Ellenzék, 1936. március (57. évfolyam, 50-75. szám)

1936-03-29 / 74. szám

B/LBN 7 ft K / 9.] fi martin* 2 0. RIPORTSOROZAT A SZÉKELYFÖLDRŐL Átalakuló élek munka, elevenség ODORUKUL (.Az .Ellenzék tudósítójától.) \ anyaszékről már sokszor hallottuk, hogy it« ptolenedik, pusztul benn«' a szók oly.sóg, nincs s/ajiorotiás, kevesebb a születések sza­ma, mint a halottak«-. Az. egyke veszedelme­sen üti fel a fejét itt is, ott is, egyre gyak­rabban, mindez kétségbevonhatatlan valóság. Ennek (>edig az az oka, hogy a megélhetés folytonosan nehezebbé válik, a Székelyföld az utolsó évtizedekben gazdaságilag nem ha­ladt, hanem visszafejlődött. De nem akarunk most erről a romlásról rajzolni képet, ha­nem inkább arról, ami reménységgel kecseg­tet a jövőre nézve. Mert szerencsére már ennek a jelei is megvannak, mind szélesebb alapon kezd kibontakozni a gazdasági meg- szervezödés, elsősorban szövetkezeti alapon. A nélkülözések hosszú évei során a székely- nép felismerte, hogy a maga erejében bízva, önmagának kell megszerveznie magát és ki­építeni jövőjét. A megyefőnök mindent jó színben lát A város utcáin járva az a benyomásunk van, mintha regáli városban sétálnánk. Jobbról-balról csak román szó ütközik a fülünkbe. Ezek után megtudakol­tuk, hogy mennyi román lakossága lehet a városnak és nem hittünk a fülünknek, mi­kor azt hallottuk, hogy legfeljebb öt-hatszáz, akiket különböző hivatalos állás köt ide, vi­szont 7—8000 magyar él. De ha kevesebben vannak is, ök adják a szint a székely város­nak. mert ők a mozgalmas elem, náluk van a pénz és ők ott vannak mindenhol, hiva­talban, moziban, kávéházban. Viszont, ha egy társaságban három magyar és egy román van, valamennyien románul beszélgetnek, a város színezete kielégítené még azokat is, akik a legsürgősebben követelik az erdélyi városok románositását. Felkerestük hivatalában P. Andreias me­gyefőnököt, hogy nyilatkozatot kérjünk tőle. Míg az előszobában várakozunk, a falon lévő táblázaton a megyefőnöki hivatal tisztviselői­nek névsorát nézegetjük. Arról már előre meggyőződtünk, hogy Andreias megyefönök ellen a kisebbségiek részéről nincs sok pa­nasz, a megyefönök igen megértőén és elfo­gulatlanul bánik a kisebbségi tisztviselőkkel. Hivatalában az alantasabb tisztviselőknek közel egyharmad része magyar, amit bizony a mai körümények között már szinte meg­nyugvással kell fogadnunk. A megyefőnök ur előszobájában húsz székely vitéz áll őrt, karddal, csákóval és a fejedelmek korabeli viseletben — de természetesen nem élve, ha­nem csak a megye címerében, amely a tám­lás székek hátára van sorban kifaragva. A szolga, aki tulajdonképen őrt áll a párnás ajtó előtt és nagy tapintattal engedi be a jelentkezőket román ember. A megyefőnök ur először csodálkozik, hogy mire lehetünk mi kiváncsiak ebben ' a megyében. Majd amikor elmondjuk, hogy mindenre és elsősorban a magyar tisztviselők létszámára, igy szól: — Minek az maguknak? — Csupán csak tájékozódás végett. Nem akarjuk semmi más célra felhasználni a számadatokat. A megyefőnök elmosolyodik és végignéz helyettesén, meg a többi magasabbrangu tisztviselőn, akik koránk sereglettek. —• Nálunk nincsenek magyar tisztviselők. — Még mielőtt idejöttem, meggyőződtem, hogy vannak. — Nem kérem, nálunk csak román tiszt­viselők vannak. — Mint állampolgárok természetesen. De mondjuk úgy akkor: kisebbségi tisztviselők. — Nálunk kisebbségiek sincsenek. Valaki ha jó állampolgár és jól tölti be hivatalát, nem teszünk különbséget, hogy magyar nem­zetiségű, vagy kisebbségi, akkor mindenki egyformán román tisztviselő. — És mi van az elbocsátott magyar tiszt­viselőkkel? — Nincsenek. Megírhatja lapjában, hogy egyetlen tisztviselőt sem bocsátottunk el azokból a hivatalokból, melyek az én hatás­körömbe tartoznak. — És a jegyzők? Ma-holnap hírmondónak sem lehet magyar jegyzőt találni a megyé­ben. — Dehogy nem. Közel harmincán vannak. TIa pontos adatot akar, várjon holnapig, te­kintve, hogy ma már nincs idő a kimutatá­sok átnézésére. — És a megye magyar lakosságáról mi­lyen véleménye van a megyefőnök urnák? Nem tiltakozik a „magyar*“ kifejezés ellep, és már nem is mosolyog. — Meg vagyok elégedve velük. Csendes, dolgos, rendszeretö emberek. Soha semmi baj nem fordulna elő, ha a magyar vezető­ség nem volna. No meg a maguk újságjai. Ezek mindig bajt csinálnak. A harminc magyar jegyzőre nagyon kiván­csiak lettünk volna, de nem várhattunk másnapig. így nincs jogunk a megyefőnök kijelentésében kételkedni. Csak annyit jegy­ziink meg. hogy hiába érdeklődtünk utánuk, senki se tudott róluk a megyében. Ha csak azok nincsenek együtt harmincán, akik még hivatalban vannak és akiket már kitellek állásukból még Andreias előtt. A virágzó .szövetkezeti éld libben a megyében 1027-ben indult meg a tejszüvetkezetek kiépítésének mozgalma. Először csak tapogatózva és kevés sikerrel munkálkodhattak ezen a téren, de ma már oda jutott a helyzet, hogy a tejipar a megye egyik legfőbb jövedelmi forrása. Az első év­ben két tejszövetkezet volt az egész megyé­ben, ez a kettő bekapcsolódott a szövetke­zeti hálózatba és megindult a rohamos fej­lődés. Az elmúlt évben már kilencven tej­szövetkezet működött a megye területén és újabb tiz. szövetkezet alakulóban volt. Ezek­nek a vállalkozásoknak a székely nép életé­ben betöltött nagy szerepét beszédesen bizo­nyítják a számok, melyek a bevett pénzösz- szegeket mutatják s amelyek aztán a tejter­melő falusi gazdák között kerülők kiosz­tásra. A szövetkezeti élet első évében alig 40.000 liter tejet dolgoztak fel, ma pedig már évi tízmillió liter tej kerül ipari feldol­gozásban forgalomba. Nyolc évvel ezelőtt még 8000 kilogram vajat sem tudtak elő­állítani évente a szövetkezetek, 1935-ben pedig 400.000 kilogram vajat hoztak forga­lomba. Az első évben a tejszövetkezetek be­vétele az eladóit vaj árából a másfélmillió lejt sem érte el, viszont tavaly már 26 millió lej bevételük volt, amiből a falusi gazdák­nak 24 milliót fizettek ki. Olyan hatalmas összeg ez. a falu életében a mai nehéz viszo­nyok között, hogy pár évvel ezelőtt még álmodni sem mertek volna róla. Ez a bevé­tel tízezer székely család között oszlik meg — mert körülbelül ennyi a tejszállitó gaz­dák száma — és minden családnak átlagos számításban 2400 lejt biztosit. iEzek a számadatok mutatják legjobban a szövetkezeti élet jelentőségét és beszélnek minden sző helyett Gyönyörű eredmény az. amikor tízezer székely családnak 2400 lej biztos bevétel van biztosítva a gazdálkodás mellett. Mindez azt bizonyítja, hogy ügyes vezetés mellett és jó megszervezéssel fel lehet lendíteni a Székelyföld életét. És a tejtermelés mellett még hány más iparág és termelési lehetőség vár kifejlesztésre. Sze­génység és pusztulás helyeit egy kis bátor­sággal és összefogással virágzó életet lehet teremteni. Uj utak, uj eredmények A megye területe kitünően alkalmas a borsmenta nevű gyógynövény termelésére, amivel pár évvel ezelőtt próbálkoztak elő­ször. Ma már több községben termelik, kü­lönösen a megye nyugati részén. Iacod köz­ségben már szövetkezet is alakult a bors­menta szakszerű termesztésére és az ered­mény azt mutatja, hogy nagyszerű jövedelmi forrás. 'Egynegyed hold földön termelt gyógynövényből több mint 21.000 lej volt a bevétel. De legmegfelelőbb a megye minden részén a gyümölcstermelés. Nagy lendülettel indult meg a gyümölcsösök beállítása, de addig is, amíg a termésből lehetne pénzt kapni, nagy jövedelmet jelent ez a mozgalom. A beoltás­ra váró vadfák termelésével pld. Chibed községben egyetlen gazda 15.000 lej jövedel­met vett be egy negyed hold területű föl­dön. Ha pedig a vad alanyokat be is oltja, háromszor annyi a jövedelme. Néhány évvel ezelőtt megalakult a megye területén a „Siculia“ gyümölcstermelési és mezőgazdasági szövetkezet, amely most ta­vasszal a Mezőgazdasági Kamarával együtt olcsó „dumping“ gyümölcsfákkal árasztotta el a községeket, hogy mindenki számára lehetővé tegye az oltoványok beszerzését. Ugyancsak nagy eréllyel kezdte meg a „Si­culia Szövetkezet Gazdasági Népköre“ cimü egyesületek szervezését is minden egyes fa­luban. A Népkörök vezetői a falvak intelli­genciájából kerülnek ki, akik előadásokat és tanfolyamokat tartanak a gyümölcsterme­lésről, konyhakertészetről, méhészetről, ba­romfitenyésztésről, mezőgazdaságról és min­den olyan kérdésről, ami a földműves ember életébe vág. Ebbe a gazdasági szervezkedő munkába a nőket is bevonják, mindnyájuk számára egyformán tartanak tanfolyamokaL A központi szervezet uj lapot indított meg most tavasszal „Gyümölcstermelők Lapja“ címen, amelyet olcsó előfizetési áron jut­tat el a falu népéhez és szakszerű tanácsokat ad benne a gyümölcstermelésre vonatkozó­lag, valamint az egységes munkát is irá­nyítja. Folyik a munka, élet. elevenség tapasztal­ható mindenfelé. Sok az akadály és a nehéz­ség, de nem csoda, hiszen az egész Székely­föld élete átalakulóban van. A régi életmód nem bizonyult megfelelőnek s a székely nép uj utakon indult el. S ez a megyefőnök ur­nák is tetszik, mert ezen az utón csak békes­ség és munka van. b. gy. *iÁó%l>en űuJwheöíi üUgsruZnhjßesi. cl nyjeAAascl tloJuaZ rru^dteJjeJz, a££ciotíjAyik z&r. eJZzkeí cl ol te^fjírurrr^ tkövik é/> a idkehjü£ä rrwtLe&k 1936-ca toAfcctäZ BRASOV Pl AT A LIBERTĂŢII 3 (5ZABADSA&TER (BUZAS0R> CLUJ R. GENERAL N ECU LCE A 2 «RENNER PALOTA) K O R IM I S - UTCA S I B I U STR. REGINA MARIA ? « heltauer o a ss e I i\i. I T Falu. — Távolság, — Felhatalmazás. Bátorság. PATRIA: Vasárnap egy faluba szálltunk ki Ouj közelében. 2500 lakosa van s 3000 hold a kiterjedése. Dombó;, vidék, nem sokat jövedel­mez, melyből száz családnak aüg egy-egy ^hold, vagy éppen semmi sem jut. Tojásból, tejből él­nék mit a városba hoznak eladásra, ötszáz liter tejet szállítanak Gluj.ru naj>onta. Annyi sem marad a Hiúban, amennyi a gyermekeknek szük­sége-. Azr mondja egy- asszony, eldugja a tejet a gyerekek elől. mere különben nincs mit behoz­nia reggel a városba. Mégis egészséges románok­nak Játszinak. A jó levegő és viz táplálja őket. Akad köztük olyan is, kiről leri az éhség. Főleg a pénz és földhiány miatt panaszkodnak. Annyi pénzt rém lehetne szerintük összeszedni az egész községben, amennyi egy tehén árira elég volna. Ezen terményeink részére va.ió piac szerzésevei es nagy gazda kölcsönökkel lehetne segíteni. Piacot nehéz szerezni. Rossz a terményeink minősége, igy egyedül a belső pi-oc megszervezéséről lehet szó szövetkezeti alapon. A földkérdés a1 jövő nagy problémája. Az Agrár.reform csak ideig-óráíg tartó megoldást jelentett, a falusiak nagy részé­nek ma is csak másfél—három hold földje van. Ezzel nem lehet családot eltartani. Nincs házhe­lyük «m. A pénzhiány miatt nem alakulhatnak középbirtokok. Ez egyelőre nem káros, mert ezek alkotása jobbam növelné a bajt és a pro­letárok számát a falvakban. Az agrár kérdés rob­banó anyaga mind közelebb visz a kikerülhetet­len katasztrófához mitől csak 20—30 év választ el bennünket. Ha már nem tudjuk megszüntet­ni, legalább csökkenteni kell aranyait. Ezt a problémát kell most megoldani, kollektiv terme­lést szolgáló szövetkezetek alapításával. ADE VÉRÜL: Szomorú dolgok történnek belpolitikai téren nálunk a, mai nehéz nemzet­közi helyzetben mikor arra volna szükség, hogy teljes összhangban működjék a bel. és külpoli­tika. A kormányon levőknek kötelessége, hogy a közvéleményt nemzetközi szerződések sze He­inében készitrék elő a holnapra. Nálunk épp el­lenkezője történik. Most, midőn minden «eshető­ség bekövetkezhet mert bizonyos tüntető moz­gósításokat várhatunk, nem méltatják figyelemre az eseményeket. Két erő ál! egymással szemben: Hitler, oki tudja mit akm és kihívó magatartást tanúsít, európai zűrzavarra számítva. Másik ol­dalon Franciaország legjobban felszerelve, mely nem hajlandó tűrni a támadásokat. Nyilvánvaló, mily eredménye lesz ennek az állapotnak. Nem akarunk túlozni. Hisszük, hogy végül kikerülik a katasztrófát. Ellenkező esetben egyesek elszige­telt háborúra gondolnak mások azt hiszik, hegy háború tör ki Keleten és Nyugaton. Az emberi elme igyekszik megoldást keresni. Bizonyosnak látszik, hogy egy nyugati tüntető mozgósításnak Keleten sem maradna el a következménye. Egy­előre csak elméleti alapon szóltunk ezekről a dolgokról. így is fájdalmas, hogy nálunk a bel­politika és külpolitika között oly nagy távolság yoa. DIMINEAŢA: A kormány törvénytervezetet készített, melyben teljhatalmú fel hats imazást kér gazdasági é« pénzügyi téren. így aztán ren­delet-törvényekkel mindent megtehet majd a költségvetés egyensúlyának biztosítására, hogy fedezhesse az előre nem látható kiadásokat. Pénz­politika és kü’kereskedelem terén mindent meg­tehet majd. Olyan törvényről van szó tehát, melynek alapján pénzügyi és gazdasági diktatúrát lehet megvalósítani. A kormány a törvényhozás munkáját nélkülözni fogja. Az ostromállapot és cenzura hatályának fenntartása után az uj tör­vény még jobban kiterjeszti a végrehajtó hatal­mat. Mind kevesebb szerepe lesz a parlament­nek. A törvény jogot ad a> kormánynak s ugyan­akkor « parlament ratifikációs jogát csorbítja. A tervezet 3. paragrafusa kimondja, hogy a kiadott rendelet-törvények alapján tett intézkedések ak­kor is érvényeseknek tekintendők, ha a parla­ment ói kérdéses rendelet-törvényt utólag jóvá nem hagyja1. A hitel, pénzárfolyam külkereske­delem, vámtarifa egyformán a végrehajtó hata­lomra. lesz bízva. Tavaly is ilyen meghatalma­zást kért a kormán}- nem tudott azonban sem­mire sem menni ezzel, mert nem volt bátorsága. Állami hivatalok egyszerűsítéséről volt szó és tisztviselő elbocsátásról, sVnf nem tudtak keresz­tül vinni. Reméljük hogy a kormány lemond javaslatáról. ARGUS: A költségvetés tervezetét számos pénzügyi javaslat kiséri. Az indokold;) örömmel muta- rá a szeszadó emelkedésére és általában örül a külömböző taksáknak. A fogyasztási ille­tékek kérdése nálunk speciális problémát jelene. Románia mezőgazdasági állam, mert c?ik időle­ges vagyonnak lehet tekinteni a petróleumot. — így közérdeket jelent, hogy arány legyen a me. zőgazdasági és ipari termékek áraj között. Ezen a téren az első akadályt maga az állam szolgál­tatja. A kincstár közel ötmilüárd lejt kap fo­gyasztási adók címén évente. Meg kell szüntetni az iparcikkekre kjvetert taksákat, igv az ipar « fel virágozna. Földrajzi fekvésünk folytán fellen­dülhetne az ipar, mely saját fűtőanyagunkkal dolgozna. Vegyink példát Japántól. Kilogramra mérik az órát s többet adnak ei: Svájcban, mint maguk a svájciak. Éhez azonban megértő politika szükséges. EJ kell törölni a fűtőanyagra kivetett adókat, szabaddá kell tenni a nyersanyagok' és félkész áruk _ behozatalát s meg kell szüntetni minden állami beavatkozást. Kinek lesz ehhez báto- ága? Román és magyar nyelven bezélő lehetőleg szakismerettel keres illatszert ára Cluj, Str. Universităţi 1. ..»i.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents