Ellenzék, 1936. március (57. évfolyam, 50-75. szám)
1936-03-31 / 75. szám
I WKffîgffi'SVM«ESE •aste ” ' h -. »Si*b »•»SraŐaHéSii vi üvlißSiB «iäcesxiäsi Szerkesztőség és kiadó hi y a t a J : Cxuj, Calea Motdor 4 Fiókkiadó hivat al és könyvosztály: Plata Unirii 9 __ Telefonszám: 109. — Ley éleim: Cluj, postafiok 80, LvS’TvToTy AM, 7 5. SZÁM. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTH A MIKLÓS KEDD Előfizetési ának: havonta 70, negyedévre 210, félévre 440 évente S40 lej. — Magyarországra: negyedévre io, félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönbözettel több 193 6 MÁRCIUS 31. TAXA POSTALA PtATTTA ÎN NUMERAR No. ui.i6%!un<+ A tegnapi nap eseménye a német népszavazás volt, melynek számára Hitler elsősorban azt a eéli tűzte ki, bogy a német nép békeakaratát juttassa nagyszabású inődon megnyilvánulásra. A népszavazás, amint előrelátható voit, igazán nagyszabású módon mozgatta meg a német tömegeket Hitler birodalmi vezér célkitűzései mellett. Pontos adatok a szavazás eredményéről még nincsenek, de eddigi jelentések szerint is a szavazásra jogosultak kilencvenhét-kilencvennyole százaléka, mintegy negyvenötmillió ember szavazott le, akiknek 98.8 százaléka foglalt állást a kormány mellett. A kormány elleni szavazatok teljes összege alig baladja meg a félmilliót. Iíyen arányú választói megmozdulás eddig még a nemzeti szocialista Németországban is példátlannak tekinthető. A népszavazást óriási aránya propaganda vezette be. Hitler az utolsó héten a birodalom különböző központjaiban majdnem mindennap hatalmas tömegek előtt tartott beszédet. A választás előtti nap formaságainak Göbbels propagandaiigyi miniszter, aki a választást előkészítette, valósággal misztikus jelleget adott. Hitler utolsó beszéde előtt a kölni dómnak és busz történelmi múlta nagy német templomnak harangjai egyszerre szólaltak meg és hívták a birodalmi vezér szavainak meghallgatására a választó polgárokat. Maga Hitler is kenetíeljes, szinte prédikátori formát adott beszédének. Szavai végén ünnepélyes fogadalmat tett Isten és ember előtt, hogy a német nép a békét akarja. A választási ünnepség végén pedig a német vallásháborúk idejéből való, ősrégi dalokat énekelt a tömeg a választások vezetősége által előirt program szerint. Ezeket a dalokat rádión közvetítették Németország legfélreesőbb vidékeire is. Ezzel a német népszavazással, melyben a német birodalom lakossága szinte egy- érteimüieg nyilatkozott meg Hitler célkitűzései mellett, a jövő külpolitikai fejlemények egyik elkerülhetetlenül tekintetbeveendő alapja adva van. Hitler birodalmi vezér a népszavazás eredményeire hivatkozva adja meg holnap Németország végleges válaszát a locarnói hatalmak londoni indítványára. Londonban azt remélik, hogy ez a válasz nem fogja elzárni a lehetőséget a további tárgyalások elől, melyeknek érdekében a kulisszák mögött szüntelen és nagy erőfeszítésekkel dolgozik az angol kormány. Kedvező jelnek tekintik angol politikai körökben, hogy külpolitikai szempontból Hitler választási beszédei során nem lépte túl az általános kijelentések kereteit és hogy ezek az általános kijelentések, bármilyen erőteljesen is hangzottak, egy esetben sem jelentettek formális visz- szauiasitást a további tárgyalások lehetőségével szemben. Ugyanezt állapítják meg Londonban Flandin francia külügyminiszternek választói előtt tartott tegnapi beszéde alkalmából is. Flandin beszédében szintén nagy eréllyel védi a francia álláspontot. Tiltakozik az ellen, hogy akármilyen jogcímen önként vállalt nemzetközi megállapodásokat meg lehessen szegni. Hitler álláspontja, Flandin szerint, az utolsó válságban is az volt, kogy: „Kiaí a német nép elismert vezére, egyedül vagyok hivatva arra, hogy a Németországgá! kötött szerződéseket magyarázzam“. Ez az álláspont — jelentette ki Flandin — teljesen elfogadhatatlan. Békés nemzetközi kapcsolatokat csak úgy lehet fenntartani, ha azok alapjába nem az erő koncepcióját, hanem a jog koncepcióját helyezik és vitás esetekben elismerik egy döntőbíróság döntését. Ha Hitler békenyilatkozatai őszinték — mondta Flandin — akkor szabatosan meg kell határoznia, hogy rast ért az általa any- rsyiszor használt kifejezés, „Németország életjoga“ alatt. Katcgórikusan válaszolnia kell kérdéseinkre, hogy Németországhoz akarja-e csatolni a német határon kívül élő németeket is, híígy a birodalmi központból akarja-e irányítani más államok német alattvalóit is. A világnak szüksége van arra, hogy tudja, mit akarnak tőle. A németek — folytatta beszédét Flandin — a béke fenntartására kétoldali megnemtámadási szerződéseket ajánlanak, ezek azonban megadják számukra a lehetőséget, hogy néhányat közülük alkalmas pillanatban megtagadjanak és a többiek által fedezzék magukat amíg kikeresett pontokon más népeket megtámadnak. Az ilyen békerendszer a valóságban háborút készít elő, mert biztosítja a támadó büntetlenségét ilyen lehetőségek ellen esak a biztonság kollektiv megszervezése védhet meg. Franciaország ezért hü marad az osztatlan békének és a Népszövetség keretében megszervezendő kollektív biztonságnak elvéhez — jelentette ki beszéde végén Flandin, aki azonban erélyes kijelentéseinek leple mögött ezúttal első ízben hangoztatta nyilvánosság előtt is Franciaország hajlandóságát arra, hogy az európai béke megszervezése érdekében a németekkel tárgyaljon. A francia külügyminiszteri nyilatkozat magyarázói előtt nem maradt észrevétlen Flandinnck az a kijelentése sem, mely a nemzetközi szerződések alkalmazásáról beszél a népek állandóan változó életéhez. Ez kétségtelenül szintén változást jelent a megvál- tozhatlan kötelezettségvállalás nemzetközi jogi elvét eddig mereven képviselő francia külpolitikában. HémeimsEág nagy naoia BERLIN. (Rador.) Németországban tegnap , folytatták le a birodalmi gyűlési választásokat. Már reggel hét órakor zenekarok járták be a választókerületeket és jóval a választás megkezdése előtt tömött sorokban, tömegesen várakoztak az emberek a szavazó- helyiségek előtt, hogy leadhassák szavazataikat. A szavazás gyors ütembeffi folyt, úgy, hogy délig sok helyen már valamennyi szavazásra jogosult leadta szavazatát. A nemzeti szocialista fiatalság kerékpáros osztagai egész nap kerékpáraikon ültek és hangos trombitálással hivták fel a lakosságot a szavazásra. Brunswick-ban hatalmas ökröt vittek végig a vásáron, az ökör szarvára ezt a felírást erősítették: „Aki nem szavaz, — ökör“. Hitler kancellár, aki Kölnből Göbbelssel együtt repülőgépen reggel 9 órakor érkezett Berlinbe, kíséretével a postdami pályaudvar szavazóhelyiségében adta le szavazatát. Az összes helyiségeiben urnákat helyeztek el. V szavazóirodák előtt két-két nemzeti dialista állt, mellük ön- ezzel a felirásu táblával: Szavazzatok a Vezérrel“ A német rádióállomások negyedóránként hivták fel szavalásra az arra jogosultakat. A Saar-v-idéken, amelynek népe 12 év óta elíő ízben vett részt a birodalmi választásokon, óriási lelkesedéssel ejtették meg a szavazást. Saarbrüchenben egész nap szólt a zene és dél felé a Zeppelin is megjelent, PÁRIS. (Rador.) Fiandim. tegnap nagy választási beszédet tartott kerületében. Beszédében a nemzetközi helyzettel foglalkozott többek kölzött a következőket mondotta: — Hitlen kancellár többszöri békeajánla- t^ra a francia kormány nevében azt válaszoltam, hogy I a nemzetközi szerződések tekintélyének helyreállítása után Franciaország kész bármilyen tárgyalásokra, amelyek komolyan megerősíthetik a békét. A kancellár főérve, amellyel a locarnói szerződós megsértését a francia—orosz egyezÎ ónnyel okolta, nem volt helytálló. Hitler őst a német nép örök jogaira hivatkozik az örök erkölcs alapján akar békét kötni ijgy, ahogy neki tetszik. Mielőtt ez megtör- ínnék, több elvi kérdést kell tisztáznunk: lenne az értéke ilyen szerződésnek, ha émetország fenntartja magának a jogot ar- a, hogy azt is megsértse az öfrök erkölcs és német nép vitális joga nevében? Belgium E u kötött megegyezést Szovjetoroszország- , mégis felrúgta azt a Locarnót, amelyben gium is helyet foglalt Hitler erre azzal válaszolt, hogy „egyedül vagyok hivatva arra, hogy a szerződéseket magymázzamA másodk kérdés: ha meg is kötjük az uj szerződést Németországgal, holnap ki lehet az a független és részrehajlatlan bíró, akinek döntését Hitler is kötelezőnek ismerje el. Németország a nemzetközi életben az erő koncepcióját követi, mig a világ a jog koncepciójának a hive. A nemzetközi kapcsolatok jobbátétele végett el kell fogadni a tárgyalásokra és döntőbíróságra való felhívást? Hitler azonban erre azzal válaszolt, hogy úgy tesz, amint neki tetszik, mert az ő akarata a német nép akarata. — Ha Hitler valóban békét akar huszon- ,, öt évre — folytatta Flandin — miért fegyverezte fel oly sietve a Rajna-vidéket, miért és ki ellen emelt erődítéseket? A saarvidéki népszavazás után Hitler kijelentette, hogy tiszteletben tartja a locarnói szerződést, de amely horogkeresztes röpcédulákat szőr. alá. A Zeppelin legénysége Aachen felett az ebédlőben, spanyolfallal elkerített helyiség ‘ ben szavazott le. Délután 3.400 Ausztriában lakó német állampolgár érkezett különvona ton Passauba és leadta szavazatát. A külföldi német állampolgárok szintén nagy tömegben adták le szavazatukat a követségeken s a tenger mellett fekvő országokban, valamelyik ott levő nőmet haión. CONSTANTA. (Az Ellenzék távirata.) Az Alemania hajón megtartott tegnapi német vá lasztás nagy érdeklődéssel zajlott le. Ezerhet venheten Hitlerre adták szavazatukat, mig tizenhat szavazat semmis volt. Az összes résztvevők leadták szavazatukat és még az est folyamán hazautaztak Illetékességi helyükre. Az egész választás alatt teljes rend uralkodott. A német kormányt lelkesen ünnepelték a választók. azóta megszegte szavát. A német nép felségjogainak nevében a jövőben vájjon nem fog-e igy tenni a Danzigra vonatkozó egyezménnyel is? Vagy Memmellel? Vagy az egész nem más, mint ravaszság, amely arra jó, hogy elrejtse az erőszak készülődéseit és újabb szerződésszegéseket. Hitlernek kategorikusan kell válaszolnia egyenes kérdéseinkre. A kancellár célzásokat tett a gyarmatok elrendezésére és a békeszerződések felülvizsgálására. Kiknek a kárára történjék majd ez? Hitler ezzel válaszolhat: „Mit törődnek vele a franciák addig, mig nem szólok hoz> zajuk?“ Itt van az alapvető különbség a francia és német felfogás között A német felfogás a békét kétoldali megnemtámadási szerződésekkel akarja fenntartani. (Néhányat ezek közül egy alkalmas pillanatban megtagadna, másoknak viszont az volna a célja, hogy fedezzék a támadót a kollektív visszahatással szemben, amely minden egyes népnek a biztonságát szolgálja. Hitler békerendszere a valóságban háborút készit elő, mert biztosítja a támadó büntetlenségét. Lemond-e Hitler minden annexióról, ami Ausztriát Schleswig-Hollsteint, Sziléziát a csehszlovákiai kisebbségeket sőt a svájci németeket illeti? Vagy pedig kijelenti, hogy ezek is Németország belügyei, amelyekbe idegen államok nem szólhatnak bele. Ha igy van, a gyors ütemben fegyverkező Németország és a fentjelzett államok hadereje közötti aránytalanság miatt megérthetjük, ha Hitler a Népszövetség keretében megvalósítandó kollektiv biztonságtól irtózik és csak kétoldali megnemtámadási szerződések megkötésére hajlandó, ezek viszont semmivel sem egészítenék ki az érvényben lévő Briand—Kellogg- paktum rendelkezéseit. — A francia nép — végezte beszédét Flandin — akárcsak a német nép, meg van győződve a tartós és szilárd béke szükségességéről, de azt nem képzeli sem időben, sem pedig térben határoltnak. Hitler ne vezesse félre beszédeiben a közvélemény egyes rétegeit, hanem tegyen határozott és pontos kijelentéseket I ——■ mi ii I —A nemzeti szocialista német bírocfsfoinbai) Is példátlan ez a választól meg* mozdulás. — Hitler fogadalma a német nép békés szándékai mellett. <— Londonban na&y feszültséggel Máriák a birodalmi vezér holnapra iáért válaszát Flandin is a francia nép békeakaratá választói előtt Flandin választása beszéde
