare, a teljes magyar Moliére ró a teljes magyar Szoíok- lesz követte. Utánuk a klasszikus ró akkor modern drámaírók müveinek egész sora. A magyar színházi élet akkoriban nem tudott volna meglenni a Klsfaludy-Társaság nélkül.

Messzire vezetne most annak a kutatása, hogy miért vállazott meg a huszadik század elején a Kisfaludy-Társaság szerepe a magyar kultúra életében. Egy bizonyos: a társaiig életében is érvényesült a dialektika törvénye és az a testület, mely kezdetben a korszerű fejlődés élcsapata volt, később sok tekintetben önmaga ellentétévé akkuit át ás a hagyományok merev védelmezője léte az újabb irodalmi- törekvésekkel szemben. Egy időponttól kezdve nem tudott időnként megujuini ró bár irodalmi forradalmárok alaki rótták, a huszadik század elején keményen hadat üzent az Adv-nemzedék irodalmi forradalmárjainak. Már jóval régebben is jelentkezett hasonló tünet, amikor az irodalmi elégedetlenkedők egy csoportja megalakította a Kisfaludtól",al szemben a Pelőfi-Tárvaságot. Gyuky Pál akkor élesen védte a meglévőt az újonnan keletkezővel szemben. Később azután helyreállt a béke ró a harmónia és a két harcos ifjú zseni nevét viselő társaság egységfrontot alakított a századeleji fiatalok, a „Nyugat“ tábora ellen.

A harc idővel veszetett éléből ró akuiaixá- sából és most már (lassanként a „Nyuga/t“-os generációnak mind több tagja jut be a Kis- fahidy-Társaságba. A társaság, mely kezdetben a múlt ró később a jövő ellen küzdött, mos: nem harcol. Konzervadvan, szigorú hagyományhiiséggel, de amellett, meglehedő- sen tárgyilagosan igyekszik megvalósítani az irodalmi békét az akadémikus írói csoport ró a . ,N yugari ‘ - csoport között, ami annál könnyebben lehetséges, mert az éles irodalompolitikai harcok ma már nem ezen a fronton ró nem e két generáció között zajlanak.

A színházi élet már régóta kffkerüh a K:s- íaiudy-Tarsasag befolyása alól — sajnos,, általában minden irodalmi befolyás alól. A magyar dráma ró a magyar színjátszás azonban, ismételjük, a Kisfaludy-Társaságnait köszönheti első félévszázada fejlődését ró lendületét. Egészséges, értékes állapot volt a színház ró az irodalmi társaság szoros együttműködése. A színpadi irodalom ró művészet gyakorlati ró eknéleri szervének kitünően összehangolt ró termékeny együtthaladása volt ez. Az irodalmi társaság értékes, esztétikai ró irodalmi anyagot adott s színháznak a színház felhasználta a gyakorlatban ró azután az irodalmi társaság lemérte és megbírálta, hogy jól liasznáha-e fe£. A magva,, színházi életnek ma semilyen vonatkozásban .sincs közeli kapcsolata az irodalommal. Útjaik elváltak ró ki tudja, mikor találkoznak megint. ( C.}

Dohány-u. 42.

»

Legmodernebb szállodai kényelem, elsőrangú etterem, zene, tánc, színházak, szórakozó helyek és a kereskedelem központjában. Mérsékelt araki Garage a házban