Ellenzék, 1936. március (57. évfolyam, 50-75. szám)
1936-03-29 / 74. szám
4 E L EBNZEK . / *> 3 (} ni n r c I u $ 2 H. ti iMH HMMMHf UUU PAÁI. JÓB VASÁRNAPI RIPORTJA Meghitt beszélgetés Pálmay Ilkával, az operett bukásáról, a színpad csődjéről és arról, hogy mi az oka annak, hogy egy pár sztártól eltekintve, a kulisszák világa ma már nem szül primadonnákat BUDAPEST, 1936 március vc^n (COPYRIGHT by Jól) Pnáfl.) Tegnap este dolgom akadt av «■sgyik dmvU1- parti s / álló, h'd vau. Keresztülmentem a hótól haliján, ahol rikoltott a jazz és a tangóhoz eloltották csillárokat, mert a tangói ma is n'l«l>;vn esik még úgynevezett romantikus félhomályban fejteni. A vörös plüssel belm- zott rokkokó székek, közölt ismerőst fedez- trm lel: iule megjelenésű, a legújabb divat N “érint öltözött elegáns hölgyet. Szinte meg se ismertem: gróf Kinskijné Pálmai/ Ilka ) ol L . . . Ránézése egy cseppet se árulja el a 1; órát . . . Apáink, sőt — lvocsánflt — nagyapáink színpadi Ideálja, testvérek között se néz ki öt) esztendőméi idősebbnek. Pedig PáLmav 1 lkánál" már el lehet árulni —. hogy a nűi- v. nő alaposan felül ron a hetvenen. Csak ha az eml>cr leul vele egy asztalhoz és köze- «óbbról nézi meg az arcát, akkor fedezi fel azokat a ráncokat, amiket ebben a korban a kozmetikus már nem tud eltüntetni. De ezért Pálmay Ilka így :s <zép és —- legalább is ö fiatalnak érzi magát. Az öltözködése nemcsak elegáns, hancru ízléses., finom és docens. Talán egy félóráig beszélgettünk el és erről a beszélgetésről! szeletnek most beszámolni. A mai generáció már alig ismeri a nevét. Taflán 40 esztendőn keresztül legragyogóbb csillaga volt a színpad egének. Pálma y Ilka énekelte először Magyarországon a Szép Helénát. Legnagyobb sikerét a régi Népszin- 1 lázban a Rip van Winkle-ben alakította. A magyar szubretlek közül ő ment először Becsbe és Londonba. A Tlieater an der Wien ben olyan sikere volt. liogy Kinsky gróf, az egykori monarchia, egyik leggazdagabb föura, halálosan beleszeretett és feleségül vette. Pesti, bécsi és londoni szálónjai gyakran uralkodókat láttak vendégül. Állnxnférfiaikról nem is beszélek. . . . .Akkor vonult sissza a színpadtól, amikor érezte, hogy: nincs tovább és nem tudja már azt az iíiuziót adni. 3mit a rivalda fénye megkövetel. Magáról beszél. A kacagása még mínd'g csengő. A hangjában nem érezni meg a hetvenegynek árny esztendőt és ma reggel csak azért hívtam fej telefonon, hogy bebizonyosodjak arról, amit tegnap este éreztem: telefonon keresztül a hangjában semmi nyoma sincs annak a félévszázadnak, amely elmúlt azóta, hogy Pálmay Ilka először énekelte a Szép Helénát . . . — Hajnalban kelek, reggel tornászom és akármilyen zrmankós is az idő — mondja — mindennap gyalog megyek fel a Gellérthegy tetejére. Sokat utazom és, nem veszem tudomásul azt, hogy idősebb lettem. Az újságok sok badarságot írtak már össze rólam, ezzel nem törődöm. Azt írták, hogy7 anyagi gondokkal küzdők: ez nem igaz. Istennek hála elég vagyonom van ahhoz, hogy úgy él jek, ahogyan élni szeretek, azért sajnálom, hogy nincsen több pénzem, de csak azért, mert, ha több lenne, többet tudnék adni. Tudja, én nagyon szeretek adni. Mindenkinek, aki kér tőlem. Megírták, hogy7 nincsen már fogatom. Hát ez 'gaz. De kinek kell fogat akkor, amikor a luxi jobb. olcsóbb és kényelmesebb. Autót nem tudnék tartani, mert az én lelkem még a gumiradlin jár, gumirádlit pedig a rádió korában tartani — szamárság . . . — Hadiam a zongorámat. Nem azért, mintha pénzre lett volna szükségem, hanem azért, mert akkor, amikor a rádióból a legnagyobb művészek muzsikáját hallgathatja az ember, a zongorának már semmi értelme nincs. Egyáltalában nem értem: minek is csinálnak még zongorát .... A szmjpad és a mozi harca került aztán szóba és ai festett kulisszák világának egykori császámője ilyeneket mondott: — Akármit mondanak és 'akármit Írnak az emberek, én, aki annyi sok évet töltöttem el a színpad világában, érzem, hogy a színház és a mozi harca eggszersmindenkorra befejeződött. A színpad megbukott Az operett reneszánsza be fog következni, de csak a filmen. A mai operettek nem érnek sem- ■ r" ■ w——™» I fj üFcGiyláéEpé" zgúés asnraaáorüSí? Egy ut osztrák felfedezés, mely az összes ku! tu rá latrokban patenti rozásra engedélyezve lett! „Unigen“-el Ön ma hibátlanul előhívja és fixirozza EGY fürdőben a negativjait 1 Egy kísérlet meggyőzi Önt! — Foto-Lab orator „UNIGEN“ Bacuresii, ÍI., Strada Stolnicu’ui 6a. Telefon 447/96. mit. Nctn mondom, vonnak kivételek, de ezek elenyészitek. Hol vannak — kevés kivételtől eltekintve a mai primadonnák a regiektől? \/előtt, ha volt egy betét, akár ének, akár lánc az o|>eiettl)cn, ennek minit g volt valami kapcsolata magáival a. darabba Ma? A 1 vetélek csak arra valók, hogy egy pár szép lány megmutassa a Iá lát.- Az igazi nagy tehetségeket elhódítja a film, mert jobban tud fizetni. A fi nmek meg van az a hallatlan nagy előnye a színházzá] szemben, hogy ugyanazokat a művészeket és ugyanazt az Illúziót tudja adni Ku- tyabagoson, mint Londonban, vagy New- yorkbnin a Broadway».. Ezzel az előnnyel a színpad nem tudja felvenni a versenyt. A színészeket nem fi'/etik. a v déki színészek éheznek é-s utánpótlás nines, mert vájjon kinek lenne kedve nyomorúságban élni, ha telietsége van akkor, amikor a filmen érvényesülhet és egyetlen színpad helyett ezer meg ezer mozi előtt hirdetheti a plakát öles betűkkel a nevét. Az operett-színházak egymásután csuknak Ive és én érzem, hogy h ába nyit ják ki újra a kapukat, azok az emberek, akik a maguk kis pénzét színházi vállalkozásokba fektetik, el fognak vérezni. — Ebbe lxíe kell nyugodni ép]>en úgy, mint ahogyan rumi változtathatunk már azon. hogy az emberek Pestről vonaton vagy autón utaznak Bécsivé és nem váltott lovakkal postakocsin. SZÖBtiDlÉHl flILiÍBITiíSHOZ Isnicrfefőt dijme atesen küld: Qleddinsj.r. petrólcuia-gázlámpát tiaszná I jón I I — Megbízható, tökéletes és olcsó ! 1 Bucureşti I.. Str. Regala 11 Timişoara III. I. C.Bratianu33 Cluj, Str. Memorandului 13 — Az én időmben nenn volt még mozi, ha lett volna: én se maradtam volna meg a színpadon. Míndenknek he kell látni és mindenkinek érezni kell, hogy a színpadnak korlátái vannak, a film lehetőségei korlátlanok. Igaz, hogy amig a színpadnál meg volt a közvetlen kapcsolat a közönség és a művész között, ami gyakran az illúzió rovására ment, ez. a kapcsolat a I miiéi hiányzik, de ez jobb, mert hiszen a művész magánéletéhez és magánügyeihez a közönségnek semmi köze nincs. Megkérdezem: A grófnőnek tehát az a véleménye, hogy a kulisszákat el lehet égetni és minden .színpad fölé fel kell szerelni a film vetítőgépét? El gondolkozik és aztán féld: Nem. Ennyire nem megyek. Az előadó művészetnek van egy tere, a hol az én véleményein szer űt a film nem tudja pótolni a színpadot. E.s ez: a drámái. Ott. ahol az elmondott szónak nagyobb és fontosabb a jelentősége. mint a muzsikának, a dekorációnak. a kosztümnek és az illúziónak, ott a film. a maga hallatlan tökéletessége mellett sem tudja felvenni a versenyt a színpaddal. A drámai színjátszás nagy művészei jobban érvényesülnek a színpadon, ni nt a filmen. de ez nem áll már a primadonnákra', sz. nlvrol lek re, bcllerinákra és görlökre. akiknek kül-so megjelenését czcrsz«T joblvan tudja dekorálni és érvényesiteni a fi!m, amelyiknek nincsen halára, mint a méterekre korlátozott színpad. Arról nem is beszélek ‘ti, hogy színigazgatónak egy darab <-z.in- lehozcBtalám'd filléres gondjaj vannak s ezek a gondok lerontanak minden illúziót ugyanakkor, amikor a film milliókkal dolgozik., •városokait épít, hegyeket lobbant, hadseregeket szerel lé! és vagy milliókat keres vagy m Hiúkat vettr.it. Meg egy kérdés: „Mi a titka a fiatalságnak“? Elmosolyodik . . . — A titka?... Ennek nincsen titka. Egyik ember lián: Tahi) öregszik, mint a má.ik. Ha én őszinte .vzivből tanácsot adnék valak in k, hát azt mondanám: az emlver, k üt ön «Lsen a nő, sohase rakjon akadályokat a szive elé. Ha azt érzi, hogy szerelni tudna valakit, hát szeressen. Minden korlátozás nélkül. Ne törődjön .‘Hsnkivel 6^ semmivel, csak a szivével és a szorehtmné . Semmiből se csinál jon gondot magúnak. Nevessen, mosolyogjon és éljen okosan. Ne hallgasson a tanácsokra. Éljem és szeressen úgy, ahogyan azt a szive diktálja . . . ..Művésznő, ezt tapasztaltból mondja?“ — ... Jaj, de kiváncsi ember maga! Nem (ízabad kiváncsinak lenni, mert akkor hamar megöregszik . . . Mily en volt az élettani tudományok nagymestere ? Magynr tudós visszaemlékezése Pavlovra BUDAPEST. (Az Ellenzék tudósítójától.1 Neves magyar egyetemi tanárral hozott össze nem a véletlen, hanem Pavlov halála. A kiváló tudós kutató, ki a Lcningradhan tartott élettani kongresszuson vett részt. Az újságírókat nem szeret . Neve a szaklapokra tartozik, de szívesen beszéd nekem Pavlovról. Ám meg kellett igéméin, hogy nevét elhallgatom. Tehát elhallgatom. A tudós első ízben 1907-ben találkozott Pavlowal a heidelbergl élettani kongresszuson. Pavlov ebiven az évben kapott Nőivel dijat. Ekkor jdlent meg ,,A kísérlet, mint az orvosi kutatás mód'zere“ című munkája. A háromévenként tartott élettani kongresszusokon a következő időkben is gyakran együtt volt P 0'\-lovval, akit egyik asszisztense kísért, tolmácsként. Csak az beszélhetett vele, aki oroszul tudott, ö ugyan elolvasott mindent, ami idegen nyel íven megjelent. Előadást is tartott nyugati nyelveken. De beszélni, csak az anyanyelvűn lehetett vele. Sajnos, a múltban is, később is intézeteinek eredeti közleményei is, mindig oroszul jelentek meg. Fanatikus, vagy ahogy7 tudósunk mondja, ,,vadorosz“ volt. Megjelenése is rendkívüli. Magas, szakállas, robosztus alak. Amolyan orosz Rübezahl. Hatalmas vállakkal, ősi csontalikattal. Egész lényéből nagy erő sugárzott. Ez a férfiévek képe. Most, amikor a kongresszuson megjelent a nyáron, már kissé összezsugorodott. Külsőre összetörődött. De csak felületes szemlélő látta igv. .Aki beszólni hallotta, mozogni látta1, csak töretlen erőt és biztonságot érzett ki belőle. A kongresszus előtt félévvel beteg volt. Kétoldali tüdőgyulladás támadta meg. Felépült. Kiheverte. A tudós nevetve meséli, milyen gyors, energikus mozdulatokkal lökött félre minden utjábaállót. A kongresszus résztvevőinek rendezett bankett bő ételsorát egészséges buzgalommal ette végig. Beszéde eleven és súlyos, mint 0' szög fejére pattanó kalapács. Érvelése közben hevesen csapdosta az asztalt. Soha senki se látta elaggott, kilob- bant aggastyánnak. Munkatársai szerint tevékenysége olyan volt, mint valami ol Ihatatlan forrás. Pavlov előtt kipeckelt, altatott állatokon tanulmányozták a különböző élettani funkciókat. Viszont így azok normális útját a vizsgálat tulajdonképen sohasem láthatta1. M't csinált Pavlov? Szabályszerű sebészi műtétet hajtott végre az állaton! Az /illatok aszeptikus operálása is teljesen fl' Pavlov érdeme! Ezzel lehetővé tette az életfolyamatok vizsgálatát normális körülmények között is! így juthatott el a központi idegrendszer működés-vizsgálatához is. Az úgynevezett feltételes és ..feltétlen“ reflexek elmélete a híres Pavlov-féle kutvakisérlete bői származik. Ezzel a lélektan tapasztalati anyagot nyert. Félreismert misztikus, lelki működések megértéséhez utat, irányt, vizsgálati módszert kapott. Mi ennek a reflextannak lényege? Mádén élőlény magatartása, valamilyen ok folytán, ludasként, reflexként, törvényszerűen áll elő. A velünk született reflexek száma csekély. Külvilágunk, környezetünk inditja el létünk által ..feltételezett“ reflexmüködéseink egyre gazdagodó sorai. Pavlov kísérleti utón tudott létrehozni olyan reflexeket, melyek a természetes környezetben nem fejlődnek lei. A kísérlet megmutatta, bogy a ,,feltétel“ vagyis a környezettől kapott benyomásokban beállt változás uj reflexeket állít elő és egyre magasabb, idegrendszer Íveli ,.lelki“ működésnek válik okává. Pavlov kutyáinak képe bejárta a világot. E képeken a szájba áramló nyál kifelé csöpög. az üvegbe. Ezek a kéjvek a feltételes reflex miutaksérleteit mutalják. A kutya ételt lát, látási, szaglási ingereire nyálkakivá- lasztás indul. Aztán csengetyü szólal meg miudig az etetésnél. Majd pedig egyedül csengetyü szólal meg, étel nélkü'J s erre az egyik ,,feltételre is“ megádul a nyálkiválasztás. Erre a kísérletre alapul lényegében az „aszociativ emlékezés“ tarra is. Ezzel vált lehetővé az érzékszervek, majd ezen is túlmenően a központi idegrendszer vizsgálata. A kísérlethez egykor egy csomó nem ki- vábt feltétel, hang, fény segítő személyek jelentőié, mozgása keveredett és zavarta a kísérleti élményt. Ezt fokozatosan kiküszöbölték az évek folyamán s az utolsó élettani kongresszus résztvevőit végig vezeitték a kísérlet egész fejlődéstörténetén. Ma már a kísérleti állat teljesen elszigetelten kerül megfigyelésre. Nesz, fény nem babtól Ive hozzá. A kik isér létezendő „feltételek“ fény, hang, táplálék, vagy hőhatás villamos- gombra sétálnak ki és be. KÍvűiről szabályozzák a mindent fotografáló apparátust is. Minden elektromos utón megy végbe. A Pavlov munkálja és kutatásai iránt mutatott orosz bőkezűség szinte szertelen. A tudóskultusz határán is túlmegy. Az örökléstani intézet egyik épülete Pavlov kedvtelésére, legújabb kisérlelek céljaira emeltette- tett. Az egész épületijén kinnlétemkor két majom (lakott. Egy pár, ur és hölgy. Kellemes otthonuk van. összkomforttal berendezve. Nagy játszóterem, nappali, ebédlő, háló. Központi fűtés, folyóvíz. A szobák között igényeiknek megfelelően belső lépcsők, illetve létrákon szabad közlekedés. Csak kelten j laknak a házban s a rendelkezésükre álló személyzet. A majom központi idegrendszerének működését tanulják rajtuk s ezért e gondtalan élet. Boldog majmok! * Éjfél után jöttem el a tudós Aréna-uti villájából. Egyedül tartok Budára. Harminc nemesnek sajnos, csak az emléke kísért, llosz- szu utam alatt egyre fokozódott lvennem valami szorongó érzés. Miért? A márciusi éjszakán friss tavăszi szél suhant át. Esős hetek óta először láttam kiragyogni a Duna fölött fénylő tiszta eget. Tavasz lesz, mégis. Az erdélyi hegyek fensikjaiból is elillant már a hó és biztosan ezer kankalin emeli bokrétás fejét a naphoz. Nem tudom, mi hát ez a lappangó, kínos érzés? Az utcafordulónál újságárus. Igen. A villamosban is újságárusok ültek. A körutak elvillanó fényei alatt kifüggesztett újságok. Az égig érő tetők fölött szaladnak égő betűk. Betűk, betűk, óriás, fekete, égő, fenyegető betűk: Sorsdöntő órák, semleges vonal, béke“. Láttam már egyszer ezeket a betűket 1914- ben. A betűikhez tapad a kínos emlékkép, nyomasztó árrés. Semmi. Pavlov nyelvén csak aszociativ emlékezés. Szeghő Julia. ELRONTOTT GYOMOR és az ezzel összefüggő bélzavarok, felfúvódás, kellemetlen szájíz, émelygés, homlokfájás, láz, hányás; hasmenés vagy székszorulás eseteiben már egy pohár természeten ,;FERENC JÓZSEF“ keserüviz is igen gyorsan, biztosan és mindig kellemesen hat. A gyakorlati orvostudomány már régen megállapítom hogy a FERENC JÓZSEF v-z használata a túlsók eve«, és ivás káros következményein él igazi jótétemény. ötszázh ötmillió dollár kiírt okozott az amerikai árvíz. Newyorkból jelentik: Az ár- viz által okozott károk csak most kezdenek teljes egészükben kibontakozni. Az áradás az Unió tizenhárom államában kereken 507 millió dollár kárt okozott és 429.000 embert tett hajléktalanná. Az elpusztított területek újjáépítésén több mint félmillió munkás dolgozik. Az áradásnál százhetvenegy ember vesztette életét. Az Ohio-folyó hétfőn a Kentucky állambeli Louisville közelében nagy területet elöntött. Halász-zsineg! Legjobb minőség kereskedelmi célokra szőnyeggyárah részére Mintákkal ellátott AJÁNLATOKKAL rendelkezésre áll! Pamutcérnagyár Bucureşti, IV., Strada Vaselor No. 20.
