Ellenzék, 1936. március (57. évfolyam, 50-75. szám)

1936-03-05 / 53. szám

J

i

rebíÚíTV ; irao^DM ;

S D Í53

l isiim

^got\r>

oqrcmí

i «im Writ n D nW

sva* ?.3

M \u íKjqSrt I ob irt teţjnn

şbtnirt

3ls\tol

nínoq

raWyp itatou tinrt n iüd n > 10*?.

>o«ibí n zínA &3Í m

Kotort

rrgom

érteit

,iís 1

1

n ou srt n nsrt jloH -J3.

\DS3Í mrtrt rt \u obtn 23\m ,20?. 'smrt irtop tnvsp ntso

tor.t

Aon

hm

,\hrt

sra

Ş3ic>-Uiq

tört

rirrt

qsrt

IJJ2

Job

0 n rurt tot

23

313

HVZ

;n

>20

no

30

ib

lK

Jb I

in

irt

n

sí

ii

B

5

3

J

1

t

ií

TAXA POŞTALA PLĂTITĂ PN NUMERAR No. î4?.i6Vt9î*-St-,

. i.vyţ]Mţoa*>;',iy

1111111111^^

Ezcrkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4 fiók ki adóhivatal és könyvosztály: Piaţa Unirii 9 «lim- — Telrfonszám: 109. — Levélcím: Cluj, post^fiók 80.

JLVÎÎ. ÉVFOLYAM, 5 3. SZÁM.

MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTH A MIKLÓS-CSÜTÖRTÖK

Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 410, fvsat* £40 lej, — Ma gyár or stă gra: negyedévre xo, félévre 20, érosat V» prngó, A többi külföldi államokba csak a portókülöobflzeítai uSfcls

193 6 MÁRCIUS 5.

minden japán erény összegező neve. Értelme í valamivel több, mint n latin virtus. Japán ezt a szót idézi a legtöbbször, ez lebeg előtte, mint láthatatlan zászlónak a fölirata és ez szabja meg cselekedeteinek javarészét, mint ahogy az angol ur a gentlemenlike és az állampolgár a common wealth szavára esküszik, vagy a francia a részegítő gloire-ben és a kielégítő esprit-ben keresi a lényegét. Talán a német is megtalálja most az alaposság és szakszerűség elvének bukása után a maga uj jelszavát: a sűrűn emlegetett Machtliebe képviseletére alkalmas „szent igét“. A bushido azonban mindennél többet fejez ki és rengeteg sokat követel: nemcsak jelző, elv, hiúság, hanem rendszer élet és vvíágnéz- letféle. A bushido a japán egyénből közösségi parányi csinál. Egy szörnyű és kegyetlen fegyelmet erőszakol. A sinto vallás alapján követeli a halálos önfeláldozást és belőle ered a harakiri, amely egyszer a szégyen, másszor a büntetés, harmadszor a tiltakozás, negyedszer a lelkesítés eszköze. Mindezért ünnepélyesen ígéret van vallásában, .költészetében, társadalmi eszmében, bölcsészeiben, az örö— bős másvilágon legalább egy fokkal jobb sorsa lesz a bushido hősének, mint a földön. Ha katona; előlép a rangsorban, ha tisztviselő: magasabb fokra emelkedik, ha földje van: több marék rizst fog aratni és ha tőkepénzes, úgy megszaporodik ezüstje, arany ja. Ugy-e nem újság nekünk? A kizmetb 'v, vagyis a pontosan megszabott elrendelésben hivő mohamedánt a szemünk láttára biztatták a hetedik mengország örömeivel, amennyiben a bigottság fegyveres vagy önfeláldozó szolgálatában életét áldozza föl.

Ez a bushido most, a tokiói forradalom lezajlásával a lázadó tisztek nagyobb részét harakirire készteti. A bushido dönt majd az aj kormányról, amely a vísszaparancsolt forradalmi mozgalom győzelmét utólag törvényesíti, mint ahogy az évezredek óta szokásos, ha meg van a ,,bűntettben és bűntudatban“ a bushido. Ez fogja talán hamar Mongóliában az oroszok, a Csendes-Óceánon a yankeek ellen óriási tömegekben halálbaker- getni a vigyorgő kis ördögöket. Igaz ismét — különös mód — a bushido szellemében történik, hogy a halálra keresett miniszterelnök a küldetése befejezetlen hite miatt szemetes ládában húzódik meg és álarcban bujkál, hogy az utolsó Genro, vagyis a hatvan év előtt Japán megújítását kezdeményező öregek tanácsának iagja, mint minden nehéz pillanatban, most is előlép vidéki magányából s a Mikádó jelenlegi közjogának, a harakiritől és merényletektől szabályozott nép- képviseleti rendszer fönntartásának s a Mitsui bárók szörnyű kapitalizmusának az érdekében szót emel, mert ez a rend most még a világos isteni akarat és ez a megingathatatlan történelmi folyamat föltétele. A hamisítatlan bushidonak, mint mindennek két vége és oldala van. A tömeg számára a föltétien erény, a hivatottak részére a föltételes kiváltság. A mult igy válik majd okos jelenen át az egyedül lehetséges jövő s a régi Japán csak így elegyedhetik össze szerencsésen az európaizúlt Japánnal. A lehetőség az igazsággal, a jog a valósággal. A bushido közvetett célja az egyre növekvő japán-élet szabad kiáramlásának és fönntartásának biztosítása. Ami csak hódítással, csak vérrel, csak önfeláldozással lehet. A halott az életben maradónak nemes trágyája.

Most pedig pár szó rólunk. Ami ebben a bushidoban regényes, különösen a harakiri, rettenetes lelkesüítségre tüzeli a mi hisztériás idegeinket. Micsoda fenséges, micsoda megrendítő nagyszerűség ez, az életnek ez a magasztos megvetése. A bushido kicsi sárga | öngyilkosainak most odakiáltják a japán éljent: a banzajt. Holott igazán istenes ember vagy csak józan életszeretők, ha lennénk, meg kellene borzadnunk a halál minden fajtájától, mint ahogy valójában reszketni kell magától a természetes végtől is. Csak élni jó! Az élet a küldetésünk. Ezt az életet szabadna csak dicsőítenünk és úgy kellene élnünk, hogy az élet mindenki számára napról-napra igazibb élet legyen; több érték, öröm és tar- taioau „>■' ~

.......... ‘ ‘ ~ ' V

A bélcelárgyalásolí azonnali meginaNására felszólító fegyzélceí leül Joli a Hépszovetség Olaszországhoz és Abesszíniához

.4 jegyzéknek nasses ulfimáium jellege. — Március 10.-én újra Ssszeül a lizenkárinasJbizotfság a hadviselő lelek válaszának kJamásui vételére

Mussolini Olaszország, Ausztria és Magyarország tárgyalásait, Hodzsa a kisantant kezdeményezéséi jelentette be

a dunai kérdés megoldására

Ä genfi tanácskozásokkal egyidejűleg, melyek a Népszövetségnek a háborúskodó államokhoz intézett békeközvetitő felhívásával végződtek, újra az európai külpolitika előterébe került a Duna-vidék rendezésének kérdése is. A kérdés Rómában és Prágában egyidejűleg merüli föL Rómában Mussolini a külpolitikai helyzetről szóló beszámolója folyamán tért rá a kérdésre, hangoztatva, hogy „az a kísérlet, melyre az utóbbi időben Párisban, de nem a francia kormány részéről, került a sor, hogy a dunai kérdést Olaszország nélkül, tehát következetesen Olaszország ellen oldják meg, nem sikerült és nem is sikerülhet. Ez nem is történhetett máskép, mert Olaszország nélkül a középeurópai kérdéseket rendezni nem lehet. Olaszország viszont nem függetleníthető a vele barátságban élő államoktól s így tekintetbe kell venni ezeknek követeléseit is. A kérdéssel kapcsolatban olasz—magyar—osztrák tanácskozás fog összeülni március 19-én és 20-án Rómában és ezen a tanácskozáson, mely összeesik a római egyezmény megkötésnek második évfordulójával, részt fognak venni Gömbös Gyula magyar miniszterelnök, Kánya Kálmán magyar külügyminiszter, Schuschnigg osztrák szövetségi kancellár és Berger-Waldenegg osztrák külügyminiszter is“. A római kijelentésekkel egyidejűleg Hodzsa csehszlovák miniszterelnök is rátért erre a kérdésre a kisantant gazdasági tanácsának prágai befejező ülésén. Hodzsa kijelentései nem állanak ellentétben Mussolini kijelentéseivel, bár távolról sem biztos, hogy a Rómában és Prágában szőnyegre került pozitiv tervek párhuzamosan is haladnak. Hodzsa hangoztatta, hogy a Duna-medence gazdasági megszervezése csak a kisantant és a római megegyezés államainak együttműködésével érhető el és ez az együttműködés összhangba hozandó a nagyhatalmak érdekeivel is. A dunai államoknak ezért meg kel! találósok a konkrét közeledés módját a két államtömöriilés között — mondta Hodzsa miniszterelnök, aki mindjárt be is jelentette, hogy a kisantant részéről meg fog történni a kezdeményezés e közeledésnek érdekében.

Genfben a Népszövetség tizenhármas bizottsága Flandin indítványára egyhangúlag elfogadta a hadviselő felekhez intézendő békefelszólitűs szövegét, „A tizenhármas bizottság — mondja ez a felszólítás — a tanács által ráruházott megbízatása alapján sürgető felhívást intéz a két háborús félhez, hogy haladéktalanul kezdjék meg a háború sürgős megszüntetésére irányuló tárgyalásokat a népszövetségi alapokmány szellemében és a Népszövetség kereteiben'*. Ezt a felhívást még a tegnapi napon továbbították a két hálrorus félhez, melyektől a március 10-én újra összeülő bizottsági üiésig kémek választ. Genfi jelentések szerint a felhívás szövegét meglehetős fáradtságosán és többszöri módosítás után hozták létre. Edén először telefonon érintkezésbe lépett a londoni kormánnyal, mely feltételül azt szabta, hogy minden béketárgyalásnak népszövetségi keretben és az ötös bizottság már egyszer körvonalazott tervei szellemében kell megtörténnie. Flandin félt, hogy az utóbbi követelés túlságos kihangsulyozásával az olaszok visz- szautasitását hívják ki, mire a fenti szövegben állapodtak meg, mely nem az ötös bizottság javaslatát, hanem általában a népszövetségi alapokmány szellemét hangoztatja. Változtattak az eredeti angol követelésen is, mely két nap alatt akart választ, ami után a szankciók szigorításáról szóló határozatot sürgette. Két nap helyeit nyolc napi időt adnak a hadviselő feleknek, hogy válaszukat Genfhe eljuttassák. A felszólításnak azonban az idő megszabása ellenére sincs ultimátum jellege. Március 10-ig így szünet áll be az érdembeli tárgyalásokban, Flandin. Eden és Boncour ma haza utaznak Géniből, hogy ÍO-re oda visszatérjenek. Érdeklődéssel várják, hogy 10-én meg fognak-e jelenni Genfben azok a külügyminiszterek, akiknek elmaradása, mint a Litvinové és Tituiescné, most meglehetős feltűnést okozott. Általában nem túlságos a reménykedés, hogy a békefelhivás eredménnyel fog végződni. Flandin azonban, aki tegnap is hosszasabban tárgyalt Olaszország népszövetségi kiküldöttjével, reménykedő hangulatban van,

A nap külpolitikai eseményeihez tartozik, hogy Starhemberg herceg, osztrák alkancellár és a Heimwehr vezére az éjjel Rómába utazott. Elutazása előtt a Heimwehr nevében táviratot küldött Mussolininek és üdvözölte őt az abessziniai olasz győzelmek alkalmából. Londonban a kormány közzétette a rég várt Fehér Könyvet, mely Anglia nagyszabású uj fegyverkezését a nemzetközi helyzettel, a földközitengeri és szélsőkeleti eseményekkel és Németország és a többi államok fegyverkezésével indokolja. A Fehér Könyv nem jelöli meg az ujabh, óriást hadikiadások összegét. De hangoztatja, hogy a haditengerészeti egységek számát nagyban emelni fogják, a szárazföldi és légihaderőt nagyszabásuan építik ki és modernizálják Angliának úgy a partvédőimét, mint a birodalom főbb központjainak légi védelmét. Anglia, Francaiország és az Egyesült-Államok között különben a jövő hét elején írják alá az uj tengerészeti egyezményt.

GENF. (Az Ellenzék távirata.) Á Flandin javaslatára összehívott tizenhármas népszövetségi Jrzottságnak, melyet a megtorlások politikai körülményeinek állandó megfigyelésére küldtek ld, tegnap délelőtt kellett volna tartania első tanácskozását, de minthogy Eden és Flandin megbeszélései nem értek véget, a tanácskozást délutánra halasztották, Közben

Eden csaknem egy teljes órán át beszélgetett telefonon Londonnal. A tizenhármas bizottságban Flandin a következő határozati jmraslatot olvasta föl: „Intézzen a tizenhármas bizottság a Népszövetség alapokmányának értelmében felhívást az olasz, illetőleg az abesszin kormányhoz, hogy azonnal kezdjenek a Népszövetség keretében az alapokmány szellemében békéltető tárgyalásokat és egyidejűleg az ellenségeskedéseket is szüntessék be“.

A javaslat megokolásában Flandin előadta, hogy Mussolini tekintélye nem szenvedhet csorbát, ha megszívleli a népszövetségi bizottság javaslatát. A határozati javaslathoz Potemkin orosz megbízott és a török dele- szólt_ hozzá, rapid losgz. gbiők kijelentette, hogy a bizottság egyhangúlag elfogadta a javaslatot, A tizenhármas bizottság március 10-én ül össze újból, hogy a két háborús fél részéről beérkezett választ tudomásul vegye.

Mí az olasz állcipont?

Olasz körökben hangoztatják, hogy

a jelenlegi helyzet nem alkalmas békekötésre,

mert a katonai győzelmek megingatták az abesszin kormányt. A Giornale d'Italia szerűt a győzelmek által teremtett helyzetet ki kell használni.

LONDON. (Rador.) Hivatalos körök formálisan megcáfolják a Daily Mail hírét, mely szerbit az angol király levelet kapott volna a négustól, aki felkérte, hogy vállalja a közvetítő szerepét az olasz—abesszin viszály

ügyében. Egyébként is ez az eljárás lehetetlen lenne, mert mint az angol kormány ismételten kijelentette, hogy a megoldás csak Genfl>en keresendő.

RÓMA. (Rador.) A 13-as bizottság összehívása saegkţjgeţâsţ váltott ki. Általános vélemény szerint Olaszország tagja marad a Népszövetségnek, am g ez a szerv hasznos lehet számára, de nem fog habozni a kilépéssel, amikor ez a remény megszűnik, Elismerik Franciaország érdemét abban, hogy nem kezdik meg azonnal a szankciók kiterjesztésének vitáját.

A római Duna-értekezlet

RÓMA. (Az Ellenzék távirata.) Az olasz fővárosban Mussolini elnökletével minisztertanács volt, amely rendkívül fontos kérdéseket tárgyalt. A minisztertanácson a Duce mondott nagy beszédet, amelyben többek között

foglalkozott a Duna-medence problémáinak megoldására felvetődött tervekkel is. „Az utóbbi időben olyan tervek léptek előtérbe — mondotta Mussolini — amelyek a Dunamedence kérdéseit Olaszország nélkül, tehát Olaszország ellenére akarták megoldani.

(Folytatása a & oldalon)

MM

 lépszővehég aj békejavasla^a