Ellenzék, 1936. március (57. évfolyam, 50-75. szám)

1936-03-04 / 52. szám

ELLENZAK ä'— r.atÄvi: *~ U&EM MIT IR A ROMÁN SAJTÓ Választójog, ■ Péld*». - Kivétele» rendszabályok. Viss/.i! 1 anárok. I’ATRIA: A kőade;U' vd-Vs/tójom. törvény le* Ív-; v-n hcv-y/ctít ívf -mt «/ KjAkotitmny és fx>b. : .Ív i ex köles s/cnipoatralitól A? or *vi?. akarata u.uk xxxo>’,huxn.:í’it.i'árj ólkalmas &• igv elsőrendű kötelessé.', ennek rorv ínynek módos'tűm. K.« '.in u .ónban <-i .e hivettvu? A választójogi 'öt. vényt . liberi ások hozták s igv még jobban tö- ki-létesítenék, lu nVJfcuk s/.xv i/n.ík meg a mó- dOv'M’aSa. melyet csak nemzet i-paraszt párt ké­pi is kellően nrcgívdösiiami. A v'i'Jasv-tójogi rör. vény J demokratikus elvek érvényesülését kell biztosítsa Efcy dat^b demokráciáit képesti műi­den .- ja'avat. igv « kifogástalan \'ibs7tójoKÍ törvény demokratikus tejlődesünknek biztosíté­ka, Ismerjük jól ;■ váiv.H'/.tisi erkölcsöket. Hasz­nos választó nálunk .u tömény kijátszásának is­meretét jelenti a valóság bem Gondoskodni kell tehát megfelelő bünnttőjogi motorii sokról, rö- \"d és gyors bűnügyi el lírásról, hogy a bizáncit ördögi politika ne hanmirhjy meg ~y ország akaratát. LUPTA: Sajnálatos események történtek a Cluj-i egyetemen az elmúlt) napokban egy nieg- iircsedesa b'hszék betöltésével lcapcsoiactxin. Nem fogl'J)kozunk a részetekkel, csak arra aka­runk rámutatni, hogy a diákok nrtnclykoT yak eszközei egyes nanárokntk. F.z a megalliitpitás nemese: k Clttfrj von tí'fkozak. Másutt is van nőik tanárok, sfcjt port'k-ii szószékkel tévesztik ösz- s - katedrájukat. N vug’-ton nem engedik meg az íVesmit, amint ezt Ailix párisi jogikon dékán esete oly fényesen bizonyítja, Tudjuk, hogy Gaston Jézr t)ttnár képvseltie Abessziniát a Nép. szövetség ülésén. A Jeze. amar elen.; tüntetések mitt aztán Allix dékán lemondott s tanítvá­nyai előtt lemondását n't terv beszédben megindo­kolta: „Mások véleményének tjmeJctben Sorcisa s a ründem, mélyet tar.itunk és terjesztünk, van­nak ama hivatva hogy békét teremtsenek vz egyetemen. Lemondásomat úgy kel! tekinteni, mint felhívást a békére és nyugalomra. Köves­sétek példámat s szolgáljon ez ;i. lemondat pél. dóként orra. hogyan kell legyőzzétek saját magi- tokát, mikor szegény országunkra gondoltok, r.-.eév ellenséges csoportokra van oszolva.“ IgV buszéi Aliit professzor a diákoknak s a nyuga­lom helyreállt, mintha zav=égás sohasem lett Tcüna. Á déklin fellépése használt. — Mindenki ruditau hogy elvedül a tuckimánvnak éj s nem törődik a; pouáakívaá. Ez kölcsönzött tekintélyt sikkor midőn tanitványaök kiolctatSteu Ailix volt dékán magatartása nálunk is követésre méltó példa lehetne. ZORILE: Azt beszelik, hogy p. kormány már­cius 14-én nem. fogja meghosszabbítani sz os- t rom állapotra és cenzúrán^ vonatkozó kivételes rendszabályok érvényét. Kormánykörökből ke­rült ki ez a jur, még sem hiszünk benne. Nem hisszük, hogy a kormány nélkülözné tudná mun­kájában. Igaz, hogy ligyanSIZOn forrás szerint drákói sajtótörvény pótolná a kivételes rendsza­bályokat. Nincs kizárva, hogy így fog történni. Ellenkező esetben nem lesz szó a kivételes rend. szabályok d’-tőrléséről. A román demokrácia al­szik, a csodára vár. Személyi ellentétek aknáz­zák alá, egyéni érdekek és haszontalan támadá­sok. így aztán a kormány eddigi utján tovább halad. Ä spanyol francia., csehszlovák példák fantasztikus mesék maradrt'ik RAZA: Többször mutattunk rá orra, meny­nyire sülyed a parlamenti tárgyalások szán vo­nása. Ennek okát abban kell keresni, hogy a kormány nem sokat törődik püriaiment mun. kéjával. A pártok egyezményekre ha ilomosak az ország kárára. Természetesen könnyebb az ilyen harc, mint az elvek mellett való kjt&otas s a kíméletlen küzdelem tovább folytatása: A barri- k ’dok helyett odaadnak a nemzet képviselő:, hol nagyobb a bajszon én partosabb. — Nem érdekű őket, hogy ezt éhes haszonlesésnek nevezik a szavazók. A lényeg hogy erős és gazdag légy. A többség így éldegél: Ez okozza, hogy üresek a páriáimén ti padsorok s az előszobák zsúfolva vannak. Nem volna fcte'í, ha a legtekintélyesebb román politikusok feladnák mai tartózkodó ál­láspontjukat s résztvennének a ptsrlonucnti tár- gymi'ísokhan. Nem tagadjuk hogy komoly indo­kaik vannak, a nemzetnek azonban nincs hasz. ni tóból, h.-, tüntetőleg távol maradnak* sőt: — ez a tömegeket is lehangolja, ami aztán futással lehet egy egész korszakra. Averescu marsall. Dj- nu Bpitianu és Maníu vissza kell térjenek a par­lamentbe Nagyszerű visszhangja volna szavuk­nak. NAŢIONALUL NOU: Minden társadalmi osztálynak fontos szerep jut az állam életében. Hí osztályozná lehetne őket, első helyen állna a tanárok osztálya.. Alig van városi ember az or. szagban. kinek ne lenne néhány líceumi osztály végzettsége, mégis elfeledték tanáraikat. mert egyetlen ‘VZtáíy sincsen oly szomorú helyzet, ben mint a tanár,j kar. Néhány év óta pusztá­im kiáltott sízó siíigélykiáltiásuk melynek nincs visszhangja. Kihasználják türelmüket s figyelmen kivid hagyják őket mindég kihagyják ezt az o-ztáJyt. midőn uj álbrrn költségvetést alkotnak. Törvényes jogaikat átruházták egy vért dián pil- !in''ban. Azóta folyton hazafias érzületükre rr ' álnak s mindig ígérik ;• jóvátételt-, ahelyett, hogy betartanák szavukat. Elértek most türel­műi: végső határáéioz. A halk szó segéiy.kiáltják. f tör s vé^zjelet ad. melynek nem maradhat el hatása. Március 7—8. napjain a tanárok or- ■ vágos kongresszust tartanak: Egyesülni fognak s i)• követelik majd igazságukat; Tanuhnányoz­k; : annak a társadalmi osztálynak követelé- • -t mely első helyen áll tudás és hisznos.víc te­li ku etében. Van elég hely a költségvetésben, hol takarékoskodni lehet. Lehetetlen, hogy éhen haiL j.m k abban az országban, hol annyi gazdag poli. tiku-s van. Zilahy Lajos aj könyve: FEHÉR HAJÓ. A ’••^népszerűbb magyar író aj elbeszélő kő­id 53 lejért kapható az Ellenzék könyv- osztályában, Claj, Piaţa Unirii. — Kérje a kiin.vaa.idoásások iesvzékéU RIPORTSOROZAT A SZÉKELYFÖLDRŐL IshoIo, oil! BîssMdjii o dipoí A tréLcly nép iiüzdelmc a kuüiurájáéri és lc|!ő<léscértf. Vswiíí a síékely-süijWcsí szerle a víKáqba I (1 'DUCA. (Az Ellenzék tudósítójától.) Előző cikkünkben beszámoltunk már a s/é- kelyl'öldi unitáriusok áldozatkész munkájú rój, mellyel az itteni főgimnázium felső ta­gozatát közadakozás révén fenntartják. Most még Írnunk kell a többi iskolákról és intéz­ményekről, mert megkapó képet nyújtanak arról, milyen küzdelmet folytat a székely nép kultúrájáért és fejlődéséért. Ezek az iskolák elsősorban a nép számára állnak fenn s falusi gazdálkodók gyermekei tanul nak bennük túlnyomó részben. Ha a főgim­názium növendékei között szétnézünk, azt látjuk, hogy a legtöbben falusi kisbirtokos gazdák gyer­mekei. akik még 111a is áldozatokat hoz­nak a tudományért, amikor az ifjúság elhelyezkedése a diploma megszerzése után is bizonytalan, a tandijak előteremtése pedig évröl-évre legyőzhetetlen akadályokba ütközik. Számarányban utánuk következnek a papok, tanítók és tanárok gyermekei, majd n hivatalnokok és tisztvise­lőké, végül pedig az iparos családoké. Iskola, ahol visszaadják a dijakat Az egész Székelyföldnek itt van az egyet­len gazdasági iskolája, az ,,Unitárius Téli Gazdasági Iskola“. Az. intézetet négy évvel ezelőtt állította fel az unitárius egyház és azóta évröl-évre fokozatosan fejlődik. Az első tanfolyamot 1932 telén tartották. Ennek a hallgatói kor szerint még nagyon külön­böztek egymástól, de a legtöbben a huszadik év körül jártak. Azóta a tanulók száma so­kat szaporodott és egységesebbé vált a hall­gatóság olyan értelemben, hogy 111a a leg­több részük 14—16 év között van. Az első években behozták annak a pór évnek a mu­lasztását, ami közvetlenül a gazdasági iskola megnyitása előtt telt el. A gazdasági iskolába csak földműves em­ber gyermekét veszik fel és csakis olyant, akinek legalább két hold birtoka van. amin a tanuló gyakorolhatja az iskolában tanult gazdasági dolgokat. Két téli lanfolya- mot kell végighallgatniuk a tanulóknak és akkor megkapják ;i gazdasági iskola elvég­zését bizonyító oklevelet. Az iskola tanárai maron át felkeresik a Demeter Lajos igazgató vezetésével meg­tekintettük a gazdasági iskola gyakorlati te­lepét. Gyönyörűen faragott galambducos szé­kely kapun lépünk be, melynek tetején a Bethlen és L’gron címerek vannak kivésve az unitárius egyház címerével együtt. A Nagyküküllő partján elterülő negyvenholdas telep szintén az egyház tulajdona. A hatal­mas terület a legújabb gazdasági módszerek szerint van megművelve, a tanulók itt sajá­títják el azokat az ismereteket, melyekkel hivatva lesznek, hogy otthon a falujukban tevékenykedve, az egész székelyföldi mező­gazdaságot uj alapokra fektessék és fellen­dítsék. Hatalmas gyümölcsös, gazdasági gé­pek, háziipari műhelyek, mintaistálló, ba­romfitenyésztési telep váltakoznak egymás után, amelyeknek beszerzése és felszerelése hatalmas összegű befektetést igényelt az egy­háztól. Mire estefelé visszamentünk a régi gim­názium épületébe, ahol a gimnazisták mel­lett a gazdasági iskola tanulói is laknak, az igazgatói irodában találtuk a növendékeket. Könyvtári óra van, szakkönyveket oszt ki Gyarmathy Piroska titkárnő a tanulóknak. Ez az iskola nagyszerű munkát végez, csak az a kár, hogy a beiratkozásra jelentkező if jakat nem veheti mind fel. mert nincs hely, a keretek nem engedik meg. Az iskola ki­bővítésére volna szükség, de ezt már nem lehet az unitárius egyháztól várni, amely igy is erejét meghaladó áldozatot hozott a székely nép érdekében. A gazdasági iskola keretében minden nyá­ron háztartási tanfolyamot rendeznek a nők számára. Iskolák Az unitáriusoknak 150 éve áll fenn egy felekezeti elemi iskolájuk, amelynek azou- han most legutóbb megvonták a nyilvános- sági jogát. Annakidején egy tanfelügyelői határozat értelmében az iskola nyilvánossági jogának megerősítését ahhoz a feltételhez kötötték, hogy egy év alatt épitsen az egy­házközség uj épületet az intézet számára. Az egyház nagy áldozatok árán. a legnehe­zebb gazdasági viszonyok között mintegy háromszázezer lej költséggel fel is épitette a kívánt időre az iskolát. Az építkezés tervét a tanfelügyelőség felülvizsgálta, javított is rajta, mégis, mikor a szép emeletes épület készen volt, megtagadták az iskolától a nyil­tanulókat otthonukban, hogy útmutatások­kal lássák el őket az iskolában szerzett isme­retek gyakorlati alkalmazására nézve. Különben az iskolában elméleti és gyakor­lati oktatás van. Nagy súlyt fektetnek a ro­mán nyelv elsajátítására is, földrajzot, tör­ténelmet, nyelvtant, alkotmány tant tanulnak román nyelven. A kifejezetten gazdasági jel­legű tantárgyak sorában olt szerepelnek a szövetkezeti tárgyak, méhészei, gazdasági földrajz, gyümölcstermelés, vegytani ismere­tek, stb. Ezeket magyar nyelven tanulják, emellett pedig magyar nyelvtani óra is van hetenként. Mindezek azt bizonyítják, hogy aki végigjárja a két tanfolyamot, olyan szaktudást és kultúrát szerez magának, hogy az életben derekasan meg tudja állni a helyét. Az iskola célja az, hogy ne általános isme­reteket, általános „gazdasági recepteket“ adjon a tanulóknak, hanem olyan kiképzést, hogy minden körülmények között megtalál­ják a helyes megoldási. Az iskola minden költségét az unitárius egyház fedezi, ami jelentékeny terhel jelent az egyház számára. Hogy a falusi gazdák­nak több lehetőséget adjon gyermekeik ta­níttatására, az egyház teljes egészében ma­gára vállalta a .tanárok fizetését, úgy hogy a tanulóknak egyetlen lej tandíjat sem kell fi7.etniök. A lakás és étkezés diját a legmér- sékeltebben állapították meg, de itt is az volt a cél, hogy minél több tanuló részesüljön ingyenes ellátásban. Amint az iskola igazga­tója, Demeter Lajos elmondja, a tanulóknak több, mint fele ingyenes. Megtörtént már többször az az eset, hogy a tanulók szülei ősszel befizettek bizonyos ősz- szeget étkezési és bentlakási díjban, a fiú aztán jól tanult, jól viselte magát, elenged­ték a dijait és az igazgatóság visszafizette a szülőknek az előre befizetett összeget. Érdekes még megjegyezni a felekezeti béke és összetartás dicséretére, hogy ebben az is­kolában, melynek minden költségét az uni­tárius egyház fedezi, a tanulók kétharmad­részé nem unitárius, de ezek is éppen úgy részesülnek ingyenes elbánásban, mint az unită riusok. vánossági jogot. így a növendékek kénytele­nek most évenként állami bizottság elölt kü­lön vizsgát tenni. A százötven éves iskola most csak mint magánintézet működhetik. A közjogi változás előtt polgári leányis­kola is létesült volt, de csak néhány évig működhetett. Az iskola költségeit a község viselte, éppen ezért kellett megszűnnie az egyre nehezedő gazdasági helyzetben. Ugyancsak a háború előtt épült a ma is fennálló tanítóképző. Hivatalosan ma is ma­gyar nyelvű állami iskola volna, de a ma­gyar nyelvet már nem tanítják benne, taná­rai közül pedig az utolsó magyar embert is elbocsátották. Költségvetése körül is állan­dóan bajok vannak, mert fenntartását nem vállalja teljes egészében az állam. A lorga- kormány alatt például csak hat tanár fizeté­sét fedezte az állam, a másik haténak költ­ségvetéséért az igazgató és három tanár vál­lalt felelősséget. Ötven éven keresztül iparostanonciskolát is tartott fenn a község, ezt az iskolát azon­ban a mostani időközi bizottság beszüntette. Hetven inas maradt iskola nélkül. Az idő­közi bizottságnak az volt az érvelése eljá­rása mellett, hogy az iskolában nemcsak a város ifjai tanulnak, hanem az egész járásé, a városnak pedig nem érdeke, hogy a járás számára tartson fenn iskolát. A megszünte­tés alkalmával a tanároknak mintegy hat­vanezer lej fizetése hátralékban maradt. Társadalmi élet Jellemző arra a tevékeny társadalmi élet­re, ami ebben a kis városban uralkodik, hogy az aránylag csekély lélekszámú község aggmenházat is épitelt. Az aggmenház ellá­tásáról az egyes családok gondoskodnak, megnyitásakor 45 család önként jelentkezett, hogy na­ponta ad ebédet, most ismét újabb 58 csa­lád jelentette be, bőgj- hozzájárul ehhez a munkához. A református és unitárius nőszövetségek lelkes munkát fejtenek ki. A református nő- szövetség Gyárfás Pálné és Tolvaly Tibomé vezetésével a háziipar és szövészet fejleszté­sét tűzte ki céljául. Külföldi kiállításokra is elviszik a székely háziipari dolgokat, szőtte­seket, varrottasokat és mindenütt feltűnést keltettek velük. Különösen a budapesti nem­zetközi mintavásáron volt az elmúlt években / 930 március 1­Az egészség szegénynek gazdagnak cgyar nt drága kincs... Szegény és gazdag egyaránt kell vigyázzon ] egészségére. Ha néha drágának is tűnik ‘ ”.y gyógyszer, tw sajnálja érte a pénzt, mert baj attól egészséges l<sz, lobbet ér, mintha bár­mennyi pénze is volna. Szentkirályi Gábor, Targu-Mures, Str Ostaşilor 2. (Cukorgyár) levele erről beszél. íme ezt Írja: Köszönettel értesítem, hogy megkaptam Gastro D. gyógyszert. Elismerőleg kijelentem, hogy bá­mulatos gyógyító hatású, az emb-r eg-sz újjá szülét'k, felfrissül, visszanyeri é'etkcd- vét, igy ez a gyógyszer valóságos áldás a gyomorbajos embereknek. Szerintem csak az a nagy kár, hogy bizony nem mindenki szán hat rá 130 lejt egészségére és igy a széles tömegek ki vannak zárva használatából. Ha­bár én azt mondom, hogy minden gyomor­bajos ember feltétlenül meg kell hogy vegye, le kel'l mondania egyébről és erre feltétlenül legyen pénze, mert a gyógyszer hatása, az általa elért eredmények (ezt tapasztalatból mondhatom) megfizethetetlen. En már telje­sen kigyógyultam súlyos gyomorbajomból, ezért mindenkinek bátran merem ajánlani“. Egyszerű, őszinte sorok, de nagy igazság rejtőzik bennük. A Gastro D.-t Lei 130 utánvéttel küldi a vezérkép viselő: Császár gyógyszertár, Bucu­reşti, Calea Victoriei 124. £-u az erkölcsi siker mellett jelentős anyagi jö- ( vedelem is. Megszervezték a háziipari dol­gok előállítását és értékesítését s eddig több mint nyolcvan mázsa szőttes­árut szállítottak el. Belekapcsolódtak az Ágisz munkájába és ezen az utón érlékesitk termékeiket Erdély­ben. Örömmel állapították meg, hogy mi­lyen nagy kelendősége van a székely szőt­teseknek, mert állandóan több a megrendelésük, mint amit szállítani tudnak. De tőke hiányában nem tudják szélesebb alapon megszervezni a termelést és nem tud­nak kellő mennyiséget előállítani. Érdekes, hogy újabban a zsidó kereskedők is magukévá tették a háziipar fejlesztését. Üzletükből kiadják a gyapot fonalat falusi asszonyoknak megszőni. Igaz, hogy jól is keresnek vele, mert egy törülköző megszö­véséért négy lejt fizetnek, viszont a gyapot kétszeres áráért adják el. Fejlődési lehetőség, sport A város közvetlen közelében van a neve­zetes sósfürdő, amit azonban az utóbbi idő­ben egészen elhanyagoltak. Pedig hivatalos szaktudósok állapították meg többször, hogy drága értéket képviselő gyógyító erő van benne. A háború előtt egy orvos harminc évi bérletet kért a községtől, hogy ö ezalatt ki­építi és a bérlet letelte után teljesen felsze­relve visszaadja a községnek. A fejlesztés és fürdővé kiépítés egyik nagy akadálya, hogy a forrás közös tulajdon Filias községgel, en­nek lakói pedig ellenszegülnek a város ter­veinek, mert attól félnek, hogy elveszítik az ingyenes „sósvizet“, amivel kenyeret sütnek, főznek és marháikat itatják. Pedig megérné a veszteséget, mert valamikor mar olyan hi­res volt ez a fürdő, hogy budapesti orvosok küldtek ide isehiasos betegeket gyógyulni. Most a Gyárfás kúrián, ahol 1849-beu Petőfi utolsó éjszakáját töltötte, újabb gyógy­forrásokat találtak. Ezeknek a vizét téli me­legfürdőnek használják. Egy kis fáradsággal és befektetéssel kitűnő fürdőhellyé lehetne varázsolni ezt a várost is. Meg kell emlékeznünk még arról, hogy a megye első sporlegylete, a megyeszékhelyt is megelőzve, itt alakult meg, a KA*C, amely­nek alapitó elnöke dr. Elekes Domokos ügy­véd volt. Különösen a szertornászat terén ért el szép eredményeket, volt idő. amikor a K/KASE-t is megverte. Si, tennisz cs fut­ballszakosztálya van. Ma a legnagyobb sike­reket a teke-csapata éri el, a mult évi nagy versenyen 105 csapat közül a negyedik he­lyezett lett. Jólmenő mozija van a városnak, teljesen uj gépekkel felszerelve. Néha vidéki szín- társulatok is felütik tanyájukat, de sohasem távoznak csalódással innen. Ennek a kis vá­rosnak magyarsága sok nagyobb városnak szolgálhatna mintaképül. Iiözödi György. Néhány óra alatt megianszthcíl könyvelni, hia megveszi és áttanulmányozza a Neulän­der—Maroevich-féle „Útmutató a kettős könyvvitel gyors és könnyű elsajátítására' könyvecskét. Kapható 30 lejért az Ellenzék könyvosztályában, Cluj, Piaţa Unirii. Vidé­kiek 35 lejt küldjenek be pénzben vagy pos­tabélyegben.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents