Ellenzék, 1936. március (57. évfolyam, 50-75. szám)

1936-03-08 / 56. szám

A I k-IIjo nuilom <ínöfö^ ^Jfoeéí ) u&ßnt f íttia r Jtííh * -39 m ■: ősegei hl9vő;f îâirit/q nénioi JBJÎOt udiiiO > bnsi ? Svél M nad (bnorn ^ßfn„ Şibsq 1 A 9ft9V 'mBfífi . SfiGí .ne-a Iflgáv tOtlßl ifi ÍJ i n hisy ráí A 3dnöl rfO dozAT fa sn GVţţU far? Ms ßv an m by Je. . »3 A isnet ihrl foyţj ifLsv sA r A Eli oO ECÍ Orf A lv 8f Sg ft g W3W mireltts X. gtrmixr Hairendheli tárgyalás irtán felmeirtő ítéletei liozoií a fárás- birőság dr. Biró Vencel piarista rendfőnök cimhléoa'lási perében A líuNiisjlorvény szakasza naegdösrtorte az összes vádakat KALQDQNT tanácsolja Önnek ma: €e£â$ őwkiiűiha fogainök ne csak külső részeit tisz­títsa, hanem mindenekelőtt a belső ol­dalakat is. Mert főként a fogak hátsó részein képződik a fogkö, amely min­dig veszélyes és gyakran sülyos fog­betegségeket okoz. És sose feledje el, hogy o Kalodont 3 ki­váló tulajdonsága bistositja a helyes fog- 'pólóst: a speciális fog-és száj-szappan enyhe habja alaposan megtisztítja a fogakat, ott is ahová a fogkefe nem juthat élj a különlegesen finom tisztító anyag kifényesíti a fogzománcot, anélkül hogy azt megtámadná; a Dr. Bräunlich által összeállított Sul- forizin-Oleat fokozatosan távolítja el a fogkövet és megakadályozza az újraképződést. lögcrls Klrél ítéletre vár a peiiiö?!- minisztcr ai aflOlufflztttseh aggtücn Hiába döniört kedvezően a járásbíróság, a íolfizeáésekei mégsem írják az adózók javára CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) A pénz­GLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) Beszá­moltunk azokról a közel egy év óta húzódó, különböző időpontokra elhalasztott tárgya­lásokról, amelyeknek alapját Onisifor Ghibu tanár feljelentései képezték, amelyekben dr. Biró Vencel történettudóst, a romániai pia- • rista rend főnökét cimbitorlással vádolta meg. A cimbitorlást — amint Ghibu pro- | fesszor feljelentéséből kitűnik — az által követte volna el a köztiszteletben álló és puritán egyéniségű főpap, hogy magát a romániai piarista rend főnőkének nyilvání­totta, holott külön romániai piarista rend Ghibu szerint nem is létezik s a Timisoara-i rend csak egy ága volt a Magyarországon lévő piarista rendnek. A piaristák címeré­ben lévő M. A. betűk is ezt mutatják — mondja tovább a feljelentél — amelyek ..magyar államot" jelentenek. A címer felett pedig magyar korona van elhelyezve. A feljelentés után a vádat az ügyészség vette át, de csak a cimbitorlásra és a címer államellenes voltára nézve. A járásbíróság 1935 junius 19-én, junius 28-án, szeptember 6-án, 1936 január 15-én, február 12-én és végül február 2S-án sorozatos tárgyalásokat tartott és március 6-án Gradea Cornel biró kihirdette az Ítéletet, mely szerint a bíróság felmentette Biró Yened dr.-t a vád és következményei alól. A tárgyalások érdekesebb mozzanatait kü­lönben az alábbiakban lehet összefoglalni. Ghibu Onisifort mindjárt az első tárgya­lások után kizárták a tanuk sorából, mivel az előbbi tárgyalásokon résztvett. Az állam ugyanekkor százmilliós követeléssel állott a bíróság elé és kérte az ügynek a törvényszékre való áthelyezését, mert Bíró Vencel ha nem keltette volna azt a látszatot, hogy külön román piarista rend létezik, ennek vagyona már rég az államra kellett volna átszáHjon. ; A csalás és cimbitoriás ügyében kihallgatott tanúk, igy Cimponariu ügyész, Moga hely­beli tanár, Plopa semmitőszéki elnök na- gyobbára úgy nyilatkoztak, hegy határozott vallomást nem tudnak tenni. A tanuk valló­km „igazi“ szegénylegény Bsafgárláha szókért és őrt hodegátf nyNort BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósítójától.) 1 A ..Capitale“ című napilap Botosani-i táv­iratot közöl, mely szerint nem az „igazi“ Coroiu bandita van jelenleg letartóztatás­ban. A Botosani-i vezető ügyész ugyanis név­telen levelet kapott, melyben figyelmeztetik, hogy Coroiu helyét egyik társéi foglalta el a fog­házban. A többszörös rablógyilkos »ággal terhelt zsi- vány tudvalevőleg megszökött, majd megad­ta magát néhány nap múlva, a feljelentés szerint az áriként visszatért személy már nem ő, de Gh. Muntearxu nevű rablótársa volt, ald- ről azt írták a lapok, hogy a csendőrök üldözés közben lelőtték. Az „igazi“ Coroiu a névtelen feljelentés szerint Bulgáriában: FUipopoUban tartózkodik, ahol bodegát nyitott. A lap úgy tudja, hogy az ügyész több tanút idézett be Coroiu illetőségi helyéről, hogy meggyőződjön a feljelentésben foglalt adatok valódiságáról. A Naţionalul Nou ezzel szemben azt a hírt közli, hogy a Botosani-i fogházban őTzött bandita maga Coroiu. Itt van szeretője: Ade­la Jorescu is letartóztatásban, valamint, a* legfőbb orgazda: Alexandru Dodoi, ki be­súgója volt Coroiunak. Mindhármukat telje­sen elkülönítve, különleges felügyelettel őr­zik a fogházban. Jón Simionescu közkatona, ki annak idején őrszolgálatra volt beosztva és a banditával együtt szökött meg, nem itt, hanem a Jasi-i katonai börtönben van elzár­va. A lap szerint a vizsgálóbíró már befejez­te az eljárást s 20 kilót nyom Coroiu ban­dita ügycsomója, melyet az ügyészséghez tettek át, hogy a vádiratot benyújtsa*. Az ügynek 54 gyanúsítottja van, akik Ló­másából semmi konkrétumot nem lehetett kapni. Egyetlen egy tanú, Imbroane állam­titkár tartotta fenn határozott formában a vádat. írásban elkészített tanúvallomásában meg­erősítette Ghibu tanár állításait és kifej­tette, hogy a romániai piarista rend nem jogi személyiség és Így vagyona sem lehet. Minden vagyontárgy részben az állam, rész-1 ben az illető község tulajdona. Bírónak a rend római generálisa által történt kineve­zése itt nem érvényes. A tanúkihallgatások után az utolsó, feb­ruár 28-i tárgyaláson n járásbíróság eluta­sította az állam képviselője által beadott illetéktelenségi kifogást, mivel a csalás nem volt bebizonyítva. Majd felolvasták Joseph del Buono a Philippo és a pápai nuncius levelét, amelyben írásban nyilatkoznak Biró Vencel kinevezéséről és a romániai piarista rend önálló jellegéről. Ezek után a védelem sorakoztatta fel érveit, melyek szerint a kultusztörvény 7., 11. és 12. szakasza elismeri a piarista rend jogi személyiségét és magántulajdonait. Ha a piarista rend megszűnne, ennek vagyo­náról ebben az esetben is a szentszék ren­delkezne — mondta az ügyvéd. — Ami pedig a Ghibu tanár által inkriminált és a piaristák címerében előforduló M. A. betű­ket illeti, azok M. P. és O. Y. betűkkel együtt görögül azt jeentik, hogy: „Mária Is­ten anyja“. A címeren lévő korona sem ha­sonlít a magyar koronához és ebben irre­denta propagandát nem láthat senki, hiszen ez a régi időkben is rajta volt, amikor pedig irredentizmusra nem volt semmi szükség. Az ügyvéd ezután felmutatott a bíróságnak egy görögkeleti szentképet, amelyen szintén rajta voltak az M. A. betűk. Végszavában kérte dr. Biró Vencel felmentését és 660 ezer lej "körüli perköltség megítélését. A já­rásbíróság tegnap kihirdetett felmentő ítéle­te általános megnyugvást keltett a város társadalmának minden rétegében. Az Ítélet ellen különben Domsa ügyvéd, az állam kép­viselője felebbezést jelentett be. Ooroiu bandita máF nem „Corolu“ ? zü 3 meghalt az eljárás alatt, 16 ellen pe­dig megszüntették a vizsgálatot. Az ügy anyag» olyan nagy, hogy közel 100 Írógépeit oldalt tesz majd ki a vádirat, mely felöleli Coroiu minden bűnét, attól kezdve, m:dőn öreg nagynénjét: Zamfira Coroiu Albesti-i özvegyet meggyilkolta, az utolsó gyilkos­ságig, melynek Grígorescu csendőrtörzsőr- mester volt az áldozata. Az ügyet esküdtszék fogja tárgyalni. Ma- noil csendőrezredes — akit Coroiu súlyosan megsebesített üldözése alkalmával — kér­vényt nyújtott be a legfelsőbb bírósághoz s az ügynek más törvényszékhez való áttéte­lét kérte azon a címen,, hogy a bandita nagy rokonszenvnek örvend Botosamban. A sem- mitőszék még nem döntőt erre vonatkozóan. A Capitala hire óriási szenzációt keltett, mert eszerint a Coroiu-ügy egyáltalán, nem kerülhet tárgyalásra. Néhány na<p alatt meg­oldódik a titok. Addig el kell hinnünk, hogy a félelmetes „igazi“ szegénylegény van Bo­tosamban el Zárva a valódi „Gehorghita“, kit — hivatalos jelentés szerint — édesanyja és nővére hetenként meglátogatnak.----- —Baa—— — — veres közelharc § feg- liizSriik és a szökött fegiiencek közöli NEWYORK. (Az Ellenzék távirata.) Sionx- falls városkában négy fegyenc a fegyház- igazgató autóján megszökött a fogházból. A fogházőrök gépkocsin indultak a fegyencek üldözéséi*«. Az őrök és a fegyencek között véres revolverharc keletkezett. A tűzharc közben két fogoly és a fogházigazgató meg­halt, a másik két fogoly halálosan meg­sebesült ügyi év vége felé közeledik és az adóprés szoritása is erősebb lett. Sűrűn járnak a végrehajtók, megrakodnak a társzekerek és a pénzügyigazgatóság által az Albina bank­ház raktárában az elszállított bútorok őrzé­sére bérelt hatalmas helyiség napról-napra zsúfoltabb lesz. A gazdasági válság olyan súlyos, hogy a polgárok az állam iránti kö­telességeiket a legnagyobb erőfeszítésük elle­nére sem tudják teljesiteni. Vannak viszont olyan adófizetők, akik a pénzügyi közegek enyhe nyomására többet fizettek, mint amennyi kötelességük lett volna. Ezek az adósok nagy megelégedéssel vet­ték tudomásul a helyi járásbíróságnak azt az Ítéletét, amely több ügyben kimondotta, hogy az államkincstárnak a túlfizetéseket vagy pénzben vissza kell térítenie, vagy az adózó folyó évi adójának javára kell irni. Egyúttal kötelezte a pénzügyigazgatóságot arra is, hogy a perrel felmerült költségeket az igazukat kereső adósoknak fizesse meg. Ezekről az Ítéletekről tudomást szerzett ter­CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) Az Al­ba-Julia-i római katolikus püspökség 1920- ban kéréssel fordult Chileni, Ciuc-megyei község elöljáróságához, hogy a tulajdonában levő elemi iskolát bocsássa a knitolikus egy­ház rendelkezésére, hogy az továbbra ne mint községi, hanem felekezeti iskola működhes­sen. Az akkori községi tanács' készséggel tel­jesítette a kérést és azóta az iskola ténylegesen is a katolikus egyház kebelén, mint felekezeti iskola mű­ködik. Ugyanakkor történt, hogy a község riagy- klterjedésü erdőit a közbirtokosságra ruházta a tanács. Az iskola és erdő átírása után 15 évvel, mult év júniusában Ciuc-megye prefektusa átiratot küldött a Ghileni-i községi tanács­hoz, amelyben felhívta a tanácsosok f gyei­mét, hogy az 1920-ban történt átírás a tör­vényes rendelkezések betartása nélkül, jog­talanul történt és ezért a másfél évtizeddel azelőtt készített átruházását legközelebbi ülé­sükön semmisítsék meg. A megyefőnök ki­fejtette, hogy a törvény egyes rendel kezesei­nek mellőzése mellett, s község az iskola és erdők átírásakor semmiféle ellenértéket nem kapott. A községi tanács a prefektus utasítá­sával foglalkozva ülésén, megállapította, hogy az 1920-ban történt átírás mindenben fedi a törvény rendelkezéseit és éppen ezért & me­gyefőnök utasítását nem teljesítette. mészetesen a pénzügyminiszter is, ahelyett azonban, hogy a bírói ítéletet tiszteletbe« tartaná, ragaszkodik ahhoz a régi álláspontjához^ hogy a túlfizetéseket csak külön pénzügy- miniszteri engedély alapján szabad az adó­sok javára elkönyvelni. Utasította is a helyi pénzügyi főhatóságot, hogy a birói ítéleteket, amelyek ellen még felebbezésnek van helye, ne vegyék figye­lembe és a legnagyobb szigorral hajtsák be a folyó évre kivetett adókat, még abban az esetben is, ha az illető adófizető a mult év­ben annyival többet is fizetett volna, mint amennyit folyó évi adója kitesz. Csak azt az engedményt hajlandó, meg­tenni a pénzügyminiszter, hogy a túlfizetést a jövő évre kivetendő adók törlesztésére szabad elismerni. A pénzügyminiszter szigora nagy riadalmat idézett elő az adófizetők között, annál is inkább, mert egyes pénzügyigazgatóságok területén a túlfizetést hivatalból az adófizető javára könyvelik el. I A prefektus látva, hogy a községi tanács nem teljesítette kérését, pert indított a hely­beli felülvizsgálati bíróságnál a tanács éllen, ! kérve a beadványban annak azonnali felosz- I látását. A bíróság második szekciója tegnap foglalkozott az igen érdekes üggyel. A Chi- * tleni-i községi tanács jogtanácsosa, dr. Ber- nád Ágoston képviseletében Baczó Gábor ügyvéd jelent meg, aki hosszas jogi fejtege­tésekkel bizonyította, hogy az 1920-ban tör­tént iskola és erdőátirás teljes mértékben a törvény rendelkezései alapján történt és cl­ient étben a prefektus állításával, egyáltalán nem lehet szó rosszhiszemű gazdálkodásról Kérte, hogy ai bíróság rendelje el a prefektus állításainak bizonyítását. A felülvizsgálati bíróság elfogadta Baczó Gábor ügyvéd előterjesztését és a tárgyalást, elnapolta április 3-ikára, amikorra ai prefek­tusnak be kell szereznie az összes bizonyító iratokat, amelyeknek azt kell igazolniok, hogy a küzségi tanács annak idején rossz­hiszeműen járt el az iskola és erdők átírásá­nál' és nem tartotta tiszteletben az érvény­ben levő törvényt. A nagy érdeklődéssel kísért ügynek az ad különös .jelentőséget, hogy amennyiben a fe­lülvizsgálati bíróság helyet ad a prefektus keresetének, visszaáll] az 1920 előtti állapot és akkor az iskola önmagától az állam bir- I tokába megy át és a kérdéses erdőkel is ki lehet sajátítani. Székelyföldi prefektus horea az egyik falu községi á®si ácsával / !

Next

/
Thumbnails
Contents