Ellenzék, 1936. március (57. évfolyam, 50-75. szám)

1936-03-29 / 74. szám

s ELLENZÉK / 9 3 6 m á re I a a 29. 'TOB jrsna JAVOL ;t legideálisabb idegcsillapitó Szüntet, tryóííyit: HÜlést, Grippát, fej- és fogfájást Hogyne, a/ asztalos igy csinálta. Felállót t s megnézte a szék lábát. Rögtön felvillant benne régi szenvede­tve. Nagyon szendéit ilyen dolgokkal foglalkozni. Ősei barkácsoló parasztok voltak. Szerette szétszedni az öreg órá­kat s iijra összerakni. Könyveit maga kötötte be s sok ilyen tudománya volt l.z a kimozgatott székláb éppen jó ki­búvó volt, bogy a nehéz dolgokra ne kelljen gondolni. No ezt be kell enyvezni. Most nincs rá időm, de ne hagyjatok elfelej­teni, holnap enyvet főzünk s megcsinál­juk. Szmokingban nem lehet. — Szmokingban nem lehet, szmo kingban nem lehet — ujjongtak a fiuk. — No, mi van az iskolában? Nagyszerű heccek, papa. — Ti csak a heccekre gondoltok, nem a tanulásra. Ebadta, emberkék. Milyen könnyen, gyorsan és vidáman telt az idő. Oly remekül érezte a fölé­nyét. ö férfi s az emberkék gyerekek. Hogy ő mindent jobban tud, minden szava hat és ellentmondás nélkül fogad­ják. De remek dolog apa lenni, nincs ennél jobb a világon. Mikor a felesége rájuk nyitott a nagy estélyi ruhában, hogy: — Mi lesz, mi lesz? nem megyünk? — ő is éppen olyan zavartan ugrott fel, mint a fiai a még nagyobb, a legna­gyobb tekintély előtt. összeszedte magát s mig lementek a lépcsőn, gondolkozott, mit is kellene mondania, ami a helyzethez méltó le­gyen. A felesége természetesen ezt a gondolatot is hamarabb megtalálta: — Már nekünk is muszáj lesz va­csorát adni, annyinak tartozunk viszon­zással. A tanácsos elkedvetlenedett. — Na ja, de mibe kerül az — düny- nvögte. Borzasztók ezek a megkötöttségek. Mindig s minden az anyagiak miatt. Ez a családi boldogság. Minden egészséges gondolatnak nyakát szegi a pénz... Nem igy indult ő neki a jövőnek. Hol vannak a szép remények, hogy mire ezüstre érik a feje, akkorára a saját korának vezető tisztviselőihez méltó életet élhes­sen. Mind a ketten mély tűnődésben ültek egymás mellett a villanyosban. Az asz- szony a praktikus végrehajtáson gon­dolkozott, ő pedig a nagy’ és általános sebeit nyalogatta. Kilenc óra volt, mikor megérkeztek. — Mondtam, hogy mi leszünk az el­sők — kiáltott fel az asszony. Az előszobában semmi kabátot nem láttak. Lentiék vigan és ragyogó arccal jöttek eléjük: — Szivecském, nem is jön senki. Csak magunkban akartunk lenni már veletek. hogyr jól kibeszélhessük magunkat. A nagy tömegben elvész az ember egy­mástól s annyira szeretünk, hogy nek­tek akartuk adni az egész estét. A tanácsos nagyot nézett. Kár volt szmokingot venni, elég lett volna a kis fekete ruha is. Az asztal hat személyire volt megtérítve, csak a háziak és ők. Hüjhaj, Lentiék is lentiek? — Remek az uj lakásotok — áradoz­tak s a lakás csakugyan szép volt, nagy ebédlő, a régi szép bútorokkal, de két kis szoba nyílik jobbrá-balra. Ez az egész? Continental Szálloda BUDAPEST I ?7, “ ! I holajoko­Dohány-u. 42. 9 érzi magát ® ÍBSHaB.'BHKiliBSTOBa Legmodernebb szállodai kényelem, első­rangú étierem, zene, tánc, színházak, szó­rakozó helyek és a kereskedelem központ­jában. Mérsékelt árak! Garage a házban wjmsmmKmmwmmmmmmmmmBmmmmmmmmm E/er pengővel olcsóbb, mint u régi lakás. Muszáj barátom az embernek összehúzni magát. A vállalkozásoknak vége. Bein* kell nyugodni. Az. államji megbízatások sem érnek többé semmit Ettől kicsit megkönnyebbültek. 11a már a nagy vállalkozóknak is így megy, akkor a szegény tisztviselők... Összeültek a férfi dolgozószobájában, mely szálén, dohányzó, társalgó, min­den s pillanatok aJatt, az első pohár s/.ilva mellett a régi szép időkről volt szó, mikor Lentiék nagy utazásokat tet­tek Kómába, Parisba. erről ma szó sem lebet. A tanácsosáé egész felvidult. Az ő la­kásuk meg a régi. Ők idejében leépítet­ték. Már ők hat év előtt középszerű la­kásba mentek s megnyugodva birálták, hogy Lentiék sincsenek tulajdonkép jobban, mint ők vannak. Legfeljebb, hogy a bútoraikat átmentették. Ennyit meg lehet bocsátani. Valami édes, jó iz telepedett a lelkűk­re: hát istenem, bele kell nyugodni az idők változásába. A tanácsos meglátta a Lenti Henrik arcán a mély ráncokat. Csak három évvel öregebb nála s mint­ha tízzel volna... — Most, hogy a két lányunk kirepült, elég nekünk er a kis, kedves lakás Ugye szép? — Gyönyörű. Gyönyörű. — Öregeknek jó. Barátom, eljár az élet, az ember észre sem veszi... A gyer­mekek nőttek meg. annyiból látjuk... Hogyha összerakom az. ő két lakásukat ezzel, akkor még mindig elég szép... mert a mai házasságok ugv néznek ki, kedvesem, hogy a papának kell fizetni a vők lakását is... — Meg a konyhájukat — tette hozzá Lentiné őszintén. A tanácsosék megnyugodva hallgat­tak. Boldogság volt bennük, hogy ők még élnek s fiaik vannak, nem kell staf- firongot adni. A fiuk szépek, jó partikat csinálnak, remélhetőleg, majd annak­idején... Fájjon a feje azoknak a lányos apáknak, akik majd a lakásukat és a konyhájukat fizetni fogják. Össze is néztek és jóízűen nevettek A VIRÁG FRISS ÉS BÁRSONYOS da n«a kvliá f«itÖ«ier*kt£l, honám ai 41*»- nodyeWtól. amelyeket • mélységeiből silv fal. Ami o növényekre vonatfca- (Aló? Iqauóf, a* sokszor«, »an áll a bonyolult embufi »Tervezetre. A testet éltető é let nedv » vér, mert a vér juttatja el a »tervekhez ét szövetekhez, a működésükhöz ét fejl6dé> lükhöz szükséget táplálékot. A nők ifjúságát, szépségét, egészségét nem a felületes módszerek, hanem a vér meg­tisztítása ét megeröiitéve biztosítja. Ezen célra legalkalmasabb készítmény a világhírű Tono- globine Irradlé tonlzáló-bor. Gazdag hemoglobin, vitamin, gllcerofosfatos • calcium és májkivonat tartalmánál fog­va a Tcnogloblne Irradié nemcsak energikusan én tartásán befolyásolja a limfatikus vérszegénységet. Ideges lehangoltságot stb. hanem meg Is előzi azokat. A Tor.oglobine Irradié bor és szirup a vár természetre táoiálékai. Megértették egymást Már úgy ismerik egymás gondolatát... Boldogok. NIKITA Tizenöt esztendeje, hogy a francia Rivié­rának egyik kies fürdőhelyén, Anribesben eg}’ szomorú aggastyán meghalt:. Szomorú volt, mert j6 évi uralkodás után hazáját erl kellett hagynia úgy, hogy oda többé nem térhetett vissza. Nikita, montenegrói király­ról van szó, ki népének nemcsak királya, de atyja és nemzeti hőse is volt. Nikita 1841-ben született. Tízéves korában középiskolai tanulmányait Triesztben kezd­te meg, majd Velencében folytatta és 18jó­tól i860 márciusáig a párisi Louis Le Grand- liceum növendéke volt. Nagybátyjának, Danii]ö fejedelemnek meg­gyilkolása után, i860 -augusztus iS-án lépett trónra. Nagyon népszerű uralkodó és hős katona volt. 1876-ban népe élén véres har­cokat vívott a török hadsereg ellen. Muk- tár pasát több csatában megverve, egész Sakutariig nyomuuit előre. Gázi Mahmud pasa, az erzerumi hős, aki Kisázsiában há­rom csatában pozdorjává verte a hatalmas orosz hadsereget, Montenegró határánál nem birt megbirkózni Nikita hős seregével A török katonák nyolc csatában véreztek el anélkül, hogy Montenegrót hatalmukba ke­rítették volna. Nikita uralkodása alatt or­szága kulturális szempontból sokat fejlődött. Mint költő, nagy népszerűségnek örvendett, nemcsak hazájában, hanem mindenütt, ahol szerbek laktak. * Nikita a világ legdemokratikusabb ural­kodója volt. Cetinjei egyszerű palotájában mindenkit szívesen fogadott. Nagyon, szeret­te, ha az idegenek megfLátog-afttálk. Egy alka­lom-malii egy bécsi kereskedő látogatta meg, kinek üzl-eti összeköttetései voltak Monte­negróval'. A király saját készitm-ényü szilvó- riummal kínálta meg a- kereskedőit és szívé­lyesen elbeszélgetett vele. Minthogy a be­szélgetés során Nikita meggyőződött arról, hogy a bécsi kereskedő Montenegró gazda­sági életének, ha- nem is fontos, de egyik sze­rény tényezője, a Szent Szávai-rend másod­osztályú keresztjét adományozta néki. A kereskedő mihelyst Becsbe érkezett, el­ment egy ékszerészhez és az ólomból való montenegrói rendjelt megcsináltatta arany­ból. Egy év múlva üzleti ügyeikben újból C<­tinjébe utazott és ismét meglátogatta Niki- rát. Beszélgetés közben az uralkodó szeme megakadt rendjelének arany másolatán, ezért igy szólt a kereskedőhöz: — Aki ennyire megbecsüli a Szent Száva- rend második osztályát, az megérdemli az első osztály keresztet. És az arany rendjelet kicserélte a saját melléről levett első osztályú kereszttel, mely szintén ólomból volt. * Hivatalos fogadtatásoknál Nikka udva­rában fejedelmi etikett volt, de azért kezet fogott és megállt beszélgetni a legegysze­rűbb alattvalójával is. Népe valóságos pró­fétának tékán cet te őt, kinek szava szent és megtámaóhatatlan. Nikita ráncba is tudta szedni a féktelen, indulatos cmagocokat, mert ismerte népének gondolkodásmódját és ravaszabb volt akármelyik alattvalójánál. A montenegrói nép ügyes-bajos dolgaiban gyakran személyesen is bíráskodott. Kiült ; fővárosának piac-terén egy fa árnyékába és 5 ott meghallgatta alattvalói panaszait. Ilyen­kor gyakran került abba a helyzetbe, hogy bonyolult pöröket eldöntsön, olyanokat, me­lyek előtt a jogászok agyafúrtság» tehetetle­nül torpant meg. Ezekbe a vitás ügyekbe sokszor más szempontok is döntően bele­szóltak, amit az alábbi eset is mutat: Egy parasztgazda, bizonyos Mitar Beiofí összekülönbözött PDamenac hadügyminisz­terrel, a király nagyhatalmú kegyencével. Egy legelő használati jogáról volt szó és mindenki tudta, hogy az igazság és a tör­vény Mitar oldalán van. Csakhogy az egész országban egyetlen bíró sem akadt, aki a hadügyminiszterrel ki mert volna kezdeni. Hosszas huzavona után a kérdés a király elé kerüli. Nikita maga is látta, hogy a pa­rasztnak igaza van, de viszont legmeghittebb barátját sem akarta elkedvetlenítem. Ezért igen ravasz megoldást talált -ki. Elővette a naptárt és a feleket újabb tárgyalásra idézte be, még pedig 1890 junius j-iikére, délután három órára. A kitűzött időben az ellenfelek megje­lentek, előadták mondanivalójukat, megmu­tatták bizonyitékailkiac, azután NEkita, ki a kihallgatás alatt állandóan órájára pislogott, kihirdette a határozatot: — Isten, az ő mindentudó bölcsességé­vel maga ítéljen. Ha a nap fényesen ragyog tovább az égen, legyen a legelő a tied, Mitar Beloff! De ha a nap elsötétül, ez jel lesz mindnyájunk előtt, hogy Isten, a legelőt P!a- memacnak rendelte. Ebben a pillanatban kezdődött a napfo­gyatkozás. A jelenlevők a csodától megren­dülve, mind térdre borultak. * Hogy Nikita mennyire szerette hazáját, azt legszebben illusztrálni alig lehetne más­sal, mint az alábbi kis történettel: Egyszer egy angol utazó Cetinjébe érve, azt az óhajt fejezte ki, hogy szeretne be­szélni a királlyal. Mi sem volt könnyebb s az utas egy óra múlva már mint Nikita vendége ette a sonkát és itta a jó házi szil- vóriumot. Étkezés közben szóba kenik ter­mészetesen Montenegró is. — Az én hazám nem a -legnagyobb or­szág a világon, sőt még a Balkánon sem, — mondta Nikita —, de azért el nem ase- rédn ém semmiféle más birodalomért az ég alatt. Az angol utast, úgy látszik nem hatotta meg valami nagyon ez a kijelentés, mert nem felelt rá semmit. Ezért Nikka méOtatlankoc­va folytatta: — De azt csak el kell ismernie, hogy a legszebb ország a világon és a legbecsülete­sebb nép lakja. Ebben -az angol sem ment már kételkedni, csupán az az ellenvetése volt, hegy Monte­negrónak nincs kivitele. De erre a megjegy­zésre már igazán mérgesen pattant fed az öreg király, mondván: — Nincs kivitel? Ház az én leányaim? Az egyik olasz királyné, kettő orosz nagyhei ceghez ment férjhez, szegény Zorza pedig Koragyorgyevics Péternek volt az életórsa. Ha ez sem elég kiviteli, akkor nem tudom, mit nevez öo anoask. Családi-éslakóhái Földszintes és emeletes 1-, 2-, 3-, 4-, 5-, 6-szo­bás családi házak, villák, lakóépületek, ter­vei, alaprajz, homlokzat, metszet és rész­letrajzok, j&J ára 1500Leihe­w1* ISSMJ&CS jyett 750-- Le LEPAGE Cluj. —Postán utánvétté . Kérje a szakkönyvek teljes jegyzékét!! !

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents