Ellenzék, 1936. március (57. évfolyam, 50-75. szám)
1936-03-29 / 74. szám
1936 március 2 9. ■pODAlOM ELLENZÉK BERZSEMbi .ívűkor 1794 januárjába!* Kaiúnccy rrsoglá- t-agscja Lőcsén Dayka Gábort s verseikéi: kicserélvén, kölcsönös elragadtatásuknak -adnak kifejezést, mindketten, hangsúlyozzák, bogy tólibésaetiikben nyelvészen tedekxtSl \uta szó. Dayka ki is jelenti: „Csakhogy a kezdet meg van téve! Én. tudom, miibe kérők ez nekam. Hyct naég néhányat s tüzbe minden egyéb doflgozásammimalL.. — Fél század múlva ez is oly olvashatatlan ítészen, mami a HaMicr versei azok mostan már a német JátemturáíKik újabb imveí mellett. De mienk mamád azok mostan már a német llá— teraturánaik újabb mivei mellett. De mienJk marad az a dicsőség, hegy megtörénk az intőt s igazságos mcuradékunlt érteni t ogja, nekünk mit köszönhet.“ Tolnai Gábor magyar irodalomtörténész nemrégiben rajzolta meg Kis János soproni evangélikus püspök arcképét. Kis János a világirodalomnak talán egyetlen írója, aki tudta és "hangsúlyozta, hogy dilettáns s aki az uj útra induló ilizen- nyolcadik századbeli magyarságnak kétségtelenül legfontosabb ienditőkerekébe kapcso- Tódott a Magyarul Tanuló Társaság megteremtésével, mely müve'fnséget terjesztő maga- sabbfoku önképzőkör volt, de Berzsenyi Dániel felléptekor nem ir több verset, kijelenti, hogy az izüés- és nyelvfejlesztés terén elvégezte mainkáját, megérkezett a nagy költő, 6 'leteszi a tollat. Magát Kazinczy t is megállásra és erős önvizsgálatra készteti. Berzsenyi felbukkanása. És ő, dki csaknem félszázadon át a magyar nyelv ás irodalom (legnagyobb tekintélye, akihez maga Berzs-enyei is a legnagyobb tisztelettel fordul!, a teremtő szellem klasszikus mesterét látja benne, aki búvárkodás nélkül, egyedüli annak önkényttelen bizonyságaként, hogy a magyar művészetnek a latin kultúrával való közössége a magyarság természetes klasszikus műveltsége révén oly szerves alapot jelent, melyről egy kememeaaüjára elte- inetkezect fci-sn.em.es is felemelkedhetik. A legújabb magyar szellemtörténeti vonalvezetés a magyar reneszánsztól a mai napig felibünteci azokat jelenségeket, melyek a barokk és romantikus ízlés áramlásai Idején a magyarságban önkényteíenül vetik fel a görög-római és népies ellenhatásokat. Ha- éles szemmel figyeljük a magyar művészi eseményeket1, a magyar műveltség germán kapcsolatai oly elenyészően jelentékteleneknek riinmak fel, melyeknek kimutatása a cédulázó irodalomtörténész verejtékes kutatása nélkül iehetedea. A magyar barokk Zrínyi idejében Máityás káráíly birodailmának álmává! kapcsolatban alakul át, művészileg klasszikus és reneszánsz elemekké! keveredve jelenik meg, Gyöngyössy is nagyobb súllyal támaszkodik az antik világra, mint eu barokkra, Rakidi és Felvinczy olasz iskolába járnak, mielőtt tolkt fognának kezűkbe, széphistó- riáink csaknem kivétet nélkül latin és olasz eredetűek. Mikes francia szellem, iskokdrá- mávntknak nagyon kevés köze van a németekhez. A romanticizrrms magyar képviselői a francia romantikus regényt követik. Vörösmarty a magyar -mathotLógia erejét viszi eposzába s mag a német romantika bevonul & költészetbe és a fejlődő magyar színpadra, a latin iskola hívei csaknem maradék nélkül uralkodnak a magyarság világán. A semmiből Berzsenyi lép élő, az első hallhatatlan, alá Csokonai melleit a századforduló legnagyobb csodája. Berzsenyi Horatius tanítvány. Bírálói szerint a nagy mester egyik legkiválóbb növendéke, oki gyakran túlszárnyalja tanitóját. Horatius az aranyközéput poétája, aki a magyar kúriákban, mint, a 'tunyaság, szemlélődés és epikureast életbolcsallet művésze, a nemesség eredendő bűneit dicsőítette pompázva és bíborban. Horatius még a betűvetés fel- találálássu előtt, pergameniteken került Magyarországra. A felujulás korában Orczy Lőrinc, Kiss János, Vitkovits, Pázmándi Horvátit Endre, Verseghy Ferenc, Bacsányi János, Virágh Benedek, Báród Szabó Dávid, Rájniss József, Révaii Miklós költészetében és munkásságában jelentős hatással jelentkezik. Fordították és tanították évszázadokon keresztül. Az iskolán kivüli oktatásban kötelező olvasmány a magánolvasmányok közt a latinul beszélő magyar nemesség egyik leggyakrabban forgatott poétája. Berzsenyinél Horatius csak, mint a klasz- szilkus óda nagymestere mintă. Az antik vensformák, a fenséges menetű ütemek, az időmértékes verseléssel járó kötelező komorság, mely a végső, elemezheteden dolgok nyugtalanságával indítja küzdelemre a költőt, Berzsenyi egyéniségét a magyarság legnagyobb ás legidőszerűbb feladatai felé fordítják. Horatius fatalisztikus versszakait- vas- ’ páncélba zárja a bevégzettség tudomásulvétele, mely a, halál visszaverődő sugaraiban sem: egyéni, sem kollektív mozgást nem képes kifejteni és erkölcsi lankadságban nyúl a narkotikumok után, mert felejteni akar, a viliág önmagáért szép formái iránt lelkesedik s a császárság thiermáJkban puhuló patríciusait szolgálja, akik nemsokára a hanyatló birodalom romjai alá kerülnek. Berzsenyinél a klasszikus bevégzettség erőt sugalmaz, ő ott fogja meg Horafiust, ahol a dulce et decoram szózatát gyújtja meg verseiben. így lesz az arany középút poétájából a magyar föld nagy géniuszán keresztül lelke- kesitő és reformátor, akinek számára a. római légiók nemcsak romokat hagytak Pannóniában, de vitézségek emlékét és erkölcsi követeim énvekkert: járó bölcsességet is. * „Minden nagy és szép, melyet az óvilág És e jelenkor mivei közt csudálsz: Bajnok, dicsőség, fényes ország, A tudomány gyönyörű gyümölcse. s Ez hozta mennyből földre az isteni Szikrát ez oldott a butaság alól. A bölcs Athenaet s győzhetetlen Róma fejét ez emelte égre.“ Felemelkedik, még nem ismeri az ország nagy és tevékeny iliterátorjait. Megyei dolgok és a nemesi felkelés foglalkoztatják. Meg- énekli a kimagasló magyar főnemeseket, buzdít, lelkesít, szellemi sereget toboroz s abban a légkörben, mely a napoleoni háborúk di- nosztiiahü magyarjait még mindig. értelmetlen kalandokra indítja, nem 3 tiltakozás eszközeit használja, örül a tömegnek ás az erőnek, mely nagyobb feladatok előtt is reményt jelent, életet és dicsőséget. Berzsenyi lírája nehéz. Kitörések, erőjátékok férfiúi tettek feszítek a strófáit. Nem kobzos. Építész, aki a dunántúli ítél árvaságában újra és újra átírja ódáit. Nem ismeri a pillanatnyi ihletet, szoros kapcsolatot tart fenn a vers törvényeivel. A sapphói, ászkle- piádoszi és álkájoszí mértékek _ iskolapéldáit j teremti meg, melyeket azóta sem sikerült felülmúlni. Nyelve félelmetes és megközelíthetetlen, nem koptathatták el az epigónok sem. A modern magyar költészetben újszerű jelzők, a bus, a zord, a szent, a setét az ő verseiben nehézségi erővel találják meg tor- talmi és zenetj helyüket. Csak Tóth Árpád és Bányai Kornél a magyar irodalom, két modem klasszikusa fért közöl: hozzá. De a sodrása elől félre állítok ők is. A Berzsenyi viliága roppant remete-sors. A százévek is1- meredenségből felbukkanó gondolkozó Magyar nemes, akit a szellem jegenyesors, szőlődombos, napsugaráéi, dunántúli tájról, vastagfalu, fegyverekkel és pipákkal ékes iorná- cos kúriáról vitt nyugitalon és lázas tusakodásba. Ha ez a szó keres bennem képet: magyar költő, az ő arca bukkan fel előttem legelőbb. Legyőzte a magyar nemes évszázados sártengerét és uralkodott az anyagon a nőikül, hogy közösséget keresett volna kontárjaival, a Jiiterátorokkal. Mikor felfedezik, már készen álL Szállóigévé vált versei, ,,A magyarokhoz", a „Fohászkodás“ és a „Közelítő tél“ vas-szegek az emberré formálódó diák karakterében: a közösség öntudata, a végtelen felé forduló férfi komor bátorsága és az elmúlás elégiája a magyar nyelv ezüstverecü, nee ok»1'0 '"dlób'*zo'átd-,é'3<3<iS''C®k,,VOT« -'mwo ubroo-'®“’’ S.. vie«1*® “ uiain» ^»*5def «L- -síS ház zengése közt. Remete sorsában éléniken figyeli az uj dolgokat, lelkes hive a haladásnak. Mint a fulladozó a levegő után, úgy vágyik a több kifejező eszközzel és nagyobb költői erővel gazdagodó magyar nyelv után. Figyelemmel kíséri a nydlvujitásit. Dukál Takács Judithoz irt versében jogot ad a nőknek a legfelsőbb szellemi dolgok művelésére és elismeri, hogy a nő másodrendüségót a férfi önzése és rabtartó ösztöne okozta;. Bitfcovics Mihályhoz irt ódájában a fejlődő Pest és Buda szépségeiről tesz említést, fejet hajt a városi kul tura és civilizáció előtt. Nincs szociális ér zéke, de a korszerű lázadozások helyett önmaga ellen lázad fel. Keserves mulatság látni a jobbágy izzadását s „asszott kezéből lesni süliemet“. A „Vandal bölcsességében minden forradalom ellen szót emel, mely a bölcset elűzi és könyvégetéssel tüntet. .,De a Ty főnnek bár istemfioknak neveztetének, bárd alá jutának“. Nagy történeti és természettudományi olvasottsága von, irodaimi ismeretei azonban a görög és római szerzőkre korlátozódnak. A szabadság utáni vágya is inkább mithosz, melyet klasszikus világ szug- gerál, a bölcsesség és költészet elefánt csont- tornyában érzi magát, de szilárd és egyenletes erkölcsi világa, sztoikus inkább, mint keresztény, zordonan egyenes és gyermekesen tiszta. Magyar. Etikai magatartása hozza, hogy a költészetet nem tekinti az önmagáért való szép eszközének. Költői hitvallását egy elveszett költőhöz, Téti Takács Józsefhez irt ódájában fejti ki: „Aki a széppel köti össze a jót, O Takács, az bölcs, az igazi pótéa. Ez a dicső érdem s ez az égi bélyeg A remek elmén.“ Száz esztendeje halt meg, hatvan éves korában. Mikor megírom róla, hogy nagy költ- tő volt, hogy egyetemesen emberi és mégis jellegzetesen magyar, nem tudom megáikra, hogy szűkítsek egyet ezen a határtalan erőn és ne írjam ide: dunántúli. Mikor nyölcszáz- kiiíencvennégyben édesapám letelepedett Erdélyben s a lila havasak és hideg szelek rrteg- borzongatták, Berzsenyit vette elő, hogy szülőföldjével közösséget keressen. Mikor meghalt, szerettem volna valami emléket tenni a koporsójába, mely a szülőföldjére emlékezteti. Berzsenyi került a kezembe. De tétován és szomorúan mozogtam a ravatal körül. Sápadt homlokát néztem, az arányosan épük tibeti templomot, melyben a némaság napjai hallgattak elátkozva. Aztán lecsukták a koporsófedelet, a könyv a kezemben maradt. Szent mult, minden erdélyi tulajdona, mely az évek mag'számlálhatutiltan messzeségében is felfesziti a koporsófedelet, hogy élet legyen az élőknek. Kovdts József. Építészek, kőművesek fontos szak- hönyve 70 százalékos árleszállításban ! Némzthy József: Kőm mies-mesterség Gyakorlati kézikönyv kőművesek, munkavezetők, vállalkozók és kőművesmesteri vizsgára készülő segédek és gyakornokok számár». Hatodik javított és bővített kiadás, 530 oldalon, 920 szöveg közé nyomott ábrával. Az eddigi 400 lej helyett, amíg a készletünk tart 125 lejért kapható az Ellenzék könyvosztályában, Cluj, Piaţa Unirii. Vidékre utánvéttel is azonnal szállítjuk. „ JSs» FLÓRIÁN TIBOR: VERSEK Egy platán halálára Hajnalban hurkot fontak nyakára, s hét ujjat gyökere fölött, hol törzse a napra tárult győztesen két suhanc baltáját beverte. A madarak hasztalan röpítettek futárt az égbe, s zúghatott az erdő fájdalmasan: „mentsétek meg!“ Délben, mint egy király felhördült hatalmasan, s koronás feje gőggel a törpe fákon átzuhant, Megharsant az ég, s a rengő föld felett fölzugott félelmesen a harang. Virrasztanak a fák Halott testvéreik fölött nyugtalanul virrasztanak a fák. Irgalmas szelek őrzik a hold halotti fátyolát. Sírnak a csillagok. Nyitott szemekkel, némán ülnek a madarak. Egy vércse fészkét keresi. A föld szive a mélyből búsan földobog. De mint a halál angyalai kivont pallóssal, reggel újra megjelennek: A tanácsosok. Az armenopoliszi tanácsos Mint árva fogoly vergődik az ágy forró ráncai között, s tűri, hogy tüzes vödreivel elöntse a láz. Szárnyas kísértetek: a szellemek % föléje szállnak. Megülik mellét nehéz suhogással. S már látja gyötrő látomásként: gödrét ássák valahol a fák. De ajka — akárha a tanácsban ülne most is — még egyre mormolja: „szavazzátok meg, szavazzátok meg. a fáknak meg kell halni!“ Majd mintha óriás kigyó ölelné irtó öleléssel: megvonaglik, ^ s üveges szemeit némán fölveti a falra. Az érdeklődő ember könyve propagandá ban. Van Loon: NÉZZ KÖRÉÉ A FÖLDÖN" (Lexikonalak, gyönyörű nyersvászon kötés 440 oldal, szines metszetek és rajzok.) A m; emberének földrajzi kistükre. 540 lej helyet most csak 290. Kapható az íEUenzék könyv osztályában Cluj, Piaţa Unirii. Vidékre után véttel is szállítjuk. Könyvjegyzékeket kíván onitn.s zîi ítolomil Írfi 1 r\i%r*Ír
